Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-17 / 219. szám

1986. szeptember 17., szerda ' «Wolyair­SZÁMÍTÁSTECHNIKA Wém­tr*ny a p»*c> *• 4 1*0*. tÁ*,,. AZ IBMésaKLONOK Í£ ­Uj számítástechnikai folyóirat A számítástechnikai szak­emberek, az igényes számí­tógép-felhasználók, a szoft­ver- és hardverkérdések iránt érdeklődő laikusok szá­mára egyáltalán nem idegen az a lapcím, hogy Compu- terworld, s az sem, hogy Számítástechnika. Az ameri­kai hetilap 1967 óta infor­málja a szakmát a műszaki, gazdasági, üzleti újdonsá­gokról; a magyar havilap alig két évvel fiatalabb, s a számítástechnika hazai al­kalmazóinak vált nélkülöz­hetetlen hírforrásává. A két szakfolyóirat ki­adója (a magyar SKV és az amerikai CWCI), valamint a Lapkiadó Vállalat 1986 ele­jén vegyes vállalatot alapí­tott, s 1986 szeptemberétől az új kiadónak, a Computer- world Informatika Kft-nek a feladata, hogy megjelen­tesse a szakma újságját, immár Computerworld— Számítástechnika néven. Ez a megnevezés talán nem túl szerencsés az új­ságárusnál (maradjunk mi is a CW—SZT rövidítésnél), de pontos. Kifejezi, hogy a lap külföldi híranyagának fede­zete a Computerworld Com­munications közel 500 szer­kesztőjének, riporterének több, mint 26 országban ki­fejtett munkálkodása; ugyanakkor árulkodik arról is, hogy hazai, dolgainkról a 17 éves Számítástechnika utódjaként kíván tájékoztat­ni. Az új lap az eddigi oldal­számot megduplázta, jövőre pedig a havi gyakorisággal szemben kéthetente jelenik meg. A CW—SZT első (szep­temberi) száma igyekszik jól hasznosítani a világ legna­gyobb számítástechnikai ki­adójához való tartozás elő­nyeit, ugyanakkor a friss nyugati hírek mellett nem kevés szó esik hazai dolga­inkról. A „kettős hovatarto­zás” egyik-másik területen ötvözetté nemesedik: példa­ként említhetjük a szoftver­minősítés kérdésköréről szóló hazai összeállítást, amelyet jól egészít ki a lap külföldi eredetű szoftverkritikája a lassan-lassan nálunk is be­szerezhető adatbázis-kezelő rendszerekről. A szeptemberi CW—SZT témái közül érdemes ki­emelni azt az interjút, amely az OMFB főosztályvezetőjé­vel a júliusi vámmérséklés esetleges hatásairól szól. Már a cím is kifejezi az al­kalmazók reményét: „Mér­sékeltebb vámok — olcsóbb árak?” Egy másik interjú­ban a lap a Videoton Szá­mítástechnikai Gyára igaz­gatójának teszi fel a kér­dést? Igaz-e, hogy abba­hagyják a számítógépgyár­tást? (A válasz természete­sen nem, de az interjú így is elárul egyet, s mást a VT stratégiájáról.) A számítógépgyártással foglalkozik a lap terjedel­mes elemző cikke is, amely­nek címe: 1986. a kiónok éve. Az írásból kiderül, hogy az IBM-számítógépekkel azonos tulajdonságú másola­tokat hívják kiónnak, s ha­zánkban, ahol minden ma­gára valamit is adó kisszö­vetkezet úgynevezett IBM kompatibilis gépet gyárt (olvashatunk a CW—SZT- ben külföldi klónokról is), tanulságos megismerni, hogy milyen veszélyeket rejt a „másolat”. Le lehetne viszont másolni a japán elektronikus nyom­dát, s a francia posta bra­vúrját, bár az ilyesmik in­kább csak idegesítik a lai­kus olvasót. A szakember­nek azonban sokat mond­hatnak, csakúgy, mint az úgyneveztt RlSC-architek- tura, a programozási techni­káról szóló írások, vagy a hálózatok kavalkádját be­mutató cikkek. Számítás­technikai szolgáltatások árai­val foglalkozik két cikk (az egyik szerző az Országos Anyag- és Árhivataltól, a másik a KSH-tól), amely­nek megint csak a főcíme foglalja össze a lényegét: „Irányár helyett irány: a piaci ár”. A hazai alkalmazók ta­nulságos publicisztikát ol­vashatnak az új lap szep­temberi számában arról, hogy „mit ér a személyi számítógép, ha a személy, jogi személy?” Van-e — s ha igen, miképp — létjogo­sultsága a személyi (házi) számítógépeknek gazdálkodó szervezeteknél? Lapszemlénk zárásakért említsünk meg még egy kérdést, amire ta­lán nem csak a címadó cikk, hanem az egész lap is ad részleges feleletet: „Hol tart ma a gondolkodás tu­dománya?”. PRECÍZIÓS ÖNTÖDE A FÓTI TSZ-BEN. Bővítette ipari tevékenységét a Fóti Vörösmarty Tsz: 40 millió forintos beruházással precí­ziós öntödét rendezett be. Az ehhez szükséges gépek javarészét a Szerszámipari Művektől vette át. A nagy­üzemben már csak ráfizetés­sel használható berendezé­sekkel, a számítások szerint kisüzemi feltételek között még eredményesen lehet termelni. Precíziós öntvé­nyek — finoman megmun­kált felületű különféle gép- alkatrészek — iránt ugyanis változatlanul nagy a keres­let. A fóti kisüzem is ilye­nek készítésére rendezkedik be. A tervek szerint első­sorban a szerszámipartól és a mezőgazdasági gépgyár­tóktól vállal évi 30-40 millió forint értékű nagy pontos­ságú, értékes gépalkatrészre megrendelést. A próbagyár­tás előkészületeihez már hozzáláttak, a termelés a jövő hónapban kezdődik. ÜJ ALUMÍNIUMTERMÉ­KEK. Bővítette termékvá­lasztékát az Ajkai Timföld­gyár és Alumíniumkohó formaöntödéje. A veszprémi Bakony Művek megrendelé­sére gyújtáselosztóházakat készít a Lada személygép­kocsihoz, s ezzel, ha köz­vetve is, de bekapcsolódott a magyar—szovjet gépkocsi­kooperációba. A tervek sze­rint már az idén 200 ezer gyújtáselosztóházat szállít a szovjet autógyárral közvet­len kapcsolatot tartó veszp­rémi nagyüzemnek. Egy NSZK-beli cégtől fém iro­daszéklábak szállítására ka­pott megrendelést az ajkai formaöntöde. Ebből is mint­egy kétszázezret szállít a'/- év végéig. TÖBB ÁSVÁNYVÍZ KÉK- KÜTRÓL. Űj üzemcsarnok­kal bővítették a Badacsonyi Pincegazdaság kékkúti ás­ványvíztöltő üzemét. A több mint 40 millió forint költ­séggel létrehozott üzemcsar­nokban a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt pa­lackmosó, -töltő, -dugaszoló és -címkéző gépsort, továb­bá flakonfúvó gépet szerel­tek fel. A gépsor a réginél nyolcszorta többet, óránként 5 ezer liter ásványvizet pa­lackoz. Évente mintegy 45 ezer hektoliter ásványvíz kerül az üzletekbe a kékkú­ti üzemből. KETRECES HALTÁRO­LÁS — JAVULÓ ELLÁ­TÁS. Megkezdték a Buda­pest őszi-téli halellátását szolgáló tárolótó feltöltését Szigetszentmiklós határá­ban. A Halinno Agrárfej­lesztő Közös Vállalat tároló­ját teljesen új módszerrel egy tóból alakították ki. A halakat a tóba süllyesztett ketrecekben helyezik el, s állandó mesterséges oxigén­utánpótlással biztosítják, hogy sokkal több élhessen benne, mint természetes kö­rülmények között. Ez az egyszerű, de nagyon kitűnő módszer egycsapásra megol­dotta a főváros halellátásá­nak egyik legrégebbi és legsúlyosabb gondját. Eddig ugyanis egymástól távol eső tárolókból, gyakran befa­gyott tavakból, kiemelési és szállítási nehézségekkel küszködve kellett a halat piacra juttatni. A ketreces megoldás mindezt alaposan megkönnyítette. A lehetőség iránt nagy az érdeklődés. A Halinno az idén tovább nö­velte a ketrecek számát, s így az elmúlt évi 42-vel szemben ebben az esztendő­ben már 55 vagonnyi halat lehet egyszerre tárolni a szi- getszentmiklósi tóban. Békés megye komplex vízgazdálkodásának eredményei és feladatai Lézeres drénezés A víz napjainkban világ- viszonylatban is a legérté­kesebb természeti javak közé tartozik. E természeti kincsből mégyénk nem mondható szegénynek, sőt, helyenként és időszakonként károsan sok van belőle. En­nek ellenére egyes idősza­kokban kevés a rendelkezés­re álló vízmennyiség. Ezért a vele való gazdálkodás nagy körültekintést és nem kis áldozatvállalást igényel Békés megyében. Megálla­píthatjuk: megyénk területi vízgazdálkodása a VI. ötéves tervben nagy térségeket át­fogó rendszerben, viszonylag kedvező körülmények között, megfelelő ütemben és szín­vonalon fejlődött. VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS Az elmúlt évtizedben nagyarányú fejlődés tapasz­talható a lakossági és ipari igényeket kiszolgáló vízellá­tás területén. A közműves vízellátásban részesülő lakos­ság aránya a tervidőszak vé­gére elérte a 84 százalékot. Ez országos viszonylatban is jónak mondható. Az ivóvíz minőségjavító beruházás megkezdődött megyénkben. Harmincegy településen mintegy 270 ezer ember víz­ellátását javítja. A teljes költség meghaladja a 3,8 milliárd forintot. A Maros hordalékkúp kutatásának eredményeképpen a kiépült medgyesbodzási vízműtelep és a kiépítés alatt levő ke* vermesi vízműtelepről kiter­melhető mintegy 46 ezer köbméter nap jó minőségű ivóvíz jelentősen segíti az érintett települések gondjai­nak megoldását. A megyei tanács határozatával jóváha­gyott és ütemezett rendszer­terv szerinti megvalósítás a VII. és VIII. ötéves tervek feladata. A beruházásra a VII. ötéves tervben 1,3 mil­liárd forint áll rendelkezés­re, a munkálatok jelenleg is folynak. A társulati program kere­tében szeretnénk elérni, hogy a megye minden települése 1990-ig közműves vízellátás­ban részesüljön, melyhez az érintett települések lakossá­gának áldozatvállalása is szükséges. A települések közműves vízellátása javítja az ott élő népesség életfel­tételeit, de egyben gondot is jelent, mert a települések alatt és környezetében meg­emelte, illetve megemeli a talajvízszintet, mely komoly károkat okoz a települése­ken. Ezért a vízművesítés előrehaladtával a települé­sekben egyre nagyobb igény a szennyvíz- és csapadékvíz­elvezetés megoldása, mely sokkal elmaradt az országos átlagtól. Békés megye mezőgazda­ságának termelésfejlesztésé­ben kiemelt helyet foglal el a komplex vízgazdálkodás alapjait jelentő térségi víz­rendezési és meliorációs be­ruházás. TÉRSÉGI KOMPLEX MELIORÁCIÓ A VI. ötéves tervben meg­valósuló üzemi és közcélú társulati meliorációs beruhá­zással mintegy 60 ezer hek­táron javult a mezőgazdasági termelés biztonsága, csök­kent a gazdálkodás kocká­zata. Közben elmaradt a nagy belvízkár, megteremtő­dött a hozamok növelésének feltétele. Az üzemi komplex melio­ráció pozitív jelei a kedve­zőtlen adottságú Körös-völ­gyi térség üzemeiben máraz első ütemben is mutatkoznak. A Zsadányi Magyar—Len­gyel Barátság, a Biharugrai Szabó Pál, a Mezőgyáni Ma­gyar—Bolgár Barátság Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet területén is találko­zunk — a termésbiztonságon túl — megyei átlagot meg­haladó terméseredmények­kel. A melioráció előtti na­gyon ingadozó (0-3, 0-3,5 t h- os) kalászos gabona meliorá­ció után a 4,5 t h-os átlag körül stabilizálódik. A kuko­ricából 6,0-7.0 t h, a kender­ből a 8—10 t h-os termések a melioráció előtt ismeretle­nek voltak. A KÖRNYEZETTEL ÖSSZHANGBAN Vízgazdálkodásunk alakí­tásánál mindig számolnunk kell a szélsőséges időjárási hatásokkal, a mezőgazdaság fokozódó igényével. Terüle­tünk szélsőséges időjárása, vízrajza, talaj a-domborzata és a folyton fejlődő techni­ka szükségessé teszi, hogy a csapadék kedvezőbb haszno­sításáról, esetleges pótlásáról, a káros víz elvezetéséről időben gondoskodjunk. Fel­ismert törvényszerűség, hogy az emberiség élelmiszer- és anyagi szükségleteinek kielé­gítését csak az életfeltételét biztosító környezet megóvá­sa és a természet törvényei­nek figyelembe vétele mel­lett folytathatja. Ez az elv képezi vízgazdálkodásunk fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapját. Célul tűztük magunk elé a térségi komplex vízgazdálko­dást, a meliorációs munkák és az öntözés olyan térségi fejlesztését, amely rugalma­san alkalmazkodik mind az időjárási behatásokhoz, mind a termelés várható igényei­hez. Napjainkban az öntö­zésfejlesztésben is jelentős változás kezdetén vagyunk. A mezőgazdaságban alkal­mazott legkorszerűbb techno­lógiák rendszerbe szervező­désével módosul a területi vízgazdálkodás. Koncentrál­tan jelentkeznek jelentős üzemi vízigények, amelyeket csak korszerű öntözőrendsze­reken lehet kielégíteni. A korszerű vízgazdálkodást elő­segítő technika és technoló­gia már egy-két üzemben megtalálható.* Kialakulóban van az a műszaki háttér, amely már látványos ered­ményeket produkálhat a hozzáértők kezében. KEDVEZŐ FELTÉTELEK A tervidőszakban kedvező­en alakultak megyénkben e kiemelt vízgazdálkodási program megvalósításának feltételei is. A program meg­valósítására pozitívan hatott, hogy a tervezői és kivitele­zői kapacitástöbbletek jöttek létre, amelyek a minőségi munka irányába hatottak, így lehetővé vált a jó minő­ségű melioráció megvalósítá­sa a megyében. Magas szín­vonalú vízgazdálkodást is le­hetővé tesz az a szellemi háttérbázis, ami a megyében van. A megye komplex vízgaz­dálkodását segíti az a sok­oldalú kutatómunka, amely a területükön folyik a jó ivóvízért és a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztéséért. Szeptember 17-én, ma az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági és Főiskolai Karán, Szarvason a megyei melioráció koordinációs bi­zottság a kutatókkal, orszá­gos szervek vezetőivel kibő­vített ülésen foglalkozik a térségi komplex melioráció eddigi eredményeinek, prob­lémáinak és további felada­tainak értékelésével. A ta­nácskozás bizonyára hozzá­járul e munka eredményes­ségéhez. Cscprcgi Pál—Seres László Tisztítják a vízelvezető csatornát

Next

/
Thumbnails
Contents