Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

1986. szeptember 6., szombat Első osztályosok Minden egészséges gyermek természetes vágya az általa ismeretlen világ felfedezése. Ezekben a napokban a hatéves gyermekek ezrei várják különleges izgalommal az is­kolák rejtelmeinek feltárulását. Ezek az apróságok aligha sejtik, hogy valóságos, vagy irreális elképzeléseik, vonzódásuk, esetleg félelmük nyomán keletkező élmé­nyeik milyen jelentősen befolyásolják ké­sőbbi életútjukat. Érdemes tehát foglalkoz­nunk az első osztályba lépő gyerekek he­lyes felkészítésének néhány elemi kérdésé­vel. Közismert, hogy az iskolaérettség egyik tényezője a gyermek iskola és tanulás iránti erős érdeklődése. Ezért igen helyesen cse­lekszenek azok a szülők, akik az iskolai élet reális, de izgalmakat keltő bemutatásával állandóan ébren tartják, illetve fokozzák a gyermek tanulás és iskolába járás iránti vágyát. A gyermekkel közösen — tetszése szerint — vásárolt táska rendezgetése, dí­szítése, a tetszetős tankönyvek lapozgatása, és a tanszerek próbálgatása olyan örömfor­rások, amelyek igen hasznos segítőnek bizo­nyulnak az első órák, napok nehézségeinek leküzdésében. t Aligha értékelhető túl az apró feladatok, megbízatások teljesítésével fejlesztett köte­lességérzet, a pedagógusok szeretetteljes be­mutatásával keltett bizalom és bátorítás. Ezzel ellentétes szülői magtartással is ta­lálkozunk. „Jaj, milyen gondot okoz ez a gyerek”, „milyen sokba kerül az az iskola”, ,pégre rendre tanítanak", „oda a szabadság”, meg is mondom a taníónak, csak verjen el, ha nem tanulsz, vagy rossz leszel”, „úgy félek az iskolától, ez a gyerek olyan' kis buta” stb. kijelentések igen gyakran veszé­lyeztetik az eredményes iskolakezdést. Az ilyen és hasonló okokból eredő első kudar­cok többször beláthatatlan, a szülő számára is szomorú személyiségtorzulást, károsodást idéznek elő. Úszni csak vízben lehet megtanulni — tartja a közmondás. így az iskolai életre történő felkészítés nehezebb szakasza is az első tanítási napokkal kezdődik. Ezek az első napok, hetek, hónapok a helyes étrend, a tanítási szokások kialakításának szakasza, amely szinte az egész iskolás életet befo­lyásolja. A gyermek számára ösztönzést, te­vékenységre késztető élményt nyújt tanulá­sának tiszteletben tartása, erőfeszítéseinek, eredményeinek, apró sikereinek elismerése, pozitív magtartásának méltányolása. Szinte kivétel nélkül boldogok, ha különféle el­foglaltsággal — tanulás, játék, munka — vátozatossá tett, jól megtervezett napirend­jüket képesek betartani. Szinte természetes, hogy a szülők óriási többsége értelmesnek, ügyesnek, jó magavi­seletűnek kívánja látni gyermekét, ezért apró sikertelenségei, botladozásai esetén gyakran türelmetlenek. Hibát követ el, aki gyermekét helytelenül értékelve, képessé­geit meghaladó követelmények elé állítva állandóan elmarasztalja eredménytelenségé­ért. A gyermeknek, aki segítséggel is csak több év után, fokozatosan kezdi megismerni önmagát, rendkívül nagy szüksége van a he­lyes, reális értékelésekre, elismerésekre, jó szándékú helyreigazításokra. Az iskoláskor egész időszakán, de különösen az első osz­tályban a teljesítmény csak a szándék, ké­pesség, cselekvés egységében értékelhető. Egy újságcikk terjedelme nemigen lép­heti túl a gondolatébresztés kereteit, de a nevelési intézmények — iskolák, nevelési tanácsadók, gyermek-ideggondozók — ia gyermekek egészséges fejlődése, helyes ne­velése érdekében — készséggel nyújtanak segítséget. Kizárólag a szülőkön múlik, mennyire élnek a lehetőséggel, vállalják-e a mai, nagyobb fáradtságot? a későbbi nyu­galomért. Nádházi Lajos II jó öreg széntabletta Idősebb korban sok ember kínlódik étkezések után haspuf­fadások miatt, és a gyakori szellentési kényszer megkeseríti saját és környezete életét. A gyógyszergyárak e jelenség gya­koriságát felismerve, számtalan különböző nevű és összetételű gyógyszerkészítményt hoztak a piacra puffadás és a gyakori szellentés megakadályozására. Mivel e készítményeket idősebb orvosok is szedték abban a re­ményben, hogy megszabadul­nak panaszaiktól, gyakran kide­rült, hogy a laikusok számára is reklámozott szerek nem vál­tották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Egy New York-i klinika kuta­tócsoportja éppen ezért össze- hasonlótotta a jó öreg háziszer­ként használt aktív szén hatá­sát egy divatos dineticont tar­talmazó tablettával és egy ható­anyagot nem tartalmazó place- bóval. A gyakori szellentés ki­váltására a kísérleti személyek­nek sült' babot kellett fogyasz­tani. Három napon át a bab fo­gyasztása előtt 30 perccel, majd közvetlenül utána kellett beven­niük a szenet, a dinetikont és a placebót. A gázképződés mér­tékéül a kilégzett levegő hidro­géntartalma szolgált, amely szo­ros párhuzamot mutat a bélbe­li gázképződéssel. Kiderült, hogy a dinekticon- nak, vagy a placebónak alig volt hatása, viszont az aktív szén jelentősen csökkentette a kilégzett levegő hidrogéntartal­mát, de a szellentési kényszer is csökkent. Az önként vállal­kozó kísérleti személyek közül, akik aktív szenet szedtek, csak egy panaszkodott puffadás Lmi- att, ugyanakkor ez a panasz hét esetben fordult elő a másik két csoportban. Mindebből azt a tanulságot vonják le, hogy nem feltétlenül mindig az a jobb, ami új, gyakran jó a régen be­vált háziszer is. (Szendéi) BQRKÓCSOLflS A sokféle apró-cseprő hol­mi egy lakásban gyakran olyan sok, hogy már nem le­het a szekrénybe zsúfolni. Ilyenkor jó szolgálatot tesz egy-egy jó erős vászonból készített, stabilan felszerelt falitároló. Kisebbeknek az ágy mel­letti falra tervezhetjük a kívánt méretre: ide rakhat­Falitárolók ják alvás előtt a könyvet, a kedvenc játékot, stb. Középiskolásoknak, egye­temistáknak már nagyobb méretben sok-sok kényelmes zsebbel, tasakkal ellátva ké­szítjük, amelybe a tanszerek­től kezdve a hobbifelszerelé­sen át a tornacipőig, a te­niszütőig minden elfér. Erős nyugágy, illetve ro­lóvászon kell hozzá, és al­só-felső szegélyébe okvetle­nül merevítő rúd. Ha el­készül, használatba vételkor csak nagyon fixen, tiplivel erősített szögre akasszuk, ne­hogy leszakadjon. B. K. II dohányzás az autóban növeli a balesetveszélyt A vezetés közben dohányzó gépkocsivezetők nemcsak saját egészségüket veszélyeztetik, ha­nem a közlekedésbiztonságot is. A dohányzó gépkocsivezető csak tovább rontja a kocsi amúgy is szénmonoxidos levegőjét, és elő­fordulhat, hogy a vezető emiatt nem tud elég gyorsan reagálni a váratlan veszélyre. Erre a ve­szélyre Manfred Haider bécsi környezethigiénikus professzor hívta fel a figyelmet. De nemcsak a szénmonoxid, hanem a szuperbenzinhez ke­vert benzol is rendkívül veszé­lyes. Vinzenz Lachnit profesz- szor szerint minden kétséget ki­záróan bebizonyosodott, hogy a krónikus benzolszennyeződés, mely például a benzinkutak kezelőinek egészségét fenyegeti, leukémiát okozhat. A benzinku­tasok gyakran nagy mennyisé­gű benzollal érintkeznek. Lach­nit ezért azt javasolja, hogy az ezen a területen dolgozók egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizzék. A tehergépkocsik négyszer annyi nitrogénoxidot termelnek — amely egyébként rákkeltő hatású is lehet. —, mint a sze­mélygépkocsik. Pontosabban: egy teherautó nagyobb kárt okoz a környezetben, mint tíz személygépkocsi. Gyiimölcsszüret A termés mennyisége és minősége szempontjából fontos, hogy ,a legkedvezőbb időben takarítsuk be a gyü­mölcsöt, a zöldségféléket is és a csemegeszőlőt. Különö­sen ügyeljünk az őszibarack­ra, mert nagyon érzékeny a nyomódásra. Ezért csak óva­tosan, alig érintve győződ­jünk meg, hogy rugalmas-e még a húsa, vagy már pu­ha, érett. Félig éretten csak akkor szedjük le, ha befőttet készítünk belőle, máskülön­ben kényszeréretten keserű marad, és gyorsan ráncoso- -dik. Ne hagyjuk túlérni sem, mert rövid idő alatt romlás­nak indulnak a gyümölcsök. Az erős növekedésű ősziba­rackfákon a szüret után vé­gezzük el zöldmetszést. Gondosan támasszuk alá a nagy termést ígérő alma-, körtefákat. A körték többsé­ge utóérő, sőt néhány olyan fajta is van, amelynek za- mata, íze csak kellő utóér­lelés után lesz igazán finom és különleges. A körtét ét­kezésre akkor szedjük le, ha KERT, HÁZTÁJI ha egyenletesen halványsár­ga színű már a gyümölcs, és egy-két napos érlelés után fogyasszuk. Befőttnek akkor a legjobb, ha a haragos zöld szín kissé halvány sárgás­zöldbe megy át. A szilvát csak éretten szedjük — ki­vétel a befőttkészítés —, mert éretlenül húzós és kel­lemetlenül savanyú ízű ma­rad. A csemegeszőlő szedése­kor is nagyon ügyeljünk, hogy csak az érett fürtöket vegyük le, a szőlő nem utó­érő. Ha féléretten vesszük le, magas savtartalma nem mérséklődik és már nem érik be. A zöldségfélék kö­zül a paradicsomot éretten, vörösre színeződve szedjük. A paprika akkor szedhető le, ha kemény tapintású. Felüle­te fényes és a fajtájára jel­lemző színű. A paradicsom alakú paprikát éretten (pi­rosán) szedjük, mert ekkor a legízletesebb. Szent-Miklóssy Ferenc Köpeny alá L__-----------„V* A nyári hónapok alatt rendszerint nagyot nő, erő­södik a gyerek. Ez akkor de­rül ki leginkább, amikor a gondos mama a vakáció vé­ge felé átnézi a csemete ru­határát, aminek szinte min­den darabját kinőtte, kihíz­ta. Varrni-szabni tudó anyu­kák hasznát vehetik néhány •alakítási ötletünknek: X. A hosszú ujjú pöttyös ruha egyszínű maradékból kapott új felsőrészt rövid uj­jakkal, hosszú, tűzéssel dí­szített gomboláspánttal és övszerű betoldással. 2. Rövid lett a szép kis szövetöltöny kabátujja és nadrágszára. A zakó ujját kifejtették, megtoldották be­lőle hajtókával a nadrágot, a kabátból pedig sportos, rá­tett, paszpólozott zsebes, bőr- öves mellény készült. 3. A kinőtt piros ruha egy ugyancsak kinőtt sötétkék szoknyával olyan csinos kombináció, hogy még al­kalmi ruhának is viselhető. 4. Túl rövid ruhából ki­alakított kötényszoknya. Alatta jól elhordható az ösz- szes kurta blúz és trikó, pu­lóver. Hatásos díszítés rajta a szív (alma, körte) alakú zseb. 5. A kinőtt zakót majdnem egészen átalakították. Fe­szes, épp csak derékig érő, rövid ujjas lett belőle kis álló gallérral, elöl végig és a rátett zsebeken érdekes megoldású cipzárral. n „folyékony kenyér” ötezer éve ÉTELRECEPT BORKRÉM CUKORBETEGEKNEK Hozzávalók: 3 dl bor, 2 dl víz, 3 egész tojás, 1 citrom hé­ja, 1 evőkanálnyi zselatin, 2 dl tejszín, szaharin. A bort felhígítjuk a vízzel, be­leütünk három egész tojást, a citrom reszelt héját, simára ke­verve sodót főzünk belőle. Ha kihűlt, hozzáadjuk a langyos vízben feloldott egy evőkanál­nyi zselatint és a 2 dl tejszín­ből készült habot. Szaharinnal édesítjük, formába öntve, hűtő­ben lehűtjük, majd kiborítva tá­laljuk. DIÓS KENYÉR CUKORBETEGEKNEK Hozzávalók: 5 dkg darált dió, 5 dkg vaj, 5 db tojás, szaharin. A darált diót elkeverjük a vajjal és 2 egész tojással és 3 tojássárgával. Majd hozzáadjuk a három tojásfehérjéből készült habot, szaharinnal édesítjük, és vajjal kikent sütőlemezen meg­sütjük. Kihűlve szeleteljük. Könnyű édességek GYÜMÖLCSHAB Hozzávalók: 10 dkg porcukor, 15 dkg apró gyümölcs (eper, málna vagy ribizli) — mirelit vagy befőtt is megfelel —, 3 tojásfehérje. Aprősütemény, pis­kóta. A tojásfehérjéből habot ve­rünk, elkeverjük az áttört gyü­mölccsel és cukorral. Folyama­tos keveréssel, turmixolással ad­dig keverjük, míg felfordítva a tálat, ki nem esik belőle. Poha­rakba töltjük, hűtőben tartjuk. Aprósüteménnyel, piskótával tá­laljuk. Díszítéshez minden po­hárba a hab tetejére 3-4 szem ép gyümölcsöt teszünk. Tej­színhabbal is lehet díszíteni. HABGALUSKA Hozzávalók: 2 darab tojásfe­hérje, kevés cukor. A • tojásfehérjét .felverjük haflnak, gyengén cukrozzuk. Nagyobb szűrőkanálban gőz fö­lé állítva hagyjuk megdermed­ni. Lehűtött gyümölcslevesekbe vizes kanállal szaggadjuk bele a galuskákat. M. M. TU A párizsi Louvre-ban őriz­nek egy i. e. 3000-ből szár­mazó domborművet, ame­lyen Ur-Nina sumer király látható családjával együtt, amint éppen sört iszik. A New York-i Pierpont-Mor- gan könyvtár is őriz egy i. e. 2900-ból való kőlapot: a „sumér sörivókat”. Ezek a sör legrégebbi, és tudomá­nyosan is elismert „doku­mentumai”. A sör készítésére azután a sumérok a babiloniakat is megtanították. Hammurabi király i. e. 2000 körül kelt, 360 paragrafust tartalmazó törvénykönyve már szabá­lyozza a sör árát, és összeté­telét is. . Egyiptomban (amelyet ré­gebben — tévesen — a sör hazájának gondoltak), e köz­kedvelt italnak több fajtá­ját készítették. Az egyik leg­értékesebb emlék egy gizehi sírban talált, i. e. 2500-ból való, - sörkészítőt árbázoló szobor. A sörfőző kenyérpé­pet présel át egy szitán. Ak­koriban ugyanis előbb meg­sütötték a kenyeret, majd vízben áztatták, dézsában szétnyomták és megfőzték. (Valószínűleg ebből a korból származik a „folyékony ke­nyér” elnevezés.) A görögök és a rómaiak sem vetették meg a sört, bár az ő fő italuk a bor volt. A germánok, söréről Tacitus emlékezik meg, amikor la­komáikról és vendégszere­tetükről ír. A IX. században alakultak meg a híressé vált kolostori sörfőzdék. Készít­ményeik annyira kedveltek voltak, hogy a szükségletet ki sem tudták elégíteni. A1* svájci St. Gallenban fenn­maradt egy hatalmas kolos­tor tervrajza 830-ból. Ennek három saját sörfőzdéje volt. A XII. században már kü­lön korcsmák mérték a ba­rátok italát. A „folyékony kenyér” öt évezredes múltja során sok­féle alapanyagból és sokféle módon készült. A Nyugat- Európában hajdan élt kel­ták például különleges mó­don készült méhsörrel oltot­ták a szomjukat. Képünk egy olyan díszes bnonzedényt ábrázol, amely egy 2500 évvel ezelőtti kelta sírból Sérült elő, s eredetileg mébsörrei volt tele. A szakértők ezt a mintegy 10 centiméter vastag üledék elemzése alap­ján állapították meg

Next

/
Thumbnails
Contents