Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

1986. szeptember 15., hétfő Gyula, megyei kórház, szájsebészet Elsők között a műgyökér-beültetésben Képeinken végigkísértük a foggyökér-beültetés folyama­tát Fotó: Gál Edit „Az orvosi implantáció­ra (fogpótlásnál a szervezet­ben reakciót nem okozó bio­anyagok beültetésére) alkal­mas anyagok felkutatása és felhasználása terén az utób­bi években igen intenzív és széles körű fejlődés bontako­zott ki. Az előállított bio­anyagok közül ma világszer­te elismert és alkalmazott a bioinert alumíniumoxid bio­kerámia, az úgynevezett bio- korund. Az implantátumok- kal szemben támasztott kö­vetelményeket ■ az orvostu­domány mai állása szerint csaknem maradéktalanul ki­elégíti ... ... hazánkban sikerült a szocialista országok között elsőként a biokorundot elő­állítani a Budapesti Szilikát­ipari Központi Kutató és Tervező Intézetben. Az itt készített biokorund, a dia­kor azonos minűségű a nyu­gati alumíniumoxid biokerá­miákkal ... Ortopédiai célra készült. Az ezzel kapcsolatos kutatómunka SZIKKTI—Ka- zép (Orosháza)—szentesi kór­ház kooperációban kezdődött 1980-ban és azóta is folytató­dik. Ehhez a kutatáshoz kap­csolódva kezdtük el 1981-ben egy orális beültetésre alkal­mas műgyökér kifejleszté­sét ... Első beültetésünket a szentesi kórház szájsebésze­tén 1983. március elején vé­geztük ... A beültetés előtt gondos orvosi-fogorvosi vizsgálato­kat kell végezni a kontrain­dikációkat képező betegség- csoportok kizárására... A siker előfeltétele a kifogás­talan száj higiéné és a beteg együttműködési készsége ... 1985. december 1-ig 98 be­tegnek 139 implantátumot ültettünk be, melyből az 1986 márciusában elvégzett kont­roll vizsgálatok szerint 122 implantátum volt funkcióké­pes és stabil... Mivel a si­keresség kritériuma a beül­tetés után minimálisan öt év, e tekintetben még véle­ményt alkotni nem tu­dunk ... A diakor biokerámia mű­gyökér szélesebb körű alkal­mazására és továbbfejleszté­sére a SZOTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika részvé­telével közös tudományos programot dolgoztunk ki. amely lehetővé teszi a mód­szer hazai elterjedését.” (Részletek az Orvosi Heti­lap 1986. 127. évf. 33. számá­ból dr. Vajdovich István szentesi osztályvezető szájse­bész főorvos és dr. Kacsalo­va Lídia SZIKKTI-kutatóve- gyész dolgozatából.) WWW##*###*# A gyulai megyei kórház szájsebészeti osztályának ve­zető főorvosa dr. Gyarmati Sándor. — Amióta tudomást sze­reztek a betegek a foggyö- kér-beültetési lehetőségről, érdeklődnek felőle — állan­dóan, cseng a telefon — tá­jékoztat a főorvos. — Azt azonban tudni kell, hogy ez a módszer nem vált­ja fel a hagyományos fogpót­lást, és nem is végzik még minden megyében. Nem min­den életkorban alkalmazható, a különféle egészségi állapo­tú és foghiányos emberek esetében. Sok tévhitet kell eloszlatnunk. Néhányan azt hiszik, több tízezer forintba kerül a foggyökér. Egy-egy ilyen implantátum 800 fo­rint, amihez még hozzáadha­tó a fogpótlás ára. A költ­ségtérítés rendszere azonban sajnos még nincs kidolgoz­va. Nem tudjuk, ki fizeti a gyökeret; a beteg, a társa­dalombiztosítás vagy a kór­ház? Csak speciálisan ki­képzett szakember, elsősor­ban szájsebész végezheti a kisebbfajta műtétet. Nagy gondosságot igényel, hiszen a pontatlanság, a hozzá nem értés az alsó állkapocshoz közel futó idegkötegekben, felül pedig az arcüregben okozhat szövődményeket. Időskori teljes fogatlanság esetében egyelőre nemigen alkalmazzák, mert a sorva­dó csont nehezen biztosítja a műgyökér befogadását, sta­bilitását. Előzetes orvosi vizsgálat, röntgenfelvétel, a száj alapos előkészítése lehet a beültetés feltétele. 1985 őszén a hévízi nem­zetközi szájsebészkongresz- szuson mutatták be a kitűnő minőségű szövetbarát bioke­rámiát, amelyet az Orosházi Kazép gyárt. A berendezés­hez szükséges fúrókészlete­ket a Békéscsabai Forcon fejlesztette ki. 1986 áprilisá­ban Budapesten négynapos továbbképzésre hívtak húsz szájsebészt, itt tisztázták a beültetés alapelveit, a to­vábbképzés lehetőségét. Áz ősz folyamán újabb speciális képzés indul a szakembe­reknek. Az első végzett cso­port tagjai egy év múlva is­mét találkoznak és beszá­molnak tapasztalataikról. w###########w A képünkön szereplő 45 v éves férfi vállalkozott a mű­tétre. ö az „ideális eset”, egy oldalon alsó sorvégi hiányát kell ilyen pótlással helyette­síteni. Az orvos ellenőrzi a rönt­genképet, meddig mehet a műgyökér, milyen állapotú a csont. Érzéstelenítő injekciót ad a szemmel láthatóan bá­tor páciensnek. — Kicsit azért szorongok — mondja zsibbadó szájjal riportala­nyunk. A panoráma röntgen- felvételt együtt nézzük, ez egyelőre Budapesten készült, de hamarosan lesz ilyen gép a megyei kórházban is. — A hosszabb gyökeret kellene beültetnünk — ma­gyaráz az orvos —, az tartó- sabb. A betegünk szájhigié­néje tökéletes, Ivány doktor­nő folyamatosan gondozta, előkészítette. A fogorvoslás négykezes munka, a beültetés hatkezes. A szakasszisztens gyorsan, nesztelenül előkészíti az or­vos számára a műszereket, hozzáférhetővé teszi a beteg fogínyét. A másik nővér szükség szerint tampont ké­szít, hűt, öblít, összehangolt, alaposan előkészített minden mozdulat. A szájsebész metszést ejt az ínyen, feltárja. Előfúrás a csontban lassú fordulatú mű­szerrel, majd az implantá­tum méreteihez alkalmazott fúrófej dolgozik. A beteg türelmes, láthatóan nem fáj a beavatkozás. Egy-egy apró mozdulatára, szemrebbenésé­re az orvos megáll, pihente­ti betegét. Az utolsó előtti mőzzanat a műgyökér kipró­bálása, szükség szerinti mé­retre csiszolása. Ez tart a legtovább, elsietni bűn len­ne. Közben gyors röntgen- felvételekkel többször is el­lenőrzik, milyen közeire ha­ladt a fúrófej, majd a mű­gyökér az idegektől. Egy­másfél milliméterek jelentik a tétet; befér-e a hosszabb, s ezáltal tartósabb implan­tátum, vagy sem. Meg ne sértsék az ideget. Egyeznek a méretek, az orvos kézzel csavarja be a gyökeret, majd finom ütögetéssel a helyére igazítja. Végül a felmetszett ínyt összeölti. Az új műgyökér-tulajdonos kicsit elcsigázottan ugyan, de amennyire zsibbadt ajka engedi, mosolyogva köszön el. — Mi Gyulán még rnűgyö- kérre nem készítettünk pót­lást — magyarázza Gyar­mati doktor. — Az első be­ültetés két és fél hónapja volt, körülbelül decemberben készíthetünk fá fogpótlást. A békéscsabai fogtechnikai vállalat ehhez jó partner, hi­szen a szentesi kórháznak már készítettek műgyökérhez fogpótlást. w##*######*#w A mindennapos fogorvosi gyakorlat számára nem je­lent megoldást a műgyökér- beültetés a tagadhatatlan előnyei és biztató jövője el­lenére. „Mindenki kezeltesse, gondozza, mentse a saját fo­gát, amíg csak lehet, hiszen ez a legbiztosabb és fájda­lommentes módszer” — ajánlják fogorvosaink. A Központi Stomatológiai Intézet szakmai kollégiuma is hivatalosan állást foglalt az alumíniumoxid kerámia műgyökér ügyében: „Ma­gyarországon 1986 folyamán az Omker forgalomba hozza a magyar kerámia műgyökér (diakor) implantátumokat a beültetéshez szükséges mű­szerkészlettel együtt. Tekin­tettel arra, hogy az érdeklő­dés mind a betegek, mind a fogorvosok körében igen nagy, esetenként túlzott is, viszont a tapasztalatok ezzel a rendszerű implantátummal Magyarországon még csak három évesek, és a gyártó­nak, valamint a felhaszná­lóknak szükségük van a szé­lesebb körű gyakorlati ered­mények ismeretére, az eset­leges gyártási és módszertani változtatások érdekében a felhasználást bizonyos korlá­tok között szabályozni és el­lenőrizni kell.” Bede Zsóka Megjelent a Pártélet összevont 8—9-es száma Gazdasági fejlődésünk meggyorsításában alapvető fontosságú, hogy a központi irányító szervek és a válla­latok kapcsolata harmoni­kus legyen. Az irányító szervek és vállalatok közötti összhangról beszélget Beck Tamással, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökével Lakos Sándor. Németh Miklós az ország gazdasági helyzetét elemzi. Rámutat: szigorúbb és kö­vetkezetesebb iparfejlesztés­re, élesebb szelekcióra, s gondosabb, egyértelműbb szabályozásra van szükség. A most hatályba lépett oktatási törvényt érthető módon a (szokásosnál is szé­lesebb társadalmi érdeklődés kíséri. Stark Antal -megvilá­gítja oktatási rendszerünk helyzetét és a fejlődését be­folyásoló tényezőket. Bár az egészségügyi ^lá­tás feltételei az utóbbi évek során tovább javultak, nem tudtak lépést tartani sem a gyorsan növekvő követel­ményekkel, sem pedig a szükségletekkel. Vidovszky Kálmán feltárja ennek okait és rámutat: az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó el­képzelések megvalósítása ön­magában kevés, ha nem pá­rosul az egészséges életmód elterjedésével, az egészséget károsító szokások: a túlzott alkohol- és a gyógyszerfo­gyasztás, a dohányzás, az önhajszolás visszaszorulásá­val. Létérdekünk a műszaki fejlődés, amely mai körül­ményeink között csupán ug­rásszerűen, többszörös tech­nológiaváltásban mehet vég­be. Ennek társadalmi-politi­kai feltételeiről ír Kozma Ferenc. Tóth János, az MTESZ fő­titkára áttekinti a szervezet XIV. tisztújító küldöttgyűlé­sének előkészületeit. Hangsú­lyozza: az MTESZ jobb tár­sadalmi megbecsülést szor­galmaz a reálértelmiségnek. Kahulits László azt a kér­dést vizsgálja, érett-e tár­sadalmunk arra, hogy tár­sadalmi-tulajdonosi maga­tartást tanúsítson, eléggé érettek-e az egyének ahhoz, hogy tulajdonosi tudatukra apellálhassunk. A mai magyar ifjúságból nem hiányoznak az ifjúkor ismert jellemzői: az új iránti ' fogékonyság, a forradalmi- ság, a radikalizmus, áz akti­vitás. De tapasztalhatók ne­gatív tendenciák is. Az if­júság szemléletéről, ideoló­giai neveléséről ír Daróczy Sándor. Gyakran olyan benyomá­sunk támad, mintha az ész­szerű és bátor gazdasági kezdeményezések útjában le­küzdhetetlen akadályok tor­nyosulnának. Voltaképpen mi okoz gondot azoknak, akik vállalkozni szeretné­nek? Erről volt szó a folyó­irat kerekasztal-beszélgeté- sén, amelyet Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztő­je vezetett. Szines őszi programok Szarvason Focimeccs az előcsarnokban Fotó: Gál Edi* A szarvasi ifjúsági és úttö­rőház őszi programjait már a művelődési házzal közösen tervezi. Az átszervezés után megújulva igyekeznek minél színesebbé tenni a kínálatot. A szakkörök indulását ok­tóberre tervezik, de a propa­gandamunka már most el kell, hogy kezdődjék az is­kolákban. A már hagyomá­nyosnak számító szakkörök közül a gyerekek leginkább a gokart, társastánc, népi tánc, modellező (hajó, repü­lő), csillagász, képzőművész, elektronikus és tányérfestő köröket kedvelik. Az idén először indítanak lovastanfolyamot, melynek keretében a fiatalok néhány hét alatt elsajátíthatják a lo­vaglás „tudományát”. A sportszakkörök működtetésé­nek elsődleges célja az, hogy azok a sportágak kapjanak helyet az ifiház szakkörei között, melyeket az iskolák nem tudnak támogatni. Min­den évben sor kerül külön­böző kupák kiírására, s ezek­re a versenyekre a helyi út­törőcsapatok rendszeresen beneveznek. A szakkörök és klubok szervezésével az az elsődle­ges feladat, hogy az igények minél alaposabb felmérése után, azokhoz igazodva in­duljanak a kis csoportos fog­lalkozások. Az ifjúsági ház feladatkö­rébe tartozó mozgalmi mun­ka egyik legfontosabb része a minden szeptemberben megnyíló vezetőképző tábor. A gyerekek körében igen népszerű Irka-firka diákúj­ság legközelebbi számának kiadását októberbe tervezik a szerkesztők. A spontán szer­veződött programok jó pél­dája, hogy felsős diákok egy csoportja havonta egy-egy hétvégén összejön az ifjúsági házban és diszkót rendez. A színházat kedvelő leg­kisebbek részére terveznek egy gyermekbérletet, mely­nek első * előadását előrelát­hatólag októberben nézhetik meg az érdeklődők. A mesék és gyermekdarabok szereplői szolnoki, budapesti és bé­késcsabai művészek lesznek. Idén is sor kerül az ifjú zenebarátok bérletárusításá- ra. A könnyűzenei koncertek őszi kínálata igen színes: fellép Szarvason a Hobo Blues Band, a lt)0 Folk Cel­sius és a Roller együttes is. Október 18-án rendezik meg azt a társastáncver- senyt, melyen a tiszántúli csapatok mérik össze tudá­sukat, s a győztesek a buda­pesti döntőbe kerülnek. Ez évben is megtartják a „Szarvasi ősz” rendezvényso­rozatot, ötödik alkalommal. Ennek keretében Galgavidék mutatkozik be. Az érdekes­nek ígérkező programok kö­zött szerepel az aszódi mú­zeum anyagából összeállított kiállítás, valamint a“kartali asszonykórus műsora, amely­ben népi gyermekjátékokat is előad majd a csoport. Az előbbiekkel együtt a bagi- muharai néptáncegyüttes is hagyományőrző műsorral szerepel majd Szarvason. Gajdács Emese Tanácskozás a cukorbetegségről Győrött A cukorbetegséggel foglal­kozó kétnapos országos kon­ferencia szombaton befejező­dött Győrött. A tudományos tanácskozáson, amelyet az egészségügyi ifjúsági napok keretében a KISZ KB, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Magyar Orvostu­dományi Társaságok és Egye­sületek Szövetsége rendezett, a részt vevő fiatal szakem­berek mindegy 30 előadást tartottak a cukorbetegség megelőzéséről és gyógyításá­ról. A konferencia második napján egyebek között izó volt a cukorbetegség szemé­szeti szövődményeiről. Mint elmondták, ezek a szemfené- ki károsodások a cukorbete­gek élettartamának növeke­désével egyre gyakoribbak, s ezért az ilyen szövődmények előbbre rukkoltak a vaksá­got okozó tényezők statiszti­kájába: . is. E károsodások gyógyításához a szemészek, belgyógyászok és diétásnővé­rek szoros együttműködésére van szükség, hogy a diéta és a testmozgás megfelelő al­kalmazásával, az inzulin­igényt csökkentve biztosítsák a beteg megfelelő vércukor- szintjét.' Szóltak a lézeres kezelésről, továbbá azokról a gyógyszeres eljárásokról, amelyek javítják a szemfe- néki állapotot, illetve lassít­ják az elváltozási folyama­tot. Ugyanakkor rámutattak, hogy a szövődmények meg­előzése minden esetben jobb eredményeket hozhat, mint az előrehaladott állapot bár­miféle kezelése. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents