Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

1986. szeptember 10., szerda RÁBA „TOJÁSGYÁRAK” A SZOVJETUNIÓBA. Az idén 34 millió rubel érték­ben szállítanak a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár mo­sonmagyaróvári mezőgazda- sági gépgyárában gyártott to­jóházakat a Szovjetunióba. Megtörtént az első szerző­déskötés az 1987-es eszten­dőre is, eszerint 22 millió rubel értékben 140 tojóházat gyártanak. Ezek közül a leg­kisebben is 40 ezer tyúkot tudnak elhelyezni; a tojóhá­zakból együttvéve 200—250 millió tojás kerül piacra évente. A Rába gyár 1970 óta szállít ilyen mezőgazda- sági" berendezést a Szovjet­unióba. Azóta konstruktőrei számos új típust fejlesztettek ki. A szovjet rendelésre ed­dig gyártott tojóházak száma megközelíti a négyezret. A jövőre már lekötött tételen felül további „tojásgyárak” megrendeléséről folynak tár­gyalások. FOLYÉKONYMÜTRÁGYA- ÜZEM KARANCSLAPUJ- TÖN. Folyékony műtrágyát előállító üzem kezdte , meg működését a Karancslapuj- tői Karancs Termelőszövet­kezetben. A Tszker szaba­dalma alapján megépített lé­tesítmény évente 6 ezer ton­na hatóanyag előállítására al­kalmas, ami elegendő tízezer hektárnyi szántóterület ta­lajerő-utánpótlásához. Ez több, mint amennyire a kö­zös gazdaságnak szüksége van, ezért elvállalta a szom­szédos termelőszövetkezetek ellátását is. NÖVEKEDÉSSERKENTŐK NITROKÉMIÁBÖL. Növeke­désserkentők gyártásával bő­víti termékeinek választékát a Fűzfői Nitrokémia. A leg­nagyobb hazai növényvédő­szer gyár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agroké­miai Központjával fogott össze a mezőgazdasági ter­melés gazdaságosságát foko­zó kémiai anyagok kikísérle­tezésére. Olyan új szerekről van szó, amelyek mozgósít­ják a növények tartalékait, mintegy biológiai katalizá­torként segítik fejlődésüket. Az idén öt újdonságot pró­báltak ki, igen jó ered­ménnyel. A tapasztalatok szerint a készítmények 15— 20 százalékkal növelték a gabona hozamát, hasonló eredményt értek el a napra­forgó-termesztésben, és je­lentős terméstöbbletre szá­mítanak a kísérleti kukori­catáblákon is. Az új növeke­désserkentő szerek gyártásá­ra a mezőgazdaság igényei­nek megfelelően rendezkedik be a Nitrokémia. SZÜRETI KÉSZÜLŐDÉS TOKAJ-HEGYALJÁN. Cuk­rosodnak a szőlőfürtök To- kaj-hegyalján, a napokban végzett próbaszüret eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy rendkívül intenzív vala­mennyi szőlőfajta érése, s hogy igen jó minőségű ter­mésre lehet számítani a tör­ténelmi borvidéken. Felgyor­sultak a szüreti előkészüle­tek; a 760 ezer hektoliteres tároló- és érlelőtérrel rendel­kező Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát ti­zenegy átvevőhelyén készen állnak a szőlő és az aszú­szemek felvásárlására, vár­ják a termést a présházak, tiszta hordók és a tartályok. MIRELIT SZILVA, AL­MÄS-, TŰRŐSRÉTES. A Győri Hűtőházban megkez­dődött az őszi nagyüzem. A hűtőházba kerülő paradi- cspm jó részét exportálják: az első osztályú áruból pa­radicsomkocka készül, amit az NSZK-ba szállítanak piz­zaízesítőnek. Folyamatosan szállítják a külföldi meg­rendelőknek a mirelit mál­nát is: a nyáron gyártott 1300 tonna mélyhűtött mál­nát csaknem teljes egészé­ben a nyugat-európai orszá­gokba exportálják. Újdon­sággal is piacra