Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13., szombat o Eredményes munkát végzett az akadémia Az előcsarnokban rendezett bemutatókon ki is lehetett próbálni az ismertetett rendszereket Ma befejeződik Szarvason a IV. számítástechnikai és szervezési akadémia. Az évről évre megyénkben megrendezésre kerülő rendezvény ezúttal a hálózatba kötött mikrogépek felhasználási lehetőségeit mutatta be működő, megvalósított rendszereken keresztül. Mivel a szakemberek többsége szerint a jövő ezeké a hálózatoké, illetve ezeknek a hálózatoknak a nagy géppel való összekötéséé, érthető komoly érdeklődés kísérte az előadásokat és a bemutatókat. Örömmel hallottuk, hogy megyénk képviseletében is hangzott el előadás, az Orosházi Üveggyár termelési adatgyűjtésre épülő teljesítményelszámolási rendszerét mutatták be a készítők: Bállá Györgyné, Stemmerné Fraisták Gyöngyi és Vargá- né Nagy Ilona. Az elhangzott kérdések jelezték, hogy másutt is érdeklődésre tarthat számot ez a rendszer. A konferencia végéhez közeledve megkerestük dr. Pompéri Bélát, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság számítógép-alkalmazási munkabizottság vezetőjét, hogy értékelje: milyen fejlődési irányokat lát az eddig megrendezett négy akadémia tükrében? — Az eddigi akadémiákon elhangzott előadások, bemutatott rendszerek jól példázzák a számítástechnika fejlődési irányait. Az elsőn még zömében nagygépes rendszerek ismertetése szerepelt, különböző rendszer- technikai előadások hang-' zottak el. A másodikon és harmadikon fokozatosan megjelentek a mikrogépek, és ;iz arány egyre inkább feléjük tolódott el. Most a negyediken pedig már kizárólag a mikroszámítógépek szerepeltek, ezek közül is túlnyomó többségben az IBM kompatibilis profesz- szionális személyi számítógépek és ezek hálózatba kötött változatai. De megfigyelhető egy másik fejlődési irány is a mik- rogép-alkalmazásokon belül. Elméletileg senki előtt sem vitás, hogy a jövő a távadatfeldolgozásé, röviden a TAF-alkalmazásoké. Ezekről a régebbi akadémiákon még csak elméleti fejtegetések hangzottak el, most már konkrét alkalmazásukról hallhattunk előadásokat, olyanokról, ahol gyakorlatban is megvalósították, hogy a központi nagy számítógépre távolabb telepített személyi számítógépeket kapcsoljanak. Nyilvánvaló, ahogy kialakul az összeköttetéshez szükséges infrastruktúra, azaz lesznek megfelelő minőségű telefonvonalaink, bővülni fog a TAF alkalmazási köre. — Nagyon sok hasznos és ügyes alkalmazásról számoltak be az akadémia előadói. Sikerült-e ezeket a megoldásokat széles körben elterjeszteni? — Egyre jobban bízom ebben. A mikrogépek árának rohamos csökkenésével egyre bővül a felhasználók köre, és az utóbbi évben már kezd tömegessé válni. Ráadásul egyre hozzáértőbb a felhasználók köre is. Ma már csak kevesen akarnak teljesíthetetlen feladatokat mikroszámítógépekkel megoldani, és ez csökkenti a csalódások számát. Az egymással versenyző programelőállítók is jótékonyan hatnak a s.zpftverpiacra, bár ezen a téren még nincs minden rendben. — Arra gondol, hogy még mindig hiánycikk nálunk az úgynevezett áruszoftver? — Igen, erre. Csak nagyon lassan halad előre az általános célra használható, egyszerűen megvásárolható programok ügye. Igaz, ebben nemcsak a programkészítők a hibásak, hanem a hazai ügyviteli gyakorlat is. Ma vállalat és vállalat között akkora különbség van az ügyvitelben, annyi az egyedi sajátosság, hogy szinte lehetetlen olyan programot készíteni, amit mindenhol használni tudnak. Ami egységes, arra hamarosan megjelennek a jól használható programok is, példa erre a jövedelemadó-számítás, melyre több program- készítő szervezet, kisvállalkozás készített jól használható programcsomagot. — Ha a továbbiakban is így növekszik az érdeklődés, nem lesz-e hiánycikk a hardwer, azaz maga a mikroszámítógép? — Nem hiszem, ma Magyarországon túlkínálat van ezekből a gépekből, legalábbis látszólag. Ezen azt értem, hogy a naptári évhez kötött magyar pénzgazdálkodás következményeként a vállalatok az egész évben spórolnak, hogy utána az év végén pánikszerűen igyekezzenek elkölteni a megmaradt pénzt. Ezért év közben a gyártók kilincselnek vevő után, decemberben pedig szinte mindent el lehet adni. Ez a kapkodás persze senkinek sem jó, egy egyenletes piac lehetővé tenné, hogy megfelelő gépkereskedelem alakuljon ki. Én a gondokat inkább abban látom, hogy túl sokféle gép került forgalomba Magyarországon. Ma, ha egy külkereskedelmi vállalat, vagy bármilyen szervezet csinál egy soron kívüli exportot, akkor ennek ellentételeként behoz néhány számítógépet. Ez a rendkívül sokrétű piac a későbbiekben sok gondot okoz majd a szervizelésnél. — Végezetül: meg tudja-e már mondani, mi lesz a témája az V. számítástechnikai és szervezési akadémiának? — Teljes pontossággal még nem, hiszen ezt csak az akadémia zárása után, az értékelő megbeszélésen döntik el. Az azonban biztos, hogy a téma jövőre is a mikro- számítógépes alkalmazás lesz. Lónyai László Jégvermek és olajárak N em újságírótól származik a cím szembeszökő fogalompárosítása, három neves amerikai közgazdász, illetve energiaügyi szakember mondta a minap egy sajtótájékoztatón, hogy a két dolognak sok köze van egymáshoz. Igaz, ők nem jégvermeket emlegettek, hanem jégsátrakat, ennyi ..magyarítás” talán még elfogadható. Hogy az előzményekre utaljunk: sok újságolvasó ember tud nálunk arról, hogy még 1968-ban nem hivatalos nemzetközi társulat alakult Római Klub néven, világhírű közgazdászok és más szakemberek részvételével. Ez a klub tette közzé például A növekedés határai című jelentését, amely még az. 1973-ban kirobbant olajár- robbanás, s az azt követő tőkés gazdasági világválság előtt drámai erővel figyelmeztette a világot: az úgynevezett fogyasztói társadalom anyag- és energiapazarlásra rendezkedett be, s ez nem tarthat örökké... S bár mi, marxisták vitatkozunk a jelentés, vagy inkább könyv több következtetésével, nem tudjuk elfogadni például a zéró gazdasági növekedés alternatíváját, nagyra értékeljük az előremutató kritikai megállapításokat. Nos, a napokban, az Ipari Minisztérium egyik sajtótájékoztatóján derült ki, hogy létezik egy Balaton Group (Balaton csoport) nevű nemzetközi intézmény, amelynek szegről-végről sok köze van a Római Klubhoz. Balaton csoportnak azért nevezik, mert tagjai — immár öt esztendeje — minden évben a magyar tenger partján, valamint Budapesten gyűlnek össze, hogy valamilyen fontos világgazdasági témát megtárgyaljanak. Az idén az energiagazdálkodásról rendeznek nemzetközi tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, és több más jeles hazai intézmény támogatásával, 22 ország tudósainak részvételével. Ezt a konferenciát előzte meg az Ipari Minisztérium és a Balaton csoport sajtó- tájékoztatója, ahol gondolatébresztő bejelentések, prognózisok hangzottak el. A növekedés határai című könyv társszerzője, Dennis J. Meadows professzor elmondotta, hogy a nemzetközi olajárak jelentős emelkedésére számítanak az 1990. utáni időszakban. Fogynak a készletek, ezért az emberiség egyre mostohább természeti viszonyok között kénytelen felszínre hozni a fekete aranyat. Az Északi-tengerre, Angliára meg Norvégiára hivatkozott a professzor, amihez mi hozzátehetnénk: a világ legnagyobb olajtermelője, a Szovjetunió az örökké fagyott föld birodalmából bányássza ki a nélkülözhetetlen energiahordozót. Ha csak idő kérdése, hogy mikor emelkednek ismét az olajárak, akkor az energiaügyekben nincs helye semmiféle lazításnak. Ez volt a mottója annak a fejtegetésnek, amit az USA két neves energetikai szakembere, dr. John Veigel, és dr. Jack White tárt az újságírók elé. ök úgy látják — mondották —, hogy nagyon meg kell becsülni a szél- és a vízenergiát, a biomasszát, s mindenféle kiegészítő energiaforrást is. Ezért napjainkban szélmotorok százai termelik a villamos áramot az USA Észak-Karolina államában, New York államban pedig, ahol — Magyarországhoz hasonlóan — sok az élelmiszeripari üzem, télen rengeteg jeget tárolnak sátrak alatt a nyárra. Jéggenerátort használnak az efféle energiakonzerváláshoz (az energiakonzerválás szót is itt hallottuk először), mert számítások igazolják: nyolcvan százalékkal olcsóbb így a hűtés, mintha a rekkenő melegben állítanák elő ugyanazt a jeget villamos árammal. Itt, ezen a ponton megmozdul az ember fantáziája: lám csak a gazdag Amerika, legalábbis annak egyik fele ennyire takarékos. S mi magyarok? Valamikor voltak szélmalmaink, ma már csak néhány régi szélvitorlás-építményünk van, műemlékek vagy csárdák. Néhány évtizede még nádfedelű, jégvermet építtetett szinte minden falusi kocsmáros, hentes és mészáros, ám ezeknek nyoma sem maradt. Kényelmesebb villanyárammal működtetni a hűtőládát. Meg persze korszerűbb a hűtő- szekrény és a hűtőpult, bár a kisebb falvak boltosai arra panaszkodnak, hogv az utóbbit nem tudják megvenni. Emiatt nincs friss hús meg felvágott.. . Építsünk talán újra régimódi szélmalmokat és jégvermeket? Nem erről van szó, bár egyszerű és jól bevált jégvermek használata napjainkban is elképzelhető. Viszont minden bizonnyal korszerűbb és nagyobb teljesítményű szélmotorokra lenne szükség, mint ahogy a jéggenerátorok vásárlása (esetleg gyártása) is megfontolandó. (Egy fiatal magyar szakembert már kiküldtek e célból az USA-ba, tanulmányútra.) Egy a fontos: számoljunk. Vizsgáljuk meg. hogy ma, az atommaghasadás, az elektronika korszakában mi a leggazdaságosabb és célravezetőbb a szél- és más kiegészítő energiaforrások hasznosításában, a konzerválás módjában. Legfőképpen töprengjünk el azon, hogy a gazdag New York államban az összes energiatermelés 7 százaléka a kiegészítő energiaforrásokból ered, amit néhány év alatt 9-10 százalékra akarnak növelni. Nem elgondolkodtató-e, hogy mi még csak 4-5 százaléknál tartunk? E zen tűnődni azért is hasznos, mert — ezután következett az ipari tárca sajtótájékoztatójának legnagyobb meglepetése! — D. Meadows professzor felmutatott egy grafikont, azt illusztrálandó, hogyan emelkednek majd az olajárak. Ezt követően Horváth J. Ferenc villamosmérnök, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője — aki ugyancsak előadást tart a témáról a már említett nemzetközi konferencián — felemelte a saját, ugyancsak korábban elkészített papírlapját, amely azt mutatta, hogy szerinte miképp alakul majd a fekete, folyékony arany ára. D. Meadows és Horváth J. Ferenc árgörbéje és -prognózisa kísértetiesen hasonlított egymáshoz. Pedig a két ember akkor látta egymást először. Magyar íjászló — bérszámfejtési csoportvezetői munkakörbe munkaerőt az alábbi feltételekkel: felsőfokú vagy mérlegképes könyvelői végzettség, 5 éves szakmai vezetői gyakorlat, bérezés a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, megegyezés szerint — vizsgázott gépészt — női segédmunkásokat — férfi anyagraktárost középfokú iskolai végzettséggel. ■ ■ Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. ■ Orosháza, Október 6. utca 0. szám Telefon: 46 125-ös mellék, Szép számú hallgatóság volt kíváncsi az előadásokra Fotó: Kovács Erzsébet Dr. Pompéri Bela
