Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. szeptember 4., csütörtök

o

.....r" ,, ‘-;í "J "T"';'...-1--- 1-------:........******’^"...........................................1

j

jjji.íjí j] hmm öAiMjhsm

—1.....................MM-----Ki------BS___I__I__________;.....

T

APASZÜZEM ÉPÜL A BIOGALBAN. Mintegy 280 millió forintos beruházással új tapaszüzemet hoznak létre a debreceni Biogal Gyógyszergyárban. Az üzemben másfél évtizeddel ezelőtt a Chinoplast elnevezésű termékkel kezdődött meg a tapaszgyártás, majd ezt a Leukoplast és a Hansaplast követte. Most évente mintegy félmillió méter tapaszt gyártanak a Biogalban. A tervek szerint 1988 végére megépülő új üzem révén bővül a termékskála; a programban szerepel vízálló tapaszok gyártása, valamint olyan készítmények előállítása, amelyek a maiaknál kevesebb esetben okoznak allergiás panaszokat.

HALÁSZOL A RIZS A DÉL-ALFÖLDÖN. A tartósan meleg idő, a napfényben bővelkedő nyár előbbre hozta a rizs érését a Dél- Alföldön. A hódmezővásárhelyi tangazdaság határában a szokottnál egy héttel előbb kezdték meg az erőteljesen kalászoló és már sárguló növény árasztóvizének le- csapolását, szeptember közepe táján pedig megindulnak a rizsarató kombájnok. A nagyüzemben 410 hektáron termelnek rizst, különböző érésű fajtákat, hogy folyamatosan takaríthassák be a termést. Tavaly 33 mázsás termésátlagot értek el, az idén ennél valamivel többre számítanak. Ezt az eredményt annak is köszönhetik, hogy az utóbbi években több ütemben nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre a rizstelepen, megszüntették » talajok egyenetlenségét, és így azonos magasságú vízborítás alatt tarthatták az ültetvényeket.

FOLYAMSZABÁLYOZÁSI MUNKÁK A KÖZÉP-TISZA VIDÉKÉN. Kedvez a folyók alacsony vízállása az árvédelmi folyamszabályozási és fenntartási munkáknak a Közép-Tisza vidékén. A területi vízügyi igazgatóság gépesített brigádjai némi előnyre szert téve dolgoznak a szandai és a besenyszög- szórói partszakaszok megerősítésén, javítják a töltést a Hortobágy-Berettyó Mezőtúr alatti szakaszán. Felújítják továbbá a fegyverneki alsóréti zsilif>et, magasítják a part mindkét oldalát a Zagyva Szolnok és Zagyva- rékas közötti 11 kilométeres

Nemcsak termetre volt Bogunovic hasonmása, hanem testtartása, de még a bajusza is hasonlított rá. Mi több, az illető bal kezén a Bogunovic kezéhez hasonlóan sebhelyes forradás volt.

Azonnal letartóztatta a férfit, akit Petar Delicnek hívtak. Mind ő, mind a másik két őr eleinte erélyesen tagadott mindent. Külön-kü- lön kihallgatásuk után azonban bevallották, hogy ők követték el a rablógyilkosságot.

A legkonokabbul Petar Delic tagadott, amikor azonban szembesítették két bűntársával, akik a szemébe mondták, hogy ők követték el a rablógyilkosságot, megtört és bevallotta tettét.

A rablógyilkosság egyik résztvevője elmondta, valószínű, hogy abban a félelmében, hogy mivel Síber felismerte őket, feljelenti őket, Delic megölte. A rablógyilkosság két másik elkövetője is elmondta, hogy nem volt szándékukban Síber megölése, hanem csak ki akarták rabolni. Az volt a szándékuk, hogy elvegyék a ruháját, valamint élelmet, főleg zsírt (ami akkor hiánycikk volt) akartak szerezni, valamint motorkerékpárjára volt szükség —, de gyilkosságra nem is gondoltak. Amikor Síber azt mondta, felismerte őket, akkor ölték meg. Beismerték, hallottak arról, hogy Síber meggyilkolása miatt elítéltek egy Likából származó kolonistát.

részén. Átépítik, korszerűsítik a gulyáséri belvízátemelő szivattyútelepet. Szolnokon már helyreállították a múlt évben megcsúszott zagyvái gátat, jelenleg pedig biztonságos szelvénytámfalat építenek ki. A Tisza II. vízlépcső tározóterét a vízminőség védelme érdekében úszó kotróval iszap- talanítják, és új öblítőcsatornákat építenek itt. Szolnok és Kisköre között a Tisza vonulatánál megkezdték a vízügyi távkábelrendszer kiépítését, amely később a távjelző automata rendszer gerinchálózata lesz.

TÖBB EXPORTTERMÉK A GARDÉNIÁBÓL. Az exportképes termékek meny-. nyiségének és választékának növelésére korszerűsíti gépparkját a győri Gardénia Csipkefüggönygyár. A lánckötött függönyök iránt csökkent a vásárlók érdeklődése, a divatirányzatok változásával viszont mind többen keresik a csipke jellegű termékeket. Az üzemben ezért úgy határoztak, hogy tizenöt láncvezérlésű függönygyártó gépet átalakítanak, s csipketermelésre tesznek alkalmassá. A rekonstrukció nyomán többféle mintával értékesebb termékek készülhetnek. Az első öt gép az átalakítás után már megkezdte a mintagyártást.

SZOVJET FILMESEK A VEGYÉPSZER GYÁRÁBAN. Az utóbbi napokban filmkaméra előtt végezték szokásos munkájukat a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat tamási gyárának dolgozói. A Tolna megyei üzemben szovjet filmes stáb forgatott, hogy megörökítse az úgynevezett gázliftek előállításának műveleteit. A Vegyépszer e korszerű terméke alkalmas arra, hogy segítségével a már kimerülőben lévő kőolajré- tegekből is több szénhidrogént juttassanak felszínre a bányászok. A Szovjetunió Olajipari Minisztériumának megbízásából készülő film része lesz annak a sorozatnak, amely az európai KGST-országok olajipari tudományos-műszaki együttműködését mutatja be. Felkeresik a filmesek az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatait, valamint az MMG Automatika Műveket. a Gamma Műveket és a Videotont is.

Végül, amikor megtudták, hogy az ártatlan Bogunovi- cot halálra ítélték, de még nem végezték ki — s a kivégzés csak napok kérdése — bevallották, hogy már előbb is szándékukban volt bevallani tettüket, de az utolsó pillanatban visszariadtak.

A megújított eljárásban Bogunovicot felmentették a vád alól, mivel minden kétséget kizáróan bebizonyosodott ártatlansága. Az eljárás során Ferenc özvegye, Síber Verona sírva vallotta be tévedését a gyilkos személyét illetően.

A valódi gyilkost, Petar Delicet a bíróság 20 évi börtönbüntetéssel sújtotta.

az Ítélet nélküli,

INDOKOLATLANUL

KISZABOTT HÉT ÉVIG TARTÓ

SZABADSÁGVESZTÉS

ESETE

Hogy napjainkban is előfordulhat, hogy valakit ártatlanul a börtönben tartanak minden ok és indok nélkül —, arra példa a délamerikai Ecuardóban lejátszódott tragikus esemény. Az eset úgy történt, hogy 1979. július 2-án egy Teofilo Galarzo nevű 26 éves, tapasztalatlan fiatalember a hegyekből a városba ment munkakeresés céljából, és ez sajnos, számára tragikusan végződött. Mivel először volt életében nagyvárosban, száj- tátva bámulta az üzletek fényes kirakatait és a hőmÖtvöző anyag

A Salgótarjáni Ötvözet- gyárban megkezdték a kalci- umaluminát szintetikus salak gyártását, amely az acélgyártás során megduz- zasztja, ezzel a felszínre kényszeríti a zárványokat, javítva az acél mechanikus tulajdonságait. A salgótarjáni gyárban kifejlesztett anyagot sikerrel tették próbára a Csepeli Vasműben, a Dunai Vasműben és a Lenin Kohászati Művekben, ahol a szintetikus salak kiválóan helyettesítette az importból származó kalciumszilíciumot.

A szintetikus salak vállalati szabadalom; voltaképpen egy másik ötvöző anyag mellékterméke, amit őrölnek és osztályoznak. Az ötvözet- - gyár képes ellátni a hazai kohászat teljes szükségletét, de a jelentős importmegtakarítás mellett a termékből exportra is jut; az első tíztonnás szállítmányt szeptember végén indítják útnak Lengyelországba. Érdeklődnek a szintetikus salak iránt más államokból is.

Új típusú miítrágyaszóró

A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat új típusú műtrágyaszóró berendezések közös gyártásában állapodott meg az idén az NSZK-beli Ama- sonen céggel. Az ez évre szóló megrendelést a napokban teljesítették: összesen hatvan gépet küldtek el az NSZK-beli cégnek.

Az új műtrágyaszóró elsősorban abban különbözik a régebbi típusúaktól, hogy jobbak az úgynevezett menettulajdonságai, vagyis a rosszabb terepviszonyokhoz is kitűnően alkalmazkodik. A traktorvontatású berendezés menet közben kevésbé rázódik, és így a benne levő hatóanyag nem tömörödik, ami lehetővé teszi, hogy egyenletesen terítse szét a földekre a műtrágyát.

Hazai piacra is készítenek hasonló műtrágyaszóró berendezéseket „Bóra” néven, két változatban. Ezeket még az ősszel több helyen —például a bábolnai napokon — bemutatják, majd az igények felmérése után kezdik meg a sorozatgyártást.

pölygő emberáradatot. Ez feltűnt egy rendőrnek, aki furcsállotta Teofilo bámész- kodását, s talán hivatali buzgalmában azt hitte, hogy ennek a csavargó küllemű egyénnek bizonyára valami terhelheti is a lelkiismeretét, s a helybeli rendőrállomásra kísérte. Ott Galarzóról az általános fejetlenségben

egyszerűen megfeledkeztek. Néhány óra elteltével a rendőrállomás tisztviselői észrevették ugyan a fiatalembert, aki riadtan ült a váróteremben. majd a feljelentés másolata alapján, amit Galarzo a kezében tartott, egyszerűen a guavaquili börtönbe szállították. A feljelentésben az állt, hogy „gyanús viselkedés miatt állították elő”. Galarzo a börtönben egy hónapot várakozott. majd egy évet, két évet, három évet, s így lett belőle 7 év, mindaddig, még valaki végre fel nem ocsúdott, és utána nem nézett, hogy valóban ártatlan-e Galarzo, vagy sem.

A napokban Teofilo Ga- larzot a guitói legfelsőbb bíróság elnöke személyesen helyezte szabadlábra.

Nem világos, hogy nevetni, vagy sírni kell-e azon, hogy Teofilo Galarzo csak egyetlen vonatjegyet kért a hatóságoktól El Oro, a szülőhelye felé és biztos benne, hogy soha többé nem megy városba.

(VÉGE)

Tótkomlósi beszélgetés

II szakirodalom segíti a termelést

■ it ágíttagt *'rrs$*>« «<•«

TAUJMfKROBIOir

VIZSGÁLATI

MÓDSZEREK

Napjainkban sok szó esik arról, hogy a tudomány legújabb eredményei i termelőerővé válnak. Ezekhez a legfrissebb információkhoz pedig a szakirodalomból juthatnak hozzá az egyes területeken dolgozók. így van ez a mezőgazdaságban is. Ezért kerestük fel a Tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetet; vajon hogyan állnak a komlósiak a szakirodalom olvasásával, befogadásával? A Tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben 25 felsőfokú végzettségű agrár-, műszaki szakember és közgazdász tevékenykedik, s jelentős a középfokú végzettségűek száma is, meghaladja az ötvé- net.

István Mátyás, a termelő- szövetkezet párttitkára elöljáróban a következőket mondja:

— Termelőszövetkezetünkbe a napilapokkal együtt 31 különböző sajtótermék jár. Sajnos őszintén el kell mondanom, ilyenkor a nagy mezőgazdasági munkák dandárjában naponta csak fél, egy óra jut olvasásra. Más — ennél kedvezőbb — a helyzet télen, ilyenkor több óra jut a szakirodalomban való elmélyedésre.

Nagrand Antal műszaki főmérnöktől arról érdeklődtünk, hogy sikerült-e a legújabb műszaki-technikai megoldások közül — amelyeket a lapokban olvashattak — valamit hasznosítaniuk?

— Az igazság az, hogy az irodalomban a legújabb, sokszor elméleti jellegű leírások szerepelnek, s ezek megvalósítása nálunk csak a távoli jövő feladata lehet. Inkább más gazdaságok gyakorlati tapasztalataiból merítünk egy-egy új eljárást. Persze azért jó példával is szolgálhatok, az egyik szaklapban olvastunk a gépkocsik fűtőbetétes téli indításának lehetőségéről, és ezt a szövetkezetben is megvalósítottuk. A szűkebb szakmai közönség érdeklődésére számot tartó kiadványok véleményem szerint arra jók,

hogy ne maradjunk le a legújabb technikai-műszaki megoldásokról, és emellett az önművelést, ismeretbővítést szolgálja.

Zsura Mihály, a közös gazdaság fiatal főkönyvelője

hozzáteszi:

— A számvitel területén rendkívül szerteágazó tevékenységgel találkozunk, ezért szükség van a jogszabályok naprakész ismeretére. Mindehhez sok segítséget kapunk a Müszitől és több számítás- technikával foglalkozó cégtől. Ezekben a kiadványokban gyakorlati oldalról közelítik meg az egyes ügyviteli kérdéseket. Jómagam nagyon szeretem a Heti Világgazdaságot, amely sok rövid, érdekes írást közöl.

Emellett a Magyar Mezőgazdaságot forgatom gyakran, hiszen a hetilap közli legtöbbször a közgazdasági szabályozó rendszer változásairól szóló információkat. A Gazdálkodást csak szabad időmben tudom forgatni, ebben általában elméleti jellegű, a tudást megalapozó cikkekkel lehet találkozni.

Stirbicz János, a Viharsarok Tsz főagronómusa így látja a hazai mezőgazdasági szakirodalom helyzetét:

— Ügy vélem, rengeteg hasznos információt nyújtó agrárjellegű kiadvánnyal találkozunk. Sajnos, a mindennapok rohanó világában kevés idő jut az olvasásra. Ezért tartom lényegesnek a szelektálást. Legtöbbször átfutom a tartalomjegyzéket, s ha érdekes írással találkozom, bejelölöm, s majd esténként elolvasom. Elsősorban a gyakorlatban már megvalósult, kipróbált eljárásokat, fajtákat, munkaszervezési megoldásokat tartom a termelést előrevivő tényezőnek. Hiányolom, hogy kevés szakmai vita alakult ki ezekben a folyóiratokban. Legutóbb a Figyelőben találkoztam egy hasznos véleménycserével, amely a szabályozókról folyt a lap hasábjain.

István Mátyás kapcsolódva a témához, még a következőket mondja:

—Ha jól emlékszem, már vagy négy éve olvastam a melléktermékek brikettálá- sáról. Sajnos, azóta is csak apró lépésekkel haladunk előre ezen a területen, pedig nálunk is igen sok mellék- termék, kukoricaszár, kalászos szalma stb. keletkezik. Ezek hasznosítása véleményünk szerint hozzájárulhatna a tsz jövedelmének emeléséhez.

Bányai Károly, a tsz elnökhelyettese tapasztalt

szakember, több évtizedes gyakorlattal rendelkezik, ö a következőképpen vélekedik:

— Én is fontosnak tartom a válogatást az olvasásnál. Ma már nincs idő arra, hogy mindent átnézzünk, ami megjelenik a kiadványokban. Mondok egy jó példát: nemrégiben olvastam a művelőutas búzatermesztésről a Magyar Mezőgazdaságban. Ezt követően a gyakorlatban ismerkedtem meg az egyik nagyüzemben ezzel az új módszerrel. Most az ősszel a szövetkezetünkben is megpróbálkozunk kísérleti jelleggel a művelő utas búza- termesztéssel.

A Tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben felismerték a mező- gazdasági szákirodalom

hasznát. Eddig csak a felsőbb vezetőknek jártak a szakfolyóiratok, de a jövőben minden szakember kezébe veheti az érdeklődési körének leginkább megfelelő kiadványt. Így ezután forgathatják és hasznosíthatják a Növénytermelés, a Gazdálkodás, a Növényvédelem, az Állattenyésztés, a Tudomány és Mezőgazdaság, valamint a Kertgazdaság című szaklapokat. A jövőben így még inkább lehetőség lesz arra, hogy a világ legújabb technológiáit, műszaki eljárásait — a sajátos helyi körülményeknek megfelelően — hasznosítani tudják Ezáltal nem csak az egyén gazdagodhat, hanem a termelő- szövetkezet gazdálkodási színvonala is emp” --dhet.

Verasztó Lajos

Villamos motorvonatok

A nyolcvanas évek végétől — elsősorban a főváros környékéről bejáró dolgozók, tanulók kényelmes utazása érdekében — villamos motorvonatokat szándékozik forgalomba állítani a MÁV.

A korszerű szerelvények gazdasági előnye takarékos energiafelhasználásukban rejlik: a haladáshoz szükséges villamos energia egy részét ugyanis fékezéskor visz- szatáplálják a hálózatba. Forgalmi szempontból is előnyösebbek a hagyományos vonatszerelvényeknél, hiszen a pillanatnyi utazási

igénytől függően, rugalmasan változtatható a vonatok befogadóképessége: két —

egyenként négy kocsiból álló, 700 személyes, elöl-hátul vezérelhető — szerelvény egyszerű művelettel összekapcsolható vagy szétválasztható, akár a közbeeső állomásokon is. Mivel a motorvonatok gyorsulása nagyobb, mint a jelenlegi villamosmozdony húzta szerelvényeké, a mostaninál sűrűbben követhetik egymást a vonatok. A kocsik légfűtésűek, a széles ajtók, az alacsony lépcsők megkönnyítik és gyorsítják a ki- és beszállást A mo . „iátok prototípusa — a Ganz-Mávag, a Ganz Electric és a MÁV közös fejlesztése — a jövő év derekára készül el. Körülbelül egyéves próbafutás után kezdődhet a sorozatgyártás. A MÁV — anyagi lehetőségeitől függően — előreláthatólag hatvan villamos motorvonatot szerez majd be. Valamennyit a budapesti igazgatóság területén állítják forgalomba, s ott is elsőkéi t azokon a vonalakon, ahol a különösen erős napi „ingázás” melleti számottevő az üdülőforgalom is.