Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

izuiiiJfcfiM-----------------------------------------------­1986. szeptember 16.. kedd "1 ) ( Kender- j aratók < ( Kilencvennégy hektá­ron termelt kendert a \ Sarkadi Lenin Termelő- ( 1 szövetkezet. A szövetke- ( 1 zet gépei levágják, kévé- ) ( be kötik, és alkalmi ’ munkások rakják kúpok- ( ba az érett kenderkórót. j ) Fotó: Fazekas László ( HÍREK 11 VILDGGDZD1ISÁGBÚL HOVA LETT 1 MILLIÓ UTAS? A nemzetközi turiz­mus visszaesése miatt az eu­rópai légitársaságok szövet­ségébe (AEA) tömörült vál­lalatoknak 1 millióval keve­sebb utasuk lesz ebben az évben, mint amire számítot­tak. A szövetség tagjai 1986- ban 43,5 millió utast várnak Európán belüli járataikon, ami 5,2 százalékos növeke­dést jelentett volna 1985-höz képest. Az utaslétszám emelkedése azonban szerin­tük csupán 3 százalékos lesz. Az Európán belüli forgalom- növekedés az eddigi adatok szerint 1986 első hét hónap­jában a várakozásoktól 2,2 százalékkal marad el, míg ugyanezen légitársaságok tel­jes (más kontinenseket is magában foglaló) nemzetközi forgalmánál az elnjaradás 1,7 százalékos. CSIGAINVÄZIÖ. FRAN­CIAORSZÁG ELLEN. Már a csigát is hamisítják, s nem is' csigalassúsággal: a francia konyha e hagyományos cse­megéjének készítői arra pa­naszkodnak, hogy piacukat holmi „olcsó utánzótokkal” árasztják el. Ezért védjegy­gyei fogják ellátni a csigás­üvegeket, így biztosítva a vevőket arról, hogy az ere­deti francia terméket kap­ják a pénzükért, nem pedig görög, török, vagy távol-ke­leti, főként tajvani szárma­zású „csigautánzatokat”. A hamisítványokat ugyanis gyakran „burgundiai csiga” felirattal címkézik, ami az elkészítési módra utal, s ez megtéveszti a vevőket. CSÖKKEN A JUGO­SZLÁV EXPORT. A jugo­szláv vállalatok ez év első nyolc hónapjában 6,2 milli­árd dollár értékű árut szál­lítottak külföldre. Ez 3,9 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban volt. Az ország külke­reskedelmi mérleghiánya eb­ben az időszakban 1,3 milli­árd dollárt tett ki. Mint a szövetségi gazdasági kamara jelentése megállapítja, az ex­port az első évnegyedben kedvezően alakult, azóta azonban fokozatosan csök­kent és a múlt hónapban 17 százalékkal elmaradt a ta­valy augusztustól. A belgrá­di piackutató intézet leg­újabb értékelése szerint az „aggasztó helyzet fő oka az, hogy a jugoszláv vállalatok nagy része a külföldi piaco­kon ár, minőség és szállítási határidők szempontjából versenyképtelen. A jugoszláv gazdaság szervezetlen, ala­csony termelékenységű, s túlterhelik a különféle adók és járulékok”. MEGDRÁGULTÁK a zas- TAVA AUTÓK. A kraguje- vaci Crvena Zastava művek 18-22 százalékkal felemelte az általa gyártott vagy for­galmazott személygépkocsik hazai árát. A drágulás csak a „Lada” típusú kocsikat nem érinti. Az áremelés után egy Jugo 45-ös személy­autó 1 806 235 dinárba, a Zastava 101-es 2 085 235 di­nárba, a lengyel Fiat 126-os pedig 1 326 034 dinárba ke­rül. Nagyszénás’! találkozó „Érdemes volt végigmenni az úton” Kedves hangú meghívót kaptam a minap Nagyszé­násról. Ebben arról értesítet­tek, hogy az egykori helyi Dózsa Tsz fiataljai találko­zót tartanak a második ott­honuknak számító Dózsa Tsz parkjában.. Szeptember 13- án, szombaton délelőtt régi ismerősök köszöntötték egy­mást Nagyszénáson. A ko­csikból kiszálló, fájós lábú, kissé megtört emberek oly­kor csak találgatták, vajon az egykori társak közül ki érkezett közéjük. Az üdvöz­lő baráti ölelések után vala­mennyien felgöngyölítették az elmúlt évtizedek történé­seit, eseményeit. Kocsis L őrincné Tatár Juló néni, a rendezvény fő szervezője, igazi háziasz- szonyként sürgött-forgott a nagy társaságban. Az egyik szusszanásnyi szünetben si­került szóra bírni: — A falusi szegény zsellér emberek gyerekei már a fel- szabadulás után szövetkeztek Szénáson. A Dózsa Tsz 1948- ban alakult meg 25 paraszt család részvételével. Mi, gye­rekek is részt vállaltunk a nagy munkákból, segítettünk az aratásban, a kukoricatö­résben. Ma már szerencsére nem tudják a gyermekeink, mit jelent a tuskószedés, az acatolás. Akkoriban még ter­meltek dohányt Nagyszéná­son, és ebből a sokrétű fel­adatból is kivettük a ré­szünket. De nemcsak közö­sen dolgoztunk mi alapítók, hanem kulturális, sporti-em dezvényeket is szerveztünk. Változatos programot állí­tottunk össze, színjátszókor és tánccsoport működött. Itt a parkban — mutat az évszázados fák irányába — volt egy röplabdapálya, ame­lyen órákig tartó nagy csa­tákat vívtunk. Most, az év­tizedek távlatából már vala­mennyien szülők, jó néhá- nyan nagyszülők vagyunk, s örömmel, fiatalos szívvel jöttünk erre a találkozóra. Az út rögös volt, de látva a mai modern gépeket, a korszerű technikát, a magas hozamokat, büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a jogutód Októberbe. Tsz-t a legjobbak között emlegetik a megyében és. annak határain túl is. Ügy érzem: érdemes volt végig­menni az úton. Időközben sorra érkeznek az emberek. Egy vékony testalkatú, szikár, idősebb férfi, Kaczkó Gyuri bácsi, alapító tag így emlékezik a kezdetre: — Nehéz időket éltünk a felszabadulás előtt, az ura­ság birtokán látástól sötéte­désig-dolgoztunk. 1938-ban egv új, szebb világ reményé­ben léptem be a pártba. Majd a felszabadulást köve­tően a szövetkezetben dol­goztam tovább. Bizony elő­fordult akkoriban, hogy se reggelit, se ebédet nem et­tünk, mégis tettük a dol­gunkat. Takarmányosként te­vékenykedtem, majd később vagyonőr lettem. Naponta 80 kilométert is kerékpároztam,_ őrizve, vigyázva a közös va­gyont. Ma is dolgoznék, de, saj­nos, leszázalékoltak, beteg vagyok. Évtizedekkel ezelőtt csak a két kezünk munkájá­ra támaszkodhattunk, és elő­fordult, hogy nem kaptunk részesedést, nőivel gyengén zárt a tsz.» Ügy érzem, van még tennivalónk a tovább­lépés érdekében és én arra biztatom a fiatalabbakat, hogy bátran, őszintén nyil­vánítsanak véleményt. Délelőtt tíz órakor kezde­tét vette a rövid kis ünnep­ség, amelyen az egykori Dó- zsa-ifjak mellett részt vettek a község párt-, társadalmi és gazdasági vezetői, valamint az Október 6. Termelőszövet­kezet vezetői. Elsőként a mai ifjú generáció életéről, munkájáról Szabó Lajos, a KISZ községi bizottságának titkára számolt be a mintegy 80 résztvevőnek. Kiemelte: a ma fiataljainak éppen úgy megvannak a sajátos gond­jai, problémái, mint az egy­kori tsz-alapítóknak, csak sokkal felgyorsultabb körül­mények között kell helytáll­niuk. Ezt követően Kocsis Lő­rinc né emlékezett vissza a rég múlt idők történéseire. Meleg hangú, szívhez szóló beszéde közben az egykori társak arcán megjelent a könnycsepp. Befejezésül a következőket mondta: „Fel­neveltünk egy új nemzedé­ket, életünk, munkánk nem volt hiábavaló. Azt hiszem, valamennyiünk nevében mondhatom, jól járható utat tapostunk ki az utánunk jö­vő generációnak. Minket a szegénység megtanított az értékek megbecsülésére, s most jóleső érzéssel látjuk, hogy milyen nagy Utat tet­tünk meg 1945 óta. A szö­vetkezet vezetői és mai ak­tív dolgozói élni tudtak a lehetőséggel.” Hegedűs Béla, az Október 6. Tsz elnöke adott átfogó áttekintést ezután a tsz gaz­dálkodásáról, a politikai szervek tevékenységéről. A több mint 8 ezer hektáron gazdálkodó közös gazdaság­nak 1850 tagja van. Az ak­tív tagok száma ezerre tehe­tő, mindez a község lakossá­gának 30 százalékát teszi ki. A tsz igyekszik segíteni a nyugdíjasokat és a lehetősé­gekhez képest hozzájárul a falu arculatának alakításá­hoz. Jelenleg folyik Nagy­szénáson a gázhálózat kiépí­tése, amelynek létrehozásá­ban nem kis anyagi erővel vesz részt a tsz. Az idén a korábbi aszályos, nehéz éveket követően várhatóan nyereségük megközelíti az 50 millió forintot. Végezetül megköszönte az alapítók ál­dozatos munkáját és kérte, hogy véleményeikkel, javas­lataikkal, problémáikkal to­vábbra is keressék a tsz mai irányítóit. A -rövid megemlékezés után kisebb csoportokban órákig tartó beszélgetést, kö­zös éneklést folytattak az em­berek. A múlt szép emlékei mellett szó esett a napi dol­gokról, a családról. A talál­kozó résztvevői bizonyára so­káig emlékezni fognak erre a szeptemberi szombatra. (verasztő) Nemzetiségi ételkiilönlegességek A baranyai német és dél­szláv nemzetiségi ételkülön­legességek nagyüzemi gyár­tását kezdte meg a megyei húsipari vállalat. A termék- kínálatát egyre több házi jel­legű szárazáru előállításával bővítő pécsi vállalat speciá­lis füstölő- és klímaberende­zéseket helyezett üzembe, s azok segítségével az erede­tikkel azonos illatú és ízű stifuldert, kulent és bulent állít elő a házilagosnál szá­mottevően nagyobb termelé­kenységgel és egyenletesebb minőségben. A Baranyába települt sváb népcsoport származási helyét nevében is őrző fuldai rúd, a stift fuldaer a magyar há­zikolbászhoz hasonló, de an­nál vastagabb és lazábban töltött szalámiféle, amit hi­deg füstön tartósítanak. Az ínycsiklandóan fűszerezett csemegét valaha hamuba ta­karva érlelték, nehogy gyor­san kiszáradjon. Ezt a műve­letet a pécsi gyárban a hő- és páratartalmat szabályozó klímaberendezésre bízták. A pincehideget és nyolcvan százalék körüli páratartal­mat teremtő kamrákból az egykori falusi disznóölések legtöbbre becsült „végtermé­kével” azonos értékű stiful- derek kerülnek a baranyai boltokba. | Szeptember végén kezdik meg a lehalászást a biharugrai halgazdaságban, amely azután eltart a tavak befagyásáig. Lesz mit kiemelni... Fotó: szőke Margit I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents