Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

1986. augusztus 4., hétfő S-ben láttuk, megkérdeztük: ...és a Békés megyei tervezők? Lapszél Példaképeink Bevallom és nem szé­gyenkezem: alsós gimnazis­ta koromban (ez akkor volt, amikor még nyolc osztályos volt a gimnázi­um) Dobó István volt a példaképem. Közben egy kicsit Bornemissza Gergely is. Mindkettőjükkel Gárdo­nyi Géza Egri csillagok cí­mű (minimum tizenötször elolvasott) történelmi regé­nyében találkoztam. Itt váltak példaképeimmé, pe­dig már akkor is tudtam, hogy a hadjáratok, várost­romok, csatározások ember­életeket követelnek, hogy a halálsikolyok rettenetesek, és hős lehet valakiből, de élő ember már sohasem. Mégis olyan szerettem vol­na lenni, mint Dobó Ist­ván, mint Bornemissza Gergely. Olyan hatalmas­lelkű, olyan elszánt, olyan bátor, olyan hazaszerető. És (csoda-e, hiszen ebben a „játszmában” nem indif- ferens az író sem) olyan, mint Gárdonyi. Ezt is be­vallom, és nem szégyenke­zem. Az a Gárdonyi, aki néptanító, aki „lámpás”, aki bölcs, aki, a- népiélek pontos ismerője, aki barát­ságos, biztató mosolyé. Olyan igazi emberforma. Kívül és belül. Aztán Zéta is szerettem volna lenni, a Láthatatlan emberből, majd nem sokkal később Kosztolányi Dezső Esti Kornélja csábított, pedig ő nem is volt kötelező olvas­mány ... Apropó: kötelező olvas­mány. Vajon most meny­nyire veszik komolyan ak­kori magamhoz hasonló korú diákok azt, hogy kö­telező olvasmány? Elolvas­sák-e egyszer (netán tizen­ötször?!) a kötelezővé tett irodalmat? Hogy megis­merkedjenek olyan regény- és valóságos hősökkel, mint az én Dobó Istvánom. Bornemissza Gergelyem? Meg Gárdonyi Géza? Az egri remete. Tudják-e azt, hogy „egri remete”? Aztán az is eszembe jut most, hogy miféle becsüle­tük van a kötelező olvas­mányoknak? Illetve, hogy van-e becsületük. Hogy a tanár mennyire és hogyan kéri számon? Hogy az iro­dalomtanításnak úgy ré­sze-e, ahogyan volt az én alsós gimnazista koromban, a nem véletlenül jó nevű orosházi gimnáziumban? Nem mondom azt sem, hogy csak az irodalom szolgáltat példaképeket. Akiket választhat a ka- mászember, akikhez ha­sonló lenni szeretne. Te­remtek (és teremnek) pél­daképek másféle téreken is, habár néha megrendülök ebben a hitemben, mert nézzek bárhová, inkább olyanokat látok, akikhez hasonlítani ifjúkoromban nagyon nem szerettem vol­na. És ezek az antihősök, negatív példák itt nyüzsög­nek körülöttünk. Az ut­cán, a mozifilmekben, a té­vében, a rádióban, a köz­életben is, bizony. Ha pe­dig mégis ráakad a kutató tekintet, akarat egy, pó­lyán igazi, tiszta, remek emberre, elfintorít rá a ké­telkedés: mi végből pedá­lozik ez az ürge? Nem lehet egyetlen hasá­ban elmondani mindent, rengeteget kell gondolni is hozzá. Ha ezt teszik, tisz­telt olvasóim, már nem ki­áltottam pusztába téblá- boló, bizonytalankodó, de mindenképpen jóindulatú szavaimat. Akkor talán az is előfordulhat, hogy egy hozzám hasonló korú a szomszédék gyerekének a kezébe nyomja az Egri csil­lagokat, vagy (ha nagyobb az az ifjú) Moldova köny­vét A pénz szagáról. Hogy felfedezhesse: mennyi arca van a világnak. Példaképeink, merre vagytok? Sass Ervin A televízió tegnap esti Hét című műsorában láthat­tunk egy budapesti tervező vállalatról készített riportot. Kalmár György riporter kér­dései nyomán a vállalat dol­gozóinak válaszaiból az de­rült ki, hogy ma elsősorban azok a tervezők érvényesül­hetnek, akik utána mennek a munkáknak, vállalkoznak, s nem csupán a megrendelé­seket várják. A riport kap­csán felhívtuk dr. Körösfalvi Pált, a Békés Megyei Ter­vező Vállalat igazgatóját, ők hogyan gazdálkodnak lehe­tőségeikkel? — Jelenleg elsősorban la­kóházakat tervezünk, évente mintegy 800—1000-et, de ez csak egy része a munkánk­nak, hiszen ipari létesítmé­nyeket, iskolákat, óvodákat is tervezünk, s még sorolhat­nám mi mindent. — Az igények egyre nő­nek, Bírják-e erővel? — Igyekszünk lépést tarta­ni az idővel, s a mindenkori igényeknek megfelelni. A közelmúltban például ma­gánépíttetői szolgáltató iro­dát létesítettünk. Itt elsősor­ban típusterveket forgalma­zunk, de az érdeklődőknek szakmai tanácsokkal is szol­A Fotó című folyóiratban közzétett felhívás nyomán tegnap délután harminc amatőr fotós érkezett az or­szág minden tájáról, hogy részt vegyen az augusztus 3- tól 9-ig tartó gyulai alkotó­táborban. A munkát Bánfi Barnabás, a gyulai művelő­dési központ fotószakkörének vezetője irányítja: — Eddig kétévente a Szé­kely Aladár alkotótáborba hívtunk magas szinten fotó- zókat. Ügy gondoltuk, hogy az idén olyan amatőrök szá­mára nyitunk tábort, akik szükségesnek érzik, hogy át­fogó, részletes képet kapja­nak a fotózásról. Három év­re terveztünk: az idén fotós és esztétikai alapismereték­ről. fotótörténetről hallgat­gálunk. Legújabban pedig — ez már más terület — építés- tervezőink társadalmi szer­ződés keretében szakmai se­gítséget nyújtanak a hozzánk forduló községeknek. — Változtak-e mostanában a feladataik? —- Míg korábban főleg újabb épületekre kaptunk megbízásokat, most elsősor­ban átalakításokat, rekonst­rukciókat bíznak ránk. — A Hét-ben szóba került a menedzser típusú magatar­tás is... — Mi már több éve lénye­gében a vállalkozói szemlé­letet helyeztük előtérbe, ami annyit jelent, hogy nem vá­runk a megrendelésekre, ha­nem egyszerűen utána me­gyünk a munkáknak, gya­korlatilag úgy is lehetne fo­galmazni, hogy felderítjük a lehetséges feladatokat. — Mi az, amire ma legin­kább oda kell figyelniük? — Egyre nagyobb az igény, s tegyük hozzá, joggal, hogy az épületek és a környezet összhangja meglegyen. Ez végül is természetes. S mi igyekszünk ezen igényeknek megfelelően dolgozni. nak előadásokat, a következő években pedig mélyítenénk a megszerzett ismereteket. — Hogyan épül fel a tá­bor programja? — Délelőtt és délután elő­adások lesznek a Gyulai Er­kel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kollégiumá­ban, egyébként itt is laknak a hallgatók, de ezen túl a gyakorlati munkára fektetjük a fő hangsúlyt. Nagyon sok felvétel készül majd Gyulá­ról, s reméljük, több olyan kép is születik, amely új szemszögből mutatja be a várost. A tábor tegnap nyílt meg, s a munkába bárki, aki a fo­tózás iránt érdeklődik, be­kapcsolódhat. Sz. M. Törökök a várfalak alatt Az 1566-os ostrom után 420 évvel a Törökországból érkezett „Yesilköy” népi együttes igyekezett meghódítani a gyulai kö­zönséget, sikerrel. Az ifjú török táncosok szerdán Békéscsa­bán is fellépnek, a szabadtéri színpadon Fotó: Béla Ottó P. F. Fotóstábor Gyulán Vonalban vagyunk Mindenki közlekedik, ezért nyilván min­denkit érint az a téma, melyben „Vonal­ban vagyunk” délután kettőtől este hét óráig. A 27-844-es telefonnál Balta János rendőr őrnagy, a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közleke­dési osztályának vezetője és munkatársai várják olvasóink telefonhívásait. A té­ma elsősorban a közlekedés, a baleset­elhárítás, a közbiztonság és a rendőri intézkedések, de bármilyen más kérdés­ben is várjuk jelentkezésüket. Téhát: hétfőn 2-től 7-ig vonalban vagyunk a 27- 844-es telefonon. Harmadik éve rendezi meg nagy sikerrel és népszerűséggel az eleki művelődési ház a nyári bátyus sváb bálát. Mint ed­dig is, most is nemcsak Elekről, Gyuláról érkeztek sokan, hanem eljöttek többen azok is, akik 40 évvel ezelőtt kerül­tek ki Nyugat-Németországba Fotó: Béla Ottó Fotósok, figyelem! Olvasóink a hozzánk írt leveleiket néha fotókkal is illuszt­rálják. Rendkívül ritkán kapunk viszont olyan fotókat, ame­lyek önállóan is megállják helyüket. Pedig sokan szeretnek és tudnak fényképezni. Hozzájuk szól felhívásunk. Pályázatunkkal azoknak akarunk lehetőséget biztosítani, akik fotóapparátusukkal szeretik figyelemmel kísérni az élet érdekes pillanatait és képesek lencsevégre kapni azokat. A legtartalmasabb, legjobban komponált és kivitelezett képek helyet kapnak a Népújságban, s az alkotókat könyvjutalom­ban részesítjük. (Címünk: Békés Megyei Népújság, 5600 Bé­késcsaba. pf.: 111. A borítékra, kérjük, írják rá: „Fotópályá­zat”.) Üt perc telefon Mezíiberény, Serény Aruház: 51-013 A telefonnál Várhalmi Márton, az áruház igazgató- helyettese. — A Berény Áruház jól ismert Mezőberény környékén is. Mond­ják, hogy Békéscsabáról is jár­nak át vásárolni, nem is ritkán. Mivel magyarázza ezt? — 1974-ben nyitottunk, áruházunk alapterülete 1610 négyzetméter. Mindig (most is) arra törekszünk, hogy ki­vételesen jó áruválasztékot kínáljuk. Áruházunkban öt osztály várja a vásárlókat: méteres és ruházati, kötött­áru, cipő, vas-műszaki és kultúrcikkosztály. Az idei, 1986-os forgalmi tervünk 113 millió forint. Ebből az év el­ső hat hónapjában 62,5 mil­liót teljesítettünk. Köztudott, hogy a kereskedelemben a második félév az erősebb (gondoljunk az őszi és főleg a karácsonyi vásárra), így megalapozott, hogy a tervet teljesítjük, talán túl is szár­nyaljuk majd. Az idén kife­jezetten jobb a ruházati el­látás, amit azelőtt csak bu­tikokban talált meg a heré­nyi, vagy a környékbeli vá­sárló, most nálunk is meg­találja. Különösen nagy a vá­laszték bakfisruhákból, blú­zokból, szoknyákból... Ta­valy hiánycikk volt a gyer­mekszandál, az idén már nem; zokni, harisnyanadrág­választékunk pedig azóta bő­vült lényegesen, hogy köz­vetlenül a gyulai harisnya­gyártól kapunk árut. A vas­műszaki osztály gázkészülé­kekből nyújt nagy kínálatot, és sokféle háztartási kisgé­pet is tartunk. — Van-e létszámgondjuk? — Van is, nincs is. Negy­venötös létszámkerettel gaz­dálkodhatunk, csak a leg­végső esetben veszünk fel szakképzetlen eladókat. Szo­kás nálunk, hogy a kisma­mák hamarabb visszajönnek dolgozni. — Ml lesz az áruház legköze­lebbi, nagy eseménye? — A ma kezdődő szezon­végi nyári vásáron csaknem 1,5 millió forintos árukész­lettel várjuk a vásárlókat, nyári ruházati cikkekkel, mé­teráruval, lakástextillel és egyebekkel. Harminc—negy­ven százalékos árengedmény­nyel árusítjuk ezeket. — Mikor nyitnak? — Mindennap reggel 8 óra­kor, hétfőn is, és rövid ebéd­szünet után este 6' óráig le­szünk nyitva. (s—n) | 12 Ft/db Szombaton, a békéscsabai piacon járva, egy pillanatig úgy tűnt ■ számomra, mintha február lenne. Mi tagadás, jólesett volna egy kis hideg, lehet, ezért is örültem egy pillanatig a váratlan lát­S ványnak. Miről is van szó? Egy táblát láttam valamelyik stan­■ dón, ez állt rajta: 12 Ft/db. Paprikát kínáltak ennyiéig. Az igaz, ■ szép, nagy paradicsompaprikák voltak. Azt hittem, valamiféle tévedés van a dologban, ezért megkér­■ deztem az eladót: tényleg ennyibei kerül egy darab? A válasz ■ egyértelmű volt. Igen. Vajon miért, forszíroztam tovább, hiszen másutt már, öt forintért is lehet egy kiló tisztességes húsú pap­; rikát venni, noha az is igaz, azok kisebbek. A válasz egyszerű volt. Ez most újdonság, s az emberek vevők az ilyesmire. Hát, nem tudom. Én mindenesetre a kisebb fajtából vettem egy kilót. Otthon összeszámoltam: öt forintért 12 darab paprikám lett. ; p. t. HÍREK Hfrügyeletünk 19' óráig hív­ható, a tele- 0%“! APA fonszámunk: LI"0 OU Hlrügyeletes: Pénzes Ferenc MA: DOMONKOS NAPJA A Nap kél 5.25 — nyugszik 20.16 órakor A Hold kél 3.21 — nyugszik 20.08 órakor ÉVFORDULÓ Kilencven éve született Marcaliban Lengyel József (1896—1975) Kossuth-díjas író és költő. IDÖIÁRÓS Szombatra virradóra az ország területén hidegfront haladt át. Ennek csapadékzónája azonban megyénket nem érintette. Ha­tása a déli órákig tartott: erő­sen felhős volt az ég és a hő­mérséklet ekkor 6 fokkal el­maradt az előző napihoz ké­pest. Ezután ismét visszafoglal­ta pozícióját a kánikula, így a szombati maximum már 29 fok volt. Igen meleg volt az éjsza­ka, s a vasárnap, a hajnali mi­nimum 18—19 fok között ala­kult. A levegő reggel párás, napközben fülledt, meleg volt, kora délután 30—31 fokra mele­gedett — adta a tájékoztatást Torda Lajos, a Békéscsabai Me­teorológiai Állomás ügyeletese. Várható időjárás ma estig: folytátódik a derült, száraz, igen meleg idő. Ma gyenge, vál­tozó irányú, holnap többfelé élénk déli szél várható. Hajnal­ban 16—21, délután 30—35 fok között lesz a hőmérséklet. — KADAR JANOS, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára megkezdte évi ren­des szabadságát. — KELETI SZŐNYEGEK. Nagyszabású szőnyegbemu­tatóra készül az Iparművé­szeti Múzeum. Az ötszáz év oszmán-török szőnyegművé­szete című tárlat szeptem­ber 4-én nyitja meg kapuit, s kapcsolódik ahhoz a nem­zetközi szőnyegkonferenciá­hoz, amely szeptember 17-én kezdődik Budapesten. — MATYÓ NÉPMŰVÉSZE­TI NAPOK kezdődtek szom­baton Mezőkövesken; ennek keretében kihirdették az idei Kis Jankó Bori népi iparművészeti pályázat ered­ményeit, és kiosztották a dí­jakat. — MEGINDULT A FOR­GALOM a szolnoki Zagyva- hídon. Nyolchónapos szünet után átadták a forgalomnak Szolnokon a felújított Vár- konyi téri Zagyvahídat, amely q belvárost köti össze a tallinni városrésszel. — ORSZÁGOS színjátszó- és rendezői tábor nyílt pénte­ken Zalaszentgróton. A 10 napos tanfolyamot az amatőr színjátszás népszerűsítése és színvonalának emelése cél­jából a Zala megyei művelő­dési és ifjúsági, illetve a he­lyi művelődési központ, va­lamint az Országos Közmű­velődési Központ szervezte. — A KEMIKÁL Építőanyag- ipari Vállalat új anyagokat, porózus vakolatot ési gomba­ölő festéket kísérletezett ki a falnedvesség eltávolítására, illetve a vizes falon gyakran megtelepedő penészgomba ellen. Száraz habarcskeve­rékből házilag lehet előállí­tani — víz hozzáadásával — a porózus vakolatot, amely­nek egy-két centiméteres ré­tegén át jói szellőzik a fal. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 31. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a kővetkezők: 4 találatos szelvénye SS foga­dónak volt, nyereményük egyenként 178 647,— forint, 3 ta­lálata 7227 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 692,— fo­rint, a 2 találatos szelvények száma 245 106 darab, ezekre egyenként 26,— forintot fizet­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents