Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

1986. szeptember 30., kedd Bábolnai napok '86 Újdonságok, termelést segítő eljárások Bábolnán tegnap, hétfőn sajtótájékoztatón ismertet­ték az idei, immáron kilen­cedik bábolnai napok prog­ramját. A szeptember 30. és október 3. között megrende­zésre kerülő nagy mezőgaz­dasági seregszemlén 252 ki­állító cég, közöttük 76 kül­földi jelentkezik legújabb termékeivel. Dr. Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója a saj­tótájékoztatón beszámolt ar­ról, hogy a bábolnai napok­nak együttesen eddig több mint félmillió látogatója volt. A rövid bevezető után a vezérigazgató így folytat­ta: — Természetesen az új­donságokkal — legyen az külföldi, vagy hazai gyárt­mány —, mielőtt nagyüzemi termelésbe kerülnének, sok­oldalúan kísérletezünk. A vetőmagokat, a vegyi anya­gokat kísérleti telepünkön kisparcellákon, vagy tag­gazdaságaink nagyüzemi táb­láin versenyeztetjük. A gé­peket közvetlenül partnere­inknél próbáljuk ki, s az­tán a legjobban bevált típu­sokat gépsorainkba illeszt­jük. A továbbiakban sorra ele­mezte az elmúlt években ha­zánkba került külföldi gé­pek, eszközök munkáját, s kitért a hazai mezőgépipar jól bevált termékeire is. A bábolnai kombinát az auto- matikák elterjedésében élen jár hazánkban. Ma már a Kába-gyár minden vetőgé­pére felszerelik a vetésel­lenőrzőt, amelyet 1981-ben kezdtek gyártani. Az előadó ezt követően így folytatta: — Idei rendezvényünk fő célja változatlan: segíteni kí­vánjuk a népgazdaság két alapvetően fontos mezőgaz­dasági ágazata, a gabona- és a hústermelés növelését, ex­portképességének fokozását, vitafórumot, sokoldalú ta­pasztalatcsere-lehetőséget akarunk teremteni a gyakor­lati és a tudományos szak­embereknek. Az olyan kiál­lítók jelentkezését fogadtuk el, amelyek a jövőt jelentő és gyakorlati alkalmazásra már megérett újdonságok be­mutatására vállalkoztak. Ag­rártermelésünk fejlődésének ugyanis egyik kulcskérdése, hogy mielőbb elterjedjenek a jövedelmezőbb termelést ígé­rő, a versenyképességet ja­vító, új termelési eszközöli, eljárások. A kiállított, 2 ez­ret meghaladó biológiai, ké­miai, technológiai eszköz, il­letve eljárás több mint a fe­le újdonság. A vendégek az egész na­pos gyakorlati gépbemutatón csaknem 80, hazánkban elő­ször látható gépújdonsággal ismerkedhetnek meg. Az új permetező- és folyékony- műtrágya-kijuttató gépek bemutatása azt a célt szol­gálja, hogy minél hatéko­nyabb legyen a növényvédő szerek és szuszpenziós mű­trágyák alkalmazása. Az IKR keretében a közeljövő­ben 8 folyékonyműtrágya­üzem épül az országban és félmillió hektárt lát majd el ezzel a jobban érvényesülő tápanyaggal. Figyelemre méltó, hogy a külföldiek mellett egyre több magyar gyártmányú gép szerepel majd a bemutatón. Jól mu­tatja mindezt, hogy a több mint 14 ezerből álló IKR- géppark 60 százaléka már magyar gyártmányú. A kiállított mikroszámító­gépek és felhasználói prog­ramok a termeléshez nélkü­lözhetetlen, folyamatos és gyors értékelést biztosítják a gazdaságokban. A korszerű technológiák alkalmazását szolgálják a bemutatott au- tomatikák és vezérlőberen­dezések. Várhatóan sok ér­deklődőt vonz az a 400 hek­táros bemutatóterület, ahol az osztrák Bauer-cég öntöző- berendezéseivel, a nagy ál­lattartó telepek folyamatosan keletkező hígtrágya-haszno­sítását láthatják. Nem mindennapi látvá­nyosságot ígér az október 2- án, csütörtökön sorra kerü­lő KGST-szántóverseny, ahol Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország 48 traktorosa áll rajthoz. A bábolnai napok rendezvény- sorozatán több országos, sőt, nemzetközileg is figyelemre méltó tanácskozást szervez­nek. Közülük kiemelkedik az a gépesítési tanácskozás, ahol az Ipari és Mezőgaz­dasági Minisztérium szakem­berei számolnak be arról, hogyan kívánják a két ága­zat együttműködését fejlesz­teni. Befejezésül a vezér- igazgató a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát és az IKR tevékenységét ismertet­te a sajtótájékoztatón. (Verasztól hírek n világgazdaságból NYUGAT-EURÓPAI BENZIN- KÖRKÉP. A közös piaci orszá­gok közül jelenleg csak Luxem­burgban lehet olcsóbban tankol­ni, mint az NSZK-ban, ahol a szuperbenzint átlagosan 105,8 pfennigért, a normálbenzint pe­dig 99,2 pfennigért árusítják. Igen drága az üzemanyag Olasz­országban, ahol egy liter szu­perbenzin átszámítva 179,3 pfen­nigbe, a normálbenzin pedig 172,1 pfennigbe kerül. A dízel­olaj Görögországban a legol­csóbb : itt mindössze 45,2 pfen­niget kérdek érte. Az NSZK­ban ennek több mint a duplá­ját, 93,3 pfenniget kell fizetni, ACÉLGYÁRTÁS. Tovább csökken a tőkés világ acél­gyártása: az augusztusi ter­melés 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel koráb­binál. Az Egyesült Államok­ban 22, az EGK-országokban 9,3 százalékkal. Japánban pedig 9 százalékkal keve­sebb acélterméket állítottak ták, mert a koncepciós ügyek kezdeményezésében és megrendezésében felelőssé­gük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. Különösen sötét szerepet játszott Farkas Mihály, aki­nek gátlástalanul embertelen módszereiért is a felelőssé­get vállalnia kellett volna, öt az 1953. júniusi határo­zattal eltávolították a Poli­tikai Bizottságból és a Tit­kárságból. Hat hét múlva azonban újra visszakerült e vezető testületekbe, mert ;,z új szakasz politikájának legradikálisabb hívévé vál­tozva, megnyerte Nagy Im­re kegyeit. Rákosi Mátyás pedig, mint cinkostársát a koncepciós ügyekben, termé­szetesen visszafogadta Far­kas Mihályt vezető társként. Ilyen elvtelen kompromisz- szumok tarkították a Ráko­si—Nagy rivalizációt — az ország, a párt rovására! Mindez persze, nem vál­toztat a legfontosabbon: az 1953 június fordulat rend­kívül nagy jelentőségű volt, és kedvezően alakította a szocialista építést Magyar- országon. 1953 második felé­ben a bérből és fizetésből élők reálbére 12 százalékkal volt magasabb az első fél­évinél, és csaknem 18 száza­lékkal múlta felül az 1952. évit, megközelítve ezzel az 1949-es színvonalat. (Ez utóbbi utalás mutatja, hogy milyen nehéz helyzetbe ju­tott a lakosság a megelőző három és fél évben a hely­telen gazdaságpolitika mi­att!) A parasztság reáljöve­delme 1953. második felében a bérből és fizetésből élőkét is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áruellátása is javult, és a különböző szo­ciális juttatások kedveztek a lakosságnak. A begyűjtési terhek csökkentése, adóhát­ralékok és díjak elengedése, a tagosítás megszüntetése, a szövetkezeti önállóság érde­kében tett lépések, és még sok egyéb, növelte a pa­rasztság érdekeltségét és ter­melési kedvét. Az iparban is sok fontos intézkedés történt. Minde­nekelőtt a feszített és irreá­lis terveket enyhítették, a nehézipari beruházások kö­zül többet leállítottak, bár olykor a döntéseket nem elég körültekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta admi­nisztratív nyomás megszün­tetésével, és bizonyos mun­kavédelmi intézkedésekkel is jobb lett a légkör az üze­mekben, addig ugyanis az irreális tervkövetelmények és a lelketlen parancsolgatás miatt egyre nőtt a felhábo­rodás. Jelentős lépések tör­téntek az államélet normális rendjének, és a törvényes­ségnek helyreállítására, megszűnt az internálás, és felállították a legfőbb ügyészséget is. Általában szélesedett a népi demokrá­cia tömegbázisa, és erősödött a munkás-paraszt szövetség is, nem utolsósorban az ad­digra már szinte teljesen el­sorvasztott népfrontmozga­lom élesztgetése révén. Megélénkült a szellemi és ideológiai front is. A dogma­tikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határo­zat. Érződött a friss szelek hatása az elméleti munká­ban, hogy elemezni kezdik a szocialista építés sok alap­elő, mint 1985 augusztusá­ban. Az év első 8 hónapjá­ban a tőkés világ acélter­melése összességében 3,2 százalékkal 280,89 millió ton­nára csökkent. JAMBURGI