Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
IgNilUMta Kinek (nem) kell a vgmk? Nem lenek milliomosok Prémiummal és jutalommal A Békés Megyei Tanács Békéscsabai Sütőipari Vállalatánál egyetlen géemká sem működik. A laikus fogyasztó pedig úgy gondolja: ha valahol, itt aztán nagy szükség lenne rájuk. Gyakran halljuk, hogy szorít a létszámhiány, sok a túlóra, késik a szállítás. Kérdezem a vállalat igazgatójától, Szabó Lászlótól, miért nincs. Igény se volt rá, vagy nem engedélyezték? — Volt róla szó annak idején — válaszolja —, de némi töprengés után úgy határoztunk: a géemkák működése nem válna a vállalat, a népgazdaság hasznára, igaz, a tmk-ban nem úgy ment a munka, ahogy szerettük ^volna, mégis az volt az álláspontunk: mit szólnának a többiek? Inkább sehol se legyen gmk. — Tehát elvi alapon döntöttek? — Nem egészen. Nálunk központi bérszabályozás van, termékeink zöme hatósági (rögzített) árformába tartozik, nincs exportunk, a többletköltségeket nem érvényesíthetjük az árainkban. A pékek éjjel dolgoznak, nappalba rendeljem be őket géemkázni? Soha nem tudjuk pontosan, hogy mennyi kenyér kell holnapra, az esetleges többlet a nyakunkon marad, amelynek a következményeit senki sem nyeli le helyettünk. — Az évi 5 százalékos központi és az egyszázalékos vállalati béremelés viszont aligha kecsegtető. — A dolgozók jövedelmét prémiummal, jutalommal próbáljuk emelni. Ezek általában a jobb minőségre ösztönöznek. Így a szakmunkások 500-600, a betanított munkások 400, a segédmunkások 300 forintot kaphatnak havonta. Tudom, ez nem sok, de van éjszakai műszakpótlék, amely dolgozóink kétharmadát érinti. Ezt az összeget az idén 40-ről 50 százalékra felemeltük. — De mi van a kisegítő személyzettel? — Bevezettük az úgynevezett egyösszegű munkautalványt. Ennek az a lényege: ha egy adott feladatot az átlagosan dolgozó embernek 8 óna alatt kell teljesítenie, de ha megcsinálja hét, vagy hét és fél óra alatt, kapja meg az időbeli differenciára eső jutalmat. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a gyorsabb, szorgalmasabb, törekvőbb munkás többet keressen. 1986. augusztus 30., szombat Malacok a háztájiban — Hogy itt nem kell adminisztrálni?! — méltatlankodik dr. Dékány Erzsébet, a Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs főmérnökségének jogtanácsosa, az egyik önálló gmk képviselője. — Persze, vannak olyan vállalatok, amelyek magukra vállalják ezeket a terheket is, csak azt nem tudom, miként számolják el a költségeket. Mindenesetre a mostani papírmunkát bürokratikusnak, bonyolultnak és feleslegesnek tartom. Az adóbevallást például negyedévenként készítjük el, de havonta fizetünk. Lényegében ugyanolyan adminisztrációt követelnek tőlünk, mint a nagy- vállalatoktól. Hogyan képes ennek a túlzott követelménynek megfelelni a fizikai dolgozókból álló munkaközösség? Szerintem az egyszerűsítés mindenképpen indokolt. * * * Mint ismeretes a SZÁT 1980-ban vette át a Tiszántúli Talajjavító Vállalatot. A gazdaságnak ma 11 önelszámoló egysége van. A négy mezőgazdasági kerület 13 ezer hektáron gazdálkodik. Van hús- és rizsfeldolgozó üzemük, építő és szállítórészlegük, a már említett meliorációs főmérnökség évente 310 millió forint értékű mezőgazdasági szolgáltatást teljesít. Az 1900 dolgozó tavaly 1 miliárd 114 millió forint árbevételt ért el. Az első vgmk a gépüzemben alakult 1982-ben, de egy év múlva meg is szűnt. Azóta állandóan változik a kép, csupán két állandó munka- közösség dolgozik. Az egyiknek a tagja dr. Dékány Erzsébet is, aki az előbbi gondolatot folytatja: — Négyen hoztuk létre a vgmk-t 1983-ban. összetett feladatot látunk el, hiszen foglalkozunk földrendezéssel, geodéziai munkák előkészítésével, földméréssel, meliorációs tervezéssel. Dolgoztunk becsülettel, mígnem 1985-ben a gazdaság szüneteltette a vgm-ek működését. Gondoltunk egy nagyot és önállósítottuk magunkat. — Ne haragudjon, de hogyan érthet ezekhez a dolgokhoz egy jogtanácsos? — Geológus a végzettségem, utána diplomáztam a jogi egyetemen. — Most már nincsenek korlátok: bárkinek vállalhatnak munkát, ez óriási előny. — Igen. Ugyanakkor a feladatok zömét a saját gazdavalóban járt rövid ideig iskolába, de időközben elfelejtette azt a keveset is, amit valamikor tudott. Arra a kérdésre, hogy muzulmán létére miért vetett keresztet, amikor Pintér haláláról értesült, azt felelte, hogy maga sem tudja, miért tette ezt. A bíróság . kérdésére, kit gyanúsít Pintér meggyilkolásával, azt felelte, hogy azt valószínűleg néhány macedóniai suhanc követhette el, akik a kérdéses időben munkakeresés címén a faluban tartózkodtak, és a tett elkövetése után hirtelen eltűntek a faluból. . A bíróság a vádlottak tagadása ellenére is úgy értékelte, hogy a vád alapos, és bebizonyosult, és mindkettőjüket ismét halálra ítélte. Fellebbezés folytán Vajdaság Legfelsőbb Bírósága az ítélet indoklásában található fogyatékosságok miatt feloldotta az ítéletet és a per úiratárgyalását rendelte el. Ebben az újabb eljárásban a bíróság Pétert, bizonyítékok hiányában — felmentette, Hasszánt azonban 14 évi börtönbüntetésre ítélte. Védőjének fellebbezése folytán azonban Vajdaság Legfelsőbb Bírósága Hasszánt is felmentette a vád alól. Mindkét vádlott a vizsgálati fogságban eltöltött 18 Ságunktól kapjuk. Egyébként a vgmk-k esetében sem tartom jogosnak, hogy előírják: csak belső megrendelésre dolgozhatnak. De ne higgye, hogy az önálló géemkák nincsenek kiszolgáltatva. Dolgoztunk többek között a Szentesi Árpád Tsz-nek, a fővállalkozó viszont a megyei Agrober volt. A téesz szóba se állt velünk, mert közvetlen szerződés esetén a 15 százalékos különadót neki kellett volna fizetni. — Az önállóságnak azonban ára van. Ki adja az eszközöket? — Senki. Kiselejtezett, leértékelt műszereket vettünk, ezekkel dolgozunk. Szombaton, vasárnap, esetleg délutánonként. Esőben, sárban, hóban ' járunk a földeken, miközben sokan irigyelnek. — Tényleg milliomosok? — Picinyek vagyunk mi ehhez. Évente 450 ezer forint a bevételünk. Levonások, befizetések után marad 60 ezer. Könnyű kiszámítani: havonta ötezer forint jut fejenként. Csinálom, mert kell a pénz, egyedül nevelem a gyerekemet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt a lehetőséget el- szalajtsam. Mellette még jut idő olvasásra, zenehallgatásra. * * * Mészáros István igazgatótól elöljáróban azt tudakohónap után szabadlábra került. Az ügyet ezzel befejezettnek is lehetne tekinteni, ha időközben egy véletlen dolog (mint számos más esetben is) nem változtatott volna a helyzeten. A pozarevaci