lép a Győ­ri Hűtőház: már készítik a házi almásrétest, s hamaro­san mélyhűtött túrósrétest is forgalomba hoznak. Merkur-flutofer megállapodás alapján, szeptember 10-töl! Új autókat lehet átvenni Szegeden is 406 Daciává! várják az első vevőket Már huzamosabb idő óta folynak előkészítő tárgyalá­sok. s követték azt konkrét intézkedések is azért, hogy Budapest, Győr és Debrecen után Szegeden is létesüljön egy regionális vonzáskörű, új autókat forgalmazó bázisa a Merkur Személygépkocsi Ér­tékesítő Vállalatnak. A vég­leges autóátadótelep elké­szültéig a Szegedi Autófer Autójavító és Fémipari Vál­lalat vállalkozott arra, hogy a helyi Északi városrészben levő leányvállalatánál, a Sá- rosi utcában megteremti az új gépkocsik forgalomba he­lyezésének feltételeit. A Csongrád megyei autóértéke­sítés már korábban kidolgo­zott szerződésének megköté­sére az elmúlt héten, szep­tember 3-án került sor Sze­geden. A szegediek felkészültek az új — és ebben a formában még országosan is teljesen újszerű — feladatra. Meg­szervezték a vonatszerelvé­nyen érkező gépkocsik átvé­telét, lerakását, az üzemben várakozót és irodai részt ala­kítottak ki az ügyfelek foga­dására, bővítették alkatrész- raktárukat. Természetesen kiegészítették a leányvállalat eszközeit is az új gépkocsik átvizsgálásához, javításához szükséges célszerszámokkal, diagnosztikai műszerekkel. A közeljövőben bővítik a leány- vállalat területét is mintegy 8 ezer négyzetméternyi, 500 —600 gépkocsi tárolására al­kalmas hellyel. Erre ezért van szükség, mert a Merkur még az idén kétezer, a to­vábbiakban pedig évente öt —hatezer új autó szegedi forgalmazását tervezi. Az első 406 új Dacia már várja a vevőket Szegeden. A Merkúrtól már kipostázott értesítések alapján először szeptember 10-én, szerdán le­het átvenni Szegeden is új gépkocsikat. Szegedi átvétel­ről természetesen elsősorban a helybeliek, s Csongrád me­gyeiek kapnak értesítést, de sorszámuk alapján kaphat­nak Bács-Kiskunban és Bé­kés megyében élők, vagy még távolabb lakók is. A Daciák után értékesítenek Szegeden Zastava 1100 GTL típusokat, s később, a romániai szerző­déskötés és szállítás függvé­nyében Okitokat is. Zrínyi Péter — Az idén 360 milliméter csapadék hullott a földjeink­re, az sem a legjobb elosz­lásban. A hiányzó 140—240 millimétert pótolják az öntö­zőberendezések. Ilyen aszá­lyos esztendőkben tanultuk meg, hogy tulajdonképpen nincs olyan év, amikor a nö­vények ne igényelnének 1-2, vagy többszöri öntözést a jó hozamok érdekében. Az idei helyzet, de a korábbi eszten­dők tapasztalatai bizonyítot­ták igazán, hogy szükség van az öntözőberendezések­re, hovatovább a termelés természetes tartozékává vál­tak — mondja Petényi Szi­lárd, a Hunyai Hunyadi Tsz elnöke. Üj felhangok az öntözés ügyében? Vagy csupán az 1970-es években kidolgozott megyei és országos koncepció éled újra? Új öntözöfürt Ellenőrzés a „0”-revíziós aknákon Fotó: Enyedi Zoltán Amikor ugyanis az NK- csatorna elkészült, mindenki arról beszélt, hogy nem meg­felelőek a közgazdasági kö­rülmények az öntözésre, nél­küle is drágán termel a me­zőgazdaság. Ugyanakkor ki­használatlanul hevertek a vízpótló berendezések. Hol van az a nyár? Az aszály, amely egymást köve­tő éveken át rendszeresen sújtotta e megyét is, egyre inkább arra inspirálta az üzemeket, hogy rendezkedje­nek be a tartós csapadékpót­lásra. S az 1984-es esztendő­ben egyre több üzem fogott tervszerű öntözésfejlesztés­be. Egy év múltán, 1985-ben az NK-csatorna kapacitásá­nak 40 százalékát használták ki a mezőgazdasági üzemek, az idén pedig a 75—80 száza­lékos arány vált jellemzővé — hallom a megyei tanács illetékesétől, Szabó András megyei főkertésztől. S újabb öntözőcsatorna tervei vannak kibontakozó­ban. A gyomaendrődi Holt- Körösből duzzasztott vizet nyomatnak a kiépítendő ön­tözőfürtbe, ahonnan első ütemben mintegy 8 ezer hektárnyi terület válhat ön- tözhetővé, majd később ösz- szesen 15 ezer hektárnyi szántó. Az első megbeszélé­seken túljutva, megkezdőd­tek az üzemi felmérések, az optimális táblásltási üzem le­bonyolítása. Annak felméré­se, milyenek az üzemi igé­nyek, anyagi lehetőségek, a feltételezhető terméstöbblet, megkezdődött a majdani jö­vedelmezőség vizsgálata. Azt is felmérik a szakemberek, mindez milyen ökológiai, táj­védelmi feladatok megoldá­sát hozza magával, annak milyen a költségvonzata. Ki és milyen mértékben támo­gatja az öntözőfürt kialakí­tását, milyen lesz az üze­mek, az állami hatóság — a vízügy — és az ágazati irá­nyító tárca — a MÉM — kö­zött a költségek megoszlása? A pályázat, aminek alap­ján egyáltalán a tervezés, a kivitelezés szóba jöhet, idén november 1-re készül el, s kerül az Országos Vízügyi Hivatalba, a MÉM-be elbírá­lásra. — Azért igen fontos ez a pályázat Békés megyében, mert az egyik, aszály által leginkább sújtott terület. S az eltelt évek alatt rá kellett jönnünk, hogy az öntözés a termést igen határozottan be- bolyásolja. Az üzemi tapasz­talatok is meggyőztek a szükségességéről. A legjobb területeken hektáronként 5-6 tonnányi kukoricatermés vész el vízutánpótlás híján. Éppen ezért a termőterüle­tek optimális kihasználása indokolja igazán az öntözés- fejlesztést, ezért hát a pá­lyázat — magyarázza Szabó András. — Mikorra lesz ebből ön­tözővize a gyomaendrődi üzemeknek, és a programhoz csatlakozóknak ? Nem késő 1990-ben? — A VII. ötéves tervciklus meghatározott feladatai kö­zött, a pénzügyi keretelosz­tásban ez a program nem szerepel. Ezért kell pályá­zatot benyújtani, hogy 1989- ben hozzáfoghassunk a munkához, s legjobb esetben 1990-ben, vagy az évtized el­ső esztendőiben a rácsatla­kozó üzemek pótolhassák a természetes víz hiányát — magyarázza a tervek kimun­kálásában részt vállaló ter­melési rendszer, a KITE ágazatvezető szakembere, dr. Kéri István. <— A megvalósítás miért telik ilyen hosszú időbe? — A legutóbbi ötéves terv készítése idején is szóba ke­rült az NK jobb kihasználá­sa rhellett az új öntözőfürt kiépítése, de már 1970-ben készült egy megyei terv a vízhiány pótlására. Kidolgo­zott tervek kerültek a pincé­be, mert a népgazdaság hely­zete nem tette lehetővé a fej­lesztésekkel együtt járó anyagiak előteremtését. Most elővesszük az akkori terve­ket, leporoljuk azokat, s a mai lehetőségekhez igazítva alakítjuk ki az újabb kon­cepciót — fejtegeti Köti Ist­ván, az Agrober főmérnöke. Azt már a Hunyai Hunya­di Tsz tapasztalatai alapján Petényi Szilárd mondja el, hogy a fejlesztéshez csak a közös kalapból lehet az anyagi feltételeket megte­remteni. Ök sem saját erő­ből, hanem a 40—70 száza­lékos támogatás, a kedvező hitelek igénybevételével, és a saját erő koncentrálásával fogtak munkához 1984-ben. De ezen az úton szeretnének a jövőben is járni, mert az eredményeik önmagukért beszélnek. — A területünkön keresz­tül húzódó Szent László- csatorna az NK építése ide­jén csurgalékvíz elvezetésére szolgált, még korábban pe­dig a belvízelvezetés volt a szerepe. Amikor az öntöző­csatorna-építés folyt, mi kér­tük, hogy olyanná alakítsa a vízgazdálkodási társulat, hogy 1—1,20 méteres víz­szint tartása lehetővé vál­jon, s építsenek be tiltókat, lezárókapukat, hogy a vizet az általunk megítélt helye­ken használhassuk fel. Er­re épült azután a fejlesztés, hiszen a vízutánpótlásnak semmi hagyománya nem volt ebben a tsz-ben — érvel a tsz-elnök. Bauer és Sever Az eredmények pedig? Az 1984-es évben a magyar ön­tözőegységek nem szerepel­tek jól, nem volt mérhető, kedvező hatásfokú a mun­ka. Az 1985-ben beállított 4 Bauer (osztrák) berendezés hektáronként 10 ezer forint többletbevételt hozó ered­ményt produkált. így 2,5—3 év alatt megtérül az öntö­zésfejlesztés. A népgazdasági befektetések 30 százalékban, az üzemi tőke 50 százalék­ban térült meg egy esztendő alatt. A hunyaiak az idén újabb két Bauert állítottak a ter­melés szolgálatába, s mind­össze két tagot foglalkoztat­nak az üzemeltetésükkel. A döntésüket igazolták a ter­méseredmények, s a további szándékot az, hogy 1986-ban kipróbálták a már említett jugoszláv gyártású Se vert, aminek ugyan magasabbak a telepítési költségei, mert 1 hektárra 60 ezer forintnyi kiadás jut, de a már betaka­rított, öntözetlen területen a kukorica 7,1 tonnát adott hektáronként, a locsolt terü­leten a táblák zöme ígéri a 12 tonnát. A Bauer haszna sem lebe­csülhető. Az 1985-ös eszten­dőben Hunyán 4 tonnát adott (májusi morzsolt ter­ményben számítva) az öntö­zött területen ez a növény, míg a korábbi esztendőkben mindössze 1,5—2 tonnát. — Termeltünk mi ugyan­ezeken a területeken az 1970-es években 8 tonna ku­koricát, meg 6 tonna búzát — fogalmaz malíciával az el­nök. — De nem mi felejtet­tünk el gazdálkodni, hanem a körülmények, s főleg a tő­lünk független tényezők, a csapadék mennyisége és el­oszlása változott meg. De ha a vízutánpótlás megoldódik közös erőfeszítéssel, vissza­jönnek a nyolc-tíz tonnás, és megkockáztatom, eljöhetnek a tizenöt tonnás kukorica- termés évei. . * * * Megoldást tehát az öntözés hozhat, nem csupán Hu­nyán, hanem az aszálytól fe­nyegetett és kevésbé érin­tett területeken is. Az már másik, el nem különíthető kérdéskör, hogy az önkölt­ségszámítások, a gabona el­adási árai, a feletetett ' ta­karmányból keletkező hús piaci megítélése milyen súly- lyal esik latba az országos érdekek összehangolásakor, egy öntözésfejlesztési pá­lyázat megítélésekor. Mert míg az üzemek részéről meg­fogalmazódik, hogy a felvá­sárlási árakban nem tükrö­ződik az öntözés költsége mint befektetés, pontosan meg kell ítélni azt is, hogy milyen mértékű fejlesztés és milyen területeken indokolt ahhoz, hogy haszonnal jár­jon a befektetett tőke. Mert ebből egy fillérnyi elpocsé­kolni való sincs. Számadó Julianna Ha nem a természet, majd a gazda... HÍREK fl MAGYAR GAZDASÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents