Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Losonczi Pál hazaérkezett Szíriából Új kiírás a KISZ megyei akcióira, mozgalmaira Rizsaratás a Köröstarcsai Petőfi Tsz-bcn Fotó: Fazekas László Őszi munkacsúcs a határban Hivatalos baráti látogatá­sának utolsó napján Loson­czi Pál, valamint a magyar párt- és állami küldöttség szerdán a damaszkuszi Omaj- jad nagymecsettel ismerke­dett, megtekintette a szíriai nemzeti múzeum kincseit, miközben a küldöttség más tagjai hat fontos egyez­ményt, megállapodást írtak alá. Az iszlám — mekkai, me­dinai és jeruzsálemi szen­tély után — negyedik szent helyeként számon tartott Omajjad mecsetben a szí­riai vallási javak miniszte­rének helyettese kalauzolta A Végvári históriák — vár játékok című televíziós vetélkedősorozat második adását láthattuk tegnap este a tévé egyes csatornáján. Most a hat benevezett város közül a Dunán inneniek — Eger, Sárospatak és Gyula — csapatainak küzdelmét követhettük nyomon. A múlt héten vették fel a műsort Egerben, s a részt vevő 25 tagú csapatoknak most a hevesi „főváros” tör­ténelmi múltjával, irodalmi és művészettörténeti emlé­keivel kapcsolatos kérdések­re kellett válaszolniuk első­sorban. Természetesen a mi figyel­münk megkülönböztetetten a gyulaiak szereplésére irá­nyult, s elmondhatjuk azt, hogy ilyen sikerre nem szá­mítottunk. Valószínűleg a gyulai „vitézek” sem, hi­szen kezdetben meglehető­sen elfogódattak voltak, de azután egyre jobban bele­A kőbányai vásárvárosban tegnap ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár díjait. Kelemen Lajos, a BNV díjbizottságának elnö­ke beszédében elmondta: évről évre mind jelentősebb kereskedelmi találkozóhely- lyé, piackutató fórummá vá­lik az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A BNV vonz­erejét növeli, hogy a válla­latok egy része a helyszínen árusítja termékeit, lehetősé­get teremtve a vélemények megismerésére is. Ezúttal 35 ország gyártói, kereskedői mutatják be kínálatukat a megfelelő üzletkötés remé­nyében. — A bizottság az idei dí­jak odaítélésekor szigorú fel­tételek szerint vizsgálta a pályázó termékeket, különös figyelmet fordított az újdon­ságok exportképességére, va­lamint arra, hogy megfele­lő-e a gyártási háttér. Vé­gül is a 415 pályázat közül 17 termék kapott nagydíjat és 73 vásárdíjat. A díjbizottság elnöke a to­vábbiakban arról szólt, hogy a bizottság elemezte: hogyan vizsgáztak a piacon a két évvel ezelőtti őszi BNV-n díjazott termékek, hogyan alakult forgalmuk, s minő­ségük megfelelt-e azoknak a paramétereknek, amelyeknek az Elnöki Tanács elnökét. Bemutatta a VII. században épült építészeti remek rész­leteit: három minaretjét, az imateremben lefektetett nagy értékű keleti szőnyegeket, a bizánci stílusban készült szí­nes mozaikokat. A hatalmas, tízezer személy befogadásá­ra alkalmas mecset helyén már 3 ezer évvel ezelőtt is szentély állt. A hagyomány szerint itt találták meg a mecset építésekor Keresztelő Szent János maradványait. A muzulmánok által próféta­ként tisztelt János fejét az lendültek, s az „ütközet” második felében már meré­szen, önbizalommal vállal­koztak mindenre, elég, ha csak a dupla vagy semmi feladatokra gondolunk. Az eredmény nem is maradt el, ha minimálisan — két pont­tal — is, de megelőzték a házigazdákat, s „bevették” Eger várát. Ezúttal a sáros­patakiaknak szerényebb pontszámmal, s a harmadik hellyel kellett megelégedni­ük, nem elsősorban felké­szültségük, hanem a ponto­zás szeszélyei miatt. Gratulálunk a gyulai csa­patnak, noha a játéknak még egyáltalán nincs vége. Legközelebb éppen Gyulán, a jövő héten találkozik a három város, amikor is az itteni végvári életről, kul­túrtörténeti emlékekről szól­nak majd a kérdések, az ügyességi számok mellett. alapján korábban a kitün­tető címeket elnyerték. Meg­állapították, hogy az 1984. évi őszi BNV-n díjazott ter­mékek a zsűri akkor megfo­galmazott követelményeinek ma is eleget tesznek, s a díjak visszavonására egyet­len alkalommal sem került sor. Sajnálatos azonban, hogy a vállalatok ,— kevés kivétellel — reklámmunká­juk során nem élnek a dí­jazás adta lehetőségekkel. Kelemen Lajos végül el­ismeréssel szólt a zsűri által az idén legjobbnak minősí­tett termékekről, majd át­adta a díjakat, közte a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat Bé­késcsabai Gyárának. Mélyhűtött túrós és ízes derelye: a Magyar Hűtőipa­ri Vállalat Békéscsabai Gyá­rában készülő kétfajta ízesí­tésű derelye gyártását telje­sen gépesítették, a gépsor a hűtőipar fejlesztésében és kivitelezésében készült. A tészta főtt burgonyával, il­letve burgonyapehellyel ké­szül, könnyű, laza állomá­nyú, félkész gyártmány. Fa­gyasztott állapotából néhány perc alatt készre főzhető. A derelyéből évente négyezer mázsát állítanak elő, de szük­ség esetén növelik a gyár­tást. A tészta Ausztriában is sikeres terméknek bizonyult. A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága Szabó Béla első tit­kár elnökletével tegnap dél­után ülést tartott Szarvason, a KISZ-üdülőben. Az ülésen részt vett dr. Budácsik La­jos, a KISZ KB osztályveze­tő-helyettese, Isó Vince, a KISZ KB munkatársa, az újonnan kinevezett Békés megyei instruktor és Schmuck Ottóné dr., az If­júsági Környezetvédelmi Ta­nács titkára. Az első napi­rendi pontban Szabó István, a bizottság titkára tett ja­vaslatot a megyei bizottság hosszú távú tervére, amely- lyel a KISZ-esek hozzájárul­hatnak a környezetvédelmi mintamegye programjához. A második napirendi pontban a KISZ Központi Bizottságá­nak munkabizottsága által készített vitaanyagot véle­ményezte a testület, amely az ifjúsági szövetség káder­munkájának tapasztalatait értékelte. Ezt követően tájé­koztató hangzott el a nyári középiskolai tábor tapaszta­latairól. A negyedik napi­rendi pontban Tóth Károly, a bizottság titkára előter­jesztésében értékelték a me­gyei bizottság akcióinak, mozgalmainak tapasztalatait, majd ezt követően elfogad­ták az 1986—1990-es évekre vonatkozó kiírást. Leszögez­ték, hogy az akciókkal, moz­A TIT IX. küldöttgyűlé­sére készülve tegnap, szep­tember 17-én délelőtt ren­dezte meg plenáris ülését a TIT Békés megyei szerveze­tének nemzetiségi ismeret- terjesztő bizottsága Békés­csabán, az Értelmiségi Klub­ban. A résztvevőket dr. Grin Igor, a bizottság elnöke kö­szöntötte, majd tájékoztatót tartott az elmúlt küldött- gyűlés óta végzett munkáról. Mint bevezetőjében elmond­ta, nemzetiségi politikánk fontos feladata, lehetőséget nyújtani a nemzetiségi kul­turális élet kibontakozásá­hoz. Megyénkben, ahol négy nemzetiség — szlovák, ro­mán, német és szerb — .él együtt, szép eredményeket értek el e téren. A nemzeti­ségi ismeretterjesztő bizott­ság életre hívásának célja az volt, hogy szervezettebbé, rendszeresebbé és magasabb színvonalúbbá tegye az anya­nyelvi ismeretterjesztést. Előadóik útján rendszeresen tájékozódnak, hogy kétéven­ként kiadott anyanyelvi té­majavaslataik a lakosság körében milyen érdeklődést keltenek. Mint a beszámoló megállapította, elsősorban a társadalomtudományok és a művészetek vonzzák a hall­gatóságot. Dr. Grin Igor szólt a gon­dokról is: „ ... megyénk nemzetiségi lakosságára ál­talánosan jellemző anyanyel­vűk lexikai készletének vi­szonylagos szűkreszabottsá- ga”. Ezért erősíteni kell a társadalmi mozgalmat, s a nemzetiségi hetilapok nyelv- tanulási rovatai is sokat se­gíthetnek ... galmakkal a KlSZ-szerveze- tek kezdeményezőkészségét szeretnék erősíteni, az önte­vékenység a következő idő­szakban az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb hangsúlyt kap. Szünet után Csereiné Ár- gyelán Anna, megbízott me­gyei úttörőtitkár tett javas­latot a megyei úttörővezetői értekezlet határozattervezeté­re. A folytatásban Kozák Ferenc, a bizottság titkára előterjesztésében elfogadták a megyei bizottság állásfogla­lását, amelyet a megyei út­törővezetői értekezleten is­mertetnek. Az állásfoglalás egyebek mellett megállapít­ja, hogy a megyei úttörőel­nökség irányításával műkö­dő úttörőcsapatok, elnöksé­gek a VIII. országos úttörő­vezetői konferencia és az azt megelőző megyei értekezlet célkitűzéseinek megfelelően önállóan, eredményesen dol­goztak a gyermekek közössé­gi neveléséért, mozgalmi éle­tük fejlesztéséért. Fejlődött az úttörőélet belső demokra­tizmusa, az úttörőrendezvé­nyek színvonalasabbá vál­tak, mindinkább a gyerme­kek igényeihez igazodtak és növekedett az úttörők mun­káját támogató aktívák és segítők száma is. Végül bejelentések hang­zottak el. w «* A bizottság beszámolója kitért a nemzetiségi előadá­sok számának alakulására is. Míg 1981-ben csupán 38 előadást tartottak, 1983-ban 150, 1984-ben 91, az elmúlt évben pedig 116 román, szlovák, német, illetve szerb- horvát előadást hallhattak az érdeklődők, a legkülönfé­lébb témakörökben. A Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségével ki­alakított jó kapcsolatnak kö­szönhető, hogy különösen a román nyelvű előadások szá­ma magas. Dr. Grin Igor végül az évente megrendezésre kerü­lő anyanyelv hetéről, s az elmúlt évben megrendezett III. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia sikeréről szólt. A beszámolót követő hoz­zászólások bizonyították, van még teendő a nemzetiségi is­meretterjesztő munkában, s van energia, elképzelés is bőven további javításához. A plenáris ülés végén Varga Andrásáé vezető óvó­nőt, szlovák nemzetiségi szaktanácsadót választották meg a bizottság elnökéül, s az Országos Nemzetiségi Is­meretterjesztő Bizottság kül­döttjéül. (Dr. Grin Igor más, fontos tisztség betöltése mi­att nem vállalkozott az elnö­ki teendők további ellátásá­ra.) A bizottság alelnöke Martin György, az MRDSZ titkára lett, Reisz Ádámot, a gyulai román klub veze­tőjét a bizottság titkárául választották. Megyei bízott-^ sági tag Gombos János, Zó- rity Márk, Sz. Kiss János, Csobai Lászlóné és Daróczi- né Leist Emma lett. Megyénkben már teljes a nagyüzem a földeken. Jól ha­lad az őszi vetések előkészí­tése, aratják a rizst, szinte mindenütt megkezdődött már a cukorrépa-, a kukoricater­més begyűjtése, és vágják a napraforgót. Emellett dolgo­zik a tagság a háztájiban is, többek között vágják a cir­kot, kendert, szedik a hagy­mát. A tegnapi napon me­gyénk hat mezőgazdasági nagyüzemében tettük fel a kérdést: mi újság, hogyan haladnak, vannak-e gondja­ik, s nem utolsósorban, mi­lyenek a terméskilátások? Koránt sem lehet azt ál­lítani, hogy minden vita nél­kül zajlott le tegnap Eleken a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnökségi ülése. A Petrusán György elnökletével meg­rendezett testületi vélemény- csere a Békés megyében élő román nemzetiségi lakosság művelődési ellátottsága és a körükben folyó tevékenység további feladatai körül zaj­lott, amit Tóth Mihály, a Békés Megyei Nemzetiségi Bizottság titkára terjesztett az elnökség elé. Hazánkban főleg Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében élnek román nem­zetiségi lakosok, hozzávető­legesen 20-23 ezren. Me­gyénkben leginkább Kétegy- házán, Méhkeréken, Eleken, Gyulán, Pusztaottlakán, Bat- tonyán és Békéscsabán talál­hatók jelentősebb számban. Az előterjesztés hangsúlyo­zottan foglalkozik a nemze­tiségi oktatás jelenlegi hely­zetével. Többek mellett meg­állapítja, hogy megyénkben a „tanítási nyelvű” és a „nyelvoktató” iskolatípusban biztosítottak a személyi fel­tételek. Kivétel ez alól a A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége tegnap Szentesen rendezte meg a városi inté­zőbizottsági elnökök és tit­károk tanácskozását, ame­lyen részt vett Fock Jenő, a MTESZ elnöke is. Tóth Já­nos, a MTESZ főtitkára ^dott tájékoztatót az október 18- án tartandó XIV. küldött- közgyűlés előkészületeiről, feladatairól, kiemelve a vá­rosi szervezetekben folyta­tott szakmai és társadalmi munka fontosságát. A főtit­kár utalt arra, hogy az el­Gyomaendrőd, Körösi Ál­lami Gazdaság, Katona Jó­zsef, termelési igazgatóhe­lyettes: — Jelenleg nálunk a leg­nagyobb munka a rizsaratás, a 600 hektárnak fele van ké­szen. A tavalyinál jobb a termés, a zöme jó minőségű. A 678 hektár napraforgó ara­tását a jövő héten, hétfőn kezdjük. Elvetettünk 410 hek­tár repcét, 78 hektáron lu­cernát telepítettünk, folya­matos a 2700 hektár őszi ka­battonyai és eleki tannyelvű iskola, ahol a felsőbb osztá­lyok osztályfőnöki teendőit ellátó pedagógusok nem be­szélik a román nyelvet. Szó volt még az oktatásban fel­lelhető gondokról, hiányos­ságokról, a közművelődési tevékenységről a nemzetisé­giek körében, amely elég ér­zékeny pontja a szövetség munkájának. Némi fejlődés tapasztalható a román nem­zetiségi klubokban, jól mű­ködik a kétegyházi bábszak­kör és várhatóan Pusztaott­lakán is megindul a klubélet. A vitában sokan szólaltak fel, s azt hangsúlyozták, hogy hatékonyabbá kell tenni va­lamennyi területen a mun­kát. Felszólalt Móric György, a szövetség főtitkára is, aki a többi felszólalást megerő­sítve abban látta az előrelé­pés lehetőségét, hogy a jö­vőben elengedhetetlen a szövetség szervezeti megújí­tása, a nagyobb önállóság megteremtése. A vita lezárá­sa után Szántó István, Elek nagyközség tanácselnöke tá­jékoztatta az elnökség részt­vevőit a település gazdasági és kulturális helyzetéről. múlt időszak is igazolta: a helyi döntések, nagyszabású tervek mgehozatalánál szá­míthatnak a városi MTESZ- szervezetekben dolgozó szak­emberek tudására, hozzáértő tanácsaira. A szövetség a kö­vetkező öt évre szóló cselek­vési programjában még na­gyobb szerepet szán a mű­szaki, agrár- és természettu­dományos szakembereknek, mérnököknek. A szentesi tanácskozás ré­sze volt a MTESZ XIV. kül­döttközgyűlését előkészítő or­szágos rendezvénysorozatnak. (Folytatás a 2. oldalon) Végvári históriák - várjátékok Gyulai diadal Egerben P. F. Kiosztották az őszi BNV dijait Napirenden: a nemzetiségi ismeretterjesztés (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének Elnöksége Előkészületek a MTESZ küldöttgyűlésére

Next

/
Thumbnails
Contents