Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÍRTBIZOTTSÍG ES I MEGYEI TlMCS UIP1R 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Átfogó társadalmi program az egészség megőrzéséért Hazánkban az elmúlt években — az egészségügyi ellátás kiemelt fejlesztési programja, s az erőfeszítések ellenére is — romlott a la­kosság egészségi állapota. A rendkívül nagy halálozási arány, az egészségtelen élet­mód, s a preventív gyógyí­tó munka kezdetlegessége indokolttá tette az egészség megőrzését, védelmét szol­gáló, átfogó társadalmi prog­ram kidolgozását. A meg­valósítás első lépcsőfoka­ként az egészségügyi tárca javaslatot dolgozott ki. kör­vonalazva a hosszú távú tár­sadalmi program alapelveit, tartalmát, főbb feladatait. Ezt a javaslatot széles körű társadalmi vitára bocsátják, az elsők között az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségének kedden megtartott ülésén mondhatták el véleményei­ket, észrevételeiket a veze­tőség tagjai. A program végleges kidol­gozását segítő javaslat hang­súlyozza : a társadalom alap­vető érdekeivel és az egész­ségpolitikáról szóló politikai és állami dokumentumokkal összhangban el kell érni, hogy az ezredfordulóig a la­kosság egészségi állapotát jellemző kedvezőtlen tenden­ciák — elsősorban a mun­kaképes korú férfilakosság halálozása, az egészséget ká­rosító életmód — megálljá­nak. A kedvező változások elérésének módja: az egész­ség megőrzése, az egészséges életmód objektív és szubjek­tív feltételeinek megteremté­se és fejlesztése, a környe­zeti ártalmak csökkentése, a betegségek megelőzése, a ki­alakult betegségek hatéko­nyabb gyógyítása. E programjavaslathoz dr. Medve László egészségügyi miniszter fűzött szóbeli ki­egészítést. Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaság­ba utazik. Magyar-török igazságügyi tárgyalások Dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter meghívására kedden delegáció élén hiva­talos látogatásra Budapest­re érkezett M. Necat Eldem török igazságügyminiszter. A miniszterek a látogatás so­rán áttekintik a két ország jogi kapcsolatait, kicserélik tapasztalataikat a jogalko­tási és igazságszolgáltatási tevékenységről és további lehetőségekről. Penza megyei ideológiai delegáció Békésben Tegnap Penza megyei ideológiai delegáció érkezett megyénkbe. A küldöttség ve­zetője Alekszander Jurijevics Levkov, a Penza megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, tagjai Alekszan­der Ivanovics Loginov, Nyi- kolszk járás pártbizottságá­nak titkára, Rinat Izmajlo- vics Akcsurin, a kuznyecki városi pártbizottság osztály- vezetője és Nagyezsda Alek- szandrovna Buldigina, a penzai kötöttárugyár párt- bizottságának titkára. A delegációt tegnap fo­gadta Nagy Jenő, a Békés Megyei Pártbizottság titká­ra (képünkön)., Nagy Jenő tájékoztatta a 4zovíet vendé­geket megyénk társadalmi, gazdasági, kulturális életéről és a hazánkban folyó világ­nézeti nevelő munkáról. A Penza megyei küldött­ség ma fogadáson vesz részt a békéscsabai városi pártbi­zottságon, majd megkoszo­rúzza a szovjet hősök teme­tőjét. Ezután ellátogatnak a Békéscsabai Kötöttárugyár­ba, megismerkednek a me­gyei könyvtárral és a Mun­kácsy Mihály Múzeummal. A szovjet vendégek holnap Orosházán üzemlátogatáson vesznek részt az üveggyár­ban, délután Battonyára utaznak, s megkoszorúzzák a battonyai felszabadulási emlékművet, majd megis­merkednek a helyi Petőfi Tsz, valamint a MOM bat­tonyai üzemének munkájá­val. Fotó: Gál Edit Ülés! tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szeptember 25-én megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — szep­tember 2-án, tegnap ülést tartott. A napirendek a kö­vetkezők voltak: — A vb-határozatok végrehajtása, ezenbelül a me­gye fogyasztási szövetkezeteinek a kistelepülések ellátá­sát biztosító tevékenységéről hozott határozatok tapasz­talata; — Az 1987. évi gazdálkodás főbb előirányzatainak elő­zetes megvitatása; — A szeptemberi tanácsülés előkészítése; — Bejelentések. Pénzügyi intézkedések az aszálykárok mérséklésére Az első napirendhez kap­csolódó jelentés bevezetőben megállapította, hogy az 1984. novemberében hozott vb-ha- tározatot követően a megye fogyasztási szövetkezetei ki­emelt figyelmet fordítottak a kistelepülések, a peremke­rületek és a külterületek la­kosságának ellátására. Az 1984—86. közötti rekonstruk­ciós programhoz a SZŐ VOSZ 20 millió forintot biztosított, melyet a MÉSZÖV és a szö­vetkezetek további 31 mil­lió forinttal egészítettek ki. Így három év alatt százöt egység — ötvenhat vegyes­élelmiszerüzlet, negyven vendéglátóegység és kilenc tüzép-telep rekonstrukciója készült el. Ennek eredmé­nyeként minden egységben javultak az árutárolás és -megóvás feltételei, valamint a vásárlási és munkakörül­mények. Az élelmiszerbol­tok mindegyike legalább két hűtőszekrénnyel, kétharma­duk mélyhűtő-berendezéssel rendelkezik. Egyéb intézke­dések is javították az ellá­tást, így például bővült a tejtermékek, hús- és hús- készítmények választéka, a vegyesboltok többségében a mezőgazdasági kistermelést segítő eszközöket is árulnak, két áfész pedig — a mező­kovácsházi és az orosházi — egy-egy abc-áruház jellegű mozgóautóbuszt állított üzembe, összességében tehát sokat javult a kistelepülések lakosságának ellátása, de ma sem nevezhető tökéletesnek. Egyes településekre a déli órákban érkezik a kenyér és a péksütemény, több bolt csak földúton közelíthető meg, s az alacsony készlet­szint egy-egy túrakimaradás esetén ellátási gondot okoz. Lényegében hasonló meg­állapításokat tett a Hazafias Népfront Békés Megyei Bi­zottsága is, amely vélemé­nyezte a jelentést. Elismerve a kétségtelen eredményeket, több konkrét hiányosságra — a szűk raktározási lehe­tőségre, a túrakocsik válasz­tékának gyengeségére, és né­hány emberi mulasztásra — hívta fel a figyelmet. A vi­tában elhangzottak is meg­erősítették a két írásos elő­terjesztést, s hangsúlyozták. hogy az ellátás nemcsak az áfészek feladata, keresni kell a kooperációs lehetőségeket. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a feladat fon­tosságára való tekintettel a hetedik ötéves terv derekán visszatér a témára és kérte, hogy az érdekeltek addig is segítsék a még meglévő gondok megoldását. A továbbiakban a testület elfogadta a megye 1987. évi költségvetése előkészítésének alapelveit. A következő na­pirend keretében a végre­hajtó bizottság 1986. szep­tember 25-re összehívta a megyei tanácsot. A napiren­dek a következők: Békés megye testnevelésének és sportjának hosszú távú kon­cepciója; a közegészségügy és járványügy helyzete; be­számoló az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról; a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésének tapasztalatai; kitün­tető díjakról szóló megyei tanácsrendeletek módosítá­sa. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentésekkel zárult. S. F. Javultak a munkakörülmények A dolgozó nők munka­egészségügyi helyzetéről tárgyalt keddi ülésén a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak Elnöksége. A testület megvitatta és elfogadta az Országos Munka- és Üzem­egészségügyi Intézet ezzel kapcsolatos jelentését az 1982—1986 közötti időszak tapasztalatairól. Az elemzésből kitűnik, hogy a női dolgozók munka- körülményei 1982 és 1986 kö­zött mérsékelten javultak. A főként nagyobb üzemeknél, vállalatoknál megvalósuló pozitív változások mellett azonban az általános hely­zetet kedvezőtlenül befolyá­solják a kisebb üzemekben, szövetkezetekben, mellék­üzemágakban megoldatlan higiénés problémák. Előre^ nem látható következmé-' nyekkel járhat a vállalati gazdasági munkaközösségek­ben a nők foglalkoztatása. A jelentős — az ország egyes területein több éve is­métlődő — aszály okozta terméskiesés következtében a mezőgazdasági üzemek egy része rendkívül kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi helyzet­be került. Ezért — az érin­tett gazdaságok erőfeszítései, tehervállalása mellett — a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Pénz­ügyminisztérium és a Ma­gyar Nemzeti Bank pénz­ügyi intézkedéseire is sor kerül. Az intézkedések cél­ja az aszály következmé­nyeinek mérséklése, a folya­matos gazdálkodás és a kö­vetkező évi termésmegala­pozó munkák pénzügyi fel­tételeinek biztosítása. Az intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzeme­ket érintik, amelyeknél az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamér­téke — az előző három év átlagához képest — 20 szá­zalékkal csökkent. Az aszálykáros mezőgaz­dasági nagyüzemeket érintő pénzügyi intézkedések a kö­vetkezők : — Az aszálykáros nagy­üzemek a folyamatos gaz­dálkodáshoz és a jövő évi termés megalapozását szol­gáló ráfordításokhoz (takar­mány, vetőmag, műtrágya stb. megvásárlásához) saját forrásaik kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól rö­vid lejáratú, ez év december 31-ig, ahol szükséges, egy éven belül árbevételből visz- szafizetendő termelési hitelt kaphatnak, amelynek kama­tából a költségvetés 7 szá­zalékot megtérít. A vesztesé­güket — készletcsökkenés miatt — felszabaduló forgó­alapjukból fedező aszályká­ros nagyüzemeknek 2-5 éves lejárat mellett forgóalap­megelőlegezési hitel is ad­ható, amelynek 1987 végéig felmerülő kamatára ugyan­csak 7 százalékos kamat­visszatérítés igényelhető. A visszatérően elemi kár mi­att veszteséges üzemeknél az említett termelési hitei tel­jes kamatát az állami költ­ségvetés fedezi. — Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a telje­sítményhez kötött kereset­szabályozási formák érvé­nyesülnek, és a teljesít­ménymutatókat (hozzáadott érték, bruttójövedelem) az aszálykár lényegesen befo­lyásolja, az intézkedések le­hetővé teszik az emiatt 1986-ban jelentkező kereset­szabályozó adók felfüggesz­tését, bizonyos feltételek 1987. évi teljesítése esetén törlésüket. Nem keli beszá­mítani az adóköteles kere­setbe a háztáji és illetmény­földhöz kapcsolódó szolgál­tatásdíj kedvezményét, ha a termés hozamértéke keve­sebb, mint a dolgozóra ter­helt költségtérítés. A kedvezményeket az aszálykárosult nagyüzemek csak abban az esetben vehe­tik igénybe, ha az átlagkere­set növekedése éves szinten nem haladja meg az 5,5 szá­zalékot, vagy meghaladja ugyan, de a béremelést nem augusztus 31. után hajtották végre, és az 1986. évi ered­mény után részesedést nem fizetnek. ■— A megyei tanácsok mérséklik a földadót a ka­lászos gabona, kukorica és egyéb szántóföldi növények területe után, ha azok ter­mése az aszály miatt a bá­zishoz képest legalább 25 százalékkal csökkent. — A terméskiesés miatt nagyobb mértékű takar­mányvásárlásra kényszerülő kedvezőtlen adottságú gaz­daságoknak a többletvásár­lásra jutó árkiegészítést nem kell levonniuk. — Az aszálykár miatt vár­hatóan veszteséges nagyüze­mek közül azok a gazdasá­gok, amelyek elemi kár mi­att az 1983—85. évek vala­melyikében is veszteséggel zártak — az idei veszteség ellenére ■— évi amortizáció­jukat teljes összegben elszá­molhatják. — Az aszálykáros mező- gazdasági nagyüzemeknek a harmadik negyedévi bruttó jövedelemadó-előleget nem kell befizetniük. Az aszály által leginkább sújtott — várhatóan pénzügyi hiányos­sá váló — gazdaságok pénz­ügyi egyensúlyának helyre- állításához adható állami segítségről a későbbiekben intézkednek. Kétszázhatvan hektáron vetettek napraforgót az idén a Biharugrai Szabó Pál Tsz-ben. Az aratást az elmúlt hét végén kezdték meg — az eddigi termésátlag 23 mázsa tiszta mag hektáronként Fotó: Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents