Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
IgUilMMfrl Battonyai gyermekfalu Piiski Sándor (a képen középen) és felesége megyénk írói és költői társaságában Fotó: Gál Edit A népi írókról Békésen Kiállítás nyílt Békésen, a galériában Bérezi László fotóiból. A bajai fényképészmester a ' gépével a népi mozgalom, ezen belül is az 1943-as szárszói találkozó képi krónikása volt. Mostani kiállításán a népi mozgalom legkiválóbbjainak — közöttük a Békés megyei Sinka István, Szabó Pál és mások — portréival és a szárszói találkozón készített képeivel ismerkedhetnek a látogatók. / ■ A kiállítás hétfő esti — keddi lapszámunk zárása utáni — megnyitóján az érdeklődők találkozhattak a képek készítőjével és dr. Püski Sándorral, a népi írók műveinek egykori kiadójával. A jó hangulatú, nagy érdeklődéssel kísért találkozón — melyen közel kétszázan vettek részt, többen a megye más településeiről, sőt Hódmezővásárhelyről is — a beszélgetés témája Békés és az irodalom kapcsolata volt, de a kérdések és a hozzászólások zöme, elsősorban a vendégek hajdani kötődése miatt a népi mozgalomhoz kapcsolódott. Bérezi László a népi írókhoz fűződő személyes élményeit elevenítette fel és egyegy felvételének készítésére emlékezett. A békési születésű Püski Sándor — aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él és ott magyar könyvesboltot működtet —a kinn élő magyarság körében végzett kultúrmissziójáról szólt. Kérdésekre válaszolva beszélt a népi mozgalom tanulságairól, a megváltozott történelmi körülmények között is hasznosítható örökségéről, a népi írók újrafelfedezésének fontosságáról. Végezetül figyelmeztetett a népi írók egy részét elindító békési—bihari táj és közönség népi mozgalommal szembeni adósságáról, a hagyományok ápolásának jelentőségéről. A. Z. Szeptember 27-én fölavatják az SOS Nemzetközi Szervezet első magyarországi létesítményét, a battonyai gyermekfalut. A nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatásával épült gyermekfalu tizenkét házában a nevelőanyák majdnem száz állami gondozásra szoruló gyermeknek teremtenek otthont. A battonyai gyermekfalu alapkőletétele három éve volt, s az építők egyéves késéssel, most nyáron fejezték be a munkát. A tizenkét családi ház az alföldi népi építészet legszebb hagyományait hasznosítja. Bár valamennyi fehér falú, piros cserepes, tornácos, mégis különböznek egymástól. Belül kényelmesek, tágasak; a földszinten nappali, gyermekszoba, a nevelőanya szobája, vendégszoba, fürdőszoba és konyha, az emeleten két gyermekszoba és fürdőszoba kapott helyet. A kis telep közepén a faluház magasodik, ez ad majd helyet a közösségi-művelődési rendezvényeknek. Gazdasági épülettel, vendégházzal, s a faluvezető házával egészül ki a gyermekfalu. A benépesítése már a tavasszal megkezdődött, s a terv szerint a mostani tanévkezdetre be is kellett volna fejeződnie. Harmincöt nevelőanya azonban még hiányzik ahhoz, hogy teljessé legyen a létszám. Tanácsi delegáció utazott Penzába Ülésezett a megyei úttörőelnökség Szeptember 8-án, hétfőn tanácsi delegáció utazott a szovjetunióbeli testvérmegyébe, Penzába A küldöttség vezetője dr. Sós Sándor, a megyei tanáps szervezési és jogi osztályának vezetője: tagjai pedig: Richweisz Ferenc, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titlön a sorsjegy A KISZ XI. kongresszusa határozta el, hogy a magyar fiatalok felépítenek egy élelmiszeripari szakmunkás- képző iskolát Nicaraguában. Az iskola építéséhez szükséges pénzt újszerű kezdeményezésekkel teremtik elő. Az első központi akció — mint arról már lapunkban is hírt adtunk, T. András Emil Mundial zárt kapuk mögött című könyvének árusítása volt — beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A szerző lemondott a könyvvel kapcsolatos bevételekről, a debreceni Alföldi Nyomda 120 ezer példányt nyomott, szinte hihetetlen gyorsasággal, a könyveket KlSZ-akti- visták terjesztették. A nagy sikerre való tekintettel újabb 40 ezer könyvet kellett után- nyomni. Valamennyi könyv elkelt, és így az iskolaépítési alap közel 8 millió forinttal gyarapodott. A második központi akció ma indul megyénkben. Csongorné Szujó Erika, a KISZ Békés Megyei Bizottságának munkatársa erről mondja a következőket: — A KISZ Központi Bizottsága sorsjegyet bocsátott ki — a sorsjegy külső megjelenésében hasonlít a jól ismert borítékos sorsjegyre —, amelyeket ugyancsak KISZ-aktivisták terjesztenek. Egy-egy sorsjegy 20 forintba kerül. Ez első hallásra talán soknak tűnik, de a nyeremények sem mindennaposak. A sorsjeggyel háromféleképpen lehet nyerni. . kára, dr. Fodor Endréné, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Szilágyi Menyhért csorvási tanácselnök. A szakemberek a tanácsi igazgatás kérdéseit tanulmányozzák Penzában, a szeptember 14-ig tartó látogatáson. Minden öttel végződő sorsjegy tovább jut a központi sorsolásra, amelynek fődíja egy 55 négyzetméteres budapesti lakás lesz (a lakást a nyertes igény szerint máshol is kérheti), 2. díja pedig egy Volkswagen Golf típusú személygépkocsi. De ezenkívül további értékes nyeremények is lesznek. Például: 50 ezer forintos bútorvásárlási utalvány, videomagnó, teletexes színes televízió. A második nyerési lehetőség az, hogy a nem öttel végződő sorsjegyek számaihoz tárgynyereményeket párosítanak, amelyeket Budapesten, a Divatcsarnokban lehet átvenni. Az, hogy valaki nyert, vagy sem tárgynyereményt, az a húzás pillanatában kiderül, mert minden sorsjegyárusnál megtalálható a nyereménylista. Azok pedig, akik a fenti két nyerési esélyből kimaradtak, az Ablak műsoraiban látható sorsoláson vesznek részt. A sorsolások nyereménylistáját a Magyar Ifjúság következő heti száma ■közli. A főnyereményeket december 19-én sorsolják ki, ott, ahol a település lélek-, számához viszonyítva a legtöbb sorsjegyet adták el. A nyereményeket a Divatcsarnokban — sorsjegyfelmutatás ellenében — január 13-ig vehetik át a nyertesek. Érdeklődni : a Divatcsarnokban személyesen, vagy a 221-808- as telefonszámon lehet. — L. 8. — A megyei úttörőelnökség tegnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott, Varga Sándor megyei úttörőelnök vezetésével A testület az első napirendi pontban — Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese értékelése alapján — azt vitatta meg, hogy az úttörőszervezetek miként segíthetik az új oktatási törvény széles körű megismertetését, célkitűzéseinek megvalósítását. Ezt követően Csereiné Argyelán Anna megbízott megyei úttörőtitkár tett javaslatot a területi úttörőelnökségek munkájának értékelésére. A harmadik napirendi pontban a megyei úttörőelnökség megválasztotta a megyei küldöttgyűlés munkabizottságéinak vezetőit, tagjait. Szünet után Juhász Tivadar, a megyei úttörőelnökség táborozási felelőse a központi, illetve a megyei szervezésű nyári táborok tapasztalatait értékelte. Végül bejelentések hangzottak el, amelyek között Varga Sándor a megyei úttörővezetői értekezlet előkészítési munkáit foglalta ösz- sze. Többek között elmondta, hogy a megyei úttörőve- zetői értekezletet október 25- én Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tartják meg, a csapat és városi, nagy- községi\küldöttgvűlések után. A tanácskozáson 116 úttörőcsapat képviseletében 162 küldött vesz részt. A küldött- gyűlés értékeli a megyei úttörőelnökség 1983 óta végzett munkáját. Erről a munkáról a megyei úttörőelnök a következőket emelte ki: —- Az elmúlt időszakban kiemelten fontos feladatunk volt, hogy a korábbiaknál differenciáltabb, a gyerekek számára választható programokat kínáljunk. Igyekeztünk megtalálni a helyes arányokat azon programok között, amelyekkel a tanulást, illetve a különböző nevelési területeken jelentkező feladatokat segíthetjük. Az úttörőmozgalomnak egyaránt kellett segítenie az oktatási célkitűzések megvalósítását, és a tanulók órán kívüli tevékenységének — az élet-* korhoz igazodó — minél hasznosabb eltöltését. A megyei úttörőelnökség a megyei KISZ-bizottság támogatásával, széles körű társadalmi összefogással javította megyénkben a kisdobosok és úttörők táborozási feltételeit. A küldöttgyűlés feladata lesz az értékelés, hogy a fenti törekvéseinkből mit sikerült megvalósítani és mit nem. A területi értekezleteken ezért fontos az úttörőmunka kritikus számbavétele, az eredmények és hiányosságok feltárása. Befejezésül Varga Sándor az alábbiakat mondta: — A megyei küldöttgyűlés feladata, hogy megfogalmazza, meghatározza az előttünk álló időszak legfontosabb teendőit, és állást foglaljon a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa által kiadott vitadokumentumokról, melyek az úttörőszövetség decemberi, IX.' országos konferenciáját készítik elő. A felkészülés mai szakaszában ügy látjuk, hogy az úttörőmunka továbbfejlesztése érdekében a következő területekkel az átlagosnál is hangsúlyosabban kell foglalkoznunk: hogyan lehet a gyerekeknek _ javasolt programok tervezésébe az eddigieknél jobban bevonni a gyerekeket; hogyan lehet az úttörők életkorának, érdeklődésének megfelelő, a helyi lehetőségekhez igazodó differenciált, színvonalas programajánlatokat készíteni? A 13-14 éves, serdülő korosztállyal többet kell törődni, a KISZ-életre és az iskolai éveli-utáni időszakra jobban fel kell készíteni őket. De meg kell vitatni azt is, hogyan alkalmazhatjuk a korszerű technikai eszközöket a kisdobos- és úttörőfoglalkozásokon, növelve ezzel mozgalmunk vonzerejét, munkánk színvonalát. A tanácskozáson meg kell találni a módját, miként segíthetjük sajátos mozgalmi eszközeinkkel az új oktatási törvény megismertetését, és a megvalósításához szükséges cselekvési egység kialakítását. I* 8. Folytatódik a gyűjtési akció a nicaraguai iskoláért 1986. szeptember 10., szerda A meggyőzésre építve L étezik egy mondás, amely időről időre elhangzik különböző helyeken, különböző alkalmakkor. Valahogy úgy szól, hogy „emberek, most már elég volt az agitációból, lássunk neki és csináljuk”. Azt az igényt tartalmazza ez a mondás, hogy vessünk immár véget a magyarázatoknak, a győzködésnek — következzenek a tettek. Ha mérlegre tesszük jelenlegi helyzetünket, köny- nyen belátható, hogy ha valamikor, hát most valóban égető szükség van minden területen, minden munkahelyen a dolgokat előmozdító tettekre. Mi tagadás, nem kevés helyen sürgető napi feladattá " vált a rend és a fegyelem megszilárdítása. Jó néhány ágazatban, vállalatnál immár nem elodázható a termelési struktúra változtatása, a termékminőség érdemi megjavítása, a felesleges költségek, kiadások lefaragása. Határozottabb cselekvés igényeltetik egynémely nemkívánatos társadalmi jelenség elleni küzdelemben is, a mértéktelen ivástól kezdve _ a láthatatlan, avagy néhány" helyen már nyíltan megjelenő korrupcióig. Nagy hiba lenne azonban, ha a határozottabb cselekvéshez bárhol is a bevezetőül idézett megközelítés jegyében akarnának hozzálátni Aligha vezetne célhoz, ha valahol is úgy gondolnák : elegendő intézkedéseket kiadni, rendelkezéseket hozni, és azok betartását, végrehajtását erélyesen megkövetelni, az érvelést, a megmagyarázást pedig halasszuk el nyugodtabb, békésebb időkre. Ez a fajta szemlélet és gyakorlat akkor sem lenne eredményes, ha a napjaink igényelte cselekvés kimerülhetne bizonyos rendelkezések, elhatározások puszta végrehajtásában^ Ám ma éppenséggel nem erről van szó: önálló elgondolásokra, jó ötletekre, kezdemé- nyezésekre, együttes fejtörésre van szükség, a tetteknek ezek alapján kell elkövetkezniük. Bízvást elmondható: a sikeres cselekvésnek a jelen helyzetben is elengedhetetlen, alapvető feltétele, hogy kialakuljon a széles körű társadalmi egyetértés a teendőket, a megoldás módját illetően. Legyen szó országos avagy helyi tennivalókról, a közmegegyezés mindegyik viszonylatban elengedhetetlen az egységes cselekvéshez. Illúzió lenne azonban azt képzelni, hogy ez a köz- megegyezés automatikusan megteremtődik., Nem teremtődött meg azokban az időkben sem, amikor a gazdasági-társadalmi programok megvalósulásában jobban egybevágott a társadalom, az egyes csoportok és az egyének érdeke. S még kevésbé jöhet létre önmagától most, amikor — a társadalom egészének javát szolgáló — lépések egyike-másika időlegesen hátrányára válik az emberek egy részének, kedvezőtlenül érinti bizonyos csoportok közvetlen, napi érdekeit. Ebben a helyzetben a közmegegyezés nem kis részben azon múlik, sikerül-e -megértetni, elfogadtatni, hogy az időleges érdeksérüléseket éppen az átfogó, távlati, mélyebb érdekek érvényre jutása érdekében vállalni kell, hogy érdemes a pillanatnyi nehézségek, többletmunka, gondok árán fokozott erő- • vei hozzájárulni az elhatározások valóra váltásához. Kinek a feladata az ilyenfajta közmegegyezés kialakítása, fenntartása? Szónoki a kérdés, hiszen politikai rendszerünk jellegéből adódik, hogy a politikai egyetértés és cselekvőkészség kiváltásán és erősítésén mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell munkálkodniuk. Elsősorban az ő dolguk, hogy a meggyőző szó erejével, őszinte párbeszédben, az okos érvek súlyával megvilágítsák a napjaink igényelte tettek értelmét, várható hatásait, az elmulasztásukból adódó káros következményeket, a közös érdekeltséget a jobb, hatékonyabb, fegyelmezettebb munkában. A meggyőzésnek, a tájékoztatásnak és megmagyarázásnak többféle formája, módja van. Az élet azonban újra és újra tanúsítja, hogy bár mindegyik fontos, közülük a személyes érvelés és eszrpecsere semmi egyébbel nem pótolható. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban a közelmúlt egyik tapasztalatára. Amikor a településfejlesztési hozzájárulásról kérték ki a lakosság véleményét és egyetértését, a postán elküldött szavazó-véleményező lapok nem egy városi településen, lakónegyedben az ott lakók többségénél kedvezőtlen fogadtatásra találtak. Akkor változott meg a hangulat, amikor a pártszervezetek, a népfront aktivistái, a tanácstagok személyesen keresték meg az embereket, beszélgettek velük a tehó értelméről, az ebből megvalósítandó célokról. Amit a papír nem tudott hatásosan közvetíteni, az a személyes eszmecsere eredményeként más, kedvező megvilágítást kapott. A párbeszéd alkalmával nem csak az állampolgárok pénzét kérték, hanem véleményét is. Nem véletlenül használtuk itt a párbeszéd szót. Pártunk már réges-régen szakított az agitációnak azzal a felfogásával, amely ezt afféle egyirányú utcának tekintette, ahol csak az egyik fél mondja a magáét, a másik pedig hallgatja szavait. Mi úgy fogjuk fel: a kommunisták nem a párton- kívülieknek beszélnek, hanem a pártonkívüliekkel beszélik meg közös dolgainkat. S ez az eszmecsere mindegyik irányban hathat. Hogy az előbbi példánál, a teho példájánál maradjunk: nem egy esetben került sor az eszmecserék nyomán az eredetileg tervezett település- fejlesztési célok módosítására, a korábbiak helyett mások beiktatására. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyenfajta sokrétű párbeszéd a kommunisták körében is múlhatatlanul szükséges. A célokban, a teendőkben való egyetértés az ő soraikban sem alakul ki automatikusan. A párttagot persze a párthoz való tartozásból adódó szervezeti fegyelem kötelezi arra, hogy kiálljon a párt határozataiban, állás- foglalásaiban megfogalmazódó elhatározások mellett, képviselje azokat. Ám belső meggyőződés nélkül ez a kötelesség jól aligha teljesíthető. A hatásos meggyőzésnek előfeltétele, hogy a párttagok a párt erre szolgáló fórumain mélyrehatóan megvitassák a megvilágításra és elfogadtatásra váró elgondolásokat, megnyugtatóan tisztázzák a vitatott problémákat, vagyis mindenekelőtt ők maguk jussanak egyetértésre az adott kérdésekben, örvendetes, hogy ma a korábbinál jobban hasznosítják ilyen célra a taggyűlések, a pártcsoport-értekezle- tek fórumait, de még nem kevés ebben a lehetőség, a tartalék. O kos, határozott tettekre van szükség napjainkban. De a politikai közéletben a szó is tett, mely tovagyűrűzve tettekre késztet vagy tart vissza, megszabja a cselekvés irányát; módját. Nem az a kérdés tehát, hogy agitáljunk-e vagy pedig tegyük a dolgunkat, hanem hogy miként tudnak a kommunisták hatásos agi- tációval minél értelmesebb, hatásosabb cselekvést kiváltani. Gyenes László
