Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint 3X1. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Kevesebb a főfoglalkozású kisiparos KIOSZ megyei küldöttgyűlés Békéscsabán daságszervező tevékenység, hiányos az információ. A jö­vőben még több szakmai na­pot kell rendezni, ahol meg­ismerkedhetnek a korszerű technológiával, az új anya­gokkal. Figyelemre méltó az is, hogy a kisiparosok tiszt­ségviselőnek a fiatalabb, a lelkesebb, a felelősséget job­ban vállaló embert válasz­tottak. Beszédének további részé­tien arról szólt, hogy ma már mindenki elismeri a kisipar létjogosultságát, a kidolgo­zott iparpolitikai koncepció a népgazdaság szerves részé­nek tekinti az egyéni vállal­kozást. Az a cél: a kisüzem, a kisvállalkozások legyenek a háttéripari bázis, növeljék az áruválasztékot, csökkent­sék a hiánycikkek számát. Segítség a fogyasztási, a la­kossági szolgáltatások szín­vonalasabb kielégítését, mi­nél több terméket exportál­janak. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy az utóbbi években az ipargyakorlás feltételei mintha romlottak volna. Felemelték a műhe­lyek, az üzletek bérleti díja­it, a társadalombiztosítási já­rulékot, „rendezték” a társa­sági adókat, az adósávokat, és nem valami lelkesítő a kisiparosok, a kisvállalko­zók társadalmi megíté­lése sem. Kétségtelen, ugyan­úgy, mint a szocialista szektorban, a kisiparban is vannak nemkívánatos je­lenségek, vadhajtások, ame­lyek ellen határozottan fel kell lépni. Ahhoz azonban, hogy mindez hatékony le­gyen, a jelenségek valódi okát szükséges feltárni. Ugyanakkor nem ártana job­ban mérlegelni: a hozott in­tézkedések nem váltanak-e ki a gazdaságpolitikai célja­inkkal ellentétes hatást. A közvélemény általában akkor is tisztességtelen haszonról, jogtalan jövedelemről beszél, amikor a kisiparos viszony­lag alacsony költséggel dol­gozik, hiánycikket gyárt, vagy ellátatlan területen vál­(Folytatás a 3. oldalon) Olasz fonalból készül ez a divatos női pulóver a Gyulai Kö­tőipari Vállalat műhelyében. Importkiváltó-pályázatot nyer­tek ugyanis két Röviköt-vállalattal, így az importalapból ezentúl itt gyártanak jelentős devizamegtakarítás mellett 11- féle árucikket. A gyapjú és akril kevert szálú pulóverek egy részét már átadták a belkereskedelemnek Fotó: Szőke Margit Ma kezdődik a kedvezményes tikus oktatóbázist, a gyulai autójavító kisszervizt. A szolgáltatóhálózat további bővítését nehezíti azonban az a rendelkezés, amely sze­rint csak 12 műhelyes szol­gáltatóházat lehet építeni, ennek különösen a kisebb településeken semmiféle reá­lis alapja nincs. Bordiné Szilágyi Ilona, a KIOSZ megyei titkára először az alapszervezeti választások és az iparosgyűlések tapasz­talatait összegezte. Megálla­pította, hogy ezek az össze­jövetelek aktívak és őszinte hangulatúak voltak. A beszá­molók többnyire a gazdálko­dással összefüggő kérdések­kel, gondokkal foglalkoztak. Elmondták véleményüket az adózásról, az áralkalmazás­ról, az anyag- és munkaellá­tottságról, a kedvezmények­ről és természetesen a kon­tárokról. A szakosztályi gyű­léseken sokat beszéltek a szervezeti élet eredményei­ről és hiányosságairól. Kifej­tették: nem megfelelő a gaz­nyári ruházati vásár Ma, augusztus 4-én kezdő­dik a ruházati kereskedelmi vállalatok hagyományos nyár végi kedvezményes vá­sára. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban kapott tájé­koztatás szerint a vállalatok — sőt a legtöbb helyen az áruházak, üzletek vezetői — önállóan döntenek arról, hogy mennyi árut, milyen engedménnyel, s mennyi ide­ig árusítanak. Sok üzletben már korábban is szerveztek engedményes akciókat, de számos olyan bolt is akad, ahol ezúttal elmarad a nyá­ri vásár. A kereskedelmi vállalatok többsége azonban egységesen, augusztus 4-től két héten keresztül árusítja 20—40 százalékos árenged­ménnyel a ruhaneműeket, ci- ' pőket. Az ország 37 Centrum áru­házában 30—40 százalékos engedménnyel 280 millió fo­rint értékű nyári holmit kí­nálnak a vásár két hetében, ez valamivel kevesebb, mint az elmúlt év nyarán volt. Bőséges a választék női szok­nyákból, blúzokból, bakfis nyári ruhákból és női szandá­lokból. A korábbinál keve­sebb van viszont méteráruk­ból, lakástextíliákból, pa­mutpólókból és férfiszandá­lokból. A fürdőruhák jó ré­sze már elfogyott — ezeket a Centrum áruházakban már az elmúlt hetekben is ol­csóbban árusították — ezért a vásári kínálatban már nem jelennek meg. Bár a nyári szezon végi kiárusítás csak hétfőn kezdődik, a kispesti Centrum áruházban — amely vasárnap is nyitva tart — már 3-án engedménnyel jut­hatnak a vevők a nyári ru­házati cikkekhez. A Skála-Coop 68 áruházá­ban és üzletében a tavalyi­hoz hasonló mennyiségű és összetételű a. vásári kínálat. Az engedmény a Skála áru­házakban is átlagosan 30—40 százalék, a Skála-Metróban azonban 50—60 százalékkal olcsóbban is árulnak néhány cikket, például méterárukat és lakástextíliákat. A Ská­lákban a könnyű nyári ru- haneműekből, a férfi-, gyer­mek úszónadrágokból a leg­nagyobb a választék. De itt is viszonylag kevés a fürdő­ruha. A tavalyinál 10—15 száza­lékkal több nyári holmit — elsősorban divatárut árusíta­nak olcsóbban a vásár két hetében a Szivárvány áruhá­zak és üzletek. A legnagyobb kedvezménnyel Kispesten, a Vörös Hadsereg u. 109. szám alatt várják a vevőket, ahol átalakítják az üzletet olcsó áruk boltjává, s már a vá­sár elején megkezdik a kész­let kiárusítását 50 százalékos árengedménnyel. A Ruházati Bolt Vállalat 54 üzletében eredeti áron 45 millió forintos készlet várja a vásár vevőit, s ha minden elkel, a lakosság ezekben az üzletekben 17 millió forintot takaríthat meg. Széles a vá­laszték nyári öltönyökből, pantallókból, sortokból, női nyári ruhákból, szoknyákból, blúzokból, valamint a gyer­mekholmik nagy részéből. A harminc fővárosi és vi­déki Módi üzletben 13 millió forint értékű nyári holmit áraztak le a vásár idejére. Ezek fele úgynevezett butik­áru, divatos női, férfi- és gyermekholmi; másik fele pedig hazai gyártmányú für­dőruha, valamint a férfiin­gek néhány hazai fajtája. A Cipőbolt Vállalat a női szandálokból 40, a férfi nyá­ri lábbelikből 30, a gyermek­cipőkből pedig 30—40 száza­lékod engedményt ad a vásár idején. A, főváros .cipőüzle­teiben immár két hete 30 százalékkal olcsóbban kap­hatók női szandálok, s ezek­ből mintegy húszezer pár el is kelt eddig. A választék azonban még mindig bősé­ges, s várhatóan kitart a vá­sár végéig. A rendelkezésre álló mennyiség 190 ezer pár lábbeli. 1 .......—f ;---------------------------------1 K örúton a Köjállal Forró nyár volt. Aki csak tehette, a strandon keresett magának hűsítő nyugalmat. Már kora délelőtt megér­keztek a közelben táborozó gyerekek is, akik közül az egyik Igencsak elrontotta a hasát. Lubickolás közben — mint később kiderült — hirtelen rájött a „nagydolog”, és egy kicsit beleengedett a medence vizébe. Majd ki­mászott és a WC-ben fejezte be a már megkezdett „munkát”. A szennyeződés nem volt látható, rövid idő alatt elkeveredett a termálvízzel. Néhány óra múlva azonban riasztani kellett az orvoso­kat és a Köjál illetékeseit. Ettől a kis kakitól 149 gyer­mek betegedett meg vérhasban. Ez a járvány 1978-ban Gyopárosfürdőn volt... ((Összeállításunk az 5. oldalon.) A megyei titkár szóbeli kiegészítőjét mondja Megyénk több mint 5 ezer kisiparosának képviseletében százhárom küldött gyűlt ösz- sze augusztus 2-án, szomba­ton Békéscsabán, a Kner Nyomda tanácskozótermé­ben, hogy megvitassa az el­múlt 5 esztendő munkáját. Ott volt a küldöttértekezle­ten Borka Gyula, a KIOSZ országos választmányának tagja, a megyei pártbizott­ság és tanács, az adóhatóság, a társadalombiztosítási igaz­gatóság, a szakszervezet, a Kisosz képviselője. Az írásos beszámoló meg­állapította, hogy a tervidő­szak utolsó három évében a létszám alig változott, az árufuvarozókat nem számít­va összességében azonban csökkent. Különösen figyel­meztető: 529 főfoglalkozású kisiparos adta vissza az en­gedélyét. Ez akkor is sok, ha a munkaviszony és a nyugdíj mellett ipart gya­korlók száma növekedett. A bajt tetézte, hogy elsősorban a kistelepüléseken élő mes­terek fordítottak hátat, hi­szen ezek nagy része a javí­tó-szolgáltatásban tevékeny­kedett. Az okok között sze­repel az adóterhek növeke­dése és az adóalapot csök­kentő kedvezmények odaíté­lésénél a helyi tanácsok nem mindig állnak feladatuk ma­gaslatán. Ugyanakkor a sza­bályozók a munkaviszony mellett dolgozókat részesítik előnyben, de ez nem ellen­súlyozza a főfoglalkozásúak létszámcsökkenéséből adódó kiesést. Ez sajnos kedvezőt­lenül hat a lakossági szol­gáltatások színvonalára. Min­denképpen elgondolkoztató: az utóbbi 5 évben 4961 ipar- engedélyt adtak ki, ugyan­akkor 4563 iparos csukta be a műhelyt. Ilyen körülmények között meglehetősen nehéz volt tel­jesíteni azokat a feladatokat, amelyeket az előző megyei küldöttgyűlésen jóváhagytak. Elhatározták ugyanis, hogy javítják a szolgáltatások színvonalát, fokozzák ver­senyképességét, növelik a termelékenységet és a mű­szaki színvonalat. Nos, a ter­melés folyó áron az elmúlt évben csaknem 1,7 milliárd forint volt, amely 68 száza­lékos növekedésnek felel meg. Az új vállalkozási for­mák megjelenése mindenek­előtt a fémtömegcikk-ipar­ban éreztette elszívó hatását. A szolgáltatások minőségé­nek a javítására három he­lyen központi, két települé­sen éjszakai és ünnepnapi ügyeletet tartanak. Kiszéle­sedett az úgynevezett átjárá- sos mozgalom, kisipari komplex brigádok működ­nek. Ezeken a területeken mintegy 600 kisiparos dolgo­zik. Békéscsabán és Gyulán fuvarszervező iroda alakult. A VI. ötéves tervben a me­gyei tanács a kisipari szol­gáltatóhálózat bővítésére 4,8 millió forintot fordított, eb­ből és saját erőből 1200 négyzetméter műhelyt épí­tettek. Létrehozták az oros­házi, a békéscsabai, Gyulán a törökzugi, valamint a kö- rösladányi kisipari szolgálta­tóházat, a fodrász-kozme­A küldöttek egy csoportja Fotó: Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents