Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
1986. augusztus 8„ péntek II jövő élelmiszer-termeléséért Mi is az a biotechnológia? Kiilfüldre utazóknak (Folytatás az 1. oldalról) Egyre szélesebb körben terjed hazánkban az állattenyésztésen belül az embrióátültetés. Különösen a kiváló termelési tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarhafajták elterjesztésében van ennek jelentősége. Az embrióátültetés lényege: a megtermékenyített petesejtet kimossák a méhből, feldarabolják, és gyengébb termelőképességű tehenekbe ültetik át ezeket a sejteket. Az eljárás révén több (négy—hat stb.) azonos tulajdonságú utódot nyernek. Mindennek elsősorban az új, nagy termőképességű fajták gyors elterjesztésében van szerepe. A biotechnológia eredményeit a környezetvédelemben is kedvezően lehet hasznosítani. A már korábban említett biogáztermelés környezetkímélő eljárás, amelynek nincs káros végterméke. A laboratóriumokban olyan baktériumokat állítanak elő, amelyek képesek a vize_k olajszennyeződésének eltávolítására. Ma már ismertek olyan mikroorganizmusok is, amelyek a káros vegyszereket, növényvédő szereket bontják le. A szennyvíztisztításban is egyre gyakrabban hívják segítségül a mikroorganizmusokat. Az energiatermelésben is felhasználják a baktériumokat. Ezek a kis, parányi szervezetek a kőzetek ércdúsításában (réz, cink, stb.), valamint az ipari hulladékokból nyert fém termelésében játszanak fontos szerepet. Csak érdekességként említjük meg, hogy Kanadában évente a réztermelés több mint 5 százalékát már ezek a baktériumok adják. Egyre többször hallani arról is, hogy növényi hulladékokból, melléktermékekből állítanak elő gázt, alkoholt. A meglevő biomassza hasznosításában még számos kiaknázatlan lehetőség van hazánkban. A felmérések szerint évente Magyarországon 53—54 millió tonna szárazanyag termelődik. Néhány esztendeje foglalkoznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításával. A biztató kísérletek után a biobrikett- előállításban várhatóan a VII. ötéves tervben jelentős előrelépésre lesz lehetőség. Szerte a világban sokan foglalkoznak biotechnológiai kutatásokkal. Nagy gondot okoz a világon az egyre inkább terjedő műanyag csomagolóanyagok megsemmisítése. Néhány éve angol tudományos kutatók olyan baktériumtörzset tenyésztettek ki, amely műanyagot termel. Ez a műanyag lebomlik, s így nem károsítja a környezetet. Az ötletek megvalósításához természetesen megfelelő háttéripar kifejlesztésére van szükség. Magyarországon, az MTA Szegedi Biológiai Központjában folynak jelentős biotechnológiai kutatások. Hazánkban még nem alakult ki megfelelő kapcsolatrendszer a kutatás és a gyakorlat között. Lassú a tájékoztatás, az információáramlás, a gyakorlat nem érdekelt kellőképpen az új technológiák elterjesztésében. A biotechnológiai kutatások jó néhány területén a laboratóriumból szinte azonnal a gyakorlatba lehet átültetni a módszereket, eljárásokat. Ennek jó példája a vírusmentes burgonya és virág növényi szö- vettenyésztéses előállítása. A növekvő emberiség számára az élelmiszer-termelésben is az egyik legfontosabb segítőtárs a biotechnológia. A szakemberek becslése szerint az ezredfordulóra várhatóan a tudomány húzóágazatává válik a biotechnológiai kutatás. Az így gyártott termékek értéke elérheti a 70 milliárd dollárt. Hazánkban a VII. ötéves terv folyamán jelentős előrelépés várható ezen a területen, s a korábbi években megszokott, nemzetközileg is számottevő szellemi termékek születnek. Ha sikerül meggyorsítani a tudomány eredményeinek gyakorlati átültetését — még a meglevő szűkös anyagi, technikai háttér mellett is — további jelentős eredményekre számíthatunk. Mindehhez már ma meg kellene kezdeni a kutató intézetek és a nagyüzemek közötti úgynevezett félüzemi, technológiai kutatóhelyek létrehozását. Ezekben a félüzemekben kisebb területe-, ken, méretben, de már a valóságos gyakorlatnak megfelelően lehetne vizsgálni, kutatni a laboratóriumi módszerek hasznosíthatóságát. Így válhatna a biotechnológia egyre inkább mindennapjaink hasznos segítőtársává. Verasztó Lajos Az idén pedig... A sertéstartók kedélye még mindig nem nyugodott meg. Bár ismerik és számoltak is az 1987-es felvásárlási árakkal, eléggé szkeptikusak. * * * A Köröstarcsai Petőfi Tsz- ben a jelenlegi helyzetről érdeklődtünk Wagner Mártontól, a termelőszövetkezet párttitkárától és Kiss Imrétől, a háztáji termelés szervezőjétől. Elmondták, hogy az eddigi átvételi árváltozások nem sokat segítettek, és a sertésállomány tovább csökkent. Állításaikat adatokkal is alátámasztják: — 1984-ben zártuk a legjobb évet — mondja Kiss Imre —, ekkor 5 ezer sertést adtunk le egy évben a Gyulai Húskombinátnak. Ezenkívül ezret a helyi áfé- szen keresztül értékesítettünk, s még körülbelül ezret vágtak le a családok. 1985-ben a leadott állatok számában már 10 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az idén pedig, jó, ha 3 ezer 100 hízót le tudunk szállítani. — Pedig a tsz igazán mindent megtesz a lehetőségeihez képest — szól közbe Wagner Márton, a párttitkár. — Tagjainknak évente 25 mázsa takarmányt szállítunk, ezenkívül 400 négyzetméter háztáji hereföldet is adunk, s terményvásárlási akciókat is rendezünk. Igény esetén ingyen házhoz szállítjuk az alomszalmát és a tápot is. Ha kell, a leadásnál segítünk azzal, hogy járművet adunk a szállításhoz. De talán magukat a kisgazdákat kellene megkérdezni arról, hogy mi az oka annak, hogy napról napra egyre többen hagynak fel a sertéstenyésztéssel. Fel is kerestünk néhány sertéstartót. Szilágyi Antal, Kopányi Antal, Fábián Sándor és Petneházi Imre régen hizlalnak állatokat. Mikor problémáikról érdeklődünk, egymás szavába vágva sorolják gondjaikat, sérelmeiket. Kiderül, hogy bár az új minőség szerinti átvétel hasznos szándék eredménye, ők mégsem elégedettek vele. Mióta bevezették az új átvételi rendszert, azóta leadtak már jó néhány sertést, köztük sok olyat, mely törzskönyvezett hússertés apa és anya keresztezéséből lett. Mégsem volt sohasem első osztályú köztük, s még a másodosztályú is nagyon ritka. A minősítés előtti tisztításkor a krotália gyakran kiesik az állat füléből, így azonosítás hiányában a gazda csak a negyedosztályú árat kapja jószágáért. Hátrányosan érint minket az is, hogy a sertéseket minőségi átvételek esetén egyenként kell a mérlegre rakni. Eddig ugyanis, ha a mázsára hajtott öt sertésből egy túlsúlyos volt, akkor ez a másik négyen megoszlott, így a maximális árat kapta a gazda. Most viszont, ha csak tízből egy túlsúlyosnak bizonyul, az körülbelül 600 forinttal csökkenti a bevételt. Ahhoz, hogy a gazda „pénzénél legyen”, a többi kilencnek másodosztályúnak kellene lennie. Ez pedig, mint az előzőekben hallottuk, nagy ritkaság. Ide tartozik az is, hogy az egyenkénti mázsára állításhoz 2— 3 segítő emberre van szükség, míg a csoportos felhajtás egyszerű művelet. Elmondták, hogy az új típusú hússertések ezen a tájon hagyományosan tenyésztett tarka sertésekhez képest kevésbé ellenállóak és jóval több törődést igényelnek, s ez a többletmunka nem realizálódik megfelelően az átvételi árak különbségében. Még mindig panaszokat hallottunk a kocakihelyezésekkel kapcsolatban is. A tsz által igényelt 20 kocából most is mindössze tíz érkezett meg. Ezek közül jó néhány nem megfelelő. Ugyanis 125 kilogrammnál kisebb súlyú termékenyített kocákat nem szabadna kihelyezni. A gazdák szerint viszont nem ritka a száz, sőt 95 kilogrammos jószág. Ezek a gyengén fejlett süldők viszont nem mindig képesek még a megtermékenyülésre és a vemhességre. így eshetett meg az is, hogy az utóbbi időben a fialási arány 50 százalékos volt, vagyis minden második megtermékenyített koca fialt csak meg. Természetesen, ha 50 napon belül a gazda jelzi a terméketlenséget, akkor a kocát elszállítják és leírják a gazda tartozását, de az 50 napos tartásért mindössze 500 forint értékű takarmányt szállítanak. Ezt keveslik a gazdák, s mivel tisztában vannak azzal, hogy manapság egy koca milyen nagy kincs, reklamáció helyett megtartják, s megpróbálják saját apaállataikkal megtermékenyíteni. Megemlítették még a gazdák, hogy az intenzív tartási körülmények közül a kisgazdaságokba kerülő állatoknál gyakori az egészségügyi probléma, mivel általában rosszabb tartási körülmények közé kerülnek. Ha pedig gyógyítani kell az állományt, az komoly anyagi veszteségeket jelent. Mikor szóba hoztuk az 1987. január 1-től érvényes új átvételi árakat, akkor sem derült fel különösebben az arcuk. Szerintük ugyanis a takarmányárak emelkedése elviszi a nyereséget. Mikor Szilágyi Antal kisgazdaságában tettünk látogatást, ő és felesége még néhány gondolattal kiegészítette az eddigieket. — Én minden reggel fél ötkor kelek — mondta —, hogy megetessem a jószágokat. Évek óta nem voltunk nyaralni sem, hiszen akkor ki gondozná ezt a 70—80 malacot. Mindig kell lenni itthon valakinek, mert bármi történhet az állatokkal. Megbetegedhet, és ha nem érjük el időben a doktort, akkor oda a sok munka, s hiábaváló volt a fáradozás. j— Mindezek ellenére folytatja? i— Én régen csinálom ezt, már megszoktam, de ha nem változnak lényegesen a körülmények, akkor egy-két éven belül abbahagyom. Legalábbis nagy állománynyal. Éder Tamás Bad Doberan Gyógyfürdő a tengerparton Az NDK-ba utazó magyar turisták leginkább a nagyvárosokat, Berlint, Lipcsét, Drezdát stb. keresik fel. Mások a thürin- giai hegyeket, a Harzot részesítik előnyben. Csak kevesen jutnak el a tengerpartra, ott is mindenekelőtt Rostockba, Wárnemündé- be. Pedig az országnak sok más látnivalója és felkeresésre érdemes vidéke, városa van. Ilyen például a Keleti-tengerhez közel fekvő gyógyfürdő- és üdülőhely: Bad Doberan. Csodálatos vidék ez, hatalmas bükker- dőkkel és láppal, a közeli meredek tengerparttal és tóval. Nem csoda, ha a táj varázsa már sok évszázaddal ezelőtt arra késztetett tizenkét cisztercita szerzetest, hogy kolostort építsen itt. Az egykori kolostor alapjain emelkedik ma a székesegyház, körülötte épült a város. A történetírók szerint Doberant 1186-ban alapították: lakói most készülnek a nyolcszáz éves jubileum megünneplésére. A „fürdő” toldalékot csak később kapta a város. A feljegyzések szerint 1793-ban már voltak fürdővendégek Heiligendamm- ban, az első német tengeri fürdőben. A vendégek rendszerint Doberanban szálltak meg. Heiligendamm egyébként ma a város egyik kerülete. 1820-ban vastartalmú forrást fedeztek itt fel, ami sok nyaralót arra késztetett, hogy a 6 kilométer távolságban fekvő tengerpart helyett inkább az itt A „Molli”, a Bad Doberant Heiligendam- mal összekötő keskenyvágányú vasút is jubilál: száz évvel ezelőtt döcögött először keresztül a városon létesített fürdőt használja. 1850-ben aztán a Conventer-lapályon gyógyításra alkalmas iszapot találtak, azóta a város iszapfürdőiéről nevezetes. fl kuriózumok országa Londonba utazóknak Mire vigyázzon a magyar turista, ha Angliában jár — kérdeztük Gőzön Istvánt, az MTI londoni tudósítóját. — Nagy-Britannia biztonságos helynek számít a magyar turisták számára. Tavaly mindössze 1-2 százalékuk keveredett valamiféle bajba. Elgondolkodtató viszont, hogy egy kicsivel több óvatossággal a problémák jó része elkerülhető lett volna. Bár a gépkocsival érkező turisták száma kevesebb, a legtöbb veszély mégis őket fenyegeti. Biztos minden veztő jó előre készül az ellenkező oldalon való közlekedésre, a balra hajts szabálya mégis számtalan meglepetést, váratlan helyzetet teremt. Különösen az elképesztő londoni forgalomban. Nem árt már otthon jól megtanulni az angol közlekedési táblák pontos jelentését. Bár nincs nagy eltérés az itteni KRESZ- ben, elég egy pillanatnyi kihagyás, és a vezető azonnal visz- szazökken az otthoni rutinba. Sajnos, már halálos baleset is történt ebből. Azt is jó tudni, hogy a gépkocsitolvajok itt nem válogatósak. Egy szegedi turistának például a Wartburgját lopták el, londoni szállodája elől. Turistáinknak egyébként is leginkább a lopásokkal kell számolniuk. Alapszabálynak tekinthető, hogy a költőpénzt ne tartsuk egy helyen. A szállodai szobák drágák, ám nem feltétlenül biztonságosak. Az értékesebb árucikkek megvételét érdemes az utolsó napra hagyni. A közbiztonság jó^ de néhány londoni kerületet nem tanácsos felkeresni. Az ezerarcú London, az andalítóan szép angol vidéki táj felejthetetlen élményekkel gazdagíthatja a turistát. A külföldön amúgy is ajánlatos nagyobb körültekintéssel pedig elkerülhető, hogy a várva várt útból kellemetlen élmény legyen. Fedezzük fel újra Olaszországot! De nem a páratlan értékű művészeti kincsek, hanem a furcsaságok, az eredeti ötletek hazáját. Az Ancona melletti Ri- patransone kisvárosban van például a világ talán legszűkebb, mindössze 43 centiméter széles utcája. Neve sem mindennapi: Via Baciadona — azaz „csókold meg az asszonyt”. Az utcácskába beszoruló testé- sebb turistanők tehát ne csodálkozzanak, ha férfi megmentőik nem elégszenek meg csupán szavakban kifejezett hálával, hanem csókot is cuppantanak arcukra ... Trieszt mellett van Olaszország legnagyobb barlangja, a Grotta Gigante, amelyben kényelmesen elférne a vatikáni Szent Péter bazilika előtti tér. Európa legnagyobb, csaknem kilenc méternyi kerületű olajfája a Rómától északra levő Cannetóban tekinthető meg. Ha valaki kíváncsi a kontinens legmagasabban fekvő borszőlőültetvényére, utazzon el az Aosta-völgy- be, a tengerszint fölött 1300 méter magasan fekvő Mérgesbe. A szicíliai Messina székesegyházban szól Olaszország legnagyobb orgonája, s ugyancsak Szicíliában, Cer- rere Usta közelében látható a világ valószínűleg legnagyobb falfestménye. Alkotója, Fausto de Marini 780 négyzetméternyi sziklafalon álmodta meg a világ keletkezését. A technikai furcsaságok kedvelői látogassanak ei a Párma melletti Fontanellato várba, amelynek egyik tornyában felállítot rafinált tükörrendszer segítségével egy teremből be lehet látni a helység minden fontosabb pontját. Eredeti dolgok láthatók a kisebb múzeumokban. A Piemont tartománybeli Alessandriában a Borsalino cég kalapmúzeumot tart fent. Nem messze onnan, Novarában a látogató az eső elől az esernyőmúzeumba menekülhet be. Aki szereti a vermutot, ott a helye a Turin melletti Pessione Martini múzeumában; az olasz konyha barátait a spagettimúzeum várja Pontedas- sióban, a Riviérán. Hát még a különböző furcsa versenyek és fesztiválok: a sertések 200 méteres futóversenyéről már lekéstünk, de október első vasárnapján a piemonti Al- bában fogadni lehet a szamarak, október utolsó vasárnapján, a Milánó melletti Lacchiarellában pedig a libák futóversenyén. Az ország legcsúnyább embereinek találkozója is lezajlott már májusban, a leghangosabban ordítok vetélkedője júliusban volt. Akik onnan vesztesként, megnyúlt orral távoztak, még mindig pályázhattak babérokra a „leghosszabb orr” versenyén: helyszíne a Bergamo közelében levő Gromo, időpont: július 28. II Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1986. augusztus 7-én. Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 6516,13 6522,65 6529,17 Ausztrál dollár ■ 2715,42 2718,14 2720,86 Belga frank 101,92 102,02 102,12 Dán korona 562,95 563,51 564,07 Finn márka 883,27 884,15 885,03 Francia frank 650,21 650,86 651,51 Holland forint 1872,11 1873,98 1875,85 Japán yen (1000) 284,21 284,49 284,77 Kanadai dollár 3181,85 3185,04 3188,23 Kuvaiti dinár 15130,24 15 145,3915 160,54 Norvég korona 596,54 597,14 597,74 NSZK márka 2108,87 2110,98 2113,09 Olasz líra (1000) 30,66 30,69 30,72 Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban Osztrák schilling 300,12 300,42 300,72 Portugál escudo 30,04 30,07 30,10 Spanyol peseta 32,49 32,52 32,55 Svájci frajtk 2614,59 2617,21 2619,83 Svéd korona 630,89 631,52 632,15 Tr. es Cl. rubel 2797,20 2800,00 2802,80 USA dollár 4393,82 4398,22 4402,62 ECU (Közös Piac) 4451,69 4456,15 4460,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1986. február 18-i közlésnek megfelelően vannak érvényben.
