Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
o 1986. augusztus 6., szerda Megkezdték a sárgarépa betakarítását a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben Fotó: Szőke Margit Battonyai Petőfi Tsz Mérlegen az első félév A Battonyai Petőfi Termelőszövetkezetben is elkészítették a gazdálkodás első félévi mérlegét. Természetesen a mezőgazdaság jellegéből adódóan nem tudnak pontos képet adni az első félév eredményeiről, mivel erősen befolyásolja az időjárás a növénytermesztés hozamait, s június 30-ra még nem állnak rendelkezésre a gabonafélék terméseredményei. Ugyancsak nehéz konkrét helyzetelemzést adni a kiegészítő tevékenységek alakulásáról, hiszen itt év közben is változik a termelési szerkezet. A változó anyagárak, valamint a szabályozó rendszer esetleges módosítása is befolyásolják a mérleg készítését. A növénytermesztés hozamait vizsgálva, elmondható, hogy a kalászos gabonaféléknél a tervezettet megközelítő termésátlagokat értek el, míg az őszi betakarítású növényeknél (napraforgó, cukorrépa, kukorica) egy kedvező időjárást feltételezve, az eredmények meghaladhatják a tervezettet. Az állattenyésztésben a tejtermelés tervezett meny- nyiségét az év végére túlteljesítik. A hízómarha-értékesítésben a második félévben számolnak nagyobb mennyiséggel, s így némiképp túlteljesítik a tervet. Gondokkal küszködtek az első félévben a naposbaromfi- ellátásban, így veszélybe került a broilercsirke-értékesí- tés teljesítése. Jelenleg úgy tűnik, hogy a juhászat húsértékesítési tervét az év végére elérik. A gyapjúértékesítésben már ismertek az idei adatok, eszerint 4 százalékkal maradtak el az előirányzott mennyiségtől. Jelenleg az alaptevékenység főbb ágazatainak várható termelése mennyiségileg teljesíthetőnek látszik. Az árbevételnél a növénytermesztésben némi túlteljesítésre, míg az állattenyésztésnél kisebb kiesésre lehet számítani. összességében elmondható, hogy az alaptevékenység tervezett fedezeti összege az előirányzott körül alakulhat az év végére. A kiegészítő tevékenységek közül elmaradás tapasztalható a vasipari tevékenység árbevételében. Ennek két oka van, egyrészt a partnerek kevesebb munkát kínáltak a tervezettnél, másrészt az új partnerekkel létrejött együttműködés nem hozta meg a várt növekedést. A vasipari részleg termékgyártását csökkenti, hogy a dolgozói létszámon belül nem tudták megfelelően növelni a szakmunkások arányát. Az alumíniumipari tevékenységről az eddigi szűk kapacitáslekötés miatt előreláthatólag le kell állniuk. Az elképzelések szerint az alumíniumüzem épületét a textilipari kooperáció bővülésével egy új tevékenységi formával, a belépő lánckötőgépek üzemeltetésével kívánják hasznosítani. A termelő- szövetkezet varrodája az egyik legmegbízhatóbb részleg, s így biztosan hozza majd a tervezett árbevételt. Az orsózó- és körkötőrészlegnél jelentős túlteljesítéssel számolnak az idén. Gondot okoz a szövetkezet vezetőinek a téglagyár. A kereslet jelentős csökkenése miatt leállították a termelést. A még meglévő félmillió nyerstégla kiégetését is el kellett halasztaniuk a készletek lecsökkenéséig. összefoglalva megállapítható: az ipari tevékenységben árbevétel-kiesésre kell számítaniuk. Az év közbeni termékszerkezet-változtatások, valamint a jövedelmező tevékenységi körök arányának emelése miatt várhatóan terv körüli szinten teljesülnek az igények. Az egyéb kiegészítő tevékenységek (fuvarozás, kereskedelem, felvásárlás stb.) árbevétele az előirányzottnál magasabb lesz. Elsősorban a háztáji felvásárlás emelkedése járul hozzá a jó eredményekhez. A termelőszövetkezet első félévi költséggazdálkodása a takarékosságot tükrözi. Figyelembe kell venni azt is, hogy a második félév költségigénye magasabb az előzőnél. Ennek ellenére bíznak abban, hogy a tervezett költségek szintjét jelentősen nem fogják túllépni. Mint Jócsák István, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, erre az évre 12 millió forint nyereséget terveztek, és a féléves értékelés után úgy látják a szövetkezetben, hogy reális esély van a 10-12 millió forintos. eredmény elérésére. A tsz dolgozói az idén is bekapcsolódtak a szocialista munkaverseny-mozgalomba. Részt vesznek a búza, kukorica és cukorrépa-termelési versenyben. Az állattenyésztésben tevékenykedők bekapcsolódtak a tej- és hústermelési versenybe. A Battonyai Petőfi Tsz-ben nagy hagyománya van a szocialista brigádmozgalomnak. Jelenleg 12 közösség dolgozik a szocialista brigád cím valamely fokozatának eléréséért. Ezek a kis kollektívák lendületet adnak a gazdálkodásnak, és a növénytermesztésben, ha az őszi betakarítású növények hozamai túllépik a tervezettet, bizonyára sikerül teljesíteniük az éves célkitűzést. (verasztó) REK 0 MAGYAR GAZDASÁGBÓL Elkészült az Ikarus—Volkswagen autóbusz prototípusa. Az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében megépítették az Ikarus— Volkswagen kooperációban készült autóbusz első minta- példányát. A cél az volt, hogy a Volkswagen Művekben nagy sorozatban gyártott LT 55—TD típusú tehergépkocsi-alvázon, az Ikarus karosszériájával olyan kis önköltségű autóbuszt alakítsanak ki, amely különösen alkalmas gyermekek és idős emberek utaztatására.fA székesfehérvári gyár konstruktőrei a Volkswagen-alvázra az Ikarus 521-es típus karosszériájának módosított változatát építették fel. A 6,7 méter hosszú, 26 személyes autóbusz homlokfalát úgy alakították ki, hogy az követi a Volkswagen pilótafülkékre jellemző vonalakat. Lépcsőit a szokásosnál alacsonyabbra helyezték, hogy kényelmesebb legyen a felszállás, az utasok biztonságosabb belső mozgásának elősegítésére az üléseknél és az ablakoknál külső védő- és kapaszkodókorlátokat is elhelyeztek. A közepes kategóriájú autóbuszt 102 lóerős, 6 hengeres, turbófeltöltésű, 2400 köbcentis Volkswagenmotor hajtja. A járművet augusztusban Hannoverbe szállítják, ahol a megrendelő teszteli. Törik a dohányt. Törik a dohányt Bács-Kiskun megye ültetvényein, ahol az idén mintegy ezer hektáron termelik a füstölnivalót. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben, ahol korábban kombájnok törték az illatos Virginiát, a minőség javítása érdekében visszatértek a kézi munkához. Százhúsz család műveli a parcellákra osztott száz hektáros ültetvényt. A törés után a nyersanyagot a ter- njielőszövetkezet veszi át, és megfelelő minősítés után közvetíti az ipar számára. Az idén jó minőségű a dohánylevél, az utóbbi napok csapadékos időjárása kedvezett a növény fejlődésének, s különösen a vágott dohánynak valók értek illatosra, aromásra. Kinek (nem) kell a »gmk? Érvek és ellenérvek Már a születésük pillanatában átkozták és az egekbe emelték. Ismételten bebizonyosodott, hogy az új nehezen tör magának utat. A fellángolt viták nem nélkülözték a szenvedélyességet, a szélsőséges vélekedéseket. A vállalati gazdasági munka- közösségek sajátos kettősség hordozói lettek. Tőlük várták a rugalmasságnak és a vállalkozókészségnek azt a dinamizmusát, amely serkentő hatással lehet az iparra, az építőiparra, a szolgáltatásokra. Jónak értékelték, hogy ezek a szervezetek mentesek a bérkorlátozás szabályaitól, nem fenyeget a teljesítmény-visszatartás veszélye. A vgmk teret enged az önálló kezdeményezésnek, az ésszerű kockázatvállalásnak. Mások dühödten ellenezték a megalakulásukat, torzulásoktól féltve amúgy is sérülékeny gazdaságunkat. Akadtak olyanok is, akik a szocializmus anyagi alapjainak a bomlasztásáról beszéltek. A körön kívül rekedtek sérelmezték társaik többletjövedelmét Készítsünk mérleget! Kinek van igaza? Ki jár jól: a vállalat, a szövetkezet vagy a vgmk-tag? A következő hetekben több írásunk ezekre próbál feleletet adni. A kisvállalkozásokat reálisan, nem túlértékelve, de nem is lebecsülve szeretnénk bemutatni. Gazdasági szükségszerűség Kanyarodjunk egy kicsit vissza az időben. Az 1970-es évek első felében sokan bírálták az ipari vállalatok összevonását, hiszen a kisebb és rugalmasabb üzemek hiánya feszültségeket okozott a fogyasztási szükségletek kielégítésében. A gazdasági fejlődésünkre kedvezőtlenül ható külső és belső tényezők is sürgették a változtatást. Ezek az eszmecserék, kutatási eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy 1980-tól olyan gazdaságszervezési intézkedések láttak napvilágot, amelyek az eddiginél ésszerűbb irányt szabtak a fejlődésnek. A nagy iparvállalatok szakemberei, de mások is arra panaszkodtak, hogy e szervezet túlságosan merev rendszerében olykor tehetetlenek, nem bontakoztathatják ki alkotóképességüket. A műszaki értelmiség az „alulfoglalkoztatást” kifogásolta, ahol szinte lehetetlen, a személyiség önmegvalósítása. Főleg a fiatalok állították: a kisebb szervezetekben nagyobb a kísérletezés és a kreatív munka lehetősége. Világosan látni kell tehát, hogy a kisvállalatokkal és az új vállalkozási formákkal kapcsolatos központi intézkedéseket a társadalmi és gazdasági szükségszerűség kényszerítette ki, amely erősítheti a szocializmus gazdasági alapját. A korábbi elméleti csatát azonban a gyakorlat küzdőterén is meg kell vívni. A vita leginkább a vállalati munkaközösségek és az ipari, szolgáltató szakcsoportok körül bontakozott ki. Négy esztemiő telt el a megalakulásuk óta, de létük és nemlétük még mindig beszédtéma az utcán, az értekezleteken, a tudományos felmérésekben. Ilyeneket hallani: ezek az emberek kiszipolyozzák a vállalatot, a gépeket, tönkreteszik, lejáratják a munka becsületét. Hogyan lehetséges az, hogy ugyanabban a műhelyben, ugyanolyan tempóban, munkaidőn túl kétszer-háromszor annyit keresnek, mint a fő- munkaidőben. Arról is gyakran szót ejtenek, hogy a szakszervezet vgmk-ellenes. Pedig elejétől fogva helyesnek tartották a kisvállalkozások különböző formáinak a fejlesztését. Azt viszont nem titkolják: most sem tartják valódi vállalkozásnak a vgm-et, csak a túlmunka sajátságos formájának, amely bizonyos vállalkozási elemeket is tartalmaz. Véleményük szerint az lenne a kívánatos, ha a vállalatok a törvényes munkaidőben szerveznék jobban a termelést, a dolgozók folyamatos munkával jutnának nagyobb jövedelemhez. Csalóka átlagok Az más kérdés, hogy a vgm-ek megalakításához szakszervezeti egyetértésre, véleményezésre nincs szükség. Ez mindenképpen felemás helyzet, mert a szak- szervezetek a «dolgozók élet- - és munkakörülményeit közvetve érintő dolgokba is beleszólhatnak. Hallatják hangjukat a párt- és az állami vezetők, pénzügyi, ellenőrzési szakemberek, vállalati igazgatók. Úva intenek attól, hogy a vállalati munkaközösségeket a szervezetlenségből, hanyagságból és mulasztásból eredő gondok elleple- zésére hozzák létre. Ugyanakkor kívánatosnak tartják: az üzemek sokmilliárdos értéket képviselő gépparkját ne csak 8 órán keresztül, hanem ennél hosszabb ideig tudjuk üzemeltetni olyan vállalati munkaközösségek révén, amelyek tagjai ismerik a gépeket, hiszen ezzel dolgoznak. A vgmk-k és a különböző szakcsoportok eközben élik mindennapjaikat. Az újdonság varázsa és rémülete szűnőben van. Helyét az alapos elemzés váltotta fel. Mert akárhogyan is csűrjük-csa- varjuk, ez a forma leginkább kapcsolódik a vállalatok, a szövetkezetek érdekeihez. Olyannyira, hogy megalakításukat a vállalat vezetői kezdeményezték, illetve segítették. Az elképzelés mindenképpen figyelemre méltó. Különösen az, hogy mozgékonyságuk, piacérzékenységük révén felkutathatják a vállalat kihasználatlan erőforrásait, és azokat a hiánycikkek gyártásának a szolgálatába állíthatják. így többletmunkához juthatnak, jobb lesz az eszközök kihasználása és a népgazdaság, a vevő is jobban jár. Ennek szellemében fogtak hozzá a munkához. A vállalati munkaközösségek száma Békés megyében is állandóan emelkedik. Tavaly év végén 729 vgmk és 143 ipari, szolgáltató szakcsoport működött, 7361, illetve 3362 taggal. Ebből is látszik: arányuk, tényleges szerepük nem nagy. A vgmk-k bevétele 1985-ben 386, a szakcsoportoké 337 millió forintot tett ki, míg az egy tagra jutó átlagos évi tiszta jövedelem 30 ezer 088, illetve 35 ezer 516 forintra rúgott. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 2500—3000 forint különjövedelemre tesznek szert, amely ha jól meggondoljuk, nem is olyan csillagászati összeg. Persze, az átlagok mindig csalókák! Korlátozott lehetűségek Az viszont egyértelmű, hogy a vállalati munkaközösségeknek valójában az eredeti elképzelésektől eltérő szerep jutott. A tapasztalatok szerint megalakításukkor a vállalatokat leginkább az vezérelte, hogy legálisan többletjövedelemhez juttassák dolgozóik egy részét és megtartsák a munkaerőt. Az esetek többségében a vállalkozás, a kihasználatlan kapacitások felkutatása szóba sem került, vagy alig kimutatható. A tevékenységi kör általában a vállalat által gyártott termékek előállítására, illetve ipari, építőipari szolgáltatásokra ' korlátozódik. A munkák nagy részét az anyavállalat rendeli meg, a szerződések kizárják a külső munka vállalását, nem beszélve a lakossági megrendelésekről. Még a szakcsoportok bevételének is mindössze 10 százaléka származik ebből. Saját állóeszközökkel egyáltalán nem rendelkeznek a vgmk-k, az anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat, műhelyt, munkaruhát az anyavállalattól kapják a tagok. A vagyoni hozzájárulás szinte elenyésző, sem a vezetők, sem a munkások nincsenek tisztában ennek fontosságával, hiszen így semmilyen garancia nincs a tevékenység folytatására. Az alapvető bajok egyike, hogy a jelenlegi működési feltételek mellett a vállalatok meglehetősen költségérzéketlenek. A vgmk-ban szerzett jövedelmek ugyanis nem hasonlíthatók össze a főmunkaidős jövedelmekkel, mert nincs ilyen kimutatás, vagy éppen megbízhatatlan. Jellemző: a bérköltségek felhasználására szinte havonta készítenek többféle számítást, a vállalkozásokra kifizetett összegekről azonban évente egyszer tesznek az asztalra statisztikát. Az is elgondolkodtató, hogy a kiegészítő tevékenységgel szerzett tiszta jövedelmek átlagosan 50 százalékkal nagyobbak a megyei vállalati és szövetkezeti bér-, illetve jövedelemszínvonalnál. Mindezek ellenére a vgm-ek megszüntetése éppúgy hiba lenne, mint azt gondolni, hogy hamarosan kiléphetnek szerepkörükből. Ha ez így van, akkor kezeljük őket tényleges helyzetük szerint. Működésük megalapozottságát csak a gazdálkodó szervezetek munkájának ismeretében lehet minősíteni. Az is figyelemre méltó, hogy a megyei vállalatok, szövetkezetek 30—35 százalékában egyáltalán nincs vgmk, szakcsoport. A mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban más forrásból garantálják a többletjövedelmet. Ugyanakkor az egyes ágazatokban a fizikai dolgozók 40—50 százaléka tagja valamilyen kisvállalkozásnak. Aligha vitás: ott célszerű fenntartani a vgmk- kat, ahol egyértelműen bizonyítható, hogy tevékenységük munkaidőalapot bővít, létszámcsökkenés miatti teljesítményt pótol, külső együttműködést vált fel vagy fogyasztói többletigényt elégít ki. Azok megszüntetéséről sem szabad lemondani, amelyek csak névlegesen működnek és ellenőrizhetetlenek. Seres Sándor A társaságok száma Békés megyében: Társasági forma 19*3 1984 1985 Vállalati gmk 291 638 727 Ip. szóig, szakcs. 73 140 143 A taglétszám változása: 1983 1984 1985 Vállalati gmk 2782 6555 7361 Ip. szóig, szakcs. 1734 3240 3*62 Megszűnt és megalakult: 1985 1986. I. > 'V • c megszűnt megal. megsz. megal. Vállalati gmk 61 150 26 10 Ip. szóig, szakcs. 28 26 7 — Bevételek: (ezer forintban) 1983 1984 ' 1985 Vállalati gmk 130 648 299 458 385 782 Ip. szóig, szakcs. 148 472 244 118 337 377 Egy tagra Jutó JSvedelem: (Ft) 1983 1984 1985 Vállalati gmk 28 671 21 216 30 088 Ip. szóig, szakcs. 31 081 33 169 35 516 A PH megyei ellenérzést Igazgatóság adatai alapján.
