Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

1986. szeptember 19., péntek o IgHilMJWiM­Űj cipő (Fotó: KS) Mozgáskorlátozottak közösségben Szeptember 18-a a moz­gáskorlátozottak napja. Te­lefonon megkérdeztük me­gyénk két nagy egyesületét, hogy a megalakulásuk óta eltelt esztendőkben hogyan sikerült elismertetni a szer­vezetet és milyen eredmé­nyekről számolhatnak be a mozgáskorlátozottaknak. Kovács Sándor, a Mozgás- korlátozottak Békés Megyei Egyesületének titkára így nyilatkozott: — A többi megyei szerve­zethez képest egészen jó eredményeket mondhatunk magunkénak. A taglétszá­munk állandóan emelkedik, jelenleg 838-an vagyunk. Annak nem örülünk, hogy sok a mozgáskorlátozott em­ber, annak viszont igen, hogy egyre többen érzik az igényét a közösséghez való tartozásnak. A megyei egye­sületben 5 csoport tagjai tö­mörülnek. Minden csoport vezetősége külön programo­kat szervez, kirándulásokat, szórakoztató rendezvényeket, sportversenyeket, kulturális műsorokat. A kedvezmények közül nagy visszhangot vál­tott ki az egészségügyi mi­niszter legújabb rendelete a mozgásszervi és egyéb beteg­ségek miatt mozgásukban tartósan korlátozottak sze­mélygépkocsi- és üzem­anyag-ellátásával kapcsola­tosan. Másrészt százezer fo­rint vissza nem térítendő ál­lami támogatást kaphatnak azok a súlyosan mozgáskor­látozottak, akiknek lakását át kell alakítani, bővíteni, hogy akadálymentesen élhes­senek. Az egyesületünkben ketten igényelték ezt a köl­csönt, egyikük már meg is kapta. Életképességünk feltétele az üzemek, vállalatok, szocialis­ta brigádok, közösségek és egyének anyagi támogatása, afnelyet köszönünk. Egyre többen segítenek nekünk á politikai és állami irányitó testületekben is. A mozgáskorlátozottak gyulai egyesületének elnöke, Mekis Pál, a szervezet meg­alakulása óta tisztségviselő a közösségben. Nagy tapaszta­latokkal rendelkezik és jól ismeri a mozgáskorlátozottak gondjait: — A megyei egyesület mellett önállóan dolgozunk, Dévaványán, Békésen és Battonyán csoportjaink mű­ködnek. A gondjaikkal, ba­jaikkal hozzánk fordulókat Gyulán, a Béke sugárút 45. szám alatt szerdán 8-tól 12- ig. csütörtökön 16-tól 18 órá­ig várjuk. A mi egyesüle­tünkben 400-nál több a tag. Hatan kérték a vissza nem térítendő lakásátalakítási kölcsönt, ketten már meg­kapták’. Egyre nagyobb az ügyfélforgalmunk, az üzem­anyag-kedvezménytől a sze­mélygépkocsi-kiutaláson ke­resztül a közlekedés, a par­kolás biztosításáig sokféle ügyben kérik a segítségün­ket. Tagjainkat támogatjuk a gyógyászati segédeszközök biztosításában is. Három to­lókocsink van, amelyet át­menetileg odaadunk azok­nak, akik saját tolókocsit igényeltek, de még nem kap­ták meg. A gyulai SZOT— MEDOSZ gyógyüdülő és a személygépkocsi-szerviz sze­relői készségesen segítenek a mozgáskorlátozottak meghi­básodott járműveinek javí­tásában. B. Zs. felvilágosítás: az ERDEI TERMÉK VÁLLALAT alábbi begyűjtőhelyén: Békéscsaba, Luther u. 6/1 tel.: 66-26902 'fcETvrf' Tanácsülés Szeghalmon A tegnap délutáni tanács­ülésen a testület tagjai igen sok, az egész település jele­nét, jövőjét érintő informá­cióhoz juthattak. Kozák Sándor, a városi tanács el­nöke a két tanácsülés kö­zött végzett munkáról és intézkedésekről tájékoztatta először a résztvevőket. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a tanács bevételi forrásait jelentő befizetések elmarad­tak a várakozástól. Ezután a tanácsülés meg­vitatta a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepe — a dolgozók érdekében ho­zott — művelődési, egész­ségügyi, szociális és mun­kaügyi döntéseit, lépéseit. A beszámoló és a kiegé­szítő jelentés megállapította, hogy a dolgozók képzésében, a szociális létesítményekben s a közművelődési tevé­kenységben is szép eredmé­nyeket értek el. Van üzem­orvosi ellátás, lehetőség az üzemi étkezésre, mégis évi 25 százalékos a dolgozók fluktuációja. Az okok kö­zött a felszólalók megemlí­tették, hogv nagyon alacso­nyak a bérek, s az is feltét­lenül gyors megoldást kö­vetel, hogy a telephelyen nincs megfelelő jogokkal felruházott egyszemélyi ve­zető. A napirendi pont előadója, Pólyák Istvánná személyze­ti osztályvezető az észrevé­telekkel egyetértett, illetve ígéretet tett a javaslatok to­vábbítására. Igen jó és részletes be­számoló készült a város energia- és fűtőanyag-ellá­tásáról Gyimesi Sándor meg­bízott osztályvezető előter­jesztésében. A kérdésekből kiderült, hogy erőteljesen nő a városban a villamosener- gia-fogyasztás, és anyagi okok miatt egyelőre nem tudják megoldani az üzem­hiba visszajelzését a trafó- állomásokon, s a II. transz­formátor hossza miatt to­vábbra is gyakrabban ész­lelhető majd üzemzavar azon a területen, mint az I-hez tartozóknál. Végezetül Kozák Sándor előterjesztésében a város- környéki bizottság tevékeny­ségét vitatták meg, majd bejelentések következtek. A testület a három napirendi pontot a kiegészítésekkel el­fogadta. (bse) Magyar—osztrák kereskedelmi megbeszélések Török István külkereske­delmi államtitkár meghívá­sára csütörtökön Budapes­ten tartózkodott Johann Bauer, az Osztrák Szövetsé- ki Kereskedelmi és Ipar­ügyi Minisztérium államtit­kára. Vendéglátójával meg­vitatta a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi Visszaszoruléban Az átlagolvasó számára a gereblyézés egyértelmű kife­jezés; megfogja a kerti szer­számot, és akár talajt egyen­get vele, akár a felgyülem­lett hulladékot, a gazt össze­húzza. A horgászoknál ez a foga­lom azt a tiltott tevékeny­séget jelöli, amikor a zsinór végére két, vagy több há­romágú horgot erősítenek, megfelelő súly segítségével messzire bedobják a vízbe, majd folyamatos csévélés közben erőteljes rántásokkal visszahúzzák. Halban bővel­kedő vizeken elkerülhetetlen, hogy előbb, vagy utóbb va­lamelyik horog beakad a hal húsába. Ez előfordulhat sza­bályos horgászat közben is, de nem jellemző, mert a zsákmány természetes, vagy műcsalira kap, és a horog a szájban akad. Az előző mód­szert leginkább a nagy testű busa fogására alkalmazzák olyan helyeken, ahol az oxi­géndús vízben csapatostól ta­nyáznak. A fogás alkalmasint több tíz kiló színhús is le­het. A korábbiakban ország­szerte rossz híre volt becsü­letes horgászberkekben a Hármas-Körös békésszent- andrási duzzasztója környé­kének. Hírhedtségét az adta, hogy már más megyékből is ide jártak gereblyézni minden halfajtára a zsákmányt gyor­san megszerezni szándéko­zók. Évekig mit sem értek a fokozott ellenőrzések, a szigorúbb büntetés, mert el­kapni nem sikerült, vagy csak igen ritkán a szabály­talankodókat. Az egyesületi közgyűlések, a megyei kül­döttközgyűlés hozzászólói sürgették az intézkedéseket, mígnem az intéző bizottság egy tavaszi határozatát kö­vetően különleges ellenőri akciócsoportot hozott létre. Tagjai a legváratlanabb idő­pontban és gyakorisággal je­lennek meg a vízpartokon és a duzzasztó környékén, be­vetve az egyik legmodernebb technikai eszközt, a videó- felszerelést is. Eddigi rövid féléves ténykedésük eredmé­nyeként elmondható, hogy a szentandrási duzzasztó kör­kapcsolatok aktuális kérdé­seit, különös tekintettel a vállalatok közötti együttmű­ködés továbbfejlesztésének lehetőségeire. Az osztrák ál­lamtitkárt fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Kapolyi László ipari miniszter. „gereblyézés” nyékén megszűnt a gereblyé­zés. Békésben szeptember ele­jéig csaknem kétszáz személy ellen indult sza­bálysértési, illetve egyesületi fegyelmi eljárás. A felelős­ségre vontak 30 százaléka megyén kívüli horgász volt. Több mint tíz ellen kellett rendőrségi feljelentést tenni, mert az okozott kár, a sza­bálytalanság értéke megha­ladta a kétezer forintot, ez pedig már bűntettnek minő­sül. A jellemző szabálytalansá­gok a következők voltak: meghatározott mennyiségen túli fogás, gereblyézés, a fo­gási napló vezetésének elmu­lasztása, három, illetve több felszereléssel való horgászat, méreten aluli hal megtartá­sa, a vízpart szennyezése, vízterületre szóló napijegy, területi engedély hiánya, a kifogott hal meg nem enge­dett értékesítése. Bár a számok szerint a 12 ezres megyei horgásztábor elenyésző részét képezik a szabálytalankodók, az intéző- bizottság továbbra is ki­emelt feladatának tekinti a fokozott ellenőrzéseket és fe­lelősségre vonást. Felkészül­tek az őszi halvédelemre, eb­ből a szempontból főleg az éjszakai ellenőrzés fokozó­dik, melynek eredményessé­gét infra-távcső segíti majd. Ugyancsak fokozzák a káka­foki holtág azon szakaszai­nak ellenőrzését, amelyek a vízpartig le vannak kerítve, mert számos bejelentés ér­kezett szabálytalanságokról. Hogy mi módon, annak ki­dolgozása most folyik. Az in­téző bizottság megállapodott a Viharsarok Htsz-szel a halőrök cseréjében. Erre rész­ben azért volt szükség, mert mind a horgászok, mind a kis szerszámos halászok túl jól ismerik halőreiket, és egymást előre figyelmeztetik jöttükre. Másrészt azért vált szükségessé, mert sem a bé­kési, sem a körösladányi duz­zasztó környéke nem IB-ke­zelésű vízterület, ahol pedig szaporodik a gereblyézés. A békésszentandrási példát lát­va remélhetően nem sokáig! Plavecz Pál állattenyésztésünk ■ ■■ wwm jovoje D közelmúltban Ma­gyarország, a Buda­pest Kongresszusi Központ adott otthont az Európai Állattenyésztők Szö­vetsége 37. kongresszusának és közgyűlésének. A négy­napos tanácskozáson 23 or­szágból 900 tudományos ku­tató és gyakorlati szakember vett részt; a plenáris és szekcióüléseken csaknem hatszáz előadás adott szá­mot a legújabb kutatási és termelési eredményekről. Az egyetemes állattenyésztés szinte minden fő és részte­rületéről szó volt, s a be­számolók közül kilencvenhe- tet hazai szakemberek tar­tottak, ami jelzi, hogy a ma­gyar kutatóműhelyekben, termelési rendszerekben, gazdaságokban ma is szület­nek olyan eredmények, ami­ket újszerűségük, értékessé­gük miatt érdemes köz­kinccsé tenni, amikre oda­figyelnek a határainkon túl is. Mondom: még ma is. És ezt azért kell hangsúlyozni, mert jelenleg a magyar ál­lattenyésztés nem piros be­tűs napjait éli. Sőt. A ko­rábban megszokott dinami­kus fejlődése tavaly meg­torpant. Az elmúlt két év­ben a hivatalokban sokan aggódtak az ágazat jövője miatt, faluhelyen viszont nemcsak ezt tették, több gazdaság és még több ház körüli jószágot nevelő gaz­da egyszerűen felszámolta az ólakat, istállókat. Az idén viszont már megállt az ál­latállomány csökkenése, kö­szönhetően annak, hogy a passzív féltést cselekvés kö­vette: az agrártárca meghir­dette azt az új szabályzó- rendszert, amely a húselő­állítás gazdaságosságának növelését, a minőségi ter­melés bővítését tűzte célul. De ma már nemcsak ezt ismerik a téeszekben, gaz­daságokban. A nemzetközi tanácskozással egy időben lá­tott napvilágot az az új te­nyésztéspolitikai koncepció, amely hosszú távra — egyes területeken az ezredforduló­ig előretekintve — határoz­za meg állatitermék-előállí- tásunk mennyiségét és mi­nőségét. Az állattenyésztés sikeres tevékenységének záloga, hogy az egymástól teljesen eltérő körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek és háztájik az adottságaiknak és lehetősé­geiknek megfelelő, ráfizetés nélkül tartható állatfajtákat használhassanak. Ugyanak­kor ahhoz, hogy hús- és húskészítményeinkkel ver­senyben maradhassunk a vi­lágpiacon — jelenleg az ága­zat termékeinek harmadát értékesítjük külföldön — el­engedhetetlen az egységes, kiváló minőséget produkáló állomány nagy tömegben tartása. A kétféle igény csak folyamatosan korszerűsödő, széles fajtaválasztékkal elé­gíthető ki. A fajtapolitika kialakításakor az agrártárca figyelembe vette, hogy az állati termékeinknek csak­nem a fele a kistermelőktől származik, és azt, hogy e kör is csak azokat a fajtákat kí­vánja a jövőben tartani, amelyek termelékenyek, hozzák, és nem viszik a fo­rintot. Az elkövetkező évek nagy feladata tehát a ház­táji állomány egységesítése. Üj, egyöntetű, kiváló ge­netikai képességeket hordo­zó állatok kitenyésztéséről ugyanúgy szó volt földré­szünk állattenyésztőinek ta­nácskozásán, mint külön- külön minden állatfajról, az ökológiáról, higiéniáról, egészségügyről, a kiszolgált állattartó telepek felújításá­ról, a korszerű tartási tech­nológiák alkalmazásáról. A takarmányozás kérdései, problémái is előtérben áll­tak. De még többen foglal­koztak a biotechnológiával. Ez a viszonylag új tudo­mányág néhány éve még csak utópiának tetsző ered­ményekkel kecsegtette a ku­tatókat és gyakorlati szak­embereket, ma viszont — a szakértők szerint — már nincs messze az a nap. ami­kor segítségével gyökeres változás érhető ei az állat- tenyésztésben is. Oly gyor­san és oly átütő erővei fog­ja átformálni az agrárvilá­got, mint ahogy napjaink­ban teszi azt a mikroelekt­ronika az iparban, számí­tástechnikában. A konferencia mindenkép­pen jó alkalom volt arra, hogy azok a magyar szak­emberek, akik a jelenlegi, nem éppen fényes hazai ál­lattartási helyzet miatt ke­seregtek. erőt merítsenek; belássák, hogy az istállók környékén még rengeteg ki nem használt tartalék van, és a kutatóműhelyek is min­dig produkálnak olyan új­donságot, amelyek előrelen­dítik az ágazatot. A nemzet­közi eredményekre, tapasz­talatokra érdemes és kell is támaszkodni, s ettől még nyugodtan büszkék lehetünk saját sikereinkre is. A z elmúlt évek bebizo­nyították. hogy az ál­lattenyésztésünk itt­hon keletkezett, illetve' a vi­lágpiac élelmiszertelítettsé­géből a közös piaci import- korlátozásokból származó gondjaira nem lehet a ter­melés abbahagyásával rea­gálni. A telepek bezárása, a húselőállítás visszafogása — szögezte le Papócsi László, MÉM-miniszterhelyettes mi­napi sajtótájékoztatóján — jelentős népgazdasági kárt okoz, és egyértelmű az is, hogy a húsexportot nem le­het helyettesíteni a gabona- kivitellel. ugyanis a takar­mányok ára már mélyebbre zuhant, mint a húsé. Csak egyetlen utat szabad válasz­tani, azt, ami előrevisz — az állattenyésztés gyors fejlesz­tésével, termékeinek minő­ségjavításával állhatunk csak helyt Keleten és Nyu­gaton egyaránt. Horváth L. István Ma kezdődik a Castrol motorolaj árusítása Az Áfor új termékkel bő­vítette motorolaj-kínálatát: pénteken Budapesten hat, vidéken pedig 26 üzem- anyagtöltő-állomásán kezdi meg az angol receptúra sze­rint készített Castrol GTX jelű motorolaj árusítását. A Castrol céggel kötött megál­lapodás alapján a Komáromi Kőolajipari Vállalat készíti ezt a kenőolajat, nagyrészt hazai alapanyagokból. Az an­gol partner csupán a folyé­kony wolframmal nemesített adalékanyagot szállítja, ame­lyért a magyar fél más ter­mékekkel ellentételez. Ez az adalék lehetővé teszi, hogy magas hőmérsékleten és nagy nyomáson is megbízha­tó kenést kapjanak a motor alkatrészei. A Castrol GTX-olaj elsősor­ban a turbófeltöltéses és a hasonlóan nagy teljesítmé­nyű motorok biztonságos ke­nését szolgálja, bár jól hasz­nálható más négyütemű au­tómotorokhoz is. A tavaly hazánkban járt külföldi au­tókból több mint 600 ezer volt a turbófeltöltéses, és az egyéb nagy motorral rendel­kező személygépkocsi. A Castrol motorolajat tízezer kilométerig használhatják csere nélkül az autósok, s utántöltéskor nem okoz kárt a motorban, ha más motor­olajjal keverik. Komárom­ban évente 200 tonna Cast­ro! GTX olajat gyártanak, s ezzel lehetővé teszik, hogy az angol partnerrel egyetér­tésben exportra is szállítsa­nak ebből a termékből.

Next

/
Thumbnails
Contents