Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. SZEPTEMBER 8., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint YTJ. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM A bányászokat ünnepelte az ország Havasi Ferenc mondott beszédet Szombaton az ország bányavidékein nagygyűlésekkel, ünnepségekkel folytatódott a bányásznapi programsoro­zat. Mindenütt tisztelettel köszöntötték a szén-, olaj-, ásvány- és bauxitbányászokat, méltatva helytállásukat, melyre továbbra is nagy szüksége van az országnak, a népgazdaságnak. Munkájának elismeréseként ezen a na­pon több bányász részesült magas kitüntetésben, hűség- jutalomban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton, a bányásznap al­kalmából Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Sal­gótarjánban, a megyei párt- bizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, Devcsics Miklós me­gyei tanácselnök és Kapolyi László ipari miniszter fo­gadta. Részt vett a bányászváros felszabadulási emlékművé­nél rendezett koszorúzási ün­nepségen, jelen volt az öt­venmillió forintos költséggel teljesen felújított bányász művelődési ház ünnepélyes megnyitásánál. Az intéz­ményavató után a művelő­dési ház szúfolásig megtelt színháztermében nagygyűlést tartottak. Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója köszöntötte az ünnepségen megjelent párt-, állami és szakszervezeti ve­zetőket, a hazai bányászme­gyék küldöttségeit, a szovjet, lengyel, csehszlovák és NDK-beli testvérvállalatok delegációit, majd átadta a szót Havasi Ferencnek, az ünnepség szónokának. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s minden magyar bányász­nak, akiket, mint hangoztat­ta, az ország dolgozóinak fi­gyelme, elismerése, tisztelete és szeretete övez. Megemlé­kezett a bányászok forradal­mi erővé szerveződésének mozzanatairól, küzdelmeiről, s e küzdelmek mártírjairól, majd napjaink gondjairól, feladatairól szólott. —Sem a világ történései, sem gazdasági változásai, sem a természet nem kedvez nekünk az utóbbi években. Ezek hatásaiból eredő vesz­teségeinket egyrészt azért kell megemlíteni, mert ezek jelentősek, másrészt pedig azért, hogy a maguk helyén legyenek kezelhetők, ne ve­gyüljenek el munkánk tő­lünk függő hiányainak kö­vetkezményeivel. A világra és az időjárásra nem va­gyunk hatással, de az, hogy az általuk okozott károkat, veszteségeket hogyan mini­malizáljuk és pótoljuk, az már jó részt rajtunk múlik. — Lassan itt az éves számadás’ elkészítésének ide­je. Korai még véleményt al­kotni, mert értékes hónap­jaink vannak hátra, de az már látszik, hogy kiadásaink ez évben is meghaladják a bevételeinket. — Helyzetünk megítélésé­ben a közvélemény, a köz- gondolkodás érthetően nem egységes. Egyesek — „vala­hogy mindig volt” alapon — bagatelizálják, elbizakodottan szemlélik gondjainkat, má­sokat a kilátástalanság, a kiúttalanság hangulata tart hatása alatt. Ezek szélsősé­gek, de nem ártalmatlanok és hatástalanok a nagy és reálisan gondolkodó többség­re. Ez a többség él, dolgozik, végzi. mindennapi munkáját, de több aggodalommal, mint régebben, s talán még na­gyobb féltéssel eredménye­ink védelmezhetősége iránt, s ez a többség hajlandó még többet tenni azért, hogy gondjainkon úrrá tudjunk lenni. — E többség cselekvési készségét, tenniakarását kell mederbe terelni, ennek kell irányokat mutatni, kijelölni a kivezető utat. — E kérdésekkel foglalko­zik most az ország vezetése, fontolgatja, elemzi, hogy mit lehet és mit kell tenni a gazdaságban, a politikában, az irányításban és a végre­hajtásban. Nagy megrázkód­tatásoknak, negatív fordula­toknak, válsághelyzeteknek az elmúlt 30 év során nem engedtünk teret. Ma is ren­delkezünk a talponmaradás és továbbfejlődés minden szükséges feltételével: poli­tikai programmal, gazdasági tervekkel, népünk bizalmá­val, útkereső törekvéseink­ben nemzetközi, baráti tá­mogatással. — Mindezek azonban fel­tételek, fontos és elengedhe­tetlen tartozékai a szorgal­mas és eredményes munká­nak. De ha csak úgy dolgo­zunk, mint eddig és nem ja­vítunk a munkán, akkor az önmagukban kedvező körül­mények nem tudnak haszno­sulni. Társadalmi méretek­ben kell jobb, fegyelmezet­tebb munkát végezni, hogy egy újabb 30 évig tartó fel- emelkedés szilárd alapjait megvessük. A szónok a továbbiakban a szénbányászat helyzetéről, azokról a kormányzati dön­tésekről beszélt, amelyek a szénbányászat fejlődését az utóbbi években meghatároz­ták, illetve azokról, amelyek a jövőre nézve döntő jelen­tőségűek. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat dolgozói Tapolcán, a Parkerdőben tartották bá­nyásznapi nagygyűlésüket. Ünnepi nagygyűlést tar­tottak a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat ajkai, várpa­lotai, dudari és balinkai üzemében is. A Kőolajkutató Vállalat, valamint a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat kollektívája Egerben együttesen ünnepelte a 36. bányásznapot. Gazdag ünnepi program­mal köszöntötték a 20 ezer­nél több szén-, érc- és ak­namélyítő mecseki bányászt Baranya megyében. A pécsi szabadtéri színpadon Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propagandaosztályá­nak vezetője részvételével a Népszabadság fórumát ren­dezték meg. Kanadai pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására a Ka­nadai Kommunista Párt kül­döttsége szeptember 2. és 6. között látogatást tett hazánk­ban. Kimball Cariout, a Sas­katchewan tartományi párt- szervezet vezetőjét, valamint David. Wallist, az albertai tartományi pártszervezet ve­zetőjét, a Központi Bizottság tagjait fogadta Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szí­vélyes elvtársi légkörű meg­beszéléseken áttekintették a nemzetközi élet és a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit, valamint a két párt közötti kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geit. Elutazott a török igazságügy-miniszter M. Necat Eldem török igazságügy-miniszter, aki küldöttség élén dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására látogatott ha­zánkba, szombaton elutazott Budapestről. A magyar—tö­rök igazságügyi tárgyalások során áttekintették a két ország közötti jogi igazság­ügyi kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségét, va­lamint aláírták a büntető­ügyekben hozott határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló szerződést. A hét végén befejeződött a biharugrai halgazdaságban a halak etetése. Harminchárom tavuk közül az egyik legna­gyobb a ludastó, ahol naponta csaknem 80 mázsa búzát, ku­koricát engedtek a csónakokból a vízbe. Most az etetés vége felé mintegy 40 mázsa eleség került a vízbe Fotó: Szőke Margit MHSZ-vezetök országos tanácskozása A Magyar Honvédelmi Szövetség hivatásos és tár­sadalmi vezetőinek V. or­szágos tanácskozását szom­baton tartották Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában. A megyei, vá­rosi szervezetek, szakosztá­lyok és klubok vezetői, kül­döttei áttekintették az előző tanácskozás óta eltelt öt év alatt végzett honvédelmi ne­velő és felkészítő tevékeny­ségüket, valamint a honvé­delmi technikai tömeg- és versenysportszakosztályok munkáját. A tanácskozáson részt vett Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, az MSZMP KB tagja, Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi ál­lamtitkár, az MSZMP KB tagja, párt-, állami és tö­megszervezetek, valamint a társ fegyveres ' erők több képviselője. Az MHSZ or­szágos vezetőségének értéke­lését Kéri György vezérőr­nagy, az MHSZ főtitkára összegezte beszámolójában. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervezetei és a klubok széles hálózata társadalmunk politikai életé­nek szerves részeivé váltak, befolyásuk kiterjed a lakos­ság széles rétegeire — álla­pította meg többek között. A szövetség a korábbinál ma­gasabb színvonalon teljesí­tette feladatait: az egészsé­ges életmódra nevelést a honvédelmi-technikai sport­ágakkal, a fiatalok honvé­delmi oktatását, technika iránti érdeklődésük felkelté­sét, valamint a sorkötelesek általános képzését. Így gya­rapodtak a katonai szolgá­lathoz szükséges ismereteik is, és ez elősegítette beillesz­kedésüket a katonai életbe. Jelentősen szélesedett az elmúlt években a Honvédel­mi Szövetség társadalmi bá­zisa. nőtt a klubok száma, s emelkedett a taglétszám is. Békéscsaba—Vasas 4—1 (1—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 11 ezer néző. V.: Divinyi (Szilágyi S., Varga S.). Békéscsaba: Leboniczky — Ottlakán, Megyesi, Vígh, Fa- bulya — Adorján (Steigerwald, 18. p.), Takács, Pásztor, Csa- nálosi — Kurucz (Kovalik, 58. p.), Szekeres. Edző: Csank Já­nos. Vasas: Kakas — Farkas, Elekes, Balog, Rácz (Galasech, 65. p.) — Szijjártó, Gubucz, Teodora (Zvara, 46. p.) — Bodnár, Szabadi, Borostyán. Edző: Kisteleki István. Gólszerző: Kurucz (4. p.), Kurucz (52. p.), Szabadi (67. p.), Szekeres (75. p.), Szekeres (80. p.). Sárga lap: Kurucz (40. p.), Megyesi (53. p.), Gubucz (69. p.), Fabulya (82. p.l. • keres a második játékrész­ben megoldhatatlan feladat elé állította a Vasas védőit, s ezzel szemben a piros-ké­kek két éke, Szabadi és Bo­rostyán nem tudta felvenni a versenyt, mert nagy hiba­százalékkal játszottak. Ez­úttal rendhagyó módon ar­ra kértük Csank Jánost, az Előre Spartacus vezető ed­zőjét, tárja fel „kártyáit”, vázolja a taktikát, mondja Befejeződött a Pugwash-konferencia Kiállítva: Pásztor és Bodnár (mindketten a 44. percben), Elekes (70. p.). Szögletarány: 4:1 (4:1) a Békéscsaba javára. Nyílt plenáris üléssel fe­jezte be szombaton munká­ját a Pugwash-mozgalom Budapesten tartott 36. kon­ferenciája. Mint Joseph Rotblat, a londoni egyetem professzora elmondta, a 39 országból ér­kezett több mint 150 tudós részvételével lezajlott ta­nácskozás egyik központi té­maköre a nukleáris fegyver- kísérletek betiltása volt. E területen a szakértők az utóbbi időben áttörést értek el — hangsúlyozta —, amennyiben sikerült kidol­gozniuk azokat a szeizmográ- fiai módszereket, amelyek lehetővé teszik a nukleáris robbantások hatásainak meg­különböztetését a földrengé­sekétől. Ezzel a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról intézkedő esetleges szerződés ellenőrzésének legfontosabb problémáját oldották meg — mutatott rá Rotblat. Az ame­rikai kormányzat immár semminemű, tudományosan megalapozott ellenérvet nem hozhat fel a kísérletek át­fogó betiltását szorgalmazó javaslatokkal szemben. A Pugwash-mozgalom Bu­dapesten megtartott 36. kon­ferenciájának tapasztalatait értékelte