Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-19 / 221. szám
IZHilUktiW 1986. szeptember 19., péntek Lesz-e mindenkinek munkája megyénkben? Beszélgetés az átképzési, elhelyezkedési támogatásról Az átképzési támogatás fogalma az elmúlt években honosodott meg nálunk. 1983- ban jelent meg az erről szóló jogszabály, amelyet 1984- ben és '85-ben módosítottak. Az átképzési támogatás vázlatosan az alábbiakat jelenti: ha valaki munkahelyének megszüntetése, vagy átszervezés miatt nem folytathatja további munkáját és eredeti szakmájában sem tud elhelyezkedni, de egy másik munkahelyen, más munkakörben szükség van rá, az új szakma elsajátítása idejére átképzési támogatást kap, amely maximálisan a képzés idejéig jár. Ha valaki pályakezdő, de a tanult szakmájában nem tud elhelyezkedni és ezért új szakmát kénytelen tanulni, ugyancsak jogosult az átképzési támogatásra. Ennek az összege megegyezik az azonos végzettségű pályakezdők átlagfizetésével. 1986. szeptember 1-től életbe lépett az elhelyezkedési támogatást rögzítő jogszabály. Elhelyezkedési támogatást azok kaphatnak, akiknek sem a munkáltatója, sem a munkaerő-közvetítő szerv — a megyei munkaerő-szolgálati iroda — nem tud megfelelő munkát ajánlani. Elhelyezkedési támogatás hat hónapig jár, amelynek összege az első három hónapban a korábbi átlagfizetés 75 százaléka, a második három hónapban pedig a korábbi fizetés 60 százaléka. Ennek hátteréről, a Békés megyei munkavállalók kilátásairól dr. Molnár Mar- gitot, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét kérdeztük. * * * — Hogyan kaphat valaki átképzési, illetve elhelyezkedési támogatást? — Az a vállalat, amelyik jelentős létszámleépítést tervez, három hónappal a létszámleépítés előtt ezt bejelenti a megyei tanácsnak. A megyei tanács — a munkaerőközvetítő szervek segítségével — munkát keres az embereknek..^ Általában ez szervezett formában történik, de előfordulhat, hogy csak egyes emberekről van szó. Ha ez alatt a három hónap alatt nem találunk a dolgozók szakképzettségének megfelelő munkahelyet, akkor átképzési támogatást fizetünk olyan munkára, amelyet vállal az illető, illetve szükség van rá. Ha ilyen munka sincs, akkor jár az elhelyezkedési támogatás. — Mi van abban az esetben, ha valaki 6 hónap után sem talál munkát? — Ez pillanatnyilag csak elvi lehetőség! Előrejelzéseink szerint belátható időn belül ilyenre nem kerülhet sor! — De tételezzük fel, hogy mégis. — A megyei tanácsnak munkahelyteremtő beruházásokkal kell ezt az esetet kizárni, munkahelyeket teremteni. Tanulmányoztuk a VII. ötéves tervidőszakban a várható munkaerő-kínálat és munkahelyek viszonyát. Két- három év múlva egy nagyobb létszámú korosztály lép munkába. A megyei tanács VII. ötéves tervében ezért 87,5 millió forint állami támogatást igényelt munkahelyek teremtésére. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok igényeinek megfelelő, kvalifikált munkát biztosító foglalkozási lehetőségeket teremtsünk. Intézményesen kell gondoskodnunk a munka melletti, vagy a szakiskolai, illetve nappali tanfolyamokon való képzésükről is. Felméréseink szerint munkahelyteremtő beruházásokra lesz szükség, elsősorban a megyeszékhelyen, Szarvason és Dévavá- nyán. . — Van-e a megyei tanácsnak — állami támogatáson kívül — erre a célra elkülönített saját pénze? — Saját pénzünk nincs. Csak a központi támogatásra számíthatunk. — Mi van akkor, ha az igényelt támogatást a megye mégsem kapja meg? — Erre az esetre nem is merek gondolni. Békés megye lakossága lassan elöregszik, a fiatal szakemberek elvándorlása jelentős, évente 2 ezerre tehető. Már ez a kedvezőtlen tendencia is súlyos veszélyeket jelent a megye fejlődése szempontjából. Az előbb említett állami támogatásra tehát nagy szükségünk van, és biztos vagyok abban, hogy meg is kapjuk. — A következő évekről már beszéltünk. De mi a helyzet napjainkban? •— A munkáltatók terveit áttanulmányozva megállapítottuk, hogy nagyobb arányú létszámleépítést sehol sem terveznek. A megye 19 legnagyobb munkáltatója közül például hat tervez termékszerkezet-váltást, de nem igazán széles körben. Egyik helyen sem gondolnak jelentősebb létszámcsökkentésre. Az úgynevezett válságágazatok közül egyedül az építő- és a húsiparban vagyunk érdekeltek. Adataink szerint ezekben az ágazatokban sem kalkulálnak igazán nagy létszámelbocsájtással. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Békés megyében potenciálisan fölös létszám ma nincs. — Ezek szerint optimisták lehetünk. — Lehetünk, de nem teljesen. Ugyanis évek óta nehéz — és sok esetben sikertelen — az egyre nagyobb létszámú megváltozott munkaképességű dolgozók elhelyezése és hasonló problémák tapasztalhatók a szakképzetlen, a szigorú munkafegyelmet nehezen tűrő, nem egy esetben lumpen elemek esetében is. A nyolcvanas évtizedben jelentkeztek a gondok a kallódó, veszélyeztetett fiatalok munkába állítása körül is. Sajnos, az aktív korú cigány lakosok egy részének munkába helyezése is egyre több nehézségbe ütközik. Persze, együttesen sem nagy létszámról van szó. Az elhelyezkedési nehézségek csak átmenetiek, egy-két héten belül mindenkinek munkát tudunk ajánlani! — Napjainkban hány vállalat kapott átképzési támogatást? — 1984-ben a Szirén ruházati szövetkezet, 1985-ben a Patex, 1986-ban a Gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulás, a csabai Lenin Tsz, a Vízgépészeti Vállalat 2. számú gyulai gyáregysége és a Gyomaendrődi Viharsarok Termelőszövetkezet. Ezek a gazdasági egységek vállalták, hogy a máshonnan felszabaduló munkaerőt átképzéssel alkalmazzák, illetve saját termékszerkezet-váltásuk miatt dolgozóikat vállalaton belüli új munkára átképzik. Az átképzési támogatást egyébként — mint a fentiekből is kiderül — a vállalat kapja, a pénzből biztosítják az átképzés idejére a dolgozók jövedelem-kiesésének a fedezetét. — A mezőgazdasági nagyüzemekről még nem esett szó. Milyenek az agrárszférában dolgozók kilátásai? — Adataink szerint a mezőgazdaságban dolgozók száma a következő években fokozatosan csökken, de nagyobb arányú létszámfelszabadulással sehol sem számolunk. A melléküzemágakban előfordulhat komolyabb létszámcsökkenés, de itt sem drasztikusan. — Végül egy kérdés arról, hogy személy szerint ön tart- e attól, hogy évtizedünk végéig jelentősebb munkaerőgondok lesznek Békés megyében? — Ettől nem tartok. A várható nagyobb létszámú korosztály munkába lépésére ■— mint ahogy azt említettem, felkészülünk. A megye irányító testületéi erre különösen nagy gondot fordítanak. Az összkép semmiképpen sem tragikus. Ugyanis jó néhány Békés megyei munkáltató ma is munkaerőhiánnyal küzd. Az éves munkaerőigény ezer-ezeröt- százra tehető. Ma is legalább ennyi a plusz munkaerő-kereslet. Igaz, ezek nem vonzó munkák — nehéz fizikai munka, kötött feltételek, három műszak, viszonylag kis kereset —, de munkák. Az átképzési támogatás és az elhelyezkedési támogatás végső soron azt a célt szolgálja, hogy biztosítsuk az alkotmányban rögzített munkához való jogot. Munkanélküliségtől nem kell féljünk. Az új jogszabályok a létbiztonságot garantálják. Lovász Sándor 1 ___________________I M egkezdték a kukoricatörést Békés megyében. A termelőszövetkezetek határában a rendkívül száraz, meleg napokban megsárgultak a kukoricatáblák. Törésre elsőnek az Űjkígyósi Aranykalász Tsz nagytábláin a homokosabb talajon legkorábban vetett kukorica érett meg. A 30—40 centis őszi mélyszántásba került nemesített vetőmagból erős növény fejlődött, a tagság idejében elkészült a növényápolással is, így a rendkívüli száraz nyár ellenére a leggyengébb táblájukon is elérik a harminc mázsás csö- veskukorica-átlagtermést, a jobb táblákon pedig a negyvenet. Az Űjkígyósi Aranykalász Tsz-ben 1500 hold közös kukorica vár betakarításra, s a jó termésből csupán takarmánytápért 175 vagon szemes kukoricát adnak az államnak. (Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember 10.) Kettöszáznyolc mezőgaz- „ dasági tanuló a megyében. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán összeállították a mezőgazdasági tanulók szerződtetésével kapcsolatban elért eredményeket. Ezek szerint megyénkben 208 parasztfiatal jelentkezett mezőgazdasági tanulónak. Jól szervezték a mezőgazda- sági tanulók szerződtetését a Szeghalmi járásban is. Itt a füzesgyarmati tsz-ek tűntek ki. Jól halad a szerződéskötés még az orosházi és a gyomai járásban is. A mezőgazdasági tanulók szervezésében a gyulai és a békési járás elmaradt. A mezőgazdaságot tanulók többsége a baromfitenyésztés, a sertés- tenyésztés és a kertészet iránt érdeklődött. (Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember 19.) 200 köszönőlevél érkezett a világ minden tájáról a gyulai múzeumba. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum valamennyi világrészbe elküldte jubileumi évkönyvét. Az évkönyvre eddig mintegy 200 köszönőlevél érkezett Gyulára, a föld minden tájáról, köztük a Szovjetunióból, Kínából, Európa valamennyi országából, Indiából, Perzsiából, Irakból, Izraelből, Japánból, Űj-Zélandból, Kanadából, az USA-ból, Costa Rica-ból és a kolumbiai művelődésügyi minisztériumból, Bogotából. Viszonzásként hasonló néprajzi, régészeti és más tudományos műveket ajándékoztak cserébe a külföldi egyetemek, múzeumok, könyvtárak és intézmények, több helyről pedig azóta rendszeresen elküldik folyóirataikat — köztük a pittsburghi Carnegie- Museumból is — a gyulai múzeumba. A tudományos világ barátságának elzeket a jelképeit a közeljövőben kiállítják Gyulán. (Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember 21.) Az optimálisnál magasabb a kukorica nedvességtartalma a Battonyai Petőfi Tsz-ben. A szárítóberendezés teljes kapacitással működik Fotó: Fazekas László Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? címmel a Békéscsabai Városi KISZ-bizottsága, a Körös Volán üzemi KISZ-bizottsága és a Közlekedésbiztonsági Tanács vetélkedőt hirdetett két kategóriában. A vetélkedő első része három tesztláp kitöltéséből áll. A esztlapok a Békés Megyei Népújság szeptember 18-i, tegnapi, mai és szeptember 20-i, holnapi számaiban találhatóak. A kitöltött tesztlapokat az újságból kiollózva, egyszerre, szeptember 27-ig kell elküldeni a békéscsabai városi KISZ-bizottságra (Békéscsaba, Derkovits sor 2.). A pályázati feltételek szeptember 17-i lapunk 5. oldalán találhatók. Második forduló 1. A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a jármüvével a) olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja; b) olyan helyen is megállhat, ahol a megállást jelzőtábla tiltja; c) nem köteles a kijelölt rakodóhelyre vonatkozó várakozási rendelkezést megtartani. 2. Az 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművel mellékútvonal járdáján a) minden esetben meg szabad állni, ha a megálló jármű a gyalogosok forgalmát nem akadályozza; b) a gyalogosok forgalmának zavarása nélkül akkor szabad megállni, ha az úttesten a várakozás tilos; c) a gyalogosok forgalmának akadályozása nélkül akkor szabad megállni, ha az úttesten a megállás tilos. 3. Ha a főútvonal úttestjén a megállás tilos, az 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű jármüvei a) minden esetben fel szabad állni a járdára; b) fel szabad állni a járdára, ha a megálló jármű a gyalogosok forgalmát nem akadályozza; c) a járdán megállni akkor szabad, ha a járdán megállást közúti jelzés kifejezetten megengedi. _4._Az úttest szélén járművek várakoznak. Megállhat-e mellettük másodikként a ki- és beszállás idejére? a) Csak több forgalmi sávra osztott úttesten. b) Igen, ha ezzel a forgalmat nem zavarja. c) Nem. S. Forgalmi vagy műszaki ok kivételével járművel meg szabad-e állni kétirányú forgalomra alkalmas úttest bal szélén, a menetiránnyal szemben? a) Igen, ha ez a forgalom többi résztvevőjét nem akadályozza. b) Csak akkor, ha a jármű mellett legalább egy forgalmi sáv és — ezen felül — az úttest jobb szélén megálló járművek számára elegendő szélességű hely marad. c) Nem. Csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. G. Szabad-e a forgalomban részt vevő gépkocsit tompított fényszóróval kivilágítani, ha nappal a látási viszonyok kisebb mértékben romlanak (pl. párásodás kezdődik)? a) Nem, mert a a közlekedés többi résztvevőit zavarja. b) Igen, mert így járművét nagyobb távolságból is láthatják a szembejövő járművek vezetői. c) Nem, mert ilyen esetben az út megvilágítása felesleges» 7. Ki kell-e világítani az úttesten álló gépkocsit éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között, ha közvilágítás nincs, és más külső fényforrás sem világítja meg a gépkocsit kielégítően? a) Igen, a helyzet jelző lámpákkal. b) Igen, a helyzetjelző lámpákkal és a tompított fényszórókkal. c) Nem kötelező, de ajánlatos. 8. Mikor szabad ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát használni? a) Ha a látási viszonyok egyébként csak egészen lassú haladást tennének lehetővé. b) Minden korlátozás nélkül. bármikor. c) Csak lakott területen kívül, ha nincs szembejövő és közvetlenül követő forágalom. 9. Szabad-e nem forgalmi okból álló gépjárművön tompított fényszórót használni? a) Sohasem szabad. b) Csak erős ködben vagy sűrű hóesésben. c) Csak akkor, ha olyan helyen (bukkanóban stb.) áll, ahol más járművek vezetői másképpen nem vehetnék észre kellő időben. 10. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten átlépheti-e jármüvével folyamatos előrehaladás közben az úttest felezővonalát? a) Csak előzés esetén. b) Igen, ha a szembejövő forgalmat nem zavarja. c) Nem. 11. Mi tilos — az alábbiak közül — a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten? a) Bármely járművel a belső forgalmi sávra — a balra bekanyarodás és megfordulás esetét kivéve — ráhajtani. b) Járművel ugyanabban a forgalmi sávban álló másik jármű mellett elhaladni. c) Közvetlenül kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló másik jármű mellett elhaladni. 12. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten személygépkocsijával lakott területen kívül több járművet előz. Az alábbiak közül mikor kell haladéktalanul visszatérnie a külső forgalmi sávba? a) Ha az előzés megkezdése után számítani lehet arra, hogya szélső sávban haladó járművek az általuk addig tartott követési távolságot csökkenteni fogják. b) Ha az ön előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik járművet utolérte. c) Ha a mögöttes, gyorsabb jármű haladását akadályozza. 13. Személygépkocsijával olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten közlekedik — gyér forgalomban —, ahol a forgalmi sávokat elválasztó útburkolati jelek nem láthatók. Hol közlekedhet folyamatosan? a) Lakott területen bármelyik. lakott területen kívül csak a jobb szélső forgalmi sávban. b) Lakott területen csak a jobb szélső, lakott területen kívül bármelyik forgalmi sávban. c) Lakott területen belül és azon kívül egyaránt csak a jobb szélső forgalmi sávban. 13 -f-1. Párhuzamos közlekedésben melyik forgalmi sávban haladhat folyamatosan az előzés, balra kanyarodás és megfordulás esetét kivéve a 2 tonna tényleges össztömegű tehergépkocsi? a) Csak a külső (jobb szélső) sávban. b) A belső forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. c) A személygépkocsi-forgalom akadályozása nélkül bármelyik forgalmi sávban.
