Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XU ÉVFOLYAM, 209. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Budapestre érkezett Zbigniew Messner Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Ütjára elkísérte felesége, Irena Messner is. A Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt a lengyel kormányfő különrepülőgépe. A gépből kilépő Zbigniew Messnert és feleségét, vala­mint a kíséretének tagjait Lázár György és felesége, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Biczó György, ha­zánk varsói nagykövete fo­gadta, majd úttörők virág­csokorral kedveskedtek a magasrangú lengyel vendég­nek. A fogadtatásnál ott volt Marjai József miniszterel­nök-helyettes, valamint po­litikai, társadalmi és gaz­dasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt Ta- deusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek vendéglátó­ik kíséretében gépkocsikba szálltak és a szálláshelyükre hajtattak. Zbigniew Messner a dél­előtt folyamán megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások a Parlament delegációs ter­mében. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tag­jai: Marjai József, Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Biczó György. A lengyel tárgyaló- csoportot Zbigniew Messner vezeti, tagjai: Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, Me­rek Holdakowski, a LEMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, Franciszek Kubiczek, a Tervbizottság első elnökhelyettese, Henryk Jaroszek külügyminiszter­helyettes, Andrzej Zor, a Minisztertanács Hivatalának miniszterhelyettese, vala­mint Tadeusz Czechowicz. A szívélyes, nyílt elvtársi légkörű eszmecserén a tár­gyalófelek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szo­cialista építés legfontosabb eredményeiről, az MSZMP XIII. és a LEMP X. kong­resszusa határozatainak megvalósításáról, az idősze­rű tennivalókról. Áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok alakulását, különös te­kintettel a gazdasági együtt­működésre. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s kiemelték a Szovjetunió, va­lamint a Varsói Szerződés tagállamai békekezdeménye­zéseinek fontosságát. Pozitívan értékelték a két ország együttműködését, s azt a szerepet, amelyet eb­ben a magyar—lengyel kap­csolatok fejlesztését szolgáló komplex program tölt be. Méltatták Kádár János, az MSZMP főtitkára és Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára találkozói­nak jelentőségét a két nép barátsága és országaik együttműködése elmélyítésé­ben. A találkozón megállapítot­ták, hogy a gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatokat di­namizmus jellemzi. A gaz­dasági együttműködésben fontos szerepet tölt be a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció. Nagy fi­gyelmet szenteltek az (Folytatás a 2. oldalon) fl szakszervezeti hetek megnyitó ünnepsége Orosházán Mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsa ezekben a hónapok­ban szakszervezeti heteket rendez, amelynek célja, hogy a tisztségviselőkkel és a tagsággal minél alaposabban megismertessék, értelmezzék a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának dokumentumait. A rendezvény- sorozat megnyitó ünnepsége tegnap délután az Oros­házi Üveggyárban volt. Az üveggyári aktívaülés leveze­tő elnöke Fórján Zoltán, az üveggyár szakszervezeti bi­zottságának titkára köszöntötte a résztvevőket,^ és felkér­te Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát előadása megtartására. Az előadó először a szak- szervezetek megítéléséről be­szélt. Többek között a kö­vetkezőket mondta: — Vannak, akik fölteszik a kérdést: vajon hogyan ér­tékelhetjük a szakszervezeti tagság bizalmát napjaink­ban, amikor olyan esetek is előfordulnak, hogy egyes munkahelyeken csökken a szakszervezeti taglétszám? Véleményem szerint a ked­vezőtlen jelenségek ellenére a szakszervezet konkrét tet­tekkel növelte erejét az el­múlt időszakban. Bizonyítja ezt, hogy a szakszervezet po­litikai mozgástere szélese­dett, a párt fokozottan igényli a szakszervezetek ak­tivitását, és számít a szak- szervezetekre a hazánkban kialakult közmegegyezés erő­sítésében. Megvannak azok a jogi garanciák is, amelyek segítségével a szakszervezet érvényesítheti álláspontját. Tavaly például a különböző szakszervezeti testületek több száz esetben éltek vé­tójogukkal. De megemlíthe­tem azt is, hogy a szakszer­vezeti választásokon 320 ez­ren vállaltak szakszervezeti tisztséget. Nem volt tehát igaza azoknak, akik ezt mondták: ilyen gazdasági körülmények között az em­berek nem vállalnak szak- szervezeti munkát. Ez a három feltétel együt­tesen azt jelenti, hogy opti­mista szakszervezeti mozga­lom lehetünk, munkánknak van értelme. Természetesen ez a három feltétel önma­gában nem elég. A lehető­ségekkel élnünk is kell, ak­tíváinkon, tiszteségviselőin- ken múli, hogy mennyit va­lósítunk meg belőlük. A szakszervezettel szemben tá­masztott bizalmat csak ak­kor erősíthetjük, ha a tag­jaink személy szerint is ér­zik, hogy a szakszervezetük Fodorné Birgés Katalin elő­adása közben odafigyel rájuk. A megvál­tozott gazdasági körülménye­ink között ez különösen fon­tos kérdés. A XXV. kongresszus új el­vi, tartalmi követelményeket ugyan nem mondott ki, de néhány kérdéskört újszerűén (Folytatás a 3. oldalon) Németh Károly látogatása Szolnok megyében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön Szolnok megyébe láto­gatott. Elsőként a Zagyvarékási Béke Termelőszövetkezetet kereste fel. Megtekintette a közös gazdaság elektronikai üzemét, törzsbaromfitelepét, kukoricaföldjét és baromfi- -feldolgozóját, majd Budai Kálmán elnök beszámolóját hallgatta meg a tsz tevé­kenységéről. A csapadék­szegény években legjövedel­mezőbb vállalkozásuk a ba­romfi-feldolgozás: üzemük termékeinek több mint het­ven százaléka exportra ke­rül, többségében a tőkés or­szágokba. Az MSZMP főtitkárhelyet­tesének látogatása Szolnokon a párt oktatási igazgatósá­gán zárult, ahol eszmecserét folytatott a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjaival, a városi és városi jogú párt- bizottságok titkáraival, va­lamint megyei mozgalmi ve­zetőkkel. Bányásznapi ünnepség Budapesten A 36. bányásznap alkal­mából az ország mintegy 110 ezer szén-, olaj-, földgáz-, bauxit-, érc- és ásványbá­nyászának legjobbjait kö­szöntötték csütörtökön az Ipari Minisztérium, a Bá­nyaipari, valamint a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­te budapesti ünnepségén. A SZOT-iskolán rendezett ün­nepségen megjelent Ballal László, az MSZMP KB osz­tályvezetője Fock Jenő, az MTESZ elnöke és Sólyom László, a SZOT titkára is. Kovács László, a bányász­szakszervezet főtitkára nyi­totta meg az ünnepséget. Hangsúlyozta, hogy szep­tember első vasárnapján minden évben az egész or­szág köszönti a bányászokat, tisztelettel hajt fejet a szak­ma munkásmozgalmi már­tírjainak emléke előtt és ün­nepeli napjaink bányászait, akik a természet erőivel folytatott állandó küzdelem­ben hozzák felszínre a föld mélyén rejlő kincseket. A népgazdaság továbbra is számít a bányászokra, ráter­mettséget és erőt próbáló munkájukra. Ezt erősítették meg azok a legutóbbi kor­mányintézkedések is, ame­lyek a szénbányászat hely­zetének rendezésével, a ter­mékszerkezet-korszerűsítés feltételeinek megteremtésé­vel hosszú távra adnak biz­tos perspektívát. Kapolyi László ipari mi­niszter az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ne­vében köszöntötte a jelen­lévőket. Felidézte a bányá­szok hősi múltját, s méltat­ta napjainkban is kifejtett erőfeszítésüket, amellyel hozzájárulnak az ország energiaellátásának biztosítá­sához. Naponta 270 tonna búzát őrölnek a békéscsabai István Ma­lomban. A minőségi liszt egy részét, naponta mintegy 40-59 tonnát, zsákokba ömlesztve a sütőipari vállalatok szállítják el Fotó: Szőke Margit Hz Országgyűlés kereskedelmi és ipari bizotlságának ülése A külkereskedelmet és az exportot érintő gazdasági kérdésekről tárgyalt az Or­szággyűlés kereskedelmi és ipari bizottsága csütörtöki együttes ülésén a Parlament­ben. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke. A testü­letek tagjait és a meghívott főhatóságok vezető képvise­lőit Gorjanc Ignác, az ipari bizottság elnöke köszöntötte. A képviselők megvitatták a külkereskedelmi pályázati rendszer tapasztalatait, az ipari export 1986-os alaku­lását, s tárgyaltak az ipar- vállalatok érdekeltségi rend­szeréről. A kereskedelmi bi­zottság tagjai Nyers Rezső vezetésével a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok piacainak hazánk külkereskedelmében betöl­tött szerepét vitatták meg. Az írásos előterjesztések­hez Kapolyi László ipari mi­niszter és Török István kül­kereskedelmi államtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. Felkészülés az őszi csúcsforgalomra A vasút őszi csúcsforgal­mának előkészületeiről ta­nácskoztak a MÁV szakem­berei és a legnagyobb fuva­roztató cégek képviselői csü­törtökön Budapesten. Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese el­mondta, hogy az év eddig eltelt időszakának tapaszta­latai viszonylag kedvezőek: a tavalyinál valamivel több árut szállított a vasút — ke­vesebb szállítóeszköz igény- bevételével. Javult a mű­szaki-gazdasági mutatók többsége is. Gondot jelent ugyanakkor az, hogy a fu­vardíjbevételek nem nőttek a tervezettnek megfelelően, s a műszaki színvonalat rontó feszültségek keletkeztek a javító-karbantartó munká­ban. A vezérigazgató-helyet­tes rámutatott: ebben az évben is jelentősen megnö­vekednek a szállítási felada­tok az őszi hónapokban, s a forgalom zavartalan lebo­nyolítása érdekében a vasút­nak és a fuvaroztatóknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenniük. Az utolsó négy hónapban csaknem 43 mil­lió tonna áru vár elszállítás­ra. Ezen belül a mezőgazda- sági termékek — cukorrépa, gabona, alma — és az ener­giahordozók adják a legna­gyobb mennyiséget. A MÁV már intézkedett, hogy meg­felelő számú és műszaki ál­lapotú kocsi, mozdony áll­jon rendelkezésre, s külön tervet dolgozott ki az egyes árufélék továbbítására. A cukorrépa szállítására példá­ul hetven oda-vissza járó, úgynevezett fordaszerelvényt, a folyékony energiahordozók részére pedig hat, egyenként húsz tartálykocsiból álló sze­relvényt állítanak össze. Az exportigények koordinálásá­ra és a szállítási sorrend meghatározására minden vasútigazgatóságon külön fe­lelőst jelöltek ki. Urbán Lajos közlekedési miniszter hozzászólásában hangsúlyozta: a vasút mun­kájának eredményességét ja­víthatja, ha a vállalat moz­gósítja belső tartalékait. A partnerkapcsolatokban arra van szükség, hogy korszerű kereskedelem- és üzletpoliti­ka váltsa fel a hagyományos módszereket — mondotta. MozgA szemészeti rendelő — Kínának Jól vizsgázott Kínában az esztergomi Granvisus Gyár látásvizsgáló ambulancia- autóbusza. A mozgó szak­rendelő prototípusát küldte el a távoli országba az esz­tergomi üzem. A kedvező tapasztalatok alapján a kí­nai partner ezt megvásárol­ta, és most ötven darab — egyenként 5 millió forint ér­tékű — ilyen autóbusz meg­vásárlására jelentette be igényét. A külföldön is újdonság­nak számító mozgó látás­vizsgálót a szakemberek ér­deklődésére bemutatták már Moszkvában, Lipcsében, Hamburgban és Milánóban is. Az első külföldi vásárló: Kína. Lázár György üdvözli vendégét (Teleíotó)

Next

/
Thumbnails
Contents