Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
1986. augusztus 28., csütörtök Hz atomóra „delet” jelez NÉPÚJSÁG Összecsapások Sowetóban Tizenegy halálos és legalább hatvan sebesült áldozata van azoknak a támadásoknak, amelyeket kedden este és szerdán reggel hajtott végre a dél-afrikai rendőrség Johannesburg feketék lakta negyedében, Sowetóban. Az összecsapások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a hatóságok megpróbáltak több olyan személyt kila- • koltatni, akik az úgynevezett bérlőbojkottban vesznek részt. Az intézkedés ellen tiltakozók a kétmilliós negyed egyik italüzlete előtt barikádokat emeltek. Az összecsapásról kiadott hivatalos jelentés szerint a tüntetők állítólag kézigránáttal megsebesítettek négy rendőrt. A kivezényelt alakulatok ezután tüzet nyitottak, s ennek következtében hét fekete meghalt. Egy hasonló tüntetésnél szerdán hajnalban négy feketét lőttek le a rendőrök. A 11 halálesettel végződő összecsapások a június közepe óta érvényben levő szükségállapot legsúlyosabb esetei közé tartoznak. Helyi lakosok a Reuter brit hírügynökségnek telefonon elmondták, hogy a rendőrök mindenkire és mindenre lőttek, éles lőszereket, gumilövedékeket és könnygázt használtak a barikád mögött tüntető tömeg szétoszlatására. A bérlőbojkott majdnem pontosan két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a helyi hatóságok bejelentették, hogy felemelik a lakásbérleti díjakat. Azóta a hatóságok és a feketék közötti összecsapásokban legalább 2100 ember, többségükben feketék vesztették életüket, közülük csak az utóbbi 10 hétben, a szükségállapot bevezetése óta több mint 250-en haltak meg. Rolihlahla „aki problémákat okoz” A kísérleti atomrobbantások kérdése vízválasztó abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a jövőben az atomháborús készülődést fokozza-e, avagy azon fognak fáradozni, hogy a világ békésebb hely legyen — jelentette ki szerdán Moszkvában Valentyin Falin, az APN szovjet sajtóügynökség elnöke. Georgij Arbatov, az Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó intézet vezetője a szovjet—amerikai kapcsolatoknak szentelt sajtókonferencián kifejtette, hogy az Egyesült Államok az SDI-t a Szovjetunió gazdasági rombadöntésére alkalmas eszköznek tekinti, ezért Moszkvát mindenképpen szeretné bevonni az űrfegyverkezési versenybe. Amerikai részről nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió gazdasági megingatására törekednek. Ez nem fog sikerülni, a hatalmas költségkiadásokkal viszont az Egyesült Államok alááshatja saját gazTELEX * BUDAPEST Dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere táviratban üdvözölte loan Totut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. # WASHINGTON Szerdán az amerikai külügyminisztérium épületében megkezdődtek az újabb szovjet—amerikai megbeszélések, ezúttal regionális kérdésekről. A két fé] küldöttségei külügyminiszter-helyettesi szinten vitatják meg a világ különböző körzeteiben fennálló problémákat, amelyek kihatnak a szovjet —amerikai kapcsolatokra is. • STOCKHOLM Fontos elvi megállapodás született a katonai tevékenység előzetes bejelentéséről kedden Stockholmban, az európai bizalom- és biztonságerősítő , valamint leszerelési konferencián. A katonai bizalomerősítő intézkedések kidolgozásával foglalkozó munkacsoport keddi ülésén résztvevő országok hosszas tanácskozás után meghatározták, hogy milyen katonai mozdulatokat kell kötelezően bejelenteni a többi érintett államnak. • TOKIÓ Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes szerdán Tokióban tárgyalásokat folytatott Janai Sinicsi japán külügyminiszter-helyettessel. A japán külügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint Kapica közölte: a Szovjetunió komolyan készül a japán és a szovjet vezetők kölcsönös látogatására. A kétórás megbeszélésen áttekintették, hogy a két ország kapcsolatai miként alakultak Sevardnadze szovjet külügyminiszter januáriján Tokióban és Abe Sinta- ro — volt japán külügyminiszter — májusban Moszkvában tett látogatása óta. $ BEJRUT A libanoni nemzeti párbeszéd nem vezet eredményre — jelentette ki szerdán Nabih Berri, az Amal mozgalom vezetője. Berri hangsúlyozta, hogy bár hajlandó részt venni muzulmán és keresztény vezetők közötti megbeszéléseken, de csak a Szíriái közreműködéssel, a múlt év decemberében kidolgozott béketervről hajlandó tárgyalni. „daságát, jelentette ki Arbatov. A Szovjetunió képes az amerikai csillagháborús terveket egy sokkal olcsóbb és sokkal hatékonyabb rendszerrel ellensúlyozni, s ez a rendszer a nemzetközi biztonsági szempontoknak is megfelelne — jelentette ki Vitalij Goldanszkij, a szovjet tudósok békebizottságának tagja. Műszaki szempontból nyilvánvaló, hogy stacionárius pályán (azaz a világűrben a föld fölött egy helyben) lebegő tárgyak elpusztítása sokkal könnyebben megoldható, mint repülő tárgyaké. Valentyin Falin is utalt rá: amerikai részről kitartóan arra törekednek, hogy a Szovjetuniót új, napról napra költségesebb fegyver- rendszerek gyártásába rántsák bele. Ez lényegében háború folytatása fegyverek bevetése nélkül. Az Egyesült Államokban arról beszélnek, hogy a szovjet—amerikai konzultációk következtében pozitív légkör van kialakulóban, vaA Varsó Szerződés tagállamainak külügyminiszterhelyettesei szerdán Moszkvában tanácskozást tartottak, amelyen részt vettek a testvérpártok illetékes KB- osztályainak képviselői. A résztvevők a nemzetközi légkör javítását, a fegyverkezési verseny beszüntetését és az atomfegyverek felszámolását célzó közös külpolitikai javaslatok féA Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nürnbergi kongresszusának harmadik napján a küldöttek határozatban foglaltak állást amellett, hogy az SPD-nek a jövőben is a kelet—nyugati enyhülési politika előmozdításán kell fáradoznia. Az elfogadott határozat szerint az SPD a NATO megbízható partnereként arra törekszik, hogy a nyugati szövetségen belül érvényesítse a különleges európai, illetőleg nyugatnémet érdekeket. Az SPD komoly tárgyalásokat vár a nagyhatalmaktól a fegyverkorlátozás és a leszerelés előrevitele végett, és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának legutóbbi javaslataiban megfontolandó kezdeményezéseket lát a nemzetközi leszereönmagában az az apró hír, hogy mintegy ötveh fős csoport kegyeleti látogatást tett elhunyt hozzátartozói sírjánál, aligha tarthatna igényt közérdeklődésre. Mégis, a napokban sűrűn találkozhattunk az eseménnyel a legnagyobb világlapok hasábjain is. Japánok utaztak a Kurili-szi- getekhez tartozó szovjet régióba, akiknek családtagjai e hajdan japán területen éltek. A Szovjetunió nemrégiben — nyilvánvalóan tudatos gesztusként — ismét lehetővé tette e (ráadásul vízum nélkül engedélyezett) kegyeleti látogatásokat. Nem ez volt az egyetlen témakör, ahol a szakértők örvendetes előrelépést könyvelhettek el a két szomszédország kapcsolataiban Sevardnadze idei tokiói látogatása nyomán, de tény, hogy a japán sajtóban legalább akkora hangsúlyt kapott, mint a kétoldalú viszony javításájon így látják-e szovjet részről is — tették fel a kérdést Arbatovnak. A konzultációknak nem az a céljuk, hogy illúziókat keltsenek, hanem azt kell tisztázniuk, mire kész a két fél, jelentette ki az akadémikus. „Ezek a konzultációk — s itt hamisítják még a dolgokat Amerikában — nem a csúcs, hanem a külügyminiszteri találkozó előkészítését szolgálják” — hangsúlyozta Arbatov. A sajtókonferencia résztvevőinek feltették a kérdést, vajon a Líbia körül ismét éleződő feszültség milyen hatással van a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulására? Az Egyesült Államok Líbia elleni fegyveres akciója következtében a Szovjetunió kénytelen volt lemondani Sevardnadze és Shultz külügyminiszterek találkozóját, emlékeztetett Arbatov, és reményét fejezte ki, hogy az eseménysor nem ismétlődik meg. A sajtókonferencián szovjet részről ismét leszögezték, hogy az esetleges szovjet— nyében az együttműködés időszerű kérdéseit vitatták meg, különös tekintettel a Szovjetunió 1987. január elsejéig meghosszabbított, kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó egyoldalú moratóriumára. A tanácskozás a tárgyszerű elvtársi együttműködés szellemében és a megvitatott kérdéseket illető nézet- azonosság jegyében zajlott le. lés szempontjából. A párt egyben üdvözli a Szovjetunió egyoldalú atomkísérleti moratóriumát, valamint az amerikai képviselőháznak azt a követelését, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris kísérletek átfogó megszüntetését célzó egyezmény megkötéséről. A nyugatnémet szociáldemokraták követelik, hogy az Egvesült Államok hagyjon fel Nicaraguával szemben a politikai blokád, a gazdasági szabotázs és az ellenforradalmárokat támogató politika gyakorlásával. Az SPD ugyanebben a határozatában azonban kifejti azt is, hogy Afganisztánnak el kellene foglalnia helyét az el nem kötelezett országok közösségében, s az SPD szerint e célból ki kellene vonni az országból a szovjet katonai alakulatokat. ért hozott egyéb döntések: a tudományos és gazdasági egyezmények vagy a politikai érintkezés újbóli rendszeressé tételének elhatározása. Most, hogy e megszaporodott diplomáciai találkozók újabb állomásaként Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes folytat hivatalos tárgyalásokat a japán fővárosban, a megfigyelők jórészt arra kíváncsiak: sikerül-e beváltani a viszony magasabb szintre emeléséhez fűzött reményeket, s a véleménykülönbségeken, nézeteltéréseken átlépve megtalálni az együttműködés kölcsönösen előnyös szféráit. E várakozások különösen azóta erősödtek meg, amióta nyilvánosságra hozták, egy, esetleg már a következő év elején megvalósítható csúcstalálkozó terveit. Gorbacsov tokiói látogatásának esélyeiről valószínűleg a mostani eszmecseréken is szó esik. csakúgy, mint az SZKP KB főamerikai csúcstalálkozónak eredménnyel kell zárulnia, mert tartalmatlan találkozónak nincs értelme. Valentyin Falin úgy fogalmazott, létfontosságú az, hogy az Egyesült Államok elismeri-e az egyenlőség elvét vagy sem, elismeri-e a biztonságot egyetemesnek, avagy csak saját biztonsági felfogásából indul ki, és más országok biztonsági érdekeit figyelmen kívül hagyja. Ezekre a kérdésekre választ, méghozzá világos választ kell kapnunk — mondotta Falin. Újságírók megkérdezték, hogyha képzeletbeli „atomórának” hol állnak most a mutatói, milyen közel vannak az atomháborút jelentő 12-eshez? Valentyin Falin kijelentette: Nyugat-Európá- ba olyan amerikai rakétákat telepítettek, amelyek 6-7 perc alatt képesek elérni a Szovjetuniót, ebből következik, hogy az óra 11 óra 54 percet mutat. A csillagháborús program megvalósítása esetén 30 másodpercnyire lennénk az atomháborúhoz, a rendszer legkisebb rezdülése, hibája világégést eredményezne. Létrehozásának megakadályozása általános emberi feladat. Genscher előadása Becsben Hangsúlyozottan síkraszállt a sokrétű európai együttműködés fejlesztéséért, a szocialista országokkal való megértésért és együttműködésért Hans-Dietrich Genscher. Az NSZK külügyminisztere szerdán este a bécsi Duna—'Európa Intézetben tartott előadást az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről. Igen nyomatékosan aláhúzta e folyamat nélkülözhetetlen voltát, rámutatva, hogy a folyamat „nem a destabilizálás eszköze, amellyel a fennálló rendet meg lehetne vagy kellene változtatni, ellenkezőleg, éppen az a feladata, hogy egyensúlyt és egyetértést teremtve tegye lehetővé a haladást Európa közös érdekeinek szolgálatában". Genscher szerint a novemberben kezdődő bécsi találkozón mindhárom területen haladásra van szükség: konkrét lépésekre a bizalomépítésben, a leszerelésben, így a közép-európai haderőcsökkentésről folyó tárgyalásokon. „Üdvözöljük a Varsói Szerződés javaslatát, hogy az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő fegyverzetellenőrzésről tárgyaljunk.” Az NSZK külügyminisztere síkraszállt a gazdasági, kereskedelmi, technológiai együttműködés fejlesztéséért, az emberi jogok minél sokrétűbb érvényesítéséért, majd külön méltatta a Budapesti Kulturális Fórum jelentőségét, ahonnan „egész sor használható eredeti javaslatot" fel kell most Bécs- ben karolni. Hans-Dietrich Genscher országa őszinte békevágyát, együttműködési készségét hangoztatva egyúttal hitet tett az NSZK NATO-hűsége mellett, majd befejezőben rámutatott: az amerikai—szovjet viszony központi jelentőségű a világ békéje szempontjából. Az európai nyugat—keleti párbeszéd, bár a két nagyhatalom párbeszédét nem helyettesítheti, a maga nemében éppolyan döntő v jelentőségű. Az NSZK külügyminisztere melegen méltatta Ausztria és más semleges országok érdemeit az európai együttműködési folyamat erősítésében, és közölte, hogy az NSZK konkrét javaslatokkal, pozitív szellemben készül a bécsi találkozóra. titkárának közelmúltbeli vlagyivosztoki beszédéről. Ott a szovjet pártvezető — megkülönböztetett hangsúlyt helyezett az ázsiai kontinens békéjére és biztonságára, s külön is kiemelte egy — szovjet javaslat alapján Hirosimában rendezendő — regionális biztonsági konferencia lehetőségét. Az egykor atomtámadás áldozatául esett, s így szimbolikus színhellyé vált japán nagyváros egyfajta második Helsinki lehetne — utalt rá a szovjet politikus, kiindulópontja egy, a legnagyobb földrész jövőjét szilárdabb alapokra helyező egyezményrendszernek. Logikus tehát, hogy a megfigyelők összefüggést látnak az apró, kegyeleti gesztusok és az átfogóbb, politikai kezdeményezések között. S ugyanígy érthető az is, hogy az előttünk álló hónapokban növekvő figyelemmel kísérik a Moszkva és Tokió közti viszony alakulásának minden részletét. Szegő Gábor Miközben a dél-afrikai apartheid további fenntartása miatti türelmetlenség világszerte szankciók kilátásba helyezésében, illetve elrendelésében nyilvánul meg, a nemzetközi figyelem egyre inkább az életfogytiglani börtönbüntetését töltő dél-afrikai fekete vezető, Nelson Mandela sorsára terelődik. A fokvárosi Polls- mor-börtönben sínylődő, 67 éves Mandela feltétel nélküli szabadonbocsátása sokak szerint elengedhetetlen a dél-afrikai feketék és a fehérek békés együttélésének megteremtéséhez. A pretoriai kormányzat azonban Mandelát „terroristának” minősíti és csak azzal a feltétellel hajlandó szabadon bocsátani, ha a fekete vezető „lemond az erőszakról”. Az 1964-ben, egy szabotázsakció megszervezésében való részvétel miatt életfogytig tartó elzárásra ítélt Mandeláról Dél-Afrikában nyilvánosan sokáig nem esett szó. Képeket sem közölhettek róla, kijelentéseit, véleményét nem idézhette a sajtó, és feleségén kívül csak kevesen láthatták. Mégis a feketék településein aligha emlegetnek bárkit is olyan gyakran, mint őt. A betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) felszabadítá- si mozgalom vezetőjét, ugyanezen szervezet katonai szárnyának alapítóját és az — egyelőre még — legális, apartheid-ellenes mozgalom, az Egyesült Demokratikus Front (UDF) védnökét a délafrikai fekete tömegek java része vezérének tekinti. Mandela 1918. július 18-án született a xhosa nép által lakott, délkeleti Transkei központjában, egy törzsfőnök fiaként. A keresztény Nelson név melletti hagyományos előneve — Rolihlahla — azt jelenti: „aki problémákat okoz”. Erre a névre később aztán — legalábbis a dél-afrikai fehér hatóságok szempontjából — teljes mértékben „rászolgált”. Mandela egy metodista missziós iskolába járt, később pedig egy ideig a szomszédos Ciskei-ben lévő Fort Hare egyetemre. Egy, az egyetem vezetőségével támadt konfliktusa után 22 évesen Johannesburgba költözött. Az „arany városában” többek között egy bányatársaság üzemi őrségében ténykedett, miközben levelező tagozaton jogot tanult. fgy lett ügyvéd az ország legnagyobb városában. Ebben az időben került közelebbi kapcsolatba Oliver Tamboval és Walter Sisulu- val, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) irányítóival. (Tambo ma száműzetésből, Zambiából irányítja, az ANC elnökeként a felszabadító mozgalmat, Sisulu pedig Mandela sorsában osztozik.) Mandela 1944-ben csatlakozott az ANC-hez, melynek 1952-ben elnökhelyettese lett. Négy évvel később 155 fekete vezetővel együtt hazaárulás vádja alá helyezték. Az eljárás öt év múlva valamennyi vádlott felmenT tésével végződött. A per folyamán vette feleségül — külön hatósági engedéllyel — Nomzamo Winnie Madikize- la-t, akitől két lánya született. Röviddel ezután Mandela illegalitásba vonult, kampányokat szervezett az időközben betiltott ANC támogatására és létrehozta annak katonai szárnyát, a „Nemzet Lándzsáját”. Mandela Afrikában és Európában próbált támogatást szerezni a felszabadító harchoz, mígnem 1962-ben letartóztatták és újfent bíróság elé állították. Mandelát, aki illegalitásban „Fekete Vérfű” fedőnév alatt tevékenykedett, izgatás (sztrájkok szervezése) és tiltott határátlépés miatt öt évre ítélték. 1963-ban tíz másik társával együtt hazaárulás vádjával még egyszer bíróság elé állították. Élet- fogytiglanra ítélték hat társával együtt azzal a váddal, hogy „kísérletet tettek a rendszer erőszakos megdöntésére”. „Életemet a feketék küzdelmének szenteltem” — végződött Mandela híressé vált védőbeszéde. A „fehér uralom és a fekete uralom ellen egyaránt harcoltam. Mindig egy demokratikus és szabad társadalomért léptem fel, amelyben mindenki harmóniában és az esélyek egyenlőségében él együtt.” Mindaddig, amíg Mandela rács mögött van, aligha akadhat egyetlen jelentősebb fekete politikus, aki fekete honfitársai nevében a fehérekkel tárgyalni merne. Ezt ugyanis a fekete tömegek Mandela és az egész szabadságmozgalom elárulásának tekintenék. VSZ-külügyminiszter-helyettesek tanácskozása Moszkvában Az SPD az enyhülés mellett Második Helsinki?