Berényi Dénes, a Magyar Pugwash-bizottság elnöke és Valki László, a bi­zottság titkára az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában. Elmondták: hazánk külpo­litikai törekvéseinek, s egy­ben a Magyar Pugwash-bi­zottság tevékenységének el­ismerése, hogy éppen Ma­gyarországot választotta ta­nácskozása színhelyéül a nukleáris fegyverek ellen küzdő tudósok, had- és tár­sadalomtudományi szakem­berek e nemzetközi szerve­zete. Rámutattak: a konferen­cián — a mozgalom hagyo­mányainak megfelelően — elsősorban a világbékét, a fegyverkezési versenyt, a kelet—nyugati kapcsolato­kat, s a nukleáris Kísérletek betiltását érintő kérdéseket vitatták meg. A szervezet tagjai nem­csak békevágyuknak adtak kifejezést az egyhetes ta­nácskozáson, hanem ajánlá­sokat dolgoztak ki, amelye­ket eljuttatnak saját orszá­gaik vezetőihez, az érintett nagyhatalmakhoz, a helsinki folyamatban szerepet játszó fórumokhoz. A Pugwash-mozgalom kö­vetkező konferenciáját 1987- ben Ausztriában rendezik meg. Már a 4. percben a Va­sas hálójában táncolt a lab­da, amikor Takács J. indí­totta a felfutó Fabulyát a baloldalon. A vonal mellett “felrobogó hátvéd mintasze­rűen ívelt középre és az el­késő védők szorításában Ku­rucz négy méterről a bal al­só sarokba pofozta a lab­dát, 1—0. A 44. percben két piros lapot is fölmutatott a játék­vezető: a labdát már elrúgó Pásztort Bodnár elsodorta, a középpályás elesett, majd elégtételt vett, amit Bodnár nyomban viszonzott. Mind­ketten a kiállítás sorsára ju­tottak. Az 52. percben Kurucz szöktette a balszélen Szeke­rest, aki tSbbször is becsap­ta emberét. Közben lelassult ugyan a támadás, Kurucz viszont Fabulya közvetítésé­vel végül mégis megkapta a beadást és öt méterről előre­vetődve a jobb alsó sarokba fejelt, 2—0. A 67. percben egy jobb­oldalon kialakult akció be­fejezője Szabadi volt, aki bal oldalról, 14 méterről, balról a bal sarokba emelt, 2—1. A 70. percben Vígh a sa­ját térfeléről indulva átkí­gyózott a Vasas-védelmen, már Elekest is maga mögött hagyta, amikor a védő utána rúgott — Elekes is piros la­pot kapott. A 75. percben Kovalik ka­pott ügyes indítást, de lát­ta, hogy Szekeres a bal ol­dalon még jobb helyzetben fut, elé ívelt, s a válogatott­jelölt békéscsabai Baloghot kicselezve a bal alsó sarok­ba lőtt, 3—1. öt perccel később Szeke­res ismételt. Nagy szóló vé­gén előbb Kakasba vágta a labdát, de a visszapattanót már nem hibázta el, 4—1. A 90 perc legszembetű­nőbb és döntő momentumá­nak azt tartjuk, hogy a vá­logatottjelöltté előlépett Sze­el, mit mondott a szünetben játékosainak, vagyis — ho­gyan látta ő a 4—1-et? — Jómagam és pályaed­zőm is megnézte a Vasast, s abban maradtunk, hogy fő­ként két előretolt csatárukat kell kikapcsolnunk, ha itt­hon jó eredményt akarunk elérni. Ez nem döntetlent, hanem győzelmet jelentett, mert az nyilvánvaló volt, hogy lélektanilag is fontos csata előtt állunk. Ha nye­rünk, „feldobhat” bennün­ket, ha nem, nagyon-nagyon visszacsúszunk. Taktikánk tehát a védekezésből indult ki ugyan, de a legtöbbet azt hangsúlyoztam, hogy „mer­jünk játszani!” Ez volt a kulcs, amelyben az is benne volt, hogy Kurucz, Pásztor és a középpályások tartsák a labdát addig, amíg a tá­madásokhoz Fabulya vagy Vígh felzárkózik, attól füg­gően, melyiknek van alkal­ma. A szünetben meglepett, hogy nem Gubuczot, Pásztor őrzőjét cserélte le Kisteleki kollégám. A bejövő Zvara talán kevesebb zavart oko­(Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents