Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Ara: 2,2« forint XLI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hol forróbb a levegő? II kánikulában is dolgnznak... Bocsássák meg nekem az ott dolgozók, de éppen nem volt túl meleg, semmivel sem elviselhetetlenebb, mint egy irodában, ahová délután besüt a nap. — Jöjjenek akkor, amikor az öntés van — javasolják. Ha ugyanis kint 30—35 fok van, akkor bent az 50 fokot is eléri a hőmérő higanyszá­la. Ráadásul az öntés 13 és 13.30 között történik, ha úgy tetszik, a legnagyobb melegben. A vas hőmérsék­lete az 1300 fokot is eléri, az öntők egy méterre vannak tőle! A szódaautomatánál ép­pen ketten töltik poharukat. Pótolni kell a hővesztesé­get. * * * A Forcon Békéscsabai Öntés az Erőkar vasöntödéjében Nyáron meleg van, mondhatnánk úgy is, előfordul, hogy szokatlanul meleg. Télen viszont hideget érzünk, nemegyszer szokatlanul hidegek Ez azonban nem hír, nem is érdekesség. Ez így természetes. Az érdekesség az lenne, ha nyáron fáz­nánk, télen pedig nyári ruhába kellene öltöznünk. A gépkocsiban, amivel a helyszínekre mentünk, 45 fokot mutatott a .hőmérő. Szokatlanul meleget! Mihez képest, kér­dezhetnénk? Mert ahhoz képest, ami egy vasöntöde olvasz­tója vagy egy sütöde kemencéje mellett van, igazán elvisel­hető. „Meleg ügyben” látogattunk el Békéscsabán az Erőkar Vasöntödébe, a Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalathoz, a Kőbányai Sörgyár kirendeltségéhez és a me­gyeszékhely Patyolat Vállalatához. Az „Erőkar” főmérnöke végigkísér az üzemen és el­mondja, hogy sokan szabad­ságon vannak, de 70 ember kitartóan dolgozik. Szürke­vas öntvényekkel látják el az ország áramszolgáltatóit és erőműveit. Forgácsolószerszám-ipari Vállalathoz kissé körülmé­nyesen jutottunk be, végül csak sikerült. Huszonkét kemencénél fo­lyik az edzés. Ezerháromszáz fokon csinálják ezt a műve­letet. Az egyik üzemrészben Vetési István, esztergakés- szárat hajlít, izzik a szer­szám, hiszen így lehet meg­munkálni. Naponta 1300-at kalapál — nem semmi! Három szódavíz-automata szolgáltatja a leadott víz- mennyiség pótlását. Ennél a vállalatnál három műszak­ban dolgoznak. A kemencék­ben bugyog a forrásban levő 'edzősó. Igyekszem elhúzód­ni. bizony a közelében me­leg van. Bloch András éppen kör­fűrészt edz. Ügy dolgozik fel­öltözve, mintha nem is 40— 50 fok körül lenne bent a hőmérséklet. Szinte félméte­renként működnek a ventil­látorok — a kánikulát pró­bálják enyhíteni. *** A Kőbányai Sörgyár kis irodájában megállás nélkül csörög a telefon. Sört váró üzletvezetők telefonálnak, sürgetik a szállítmányt. Az egyik palackozó auto- matikáját Gécs Andrásné kezeli. — Nem jut' eszébe, hogy „lehajtson” egy üveggel eb­ben a hőségben? — Ihatnék, de nem szok­tam. Jobban oltja szom jam a szódavíz. Kertész István helyettes vezető tájékoztatása szerint nonstop műszakban 80—90 ezer üveggel palackoznak naponta. Ezzel a megye két­harmad részét látják el, de a sörből ez is kevés. Hang­súlyozta, hogy csak a bol­tokban hiánycikk olykor a kőbányai, presszókban, étter­mekben szinte állandóan kapható. Korszerűtlen gépe­ikkel képtelenség többet ter­melni ennél. 1987-re rekonst­rukciót terveznek. Selejtezik a gépeket és új gépparkot állítanak be. Az új gépsor egy műszak alatt több üve­get palackoz majd, mint most három műszak alatt összesen. Akkor remélhetően nem lesz „hiánycikk” kániku­lában a sör. * * * Felkészültem a nagy hő­ségre, mikor a Patyolat Vandháti úti üzeméhez láto­gattam. De még így is vá­ratlanul ér, mikor belépünk a mosó és szárító üzemrész­be. Kérdésemre Szabó Rafa­el üzemvezető felvilágosít, hogy körülbelül 44-45 Cel- sius-fok van a csarnokban és a páratartalom is elég ma­gas. A tetőn ugyan működ­nek az elszívóberendezések, (Folytatás a 3. oldalon) Tetőpontján a Forma—1-es láz A földkerekség három leg­nagyobb sporteseményének az olimpia, a Forma—1 és a labda rúgó-világba j nokság számít Ez önmagában is ma­gyarázat arra, hogy tetőfo­kára ért az érdeklődés a rpa- gyarországi Forma—1-es au­tós világbajnoki futam alkal­mából. A világ e legnagyobb utazó cirkusza nem pusztán látványosság, s nemcsak egé­szen speciális képességű és idegzetű pilóták lélegzetelál­lító versenye, hanem egyben a lóerők, a mérnökök, a már­kák harca is. A főszereplők semmit sem bíznak a vélet­lenre. Képünkön az edzőkö­rök után Gerhardt Berger, a 26 éves osztrák pilóta, a Be­netton BMW Team csapat tagja komputeren ellenőrzi az edzőkörök után a motor paramétereit: a hőmérsékle­tet, a fordulatszámot, a le­adott teljesítményt, a turbó­feltöltő nyomását, a kocsi mindenkori sebességét. (A Forma—1-es versenyhez kapcsolódó írásaink a 3. és a 16. oldalon.) A. G. Rooz Péter felvétele Augusztus közepén tetőződik a paradicsomszezon a Békés­csabai Konzervgyárban. Tavaly óta üzemel egy TE—500-as olasz sűrítőberendezés, amely naponta 50 vagon paradicsom feldolgozására képes. Augusztus közepére üzembe helyeznek még egy ilyen berendezést, ezzel 100 vagon paradicsomot tudnak majd naponta feldolgozni Fotó: Szőke Margit Véget ért a hazai és külföldi magyarok tudományos tanácskozása Tegnap a Budapesti Mű­szaki Egyetemen záróülés­sel befejeződött a Ma­gyarok szerepe a vi­lág természettudományos és műszaki haladásában cí­mű tanácskozás. Az első al­kalommal megrendezett öt­napos nemzetközi konferen­ciát a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Vi­lágszövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem hívta össze. A konferencián 150 külföldön élő magyar származású, valamint 300 ha­zai tudományos és műszaki szakember vett részt. A záróülésen Konkoly Ti­bor, a Műszaki Egyetem ta­nára, a tanácskozás tudomá­nyos bizottságának elnöke foglalta össze a rendezvény tapasztalatait. Elmondotta, hogy a tanácskozás sikeres volt, a résztvevők magas színvonalú előadásokon szá­moltak be a saját, valamint az intézetükben folyó tudo­mányos kutatások főbb irá­nyairól és azok eddigi ered­ményeiről. Különösen nagy figyelem kísérte a fényse­bességre alapított új méter meghatározásának eredmé­nyeiről szóló külföldi elő­adást. A közelmúltban kifej­lesztett módszer alapján a szakemberek minden eddigi­nél pontosabban meg tudják határozni az alapvető hossz­mértékegységet. Kiemelkedő jelentőségű előadások hang­zottak el a kromatográfia (színképelemzés) legújabb hazai és külföldi kutatási eredményeiről, továbbá az anyagmozgatás matematikai modellezéséről is. A hazai előadók egyebek között be­számoltak a Magyarországon az utóbbi időben kifejlesz­tett számítógépes program- nyelvekről. Konkoly Tibor szólt arról, hogy további együttműködési lehetőségekről is tárgyaltak a tanácskozáson. Hasznosnak tartanák, ha a jövőben az eddiginél több magyar ösz­töndíjas jutna el azokba a kutatóintézetekbe és egye­temekre, ahol a külföldön élő magyar származású tu­dósok és mérnökök dolgoz­nak. Ugyancsak szorgalmaz­zák a szakemberek hosszabb- rövidebb időre szóló cseré­jét. A rendező szervek azt tervezik, hogy a tanácskozást néhány éven belül megismét­lik. Ezt követően Ágoston Mi­hály, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója be­mutatta az ezen a napon megjelent Magyarok a ter­mészettudomány és a tech­nika történetében című könyvet. A kötetben több mint 300 magyar tudós szakmai és életrajzi adatai szerepelnek. A könyv tartalmazza Neu­mann Jánosnak Bay Zoltán­hoz írt kilenc levelét is, amelyeknek eredetijét Bay Zoltán a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának adomá­nyozta. Munka a földeken A jó időt kihasználva igye­keznek minél jobban meg­alapozni a' következő eszten­dő terméseredményeit a me­zőgazdasági nagyüzemekben. Folyik a szervestrágya ki­juttatása és az alapműtrá­gyázás. A talajmunkáknál igyekeznek megőrizni a meg­levő nedvességet. Mint a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán meg­tudtuk, ez ideig a kukorica még nem szenvedett aszály­kárt, bár már többször volt kritikus a helyzet. Szeren­csére mindig kellő időben ér­kezett az eső a kukoricatáb­lákra, így kedvezőek a ter­méskilátások. Az idén több mint 10 ezer hektáron vetettek hibrid ku­koricát a megyében, s jelen­leg szép az állomány. A szakemberek véleménye sze­rint a talaj víztelítettsége még megfelelő, de az aggo­dalom már jogos, ha a köze­li napokban tovább tart a 30 fok fölötti kánikula, bizony veszélybe kerülhet a termés. Segíti a kukorica fejlődését, hogy az üzemekben a koráb­bi évek tapasztalatain okul­va, kisebb tőállományt ve­tettek az idén. A megye né­hány térségében, ahol lehe­tőség van a mesterséges csa­padék kijuttatására, munká­ba álltak az öntözőberende­zések. A napraforgó jó terméssel kecsegtet. A Diaporthe fertő­zést az állományok jó része megúszta, ugyanis a száraz­ság nem kedvez a gomba- fertőzésnek. A gépműhelyek­ben a kombájnokat készítik elő a lóbab és a szója beta­karítására, majd ezt követő­en benépesülnek a naprafor­gótáblák is, s megkezdődik ennek az olajos növénynek a betakarítása. v. L.

Next

/
Thumbnails
Contents