Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

1986. augusztus 1., péntek o II battonyai párt-vb tárgyalta A gondok ellenére bizakodnak a MOM-ban IgmUkftM---------------------------------------------­A z elmúlt évtizedben négy alkalommal számoltatta be tevékenységéről a MOM bat­tonyai gyáregységét a nagy­községi pártvégrehajtó-bi- zottság. Legutóbb 1984 jú­niusában adtak számot mun­kájukról, a gondokról, a fel­adatokról és tennivalókról a gyáregység vezetői. Az az­óta megtett útról a közel­múltban számolt be a pórt nagyközségi végrehajtó bi­zottságának a gyáregység ve­zetése. * * * Megállapítható, hogy a termékszerkezetben változás nem történt. Továbbra is a háromtípusú horgászorsó és a négytípusú közvetett mű­ködésű pótkocsi légfékszelep gyártása folyik. Üj fejlesz­tésként találkozhatunk az automatikus visszaforgásgát­lóval ellátott horgászorsóval és napjainkban a legkisebb orsó műanyag változatával. Az elmúlt év második felé­től jelentősen visszaesett a piaci kereslet, elsősorban a horgászorsóknál. A megren­deléseket a Triál mondta vissza. A szocialista export- lehetőségek mérsékeltek. A kereslet csökkenése miatt a mechanikus gyártás terüle­tén szabad kapacitás kelet­kezett. A kapacitások lekötésére egyre szélesebb körben anyagmentes bérmunkaválla­lást vezettek be. Ennek két­harmada fémcsiszolás és -fes­tés, egyharmada forgácsolás. A jelentős fejlődést jól mu­tatja ezen a területen, hogy az 1984-es 3—4 százalékról napjainkra 20 százalékra nőtt a bérmunka árbevétele. 1985 második félévétől, amikor közvetett tőkés bérmunká­hoz jutottak, indult nagyobb mérvű, ilyen irányú vállal­kozásuk. A gyáregység ve­zetői fontosnak tartják, hogy a meglevő munkaerőt haté­konyan foglalkoztassák és a létszámot megtartsák. A létszám összetételében kedvező változások tapasz­talhatók. Emelkedett a szak­munkások aránya, elsősor­ban forgácsoló- és mechani­kai műszerész szakmádban. Szerényebb nyereséggel, de többé-kevésbé elégedetten zárták az első félévet a Ma­gyar Hűtőipar Békéscsabai Gyárában. E látszólagos el­lentmondás okairól kérdez­tük Horváth Imre főkönyve­lőt. — Miért mondható jól si­kerültnek a félév, annak el­lenére, hogy a nyereség csök­kent? — Gyárunk működésének alapfeltétele a kiegyensúlyo­zott nyersanyagháttér. Ez biztosított. Tudatosan törek­szünk arra, hogy a szerződé­sekben lekötött alapanyag­mennyiség 5—10 százalékkal haladja meg a szükségeset. Komoly nyereségkiesést okozott a raktáron maradt zöldborsó. A korábbi évek­ben tapasztalt alapanyaghi­ányt megszüntetendő, erőfe­szítéseket tettünk minél több zöldborsótermelő bevonásá­ra. Ez, valamint a bő termés eredményezte, hogy tavaly jelentős mennyiséget vásá­roltunk fel. A terven felüli mennyiségnek azonban nem volt meg a piaca. Ráadásul kénytelenek voltunk külföl­dön raktározni, ennek a költ­ségeit pedig dollárban kellett elszámolnunk. A reklámkam­pány sem hozott eredményt, így a felesleget eladtuk to- vábbfeldolgozásra. A veszteségek ellenére folytatták a termékszerke­zet-váltást, a technológia megújítását. Készítményeik­ben jórészt a hagyományos zöldségfélék a meghatározó­ak, ezek aránya alkalmazko­dik a piaci igényekhez. A 20 ezer tonna nyersanyagból 18 —19 ezer tonna készterméket állítanak »lő,'ennek jelentős része (5 ezer tonna) zöldbor­só, második helyen áll a zöld­bab (3 ézer tonna), és 2—3 ezer tonna a feldolgozott gyökérféle, illetve a vörös­A jövő záloga továbbra is a szakmunkásképzés, vala­mint a felnőttoktatás erősí­tése, a szakmai műveltség szintjének növelése. A gyáregységben a jöve­delem az elmúlt két év során mintegy 20 százalékkal emel­kedett. Mindezt elősegítette az ösztönző csoportos norma­órabérezés bevezetése. A munkaszervezést gyakran hátráltatta az alkatrészek kései beérkezése. Így a ter­melés ütemtelensége munka­ellátási gondokat okozott, de a vállalt bérmunkákkal és munkaidőbankkal ezt ellen­súlyozták. (Munkaidőbank: amennyiben alkatrészhiány miatt nincs terhelés, a dolgo­zók rövidített műszakban dolgoznak vagy csúsztatnak. Ilyenkor az időt a vállalat megelőlegezi. Az alkatrész beérkezése után a túlmunka nem túlórában történik, ha­nem-a megelőlegezett időt kapja vissza a vállalat.) A gyáregység dolgozói megér­tették és támogatják az ilyen irányú törekvéseket. Több területen nagyobb önállóságot élvez a gyáregy­ség, mint korábban. így a termelési tervek kidolgozá­sánál a központtal közösen a helyi adottságokat alapul vé­ve döntenek. A szabad ka­pacitások lekötése, valamint a szerződések, megállapodá­sok aláírása önállóan törté­nik. Az elmúlt két év során 6 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére, a gép- járműpark bővítésére. * * * A VII. ötéves terv indítása hasonló volt a korábbi évek­hez. Januárban alapanyag- és alkatrészhiány nehezítette a termelést, majd ezt köve­tően felgyorsult a munka­végzés. Az idei év első fél­évében az első negyedév ter­melési értéke csaknem azo­nos volt a júniusival. Mind­ez jól érzékelteti a változó termelési ütemet. Továbbra is fennállnak az értékesítési problémák, a készáru 40 szá­zaléka szocialista exportra került, míg 5 százalékát bel­földön értékesítették. A meg­levő többi termék kiszállí­hagyma, amely a piaci kö­vetelmények ingadozása el­lenére határozottan növekvő 'mennyiségű. Természetesen keresik az új lehetőségeket, kísérletez­nek mini kukorica, cukor­borsó, ceruzabab nagyobb mennyiségű eladásával, az előfőzött zellerrel és zöld­spárga bevezetésével. Sikert arattak a kereskedelemben az eddigitől eltérő módon fel­dolgozott termékeik, a hasá­bolt, vagy csíkokra szelt pa­radicsompaprika, sárgarépa. A ’84-es termeléshez ké­pest 900 tonna vegyesfőze­lékkel többet tudtak előállí­tani. jórészt annak a csoma­gológépnek a segítségével, amelyet a tőkés hitelkeretből vettek. A gyár számára elő­nyös a lizing. Ilyen módon jutottak egy előfőző-fagyasz- tó gépsorhoz, ezzel 100—150 tonna zöldspárgát tudnak gyártani, színesítve a ter­mékskálát. Felújították a ré­gi mirelite-üzemet, itt húsos, tésztás ételféleségeket gyár­tanák, például bolognai spa­gettit, milánói makarónit. Egy kismamaműszakban ter­melnek, ez a munkaerő fog­lalkoztatása szempontjából is jó, ugyanis az 550 dolgozó több mint a fele nő. Az utóbbi évek beruházá­sai 50 millió forintot tettek ki. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy-pozícióikat a tő­kés piacokon megőrizték. Bár egyre több terméket expor­tálnak. terveiket nem tudták teljesíteni. Nemcsak a kivi­tel, de a belföldi eladások sem érték el a kívánt szin­tet. Mégis van okuk az elége­dettségre: a nehéz körülmé­nyek ellenére is talpon tud­tak maradni, termékeik meg­felelnek a piaci igényeknek. Illyé» Edit fásra vár. A jelenlegi hely­zetet alapul véve és ismerve a horgászorsó- és pedálsze- lepigényeket, gyártmányvál­tásra készülnek. A piaci elő­rejelzések késztetik a gyár­egységet profilváltásra. Tovább kívánják fejleszte­ni az anyagmentes bérmun­kát és a tervidőszak végére a jelenlegi 15 százalékos ka­pacitáslekötést 30—40 száza­lékosra szeretnék növelni. A VII. ötéves tervben a gyár­egységi árbevétel szinten tartását határozták el. Az idei 76 millióról 1'990-re 80 millióra kívánják növelni, a létszám szinten tartása mel­lett, árbevételüket. Mindez azt jelenti, hogy a gyáregység a VII. ötéves tervben nem tud besegíteni a nagyközség szabad munka­erő-kapacitásának lekötésé­be, de a meglevő 220 dolgo­zó hatékony foglalkoztatását biztosítja. A beszámolóban szó esett arról is, hogy a 28 tagú pártalapszervezet irányító tevékenységével jól segíti a gazdasági munkát. A szakszervezet 86 százalékos szervezettséggel működik, céljuk a tömegbefolyás to­vábbi erősítése. A fiatalok megtalálták helyüket a gyár­egységben, a KISZ-szervezet tevékenysége egyre inkább javul. * * * A battonyai nagyközségi párt-végrehaj tóbizottság a beszámolót követően megál­lapította, hogy a MOM he­lyi gyáregységében a megle­vő gondok ellenére bizakod­nak a jövőben. A gazdasági és pártvezetés, valamint a tömegszervezétek mindent megtesznek azért, hogy tel­jesüljenek a kitűzött célok. Mindehhez hozzájárul a rugalmas termékszerkezet­váltás, a piackutatás, a dol­gozók szakmai műveltségé­nek javítása és szorgalma. Battonyán úgy látják, hogy az ipartelepítés révén olyan gyáregységgel rendelkeznek, amely hozzájárul a nagyköz­ségben meglevő munkaerő foglalkoztatásához, a fiata­lok helyben tartásához. Verasztó Lajos Kinyitott a rozsmalom Csongrád megye egyetlen rozsmalmában, Mórahalom községben a gépi berendezé­sek nyári felújítása, nagyja­vítása után csütörtökön meg­kezdték az alföldi homokvi­dék kenyérgabonájának őrlé­sét. Csongrád megye Duna— Tisza közi homokvidékén az utóbbi években ismét „di­vatba jött” a rozstermelés, növekedett a vetésterület. Ennek egyik magyarázata, hogy a rozs olyan talajokon is jól megél, ahol más gabo­na termesztése nem gazda­ságos. A másik ok pedig az, hogy a korszerű táplálkozási szokások terjedésével egyre többen keresik és fogyaszt­ják a rozskenyeret, illetve a rozs és a búza együttes fel- használásával készülő házi sütésű kenyereket. Az ilyen sütőipari termékek kevesebb keményítőt, annál több fe­hérjét, rostanyagokat, vita­minokat tartalmaznak. Csúcstechnológia A hazai ruhaiparban eddig nem alkalmazott csúcstechnoló­gia várja hamarosan a Szegedi Ruhagyár egyik üzemrészének kollektív szabadságról visszatérő dolgozóit. Távollétükben szerelik fel ugyanis azokat a konfekció- ipari berendezéseket, amelyekhez az NSZK-beli Pfaff céggel kötött kölcsönbérleti szerződés révén jutott a vállalat. Munkába állí­tásuk a minőség javítása mellett várhatóan húsz százalékos ter­melékenységnövekedést eredmé­nyez. Félév után a csabai hütöházban • • Külföldre utazóknak n Párizsban szép a nyár Akik az idén Franciaországot választják külföldi nyaralásuk terepéül, rengeteg szép és néhány egészen új látnivaló között válo­gathatnak. Pénzüket és úticéljaikat érdemes jó előre megtervezni és beosztani, mert az ország nagy kiterjedésű és Nyugat-Európa átlagához képest bizony drága. Mivel a turisták túlnyomó többsége Pá­rizsba igyekszik, érdemes felkeresniük né­hány olyan látnivalót, amely az utóbbi hó­napokban került a közönség elé, s így nem található az útikönyvekben. A Sale-palo- tában, a történelmi Marais negyedben meg­nyílt a Picasso Múzeum, amely teljes át­tekintést nyújt időrendi elrendezésben és okos, rövid magyarázatokkal a gazdag élet­műről — ragyogó anyaggal. Akik a Louvre- ot felkeresik, ne mulasszák el megnézni a külön bejáraton elérhető divatmúzeumot. Párizshoz közel esik a két legnevezete­sebb francia kastély — Versailles és Fon­tainebleau. Idén nyárra a restaurátorok mindkét kastélyban befejezték egy-egy sor történelmi lakosztály felújítását. Mindkét hely közel van a fővároshoz, vonattal is könnyen elérhető, különösen Fontainebleaut érdemes felkeresni, mert itt a kastély lát­nivalói 15 teremből álló pazar Napóleon­emlékmúzeummal bővültek. Aki pedig már eljutott Fontainebleau-ba, ne mulassza el megtekinteni az útbaeső Barbizon falucs­kát. Ez egyetlen múzeumként őrzi a múlt századi festőiskola hangulatát, legszebb fo­gadója falán emléktábla hirdeti, hogy Paál László is évekig falai között lakott. Ugyan­ott érdemes megtekinteni a szép sziklás fontainebleau-i erdőt, a barbizoni festők kedvelt témáját. A Párizsból távolabbra is kiruccanó, el­sősorban autós turistáknak két úticélt ér­demes megfontolniuk. A Loire völgyének jó része egynapos kirándulással is bejár­ható, amibe „belefér” 2-3 szép kastély meg­tekintése. Aki viszont inkább szép tájat keres, az induljon el a Szajna völgyébe, amely sokkal látványosabb és mellesleg olyan szépségeket is kínál, mint a XII. szá­zadi Mantes-i templom, szinte a párizsi Notre Dame élőképe, vagy Claude Monet múzeummá átalakított háza és műterme Givernyben a tündéri vízililiomos tóval. Még két megjegyzés Párizshoz: aki ti­pikus párizsi revüt szeretne látni, a Folie Bergere-t válassza, nemcsak azért, mert a művészeti vezető Gyarmathy Michel, ha­nem azért is, mert a többiben általában vacsorával vagy pezsgővel együtt jóval drá­gábban adják a hasonló látványt. Végül kevesen tudják, hogy a híres Sevres-i por­celángyár nagyszerű múzeuma gyakorlati­lag Párizs külvárosában van és metróval könnyen elérhető. Mivel Franciaország elég drága, néhány költségkímélő tanács. Aki gépkocsival érke­zik, ha teheti, kerülje az autópályákat, mert ott elég borsos díjat kell fizetni. A szuper- benzin literje átlag 4,6—5 frankba kerül, külvárosban, falun azonban olcsóbb. Pá­rizsban a legolcsóbb szálloda is belekerül fejenként és naponként 120 frankba és más­fajta olcsóbb szálláshely — kemping, fizető­vendég-szolgálat — nemigen van. Ez az alsó értékhatár vidékre is vonatkozik. Aki gép­kocsival érkezik, keressen alkalmas és legális parkolóhelyet, mert a párizsi for­galommal nyáron sem érdemes küszködni. A metró gyors és mindenhová elvisz. A je­gyeket tízesével érdemes venni, mert sok­kal olcsóbb, mint egyenként. Tíz jegyből ál­ló Carnet ára .27,50 frank, de válthat a tu­rista heti bérletet is, ami korlátlan föld­alatti és autóbuszhasználatra jogosítja. Még valamit a gépkocsikról: csak parkolásra en­gedélyezett utcán hagyjuk, mert a rend­őri lelakatolás vagy elszállítás veszélye na­gyobb, mint a feltörése és a kocsi vissza­nyerése ilyenkor drága mulatság. A múzeumok és kastélyok belépti díja 18- 25 frank, vasárnap sok közülük féláron lá­togatható, a Louvre pedig ingyen. Kedden sok helyen szünnap van. Étkezés: Párizsban is nagyon elszaporod­tak az amerikai típusú gyorsbüfék, ahol hot dogot, hamburgert és hasonló meleg, út­közben is majszolható ennivalót 25-20 frankért lehet kapni. A vendéglők kínálata igen széles, turistamenüket (2-3 fogás) már 35 franktól lehet kapni, a bőségesebb bele­kerül 80-ba is. A szállodai tarifákban a reggeli általában benne van, de nem túl bőséges. A mozikban egységes helyárak vannak, Párizsban ez átlag 25-30 frank. László Balázs (Párizs) A Diadalív Párizsban Vigyázat, törökök! Iz MNB hivatalos devizaárfolyamai A törökök számára már évek óta nagyon veszélyes szakasznak számít a Razanj- tól Nisen keresztül a jugo­szláv—bolgár határig húzó­dó, mintegy 150 kilométeres útszakasz. Nyaranta megis­métlődik a régi dolog: a nyugat-európai országokban dolgozó törökök hazafelé tartanak, nyári szabadságra igyekeznek, és épp ezen a szakaszon éri utol őket a ki­merültség, a fáradtság. Ren­geteg a közlekedési szeren­csétlenség, gyakran egész tö­rök családok vesztik életü­ket. Az illetékesek megpró­báltak javítani a helyzeten, az út menti motelekben tö­rökországi szakácsokat al­kalmaztak, hogy rábírják a kimerült török vezetőket a pihenőre. Ez az igyekezet sem járt sikerrel, a szállo­dákból, motelekből már ré­gen hazatértek a török sza­kácsok. Ez az útszakasz nemcsak a törökök számára Veszélyes, hanem mindenki számára, aki ott közlekedik. A közel­múltban egv hét alatt mint­egy 10 baleset történt, voltak halottak, sérültek is, és az anyagi kár is nagy. A nisi közlekedési rendőr­ség a török vezetőkkel kap­csolatban a tegnapelőtti ese­tet említi tipikusként. A si- cevói szorosban baleset miatt Amokfuló autósok a szerbiai utakon fél órára leállt a forgalom. A kimerült török vezetők azon nyomban elaludtak a vo­lánnál. A közlekedési rend­őrök alig tudták felébreszte­ni az alvó sofőröket, hiába kapcsolták be a szirénákat, hiába zörögtek be a kocsik ablakán, hiába kiáltoztak, a törökök tovább aludtak. A közlekedési rendőrök szerint a török állampolgá­rok rohannak, sietnek haza, és az ilyen ámokfutás köze­pette egyáltalán nem tartják be a szabályokat, záróvona­lon előznek, ott állnak meg, ahol akarnak, de különösen a veszélyes kanyarokban nem tartják be a követési távolságot, úgyhogy a soro­zatos összeütközések elkerül­hetetlenek. A közlekedési szabálysértésekért alig haj­landók büntetést fizetni, az út menti parkolóhelyeken pedig rengeteg szemetet hagynak maguk után. Kimerültek, fáradtak, ide­gesek, gyakran összetűznek a rendőrökkel. A nisi fogház­ban közlekedési szabálysér­tés miatt 30 napos bünteté­sét tölti egy török vezető, aki a sicevói szorosban meg­támadott egy közlekedési rendőrt, amikor egy másik török vezetőnek akart segí­teni, hogy járművét bizton­ságos helyre parkolja. (Tanjug) Érvényben: 1986. augusztus 1-én Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár ECU (Közös Piac) 4448,71 vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban 6588,10 6594,69 6601,28 2635,52 2638,16 101,65 101,75 559,20 559,76 883,69 884,57 648.63 649,28 1867.16 1869,03 286.63 286,92 3201,56 3204,76 15 251,60 15 266,87 15 282,14 595,66 596,26 596,86 2104,35 2106,45 30,63 30,66 299,27 299,57 30,12 30,15 32,61 32,64 2621.76 2624,38 633,79 634,42 2800,00 2802,80 4419.76 4424,18 4453.16 4457,61 2632,88 101,55 558,64 882,81 647,98 1865,29 286,34 3198,36 2102,25 30,60 298,97 30,09 32,58 2619,14 633,16 2797,20 4415,34 Gyémántváros Briliánsgyűrűt kap ingyen mindenki Amsterdamban, ha felkeres egy gyémántcsiszoló­műhelyt. További feltétel: ép­pen tízezredik látogatónak kell lenni, és a megfelelő műhely­be kell betérni. Az ajándékot az amsterdaml gyémánttőzsde ajánlotta fel, így ünnepli városa, mint gyé­mántváros. fennállásának négy­századik évfordulóját, méghoz­zá egész évben, ami érthető, hiszen Amsterdam gazdaságát és felvirágzását köszönheti a drágakőnek. Ma is zömmel kisüzemek csi­szolják a drágakövet. A kíván­csi turista a megadott időben felkeresheti ezeket, még tájé­koztatást is kap a szakma egyik-másik titkáról. Az As- scher üzem bemutatótermében szabályos oktatást tartanak, üvegből készült utánzatokon mutatják be, mi történik a gyé­mánttal. amíg a bányából az ékszerüzletekbe jut. Asscherék örök büszkesége a 3 ezer ka­rátos. azaz valaha 60 dekát nyomó kő volt. Az idén sze­rényebb ,, mutatványa” van Amsterdamnak: egy 42 karátos fekete gyémánt, ami rendkívül ritka. Valaha, nyersen, 125 ka- rátot, azaz 2.5 dekát nyomott, ám drágakövet kellett csiszolni belőle. Három évi munkába telt. A Rembrandt nevet kap­ta. jelezve: Hollandiában mű­vészetnek tartják a gyémánt­csiszolást . . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents