Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

1986. augusztus 28„ csütörtök o : - ■ Lcgújabbkori történelmünk egyik állomása 1939 már­ciusa. amikor német megszállás alá került a város. 1945. május 5-én a szovjet hadsereg támogatásával felkelés tört ki. a felkelés központja volt. majd négy nappal később felszabadult Prága. A városközpontban, a' folyó partján a sétányon állítottak szobrot nagy zeneszerzőjüknek. Szme- tanának. A történelmi belváros számtalan látnivalóval, érdekességgel várja a turistákat. Szekeres András képösszeállítása Prágai képeslapok Csehszlovákia fővárosa, Prága, Közép-Európa egyik leg­régibb és legszebb városa a Vitavar (Moldva) völgyében épült. A történelmi település több mint ezeréves múltra tekint vissza, különböző történelmi korok stílusát őrzi. Középpontja a Vencel tér. A történelmi városmag a Vlta­va bal partján, a magaslaton épült kormányzati székhely. A folyón 13 híd ível át. legrégibb és legismertebb a Ká- roly-híd, 16 kőívével, mely 1357 és 1503 közölt épült. Az atomerőmű harmadik blokkjának indítása Pakson A Paksi Atomerőműben szerdán megkezdődött a harmadik blokk fizikai in­dítása: a fűtőelemek bera­kása a reaktorba. A több hétig tartó munka után le­zárják a reaktort, és a Pak­si Atomerőmű Vállalat szak­emberei elvégzik a szüksé­ges fizikai kísérleteket. Ezt követően — a terv szerint még szeptemberben — meg­történhet az újabb blokk üzembe helyezése. Az atom­erőmű harmadik, az előző­ekkel mindenben megegyező, 440 megawatt teljesítményű blokkjának megépítése újabb jelentős előrelépés a hazai villamosenergia-termelés­ben. A fizikai indítás kapcsán Balogi Jenő, a Paksi Atom­erőmű Vállalat műszaki ve­zérigazgató-helyettese tájé­koztatta az MTI munkatár­sát az első és a második blokk üzemeltetésének ta­pasztalatairól. Elmondta, hogy az 1982-ben, illetve 1984-ben üzembe helyezett blokkok teljesítménye és üzembiztonsága nemzetközi összehasonlításban is kima­gaslóan jónak bizonyult. Ta­valy 57 olyan reaktorblokk működött a világ atomerő­műveiben, amelyek egyen­ként 900 megawattnál kisebb teljesítményűek, s ezek kö­zül a teljesítmény-kihaszná­lás tekintetében a hivatalos mérések szerint a paksi má­sodik blokk a 12., az első blokk pedig a 17. helyen áll a nemzetközi rangsorban. A termelési eredmények mel­lett az erőmű biztonságát is nagyon jónak értékelték. A paksi atomerőmű környeze­tében az indulás után sem emelkedett a természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárszint. és szemrehányássá fajult, Dusán észrevette, hogy né­hány tehén eltávolodott a csordától, s keresésükre in­dult. Ez alatt az idő alatt ölte meg Jovan Nikoliját, s dobta be a gödörbe. Amikor fia visszaérkezett, s meg­tudta, mi történt, az apja szitkozódott, és azt mondta, Nikolija többé egyikükkel sem fog élni. Dusán aggá­lyaira, hogy őt fogják gyil­kossággal vádolni, az apja rábeszélte, vállalja magára a bűncselekményt, mert fia­tal ember, s enyhébb bünte­tést kap, s a börtönt is könnyebben elviseli, s hogy ő — az apja, mint idősebb, és tapasztaltabb — utánajár, hogy Dusán a börtönben se­gítséget kapjon, és szabad­lábra helyezzék. Két tanú a tárgyaláson bizonyította, az apa előttük is beismerte a tettét. Elmondta, hogyan történt az eset, s lelkiisme- ret-furdalást érzett, hogy a fia helyette van a börtön­ben. A tanúk azt is bizonyí­tották, hogy még a gyilkos­ság előtt az apa néhány íz­ben kijelentette, megöli Ni­koliját, mert mind vele, mind fiával intim viszonyt folytatott. Az apa azt is hangoztatta, hogy csak azért nem vallotta be eddig tettét, mert ez a fia érdekében van, embert akar belőle fa­ragni, mert a börtönben írástudó lesz, szakmát tanul, s míg nem tanulja ki a mesterséget, kár volna ki­szabadulnia. A bíróság arra a meggyő­ződésre jutott, hogy V. Jo­van őszintén adta elő a rendőrségen a valódi tény­állást 1964 áprilisában. Az előző ítélet V. Dusán beis­merésén alapult. Most, hogy ezt a beismerést visszavon­ták, és világossá vált a meg­gyilkolt Nikolija és V. Jo­van közötti kapcsolatból fa­kadó féltékenység és vesze­kedés — érthető és hihető, valószínű és nyilvánvaló, hogy az események úgy ját­szódtak le, ahogyan azt utóbb V. Jovan is beismer­te. V. Jovan hirtelen halála esetleg azt a feltételezést valószínűsíthetné, hogy élete végén fián akart segíteni, hogy kiszabadítsa a börtön­ből. Ennek azonban ellent­mond az a körülmény, hogy V. Jovan 1964. április 21-én teljesen beszámítható álla­potban és önszántából tett vallomást a rendőrségen, s hogy hirtelen halála csupán 1964. november 9-én (tehát a rendőrségen tett vallomása után fél évvel) következett be. V. Dusán szabadulása után kártérítési igénnyel lé­pett fel az állam ellen, az ártatlanul börtönben töltött évek miatt. Ilyen kártérítést irányoz elő a törvény azok számára, akik bírói tévedés áldozataként — ártatlanul — sínylődtek a börtönben, s emiatt elvesztették szabad­ságukat. A bíróság V. Dusán kár­térítésre irányuló követelé­sét elutasította, mert az ilyen kártérítésre csupán az az elítélt jogosult, aki ma­gatartásával semmivel sem járult hozzá elítéléséhez, márpedig Dusán azt tette, mert valótlanságot állított a bíróságon, azt, hogy ő ölte meg Nikoliját, s eltitkolta, ki volt valójában a gyilkos. Az eset befejezésének is­mertetéseként mondjuk el, hogy V. Dusán, aki bünteté­sének letöltése előtt elmara­dott, írástudatlan személy volt, a börtönben megfelelő tudásra és szakképzettségre tett szert. Vasesztergályos szakmát tanult, munkavi­szonyba lépett, megnősült és gyermekei születtek. Ily módon a V. Dusán ál­tal tett hamis vallomás alapján bekövetkezett hely­zet következtében hozott té­ves ítélet következményei némileg (ha ezt a kifejezést egyáltalán használni lehet) bizonyos módon enyhültek és módosultak. (Folv tatjuk) Karancsi napok ’86 Idén szeptember 4-től 6- ig ad otthont a Karancsla- pujtői Karancs Termelőszö­vetkezet a Karancsi napok ’86. rendezvénysorozatának. A szeptember 4-i megnyitót követően a zöld energiának hazánkban betöltött szerepé­ről és lehetőségeiről hallhat­nak előadást a résztvevők. Ennek keretében Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhe­lyettese a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható energiatermelési lehetősé­gekről beszél. Egy kanadai szakember a fának hazájá­ban gyakorlattá vált ener­getikai hasznosítását ismer­teti a jelenlévőkkel. Láng István akadémikus pedig a biopotenciál-energia termelő- képességéről szól. Másnap, szeptember 5-én az „Agrárközgazdászok nap­ján” elsőként dr. Márton Já­nos, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet nyugalmazott fő­igazgatója tart előadást, „Az élelmiszergazdaság a mi jö­vőnkért” címmel. Dr. Kis Pál MNB-elnökhelyettes a bankrendszerrel és hitel­élettel kapcsolatban felme­rült új kérdésekre adja meg a válaszokat. Figyelmet érdemel még Vámos Tibor akadémikus •Nemzeti stratégiánk és a munkakultúra”, dr. Tóth Ti­bor MÜSZI-igzagató „A vi­lágbanki vezetői információs rendszer a mezőgazdaság­ban” és dr. Kostyál Rezső pénzügyminisztériumi főosz­tályvezető „Fejlődés, diffe­renciálódás, pénzügyi sza­bályozás összefüggései az élelmiszertermelésben” című előadása. A Karancsi napok ’86. utolsó napján kerül sor a Nógrád megyei nyúl- és ga­lambtenyésztők, valamint a kertbarátok találkozójára. Délután a néptáncegyüttesek gáláját követően a Karancs Termelőszövetkezet ünnepé­lyes közgyűlésével zárul a rendezvénysorozat. v. 1. FOKOZNI KELL a va­gyonvédelmet a termelőszö­vetkezetekben. Egy közel­múltban készült belügymi­nisztériumi felmérés szerint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kárára tavaly 1811 bűntettet követtek el, s bár a kár összege a szövet­kezetek forgalmához képest csupán tízezrelékben mérhe­tő, mégis figyelmeztetők az adatok: fokozni kell a va­gyonvédelmet a szövetkeze­tekben. Különösen a betöré­ses lopások és a lopások száma növekedett; az oko­zott kárnak csaknem fele ezekből származott. Az oko­zott kár másik felét túlnyo­mórészt az üzletek megté­vedt dolgozói követték el, sikkasztás, csalás, hűtlen és hanyag kezelés, rongálás, stb. útján. Biztató azonban, hogy a sikkasztásnak, csa­lásnak, hűtlen kezelésnek minősülő bűntettek száma, s még inkább a kár összege csökkent az előző évhez ké­pest. (Békés Megyei Népúj­ság, 1971. augusztus 11.) TARHOSON IFJÚSÁGI HÁZ ÉPÜL. Tarhoson előre­láthatólag szeptemberben kezdik meg az ifjúsági ház építését a községi tanácshá­za előtti téren. A terv elké­szült. Az épületben lesz ta­nácskozóterem, klubszoba, táncterem és büfé. Külön helyet kap a pártiroda. Az építkezéshez a KISZ KB 130 ezer, az MSZMP járási bizottsága 70 ezer, a Békési Egyetértés Tsz 80 ezer, a községi tanács 104 ezer fo­rinttal járul hozzá. A köz­ségben több mint 200 fiatal várja, hogy mielőbb birtok­ba vehesse az új létesít­ményt, mert jelenleg nincs lehetősége arra. hogy szóra­kozzon, művelődjön. (Békés Megyei Népújság, 1971. au­gusztus 13.) VÉGET ÉRT A NYÁRI VÁSÁR. Ha a nyárnak nem is, de a nyári vásárnak vé­ge van. A két héten át tar­tó szezonvégi kiárusítás nemcsak a tavalyinál, ha­nem a tervezettnél is lénye­gesen jobban sikerült. A megye üzleteiben 23,4 millió forint értékű árut kínáltak 20-30-40 százalékkal olcsób­ban, s ebből mintegy 16 millió értékű talált gazdára. Az idei nyári vásár forgal­ma 20 százalékkal volt ma­gasabb a tavalyinál. A na­gyobb forgalom mindenek­előtt annak tudható be, hogy a készletek jobbak voltak az előző évinél. A sláger a se­lyem volt és sok helyen már az első héten elfogyott min­den csökkentett áron kínált selyemruha és selyem mé­teráru. Sokan keresték a frottirruhákat és a férfi rövidujjú ingeket is, vala­mint a cipőket. Valamivel mérsékeltebb volt az érdek­lődés a férfi készruhák iránt. Ez azonban nem a kánikulai hőséggel, mint inkább a korántsem teljes, s a vásár­lóknak kevésbé tetsző vá­lasztékkal magyarázható. (Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus 15.) A MEZÖHEGYESI ŐSZI­BARACK és alma ezüstér­met nyert Erfurtban. A vi­lág kertészeinek erfurti nemzetközi kiállításán és be­mutatóján szép számmal szerepeltek hazánk állami gazdaságai és termelőszövet­kezetei. A ív i állítok, bemuta­tók között találjuk a Mező- hegvesi Állami Gazdaságot. Egy hónappal ezelőtt korai érésű, ízletes őszibarackot és nyári almát küldtek. A mintakollekció elnyerte a bíráló bizottság tetszését, s a kiváló ízű gyümölcsöket ezüstéremmel díjazták. En­nek megfelelően a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság ker­tészei Erfurtból két ezüst­éremmel térhettek haza. A következő hetekben újabb árumintákat küldenek a ki­állításra. (Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus 16.)

Next

/
Thumbnails
Contents