Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. szeptember 17., szerda ' «WolyairSZÁMÍTÁSTECHNIKA Wémtr*ny a p»*c> *• 4 1*0*. tÁ*,,. AZ IBMésaKLONOK Í£ Uj számítástechnikai folyóirat A számítástechnikai szakemberek, az igényes számítógép-felhasználók, a szoftver- és hardverkérdések iránt érdeklődő laikusok számára egyáltalán nem idegen az a lapcím, hogy Compu- terworld, s az sem, hogy Számítástechnika. Az amerikai hetilap 1967 óta informálja a szakmát a műszaki, gazdasági, üzleti újdonságokról; a magyar havilap alig két évvel fiatalabb, s a számítástechnika hazai alkalmazóinak vált nélkülözhetetlen hírforrásává. A két szakfolyóirat kiadója (a magyar SKV és az amerikai CWCI), valamint a Lapkiadó Vállalat 1986 elején vegyes vállalatot alapított, s 1986 szeptemberétől az új kiadónak, a Computer- world Informatika Kft-nek a feladata, hogy megjelentesse a szakma újságját, immár Computerworld— Számítástechnika néven. Ez a megnevezés talán nem túl szerencsés az újságárusnál (maradjunk mi is a CW—SZT rövidítésnél), de pontos. Kifejezi, hogy a lap külföldi híranyagának fedezete a Computerworld Communications közel 500 szerkesztőjének, riporterének több, mint 26 országban kifejtett munkálkodása; ugyanakkor árulkodik arról is, hogy hazai, dolgainkról a 17 éves Számítástechnika utódjaként kíván tájékoztatni. Az új lap az eddigi oldalszámot megduplázta, jövőre pedig a havi gyakorisággal szemben kéthetente jelenik meg. A CW—SZT első (szeptemberi) száma igyekszik jól hasznosítani a világ legnagyobb számítástechnikai kiadójához való tartozás előnyeit, ugyanakkor a friss nyugati hírek mellett nem kevés szó esik hazai dolgainkról. A „kettős hovatartozás” egyik-másik területen ötvözetté nemesedik: példaként említhetjük a szoftverminősítés kérdésköréről szóló hazai összeállítást, amelyet jól egészít ki a lap külföldi eredetű szoftverkritikája a lassan-lassan nálunk is beszerezhető adatbázis-kezelő rendszerekről. A szeptemberi CW—SZT témái közül érdemes kiemelni azt az interjút, amely az OMFB főosztályvezetőjével a júliusi vámmérséklés esetleges hatásairól szól. Már a cím is kifejezi az alkalmazók reményét: „Mérsékeltebb vámok — olcsóbb árak?” Egy másik interjúban a lap a Videoton Számítástechnikai Gyára igazgatójának teszi fel a kérdést? Igaz-e, hogy abbahagyják a számítógépgyártást? (A válasz természetesen nem, de az interjú így is elárul egyet, s mást a VT stratégiájáról.) A számítógépgyártással foglalkozik a lap terjedelmes elemző cikke is, amelynek címe: 1986. a kiónok éve. Az írásból kiderül, hogy az IBM-számítógépekkel azonos tulajdonságú másolatokat hívják kiónnak, s hazánkban, ahol minden magára valamit is adó kisszövetkezet úgynevezett IBM kompatibilis gépet gyárt (olvashatunk a CW—SZT- ben külföldi klónokról is), tanulságos megismerni, hogy milyen veszélyeket rejt a „másolat”. Le lehetne viszont másolni a japán elektronikus nyomdát, s a francia posta bravúrját, bár az ilyesmik inkább csak idegesítik a laikus olvasót. A szakembernek azonban sokat mondhatnak, csakúgy, mint az úgyneveztt RlSC-architek- tura, a programozási technikáról szóló írások, vagy a hálózatok kavalkádját bemutató cikkek. Számítástechnikai szolgáltatások áraival foglalkozik két cikk (az egyik szerző az Országos Anyag- és Árhivataltól, a másik a KSH-tól), amelynek megint csak a főcíme foglalja össze a lényegét: „Irányár helyett irány: a piaci ár”. A hazai alkalmazók tanulságos publicisztikát olvashatnak az új lap szeptemberi számában arról, hogy „mit ér a személyi számítógép, ha a személy, jogi személy?” Van-e — s ha igen, miképp — létjogosultsága a személyi (házi) számítógépeknek gazdálkodó szervezeteknél? Lapszemlénk zárásakért említsünk meg még egy kérdést, amire talán nem csak a címadó cikk, hanem az egész lap is ad részleges feleletet: „Hol tart ma a gondolkodás tudománya?”. PRECÍZIÓS ÖNTÖDE A FÓTI TSZ-BEN. Bővítette ipari tevékenységét a Fóti Vörösmarty Tsz: 40 millió forintos beruházással precíziós öntödét rendezett be. Az ehhez szükséges gépek javarészét a Szerszámipari Művektől vette át. A nagyüzemben már csak ráfizetéssel használható berendezésekkel, a számítások szerint kisüzemi feltételek között még eredményesen lehet termelni. Precíziós öntvények — finoman megmunkált felületű különféle gép- alkatrészek — iránt ugyanis változatlanul nagy a kereslet. A fóti kisüzem is ilyenek készítésére rendezkedik be. A tervek szerint elsősorban a szerszámipartól és a mezőgazdasági gépgyártóktól vállal évi 30-40 millió forint értékű nagy pontosságú, értékes gépalkatrészre megrendelést. A próbagyártás előkészületeihez már hozzáláttak, a termelés a jövő hónapban kezdődik. ÜJ ALUMÍNIUMTERMÉKEK. Bővítette termékválasztékát az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó formaöntödéje. A veszprémi Bakony Művek megrendelésére gyújtáselosztóházakat készít a Lada személygépkocsihoz, s ezzel, ha közvetve is, de bekapcsolódott a magyar—szovjet gépkocsikooperációba. A tervek szerint már az idén 200 ezer gyújtáselosztóházat szállít a szovjet autógyárral közvetlen kapcsolatot tartó veszprémi nagyüzemnek. Egy NSZK-beli cégtől fém irodaszéklábak szállítására kapott megrendelést az ajkai formaöntöde. Ebből is mintegy kétszázezret szállít a'/- év végéig. TÖBB ÁSVÁNYVÍZ KÉK- KÜTRÓL. Űj üzemcsarnokkal bővítették a Badacsonyi Pincegazdaság kékkúti ásványvíztöltő üzemét. A több mint 40 millió forint költséggel létrehozott üzemcsarnokban a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt palackmosó, -töltő, -dugaszoló és -címkéző gépsort, továbbá flakonfúvó gépet szereltek fel. A gépsor a réginél nyolcszorta többet, óránként 5 ezer liter ásványvizet palackoz. Évente mintegy 45 ezer hektoliter ásványvíz kerül az üzletekbe a kékkúti üzemből. KETRECES HALTÁROLÁS — JAVULÓ ELLÁTÁS. Megkezdték a Budapest őszi-téli halellátását szolgáló tárolótó feltöltését Szigetszentmiklós határában. A Halinno Agrárfejlesztő Közös Vállalat tárolóját teljesen új módszerrel egy tóból alakították ki. A halakat a tóba süllyesztett ketrecekben helyezik el, s állandó mesterséges oxigénutánpótlással biztosítják, hogy sokkal több élhessen benne, mint természetes körülmények között. Ez az egyszerű, de nagyon kitűnő módszer egycsapásra megoldotta a főváros halellátásának egyik legrégebbi és legsúlyosabb gondját. Eddig ugyanis egymástól távol eső tárolókból, gyakran befagyott tavakból, kiemelési és szállítási nehézségekkel küszködve kellett a halat piacra juttatni. A ketreces megoldás mindezt alaposan megkönnyítette. A lehetőség iránt nagy az érdeklődés. A Halinno az idén tovább növelte a ketrecek számát, s így az elmúlt évi 42-vel szemben ebben az esztendőben már 55 vagonnyi halat lehet egyszerre tárolni a szi- getszentmiklósi tóban. Békés megye komplex vízgazdálkodásának eredményei és feladatai Lézeres drénezés A víz napjainkban világ- viszonylatban is a legértékesebb természeti javak közé tartozik. E természeti kincsből mégyénk nem mondható szegénynek, sőt, helyenként és időszakonként károsan sok van belőle. Ennek ellenére egyes időszakokban kevés a rendelkezésre álló vízmennyiség. Ezért a vele való gazdálkodás nagy körültekintést és nem kis áldozatvállalást igényel Békés megyében. Megállapíthatjuk: megyénk területi vízgazdálkodása a VI. ötéves tervben nagy térségeket átfogó rendszerben, viszonylag kedvező körülmények között, megfelelő ütemben és színvonalon fejlődött. VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS Az elmúlt évtizedben nagyarányú fejlődés tapasztalható a lakossági és ipari igényeket kiszolgáló vízellátás területén. A közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya a tervidőszak végére elérte a 84 százalékot. Ez országos viszonylatban is jónak mondható. Az ivóvíz minőségjavító beruházás megkezdődött megyénkben. Harmincegy településen mintegy 270 ezer ember vízellátását javítja. A teljes költség meghaladja a 3,8 milliárd forintot. A Maros hordalékkúp kutatásának eredményeképpen a kiépült medgyesbodzási vízműtelep és a kiépítés alatt levő ke* vermesi vízműtelepről kitermelhető mintegy 46 ezer köbméter nap jó minőségű ivóvíz jelentősen segíti az érintett települések gondjainak megoldását. A megyei tanács határozatával jóváhagyott és ütemezett rendszerterv szerinti megvalósítás a VII. és VIII. ötéves tervek feladata. A beruházásra a VII. ötéves tervben 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre, a munkálatok jelenleg is folynak. A társulati program keretében szeretnénk elérni, hogy a megye minden települése 1990-ig közműves vízellátásban részesüljön, melyhez az érintett települések lakosságának áldozatvállalása is szükséges. A települések közműves vízellátása javítja az ott élő népesség életfeltételeit, de egyben gondot is jelent, mert a települések alatt és környezetében megemelte, illetve megemeli a talajvízszintet, mely komoly károkat okoz a településeken. Ezért a vízművesítés előrehaladtával a településekben egyre nagyobb igény a szennyvíz- és csapadékvízelvezetés megoldása, mely sokkal elmaradt az országos átlagtól. Békés megye mezőgazdaságának termelésfejlesztésében kiemelt helyet foglal el a komplex vízgazdálkodás alapjait jelentő térségi vízrendezési és meliorációs beruházás. TÉRSÉGI KOMPLEX MELIORÁCIÓ A VI. ötéves tervben megvalósuló üzemi és közcélú társulati meliorációs beruházással mintegy 60 ezer hektáron javult a mezőgazdasági termelés biztonsága, csökkent a gazdálkodás kockázata. Közben elmaradt a nagy belvízkár, megteremtődött a hozamok növelésének feltétele. Az üzemi komplex melioráció pozitív jelei a kedvezőtlen adottságú Körös-völgyi térség üzemeiben máraz első ütemben is mutatkoznak. A Zsadányi Magyar—Lengyel Barátság, a Biharugrai Szabó Pál, a Mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet területén is találkozunk — a termésbiztonságon túl — megyei átlagot meghaladó terméseredményekkel. A melioráció előtti nagyon ingadozó (0-3, 0-3,5 t h- os) kalászos gabona melioráció után a 4,5 t h-os átlag körül stabilizálódik. A kukoricából 6,0-7.0 t h, a kenderből a 8—10 t h-os termések a melioráció előtt ismeretlenek voltak. A KÖRNYEZETTEL ÖSSZHANGBAN Vízgazdálkodásunk alakításánál mindig számolnunk kell a szélsőséges időjárási hatásokkal, a mezőgazdaság fokozódó igényével. Területünk szélsőséges időjárása, vízrajza, talaj a-domborzata és a folyton fejlődő technika szükségessé teszi, hogy a csapadék kedvezőbb hasznosításáról, esetleges pótlásáról, a káros víz elvezetéséről időben gondoskodjunk. Felismert törvényszerűség, hogy az emberiség élelmiszer- és anyagi szükségleteinek kielégítését csak az életfeltételét biztosító környezet megóvása és a természet törvényeinek figyelembe vétele mellett folytathatja. Ez az elv képezi vízgazdálkodásunk fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapját. Célul tűztük magunk elé a térségi komplex vízgazdálkodást, a meliorációs munkák és az öntözés olyan térségi fejlesztését, amely rugalmasan alkalmazkodik mind az időjárási behatásokhoz, mind a termelés várható igényeihez. Napjainkban az öntözésfejlesztésben is jelentős változás kezdetén vagyunk. A mezőgazdaságban alkalmazott legkorszerűbb technológiák rendszerbe szerveződésével módosul a területi vízgazdálkodás. Koncentráltan jelentkeznek jelentős üzemi vízigények, amelyeket csak korszerű öntözőrendszereken lehet kielégíteni. A korszerű vízgazdálkodást elősegítő technika és technológia már egy-két üzemben megtalálható.* Kialakulóban van az a műszaki háttér, amely már látványos eredményeket produkálhat a hozzáértők kezében. KEDVEZŐ FELTÉTELEK A tervidőszakban kedvezően alakultak megyénkben e kiemelt vízgazdálkodási program megvalósításának feltételei is. A program megvalósítására pozitívan hatott, hogy a tervezői és kivitelezői kapacitástöbbletek jöttek létre, amelyek a minőségi munka irányába hatottak, így lehetővé vált a jó minőségű melioráció megvalósítása a megyében. Magas színvonalú vízgazdálkodást is lehetővé tesz az a szellemi háttérbázis, ami a megyében van. A megye komplex vízgazdálkodását segíti az a sokoldalú kutatómunka, amely a területükön folyik a jó ivóvízért és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Szeptember 17-én, ma az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági és Főiskolai Karán, Szarvason a megyei melioráció koordinációs bizottság a kutatókkal, országos szervek vezetőivel kibővített ülésen foglalkozik a térségi komplex melioráció eddigi eredményeinek, problémáinak és további feladatainak értékelésével. A tanácskozás bizonyára hozzájárul e munka eredményességéhez. Cscprcgi Pál—Seres László Tisztítják a vízelvezető csatornát