FÖLDGAZ. A Szovjetunióban megkezdődött a Sarkkörön túl, a Jeges-tenger partján fekvő észak-szibériai jamburgi földgázmező kiaknázá­sa: a Szovjetunió európai terü­letein levő fogyasztókhoz áram­lik az itt kitermelt földgáz. A munkákat másutt nem tapasz­talt tempóban végezték, ennek köszönhető, hogy a tervezettnél fél évvel hamarabb ad földgázt a mező. vető kérdését, a marxiz­mus—leninizmus alkalmazá- I sát a magyar viszonyokra; s g ebben a szovjet tapasztala- I tok hasznosításának mér- I tékét és mikéntjét tárgyal- I ták. A magyar adottságok — I állapították meg — lehetővé I és szükségszerűvé is teszik, I hogy az iparosítás és a kol- I lektivizálás is lassabban, a | tömegek szükségleteit job­ban figyelembe véve halad­jon. Még olyan tétel is megta­lálható egy dokumentumter­vezetben, amely szerint le­hetőség van arra, hogy az osztályharc ne öltsön olyan j éles formákat, mint annak I idején a Szovjetunióban, s I hogy nem érdekünk „felszí- 3 tani, élesíteni” az osztály- | harcot. Tulajdonképpen eb- f bői vezette le ez az elaborá- 1 tűm a párt vezető szervei j számára a kétfrontos harc | szükségességének kifejté- | sét. A párt politikájában el- | követett hibák megértése, I gyökereinek feltárása, és ki- 1 javítása közben — hangoz- | tatja e rendkívül jelentős J dokumentum — „kétféle ve- I szély fenyegeti a pártot: a szocialista perspektíva el­vesztésének veszélye (jobb­oldali veszély), a párt poli­tikájában bekövetkezett vál- tozások lebecsülése, meg nem értése (baloldali ve­szély). Ez utóbbi az adott helyzetben a fő veszély, de a jobboldali veszély elemei is megvannak és nőhetnek.” A párt, sajnos, ezt a felis­merést sem tudta a követke­ző években hasznosítani. (Következik: Frakcióhar­cok, szektás ellentámadás.) Nemes János Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben jó ütemben halad az őszi búza magágy-előkészí­tése. Az idén várhatóan mintegy 130 ezer hektáron 'kerül földbe a kenyérnekvaló magja. A nagy szárazság nehezíti a gépek munkáját Fotó: Szőke Margit Áruszállítás vízen A Mahart hajóival A 90 éves múltra vissza­tekintő magyar hajózási vállalat, mai nevén Ma­hart, Magyar Hajózási Rt., a vízi közlekedéssel össze­függően sokrétű tevékeny­séget folytat. Teheráru-szál- lító folyami hajói, a Dunán Regensburgtól a Duna torko­latáig, Sulináig, valamint a Duna mellékfolyóin szállít­ják a különböző tömeg-, darab- és folyékony árut — hallottuk azon a sajtótájé­koztatón. melyet » napokban tartottak. A 251 folyami egység kö­zel 266 ezer tonna hordké- pességgel, évente belföldön 386 ezer tonna árut szállít, az exportforgalom 728 ezer tonna, az importforgalom 683 ezer tonna, a tranzit 111 ezer tonna, amely összesen 1522 ezer tonna nemzetközi áru- szállítást jelent. A magyar tengeri flotta 1960 és ’80 között darab­számban jelentősen emelke­dett. Ezen hajók egy része azóta már nullára íródott, kiselejtezésre, eladásra ke­rült, illetve kerül. A jelenleg 16 egységből álló, 98 millió 60 ezer tonna hordképesség- gel bíró hajóállomány teher- áru-fuvarozást végez a ten­gereken. A hajópark összeté­tele lehetővé teszi, hogy a tradicionális Fekete-tenger, Földközi-tenger és Adria tér­ségen túl, rendszeresen fel­keressék Nyugat- és Észak- Európa kikötőin kívül a Vö­rös-tenger és Távol-Kelet ki­kötőit is. Tengerhajózásunk az évi 970 ezer tonna összforgalmá­ból 172 ezer tonna export-, 279 ezer tonna import- és 519 ezer tonna tranzitárut szállít el. A fuvarozási tevékenysé­get szervesen egészíti ki a csepeli szabadkikötő rako­dási és tárolási tevékenysé­ge, ahol évente 18 millió 957 ezer tonna árut mozgatnak. Biztosítja ügyfelei részére az export-, import- és tranzit- valamint a belföldi forga­lomban a többi közlekedési ággal kapcsolódó gyors és szakszerű rakodásokat, az áruk átmeneti tárolását, és különféle árukezelési szol­gáltatásokat. Vámszabadterülete elő­nyös lehetőséget nyújt. Szer­vesen egészíti ki tevékeny­ségét a konténerterminál, amely 20, 30 és 40 lábas konténerek kezelésére, szál­lítására, tárolására és szük­ség szerint javítására szol­gál. Konténerek kölcsönzé­sére is lehetőséget biztosít. A vállalat szállítmányozói joggal rendelkezik, így biz­tosítja megbízói részére a fuvarláncban történő áru- szállítást a feladási helytől a rendeltetési állomásig. • A hajók folyamatos kar­bantartásáról, valamint új hajók, bárkák építéséről a hajójavító leányvállalat gon­doskodik három egységével, az újpesti, a dunaharaszti és a tápéi üzemével. Itt épültek a Balatonon közlekedő, ka­tamarán típusú, modern ha­jók is. E tevékenységen túl­menően a személy ha józás működtetése is feladatkörük­be tartozik: 26 személyhajó­val, illetve 6 ezer 310 fé­rőhellyel áll a lakosság ren­delkezésére, ezt egymillió 425 ezer 800 utas veszi éven­te igénybe. Jó kihasználtsággal köz­lekedik a Mahart nemzet­közi szárnyashajójárata Bu­dapest—Bécs—Budapest kö­zött. Szárnyashajóik száma az idén beszerzésre került „Vöcsök II”-vel négyre emelkedett. Évente 30 ezer 200 utast szállítanak el. A vállalat műszaki-techni­kai színvonalának fejleszté­sével egyidejűleg nagy súlyt helyeznek 3 ezer 600 dolgo­zójuk munkahelyi körülmé- nyeinekj szociális ellátottsá­gának fokozására is. Ezen a területen a jjehezebb gaz­dasági körülmények ellenére sem történt visszalépés. —sz— Nagyüzem az almáskertekben FUzesgyarmaton Békés megye nem tartozik az ország jelentős almater­mesztő vidékei közé. A me­gye legnagyobb almáskert- jével a Füzesgyarmati Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet rendelkezik. Jelenleg javában tart az almabetaka­rítás Füzesgyarmaton, s a 131 hektár termő almás mintegy 90 százalékáról már leszedték a gyümölcsöt. Csabafi Mátyás, a tsz fő- kertésze a következőkről tá­jékoztat : — Az idén tervünkben 540 vagon alma előállítása sze­repelt. Sajnos, április kö­zepén komoly fagyok vol­tak a térségben, emiatt je­lentős, több mint 200 vago- nos n terméskiesés. A ter­mésbecslés, valamint az ed­digi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mintegy 330 vagon almára számítha­tunk. A termelőszövetkeze­tet ért kár több mint 12 millió forint, amelyből vár­hatóan az Állami Biztosító 5 milliót térít. Nem öröm a számunkra, hogy a mennyi­ségi kiesés ellenére az alma minősége kitűnő, jól színe­zettek a gyümölcsök. A közös gazdaságból már több kamionszállítmány el­ment Tuzsérra, ahol minősí­tik a termést, s majd innen kerül tovább a Szovjetunió­ba. Eddig már 50 vagonnal szállítottunk Tuzsérra, s ed­dig még minőségi kifogás nem érkezett az almánk el­len. A hét végén jelentős munkaerő dolgozott az al­máskertekben, s így a ho­zam 90 százalékát már beta­karítottuk. Hozzáteszem, ilyen jól még nem álltunk az almaszürettel, mint az idén. A füzesgyarmatiak Jona­tán, Starking fajtákat ter­mesztenek a terület 80 szá­zalékán, s emellett Golden, valamint más télialma-faj- ták találhatók még a ker­tekben. A napokban kezd­ték meg a Starking alma szállítását Budaörsre, a Hungarofruct telepére, ahol minősítés után nyugati ex­portra kerül a gyarmati al­ma. A termelőszövetkezet hütőházában szorgos kezű lányok, asszonyok válogat­ják, csomagolják a szovjet exportra szánt gyümölcsöt. Naponta egy személy mint­egy 1-1,2 tonnát tud válo­gatni az almából. A csoma­golásnál ennél kisebb a tel­jesítmény, mintegy 400-450 kilogramm alma kerül egy dolgozó keze alól a ládákba. Az idén fordult először termőre a szövetkezet 12 hektáros szilvafaállománya. A közelmúltban befejeződött a termés szedése. A Békés­csabai Hűtőháznak szállítot­tak mintegy 60 tonnát a közkedvelt kék gyümölcs­ből. A betakarításban n he­lyi általános iskolások mel­lett szovjet katonák is segí­tettek. A gyerekek szorgal­masan dolgoztak, mivel a legjobb eredményt elérő bri­gád egynapos kiránduláson vehet majd részt a termelő­szövetkezet jóvoltából. V. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents