Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
IgUilUWM 1986. szeptember 18., csütörtök Közgazdasági kislexikon Miért az export? Korszaknak érezzük, pedig jószerével legfeljebb egy évtizede, hogy exportkényszer nehezedik a magyar gazdaságra. Exportálnunk kell, esztendőről esztendőre, mennyiségben és értékben egyaránt többet. E követelmény közvetlen célja, hogy a külkereskedelmi mérleg mind a konvertibilis, mind a rubelelszámolású forgalomban többlettel, aktívummal záruljon. A konvertibilis devizákban jelentkező aktívumra a nemzetközi fizetési kötelezettségek, az esedékes hitel- és kamattörlesztések teljesítéséhez van szükségünk, a rubelaktívumra pedig azért, mert hosszú időn át a KGST- országokkal is egyensúlyhiány jegyében alakult árucsere-forgalmunk. Ezek a mostani exportkényszer alapvető okai, amelyeket amolyan teendőket, követelményeket sűrítő szándékkal a külgazdasági egyensúly javításaként szokás említeni. KIVITEL NÉLKÜL NINCS IMPORT Társadalmi közóhaj, bárcsak túl lennénk már az egy helyben topogás eszten- dein, s azokon a nehézségeken, jelenségeken, amelyek a közelmúltat, a jelent, s várhatóan még a közeljövőt is jellemzik. Sokan úgy képzelik el gazdasági fejlődésünk normalizálódását, kedvező távlatait, hogy mindaz, amit ma terhesnek vélünk és érzünk, kiiktatódik, megszűnik. Példának okáért a gazdaság egészére, minden ágazatára, a termelők. a gazdálkodók többségére nehezedő exportkényszer is. Ennek a feltételezésnek a racionalitása ahhoz tapad, hogy napjainkban a gazdaságpolitika mindenekfeletti prioritása, a külgazdasági egyensúly javítása akarva- akaratlanui elhomályosítja, mintegy feledteti azokat az ok-okozati kapcsolatokat, amelyek kedvezőtlen és jó egyensúlyi helyzetben egyaránt arra utalják, kényszerítik a magyar gazdaságot, hogy — jelképesen szólva — együtt éljen a világgazdasággal, boldogulásának, fejlődésének lehetőségeit a nemzetközi munkamegosztásba illeszkedve keresse és hasznosítsa. Ha a gazdasági reálfolyamatok — termelés, bővített újratermelés, végső felhasználás — tükrében vizsgáljuk a magyar gazdaságot, megállapítható, hogy a már folyó termelés fázisában sem nélkülözi, nem is nélkülözheti a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt. A folyó termelés, a gazdasági vérkirengés újbóli indításának tágabb értelemben vett üzemanyagát, az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok jelentős részét az import fedezi, bocsátja rendelkezésre. A reálfolyamatok másik fázisában, a bővített újratermelésben, a felhalmozásban- beruházásban ugyancsak perdöntő az import, a modern technika, technológia átvételének, rtieghonosításá- nak szerepe. TERMELÉSÜNK TÖBB MINT FELE A anyagi ágazatokban évente megtermelt javak végső felhasználásának objektív lehetőségei a nemzetközi munkamegosztásba való beilleszkedés másik irányát körvonalazzák. Valamikor annak tulajdonítottunk meghatározó jelentőséget, hogy kis ország és gazdaság vagyunk, s ezért számos okból — egyebek között a foglalkoztatottság érdekében — a belső szükségleteket meghaladó termelési kapacitásokat kellett létrehozni. Ma már nem a kis ország és gazdaság a determináló tényező, sokkal inkább az, hogy a nemzetközi munka- megosztás az integrálódás jegyében halad. fejlődik; nemcsak a kis-, hanem a közepes és nagyméretű gazdaságok is mindinkább exportorientáltak. A mai magyar gazdaságot irreális lenne export-orientáltnak minősíteni, bennünket most az exportkényszer állapota jellemez. Kitűnik ez az anyagi termelés végső felhasználásából is. Az ipari termelés végső felhasználásában ugyanis az export az első számú felvevőpiac — 1985-ben mintegy 310 milliárd forinttal —, részesedése meghaladja az 50 százalékot. Ha figyelmen kívül hagyjuk az élelmiszeripart, a végső realizálás exporthányada 61 —62 százalék, az élelmiszer- iparban ez 20 százalék. A mezőgazdaság bruttó termelésének 22—24 százalékát értékesíti külpiacokon. A végső értékesítés fázisában, legalábbis az iparban, az összes belföldi felhasználás — a lakosság fogyasztása és a beruházások együttesen — az ipari javaknak kisebb hányadát képes felvenni. S hogy ne legyen félreértés, ez nem a belső fel- használás elmúlt évekbeni visszafogásának a következménye, már azt megelőzően is a jelenlegivel megegyező arányok jellemezték a végső értékesítés belföldi fel- használás—export közötti megoszlását. A NÖVEKEDÉS FORRÁSA Mindebből szükségszerűen következik, bármilyen is a külgazdasági egyensúlyi helyzet, kedvezőtlen, avagy éppenséggel jó, gazdasági növekedést csak az export gerjeszthet; az ipari termelés bővítésének ez a kizárólagos lehetősége, forrása. S bár az élelmiszergazdaság exporthányada nem szembetűnően magas, ennek az ágazatnak a fejlődése, fejlesztése is alapvetően függ — pozitív és negatív előjellel egyaránt — a külpiaci értékesítéstől. A gazdaságpolitika a külgazdasági egyensúlyjavítás követelményéhez kapcsolódva jelölte ki első számú célnak, prioritásnak az exportot, annak növelését nemcsak mennyiségben, hanem hatékonyságban is. Ez a kiemelés és minősítés nem azt jelenti, hogyha majd túl leszünk a dolgok nehezén, az export elveszti gazdaságpolitikai jelentőségét. A nemzetközi munkamegosztási kapcsolatok mélyen beépültek a magyar gazdaság reálfolyamataiba, a külpiaci értékesítés a vállalati és népgazdasági szintű gazdálkodás szerves része. Ez az objektív adottság, körülmény, amely minden gazdasági helyzetben megszabja, valósággal determinálja az export jelentőségét, népgazdasági szerepét. Garamvölgyi István Silóznak A Végegyházi Szabadság Tsz silókukoricáját vágják és szállítják a közeli szarvasmarhatelep tárolóhelyére Fotó: Fazekas László Magyar-egyiptomi mezőgazdasági szeminárium A Magyar Tudományos Akadémia és Egyiptom Tudományos Kutatásügyi Műszaki Akadémiája közötti együttműködési szerződés keretében mezőgazdasági szeminárium kezdődött Budapesten. A tíznapos szeminárium első részében — szeptember 19-ig — tudományos ülésszakon vesznek részt a hazai és az egyiptomi mezőgazda- sági szakemberek az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében. A tanácskozás fő témája a talajok víz- és tápanyagforgalma, illetve azok szabályozása. A tudományos ülésszakot követően — szeptember 26- ig — a szeminárium résztvevői tanulmányutakat tesznek egyebek között a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjába, a Velencei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra, ellátogatnak a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, illetve annak karcagi kutatóintézetébe, és megismerkednek a Szarvasi öntözési Kutató Intézet munkájával is. fl KGST-országok száittóversenye Versenyre készülnek hat KGST-ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország — legjobb szántómésterei. Az idei bábolnai napok egyik kiemelt eseményeként október 2-án megrendezésre kerülő döntőn 48 versenyző három kategóriában méri össze tudását. A versenyt megelőző egyhetes edzőtáborozáson a legtapasztaltabb szakemberek segítik a magyar csapat felkészülését. A rendező szerv, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat kitűnő minőségű, gyommentes búzatarlóról gondoskodik a versenyhez. Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében? Ki a legjobb Békés megyében? címmel a KISZ Békéscsabai Városi Bizottsága, a Körös Volán üzemi KISZ-bizottsága és a Közlekedésbiztonsági Tanács vetélkedőt hirdetett két kategóriában — hivatásos és úgynevezett úrvezetői — jogosítvánnyal rendelkezők részére. A vetélkedő két részből áll, az elsőből tesztlapok helyes kitöltésével lehet továbbjutni. A vetélkedőről szeptember 13-i, szombati számunkban tévesen jelent meg a tesztlapok megjelenési és beküldési határideje. A tesztlapokat az újságból kiollózva szeptember 27-ig kell egyszerre beküldeni a békéscsabai városi KISZ-bizottságra (Békéscsaba, Derkovits sor 2.). Az első tesztláp mai, szeptember 18-i számunkban jelenik meg, a második szeptember 19-én, holnap, a harmadik pedig szeptember 20-án, szombaton. A legjobb eredményt elérő fiatalok — kategóriánként 25- 25 versenyző — bekerülnek a döntőbe, ahol szellemi és ügyességi versenyen mérik össze tudásukat. A döntő október 4-én, 7 óra 30 perckor kezdődik az ifjúsági és úttörőházban, majd ezt követően a gyakorlati vizsga, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat előtti parkolóban lesz. A döntőbe jutottaknak 100 forintos nevezési díjat kell fizetniük a döntő helyszínén. A vetélkedőn azok a fiatalok vehetnek részt, akik 1950. december 31. után születtek és érvényes „B”, vagy „B-C” kategóriájú jogosítvánnyal rendelkeznek. A megfejtések mellett a szervezők kérik feltüntetni a pályázó nevét, lakcímét, munkahelyét és a nevezési kategóriát (hivatásos, úrvezetői). A kategóriánkénti első három helyezett tárgyjutalmat nyer, az abszolút első pedig egy évig viselheti a „Békés megye legjobb gépkocsivezetője” címet, illetve egy évre elnyeri a „Ki a legjobb gépkocsivezető Békés megyében” című vándorserleget. Első forduló 1. Végezhet-e hátramenetet főútvonal lakott területen kívüli szakaszán? a) Legfeljebb egy kocsi- hossznyit. b) Nem. c) Äa a hátramenet feltételei biztosítottak — igen. 2. Szabad-e megfordulni a járművel kijelölt gyalogos-átkelőhely közvetlen közelében a felfestett útburkolati Jel („zebra”) érintésével? a) Sohasem. b) Cak akkor, ha ezzel a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését nem akadályozza. c) Igen, még akkor is, ha ezzel a gyalogos- és jármű- forgalmat — anélkül, hogy azokat veszélyeztetné — rövid ideig akadályozza. 3. Szabad-e megfordulni, és hátramenetet végezni egyirányú és körforgalmú úton? a) Nem. Egyirányú és körforgalmú úton egyik manőver sem engedélyezett sohasem. b) Hátramenetet végezni minden további nélkül szabad, ha ezzel a járműveket nem veszélyezteti. c) Megfordulni nem szabad, hátramenet végezhető, de csak akkor, ha ez az úttest széléhez, vagy a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges, még abban az esetben is, ha ezzel a járműforgalmat — annak veszélyeztetése nélkül — rövid ideig akadályozza. 4. Hogyan szabad a közúton megfordulni? a) Csak úgy, ha azt arra alkalmas személy irányítja. b) Csak hátramenet végzése nélkül, egy ívben. c) Csak úgy, hogy ezzel a forgalom többi résztvevőit ne akadályozza. 5. Az alábbiak közül hol tilos járművel hátramenetet végezni, még akkor is. ha ezzel a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését nem akadályozza? a) A nem villamos-megállóhelynél levő járdasziget, és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen. b) Vasúti átjáróban. c) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest jobb szélső forgalmi sávjában. S. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzemzavarát jelzi, ha... a) a teljes sorompót kiegészítő berendezés nem működik, * b) a teljes sorompó rúd- ján a piros fényt adó lámpa nem működik, c) a teljes sorompó rúdjai eltérő állásban vannak. 7. Mi a teendője a vezetőnek, ha járműve vasúti átjáróban romlik el? a) Azt onnan haladéktalanul el kell távolítania. Ha az nem lehetséges, mindent meg kell tennie annak érdekében. hogy a veszélyről a közeledő vasúti jármű vezetője, vagy a vasút más alkalmazottja kellő időben tudomást szerezzen. b) Azt onnan haladéktalanul el kell távolítania. Ha az nem lehetséges, köteles a rendőrhatóságot értesíteni. c) Csak a vasút alkalmazottját kell értesíteni. A jármű elszállításáról ilyenkor az üzemeltető költségére a vasút köteles gondoskodni. 8. Az alábbiak közül mikor kell a járművel a vasúti átjáró előtt minden esetben megállni? a) Ha a vasúti átjárót jelzőberendezéssel nem biztosították. b) Ha a sorompórudak eltérő állásban, vagy félig nyitott helyzetben vannak. c) Ha a fénysorompó villogó fehér jelzést ad. 9. Ha az „Állj! Elsöbbségadás kötelező”-táblát vasúti átjárónál látja — útburkolati jel hiányában — hol kell a járművel megállnia? a) Bárhol, ahonnan a vasúti vágányokat belátja. b) A vasúti átjáró előtt bárhol, mielőtt a vasúti vágányokra ráhajtana. c) Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla előtt. 19. Mi a féktávolság? a) Az akadály észlelésétől a megállásig megtett út. b) Az akadály észlelésétől a fékezés kezdetéig megtett út. c) A fékezés kezdetétől « megállásig megtett út. 11. Mi a fékút? a) Az akadály észlelésétől a fékezés kezdetéig megtett út. b) Az akadály észlelésétől a megállásig megtett út. c) A fékezés kezdetétől a megállásig megtett út. 12. Milyen összefüggés van a fékút és a féktávolság között? a) A fékút hosszabb, mint a féktávolság. b) A féktávolság hosszabb, mint a fékút. c) Körülbelül azonosak. 13. Mikor nem kell nagyméretű jármű vezetőjének lakott területen kívül olyan megnövelt követési távolságot tartania, hogy a két jármű közé egy személygépkocsi előzés után biztonságosan besorolhasson? a) Ha a menetirány szerinti jobb oldalon legalább két forgalmi sáv van. b) Ha osztott pályás úttesten halad. c) Ha a három úttesttel rendelkező út középső úttestjén halad. 13+1. Szabad-e a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni? a) Csak abban az esetben, ha a személy- és vagyonbiztonság megóvása ezt szükségessé teszi. b) Minden esetben, ha a vezető ezt szükségesnek ítéli. c) Egyáltalán nem szabad, mert ez a forgalom többi résztvevőjét minden esetben veszélyezteti.