fegyintézetben Hasszán és Péter ügyének befejezése után 3 év múltán egy lopás miatt elítélt arról mesélt a többieknek, hogy néhány társával együtt egy bácskai faluban megölt és kirabolt egy idős nyugdíjast, ezért két fiatalembert ítéltek el, akiknek semmi közük sem volt a gyilkossághoz. A hír a börtön igazgatóságához is eljutott, s az hivatalos átiratot intézett a kulai járási ügyészségre, hogy vajon Cservenkán, a megjelölt időben, valóban történt-e gyilkosság, s emiatt elítéltek-e két fiatalembert. Az ügyészség megerősítő válasza után a megkezdődött nyomozás során kiderült, hogy szerbiai és macedóniai fiatalok követték el a gyilkosságot. A bűncselekmény után négy év elteltével kiderült, hogy a szóban forgó időben — munkát keresve T- tíz napig tartózkodtak Cservenkán, ott az öreg Pintérrel megismerkedtek, élénk figyelmet tanúsított a lom: kell-e vgmk egy mező- gazdasági nagyüzemnek? — Jó kérdés — mondja mosolyogva. — Kétségtelen, talajelőkészítéskor, aratáskor, betakarításkor nincs szükség géemkára. Ez kampányfeladat. Ugyancsak meggondolandó munkaközösséget szervezni a vágóhídon, az építőrészlegben. Egyszerűen nem nyereséges, illetve a kőművesek el sem jönnének, hiszen hét végén háromszor annyit keresnek, mint a gmk-ban. Nálunk a gépüzemben, a talajjavításnál van létjogosultságuk, korábban .a vetőmagtermesz- tésben láttuk indokoltnak megalakítani. Abból indultunk ki, hogy ilyen bérszabályozás, létszámgazdálkodás és aszályos időjárás mellett élnünk kell a felkínált lehetőséggel. Nagyon kellett a nyereség. Nem is csalódtunk. A szerelőműhelyben például olyan gépeket javítanak géemkában, amelyeket a szervizben nem vállalnak. A drénerezőknek sem kell már előírni, hogy szabad szombaton, vasárnap, éjjel dolgozzanak, jönnek maguktól. így a nagy értékű gépeket jobban ki tudjuk használni. — Milyen jövőt jósol a vgmk-nak? — A jövő mindig attól függ. hogy milyen új felatársaságukban lévő leány iránt. Miután kiderítették, hogy Pintér egyedül él a házban, elhatározták, hogy megölik és kirabolják. Kitervezték, hogy a leány és egyik társuk találkát beszél meg Pintérrel, annak házában, s később a többiek is csatlakoznak majd hozzájuk. Pintér várta a leányt és a társaságot, bort is készített. s miután jelentkeztek, behívta őket a házába, s míg így iddogáltak, az egyikük hátulról fejbe verte Pintért a borosüveggel, s miután az öreg elvesztette eszméletét, közösen leszúrták, a kést és a bicskát a nyakában hagyták és megtévesztésül egy cédulát is hagytak ott, hogy állítólag bosszúból ölték meg Pintér), mert megrontott egy fiatal lányt. Miután kirabolták lakását és néhány ruhadarabot és fehérneműt magukkal vit tek (ezek közül néhányat később a letartóztatásukkor meg is találtak náluk), azon az éjszakán elindultak a vasútállomásra és Belg- rádba utaztak. Ugyanazon tanács előtt, amely Hasszán és Péter felett ítélkezett, be is ismerték tettüket, és részletesen elmesélték, hogyan történt a gyilkosság. (Folytatjuk) datokkal kell megbirkóznunk. Ügy vélem, a vállalkozáshoz szükség van az ilyen közösségekre. Most a termálprogram megvalósításán törjük a fejünket. Ha ez sikerül, feltétlenül számítunk a vgmk-k, a szakcsoportok munkájára. * * * A képhez hozzátartozik, hogy a SZÁT vgmk-iban dolgozók az összlétszám 9 százalékát teszik ki. De nem mindig volt ez így. Az elején olyanok is beléptek, akikről kiderült: nem éppen a vállalkozás az erősségük. Képtelenek voltak együtt dolgozni a társaikkal, lazsáltak, csak a nagy pénzszerzés lehetősége lebegett a szemük előtt. Csalódniuk kellett. De csupán ez volt az oka a lemorzsolódásnak? Ezt már Izsóné Gergely Ilonától, a gazdaság főkönyvelőjétől kérdezem. — Talán azzal kezdem, hogy nálunk nem folyamatosan dolgozik minden gmk, csak akkor, ha szükség van rájuk. Olykor célfeladatokra is létrehozunk munkaközösségeket. Jelenleg 23 gmk működik, mintegy 200 taggal. A nagy lemorzsolódások ideje 1985-ben volt, amikor 6 vgmk megszűnt. Ugyanakkor a többiek működését szüneteltettük. Ennek több oka volt. Egyrészt a termelés szerkezete is megváltozott, az itt dolgozók más területre kerültek. Másrészt a szétszórt telephelyekről gyakran elmentek az emberek, az újak már nem vállalták a többletmunkát. Jellemző, hogy 1984-ben 6 millió forintot fizetünk ki a vgmk-k tagjainak, egy évvel később már csak 621 ezret. Hozzájárult ehhez, hogy ebben az esztendőben tértünk át az új bérszabályozási formára, tehát munkabérből is többet tudtunk fizetni a dolgozóknak. Aztán jött a felemelt vállalati különadó, amelyet a vgmk-k után kell legombolnunk, ezt nem hárítottuk át a közösségekre. A mélyponton azért már túlvagyunk. Az idén az első félévben több, mint 2 millió forintot fizettünk a vgmk- nak. — De mennyit hoztak a konyhára? — Ezt összességében nem tudom megmondani. Az biztos: szigorúak vagyunk. A munkát teljesítményhez kötjük és megköveteljük az eredményt. Ez a legfontosabb. A szerződés megkötése előtt előkalkulációt készítünk. Megnézzük a bértételeket, a költségeket, az adót, ennek ismeretében írjuk alá a megállapodást. Azt hiszem, mindkét fél jól jár. Seres Sándor Számítógépes mütrágyázási program Üj szolgáltatásként számítógépes mütrágyázási programot készít taggazdaságainak a Rákó- czifalvi Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszere, valamint a Szolnok Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. A kezdeményezés célja a tápanyaggazdálkodás hatékonyságának a növelése, az optimális műtrágya-felhasználás. Az adatok számítógépbe táplálásához a táblánként vett talajminta laboratóriumi elemzésével megállapítják a talaj ösz- szetéteiét, fizikai állapotát. A táblatörzskönyv alapján azt is fültérképezik, hogy egy-egy táblában korábban milyen növénykultúrákat termesztettek, továbbá mikor részesült- a talaj szervestrágyázásban, az utolsó három évben hogyan alakult az öntözés aránya, mennyi öntözővizet adagoltak ki. Mindezeket földolgozva, a komputer jelzi, hogy melyik táblán reálisan milyen termésátlag tervezhető, és optimálisan milyen eredmény, nyereség várható. A számítógép pontosan megadja a kívánt terméshez szükséges szilárd halmazállapotú, illetve folyékony műtrágya mennyiségét. A termelési rendszer, valamint a növényvédelmi és agrokémiai állomás alternatív javaslatokat is készít, lehetővé téve, hogy a gazdaságok megválasszák, melyik táblán milyen műtrágyaadaggal, milyen növényfélét termesszenek. Ha a gazdaság például közli, hogy a jelzett táblán hektáronként hat tonna kukoricatermést kíván elérni, ennek megfelelően készítik el a számítógépes programot. Az állattenyésztésről, a sertéstartásról sok szó esik manapság. Az utóbbi években csökkent a tenyésztési kedv. „Nem éri meg, sok a gond, a munka vele és kevés a nyereség rajta!” — mondják a kistenyésztők. Ám találkozni az előbbi megállapítás ellenkezőjével is. * * * Dr. Tóth Molnár Antal, a Csorvási Lenin Tsz főága- Zatvezető állatorvosa tavaly április óta foglalkozik sertéstenyésztéssel. A munkához először társakat keresett, s hozzáfogtak az árusüldők tenyésztéséhez. — Megpróbáltuk a sertés- tartásnak azt a részét megtalálni, amely nem igényel nagyobb tőkebefektetést, s az a kevés is gyorsan megtérül — tájékoztat az előzményekről dr. Tóth Molnár Antal. — A nagyüzemi malac-tenyésztés költségei magasak, ám a malacra országszerte igény van. így hát belefogtunk. Tyúkólakat alakítottunk át disznóólakká. Egyszerre 100—120 darab 20—22 kilogrammos, csak kiváló minőségű malacot vásárolunk — 62 forintért kilóját — a környékbeli kis- tenyésztőktől. Az állatokat 37—40 kilogrammos súlyig hizlaljuk, majd mint árusüldőt adjuk tovább hízóalapanyagként a nagyüzemeknek. Idén tavasszal garanciális szerződést kötöttünk a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Tőlük vásároljuk a tápot, s ennek felhasználásáról információt nyújtunk a vállalatnak. Csak egyféle tápot — malacgranulátumot — használunk. S most néhány adat: a malacok súlya naponta 520—540 grammal növekszik. Egy kilogrammnyi súlygyarapodást 2,4—2,6 kilogramm táp felhasználásával érünk el. Ez esetben a takarmányköltség 19,50 forint és 20,50 forint között van. A süldőket egy kecskeméti vállalat vásárolja fel tőlünk. Egy 37 kilogrammos állatért 1995 forintot fizetnek. így körülbelül 200 forint nyereségünk van egy leadott süldőn. A több fajtából álló kisüzemi sertésállomány nálunk is vizsgázik. A legjobbak — véleményünk szerint — a tiszta lapály, iletve az 50 százalékos vérhányadot tartalmazó malacok. Magyarán a tiszta lapály hízik leggyorsabban, leadáskor ezek kapják a legjob minősítést. S még valami. Tény, hogy a sertéstartásban igen csekély a nyereséghányad, ezért ez a munka sem enged meg\ hanyagságot. Köztudott, \ hogy az önetetőkből a disznó ki-kitúrja a takarmányt, így nagy a szóródás. A tsz egyik dolgozójának, László Andrásnak találmánya a szóródásmentes, higiénikus önetető. Az állat az orrával benyom egy felfüggesztett lengőajtót — ebből több is van az etetőn —, s evés után . az ajtó visszaáll eredeti helyzetébe, így nem túrja ki a nem olcsó tápot, és a szennyeződések is elkerülik a takarmányt. Mi otthon és a tsz sertéstelepén is ezeket az etetőket használjuk, jóllehet, a szakma még nem ismeri ezeket. . . H. E. ÉPÍTŐIPARI KÚTFÚRÓ ÉS KAZANÉPITÖ SZÖVETKEZETI VÁLLALAT 5901 Orosháza, Török Ignác u. 2. PL: 102. pályázatot hirdet: igazgatói főmérnöki főkönyvelői munkakör betöltésére nyugdíjazás, illetve átszervezés miatt. Pályázati feltételek: egyetemi, vagy főiskolai végzettség, középfokú politikai végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Nagy szakmai ill. vezetői gyakorlattal rendelkezők alacsonyabb iskolai végzettséggel is pályázhatnak. ♦ Pályázatokat részletes önéletrajz mellékelésével 1986. szeptember 30-ig kell beküldeni a vállalat címére, a személyzeti vezető részére. A László-féle önetető ...
