Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
NÉPÚJSÁG 1986, augusztus 27., szerda A megújuló állattenyésztés A Gyulai Húskombinát már javában propagálja az 1987. január 1 -tői érvényes felvásárlási árait. A Békés megyei tsz-ek szövetségében az állattenyésztés fejlesztésére hozott kormányzati intézkedésekből kiszámították, mit hoz a megye szövetkezeteinek a tej- és a vágóállat-értékesítés 1987- ben. Az elérhető 250—260 milliós árbevétel-növekedést szép summának mondották. De ez csak a tsz-ekre, tehát a nagyüzemben, nagyüzemi módszerekkel folyó termelésre vonatkozik. A tsz-ek által integrált háztáji termelés, melynek vá- góállat-vonzata valamivel több a nagyüzemekénél, olyan 300 milliós többletárbevételre számolhat. Balgaság lenne azonban azt hinni, hogy a Békés megyei termelők 550—560 milliós bevételi többlete mindenféle ellenszolgáltatás nélkül gyarapítja pénztárcájukat. Ezt maga dr. Villányi Miklós, MÉM-államtitkár is fejtegette a Mezőberényben tartott mc- gjei értekezleten, ahol az állattenyésztés szervezői és irányítói beszélték meg a soron levő feladatokat. Erre a megbeszélésre azért is érdemes visszatekinteni, mert sokan úgy érezték, az ágazat életében útjára indított, jobbító szándékú intézkedések értő fülekre, az állattenyésztésért dolgozni kész emberekre találtak. Az államtitkár úgy fogalmazott: lényegesnek tartom, hogy néhány nappal az intézkedések elhangzása után a Békés megyében dolgozó szakemberekkel együtt gondolkodunk a ránk váró feladatok teljesítésén. Az akkor ott elhangzott kérdések, kérések, vélemények és észrevételek egyértelműen mutatták, olyan emberek tanácskoznak, akik készek a megye gazdaságát ezen a területen is előremozditani. A felszólalók — Nagy Árpád, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz termelési elnökhelyettese, Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese, Timkó Rudolf, az állattenyésztő vállalat vezetője, Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Őszi Mihály, a Medgyesegyházi Haladás Tsz főállattenyésztője, Nyilas Károly, a Vésztői Körösmenti Tsz elnöke, Ruck János, az Üjkígyósi Aranykalász Tsz elnöke és dr. Farkas János, a Dombegyházi Petőfi Tsz főkönyvelője — mind-mind a kibontakozás, az ágazat megújulásának körülményeit elemezték. Ha a felszólalások lényegét vizsgáljuk, láthatjuk és érezhetjük az emberekből áradó tettrekészséget. E megítélés mértékét fokozza, hogy a több éve tartó aszály csak a megye szövetkezeteiben 2 milliárd forint bevélétesült, annak ellenére, hogy az asszony jóval idősebb volt mint a férfi. Az ügy irataiból és a lefolytatott nyomozás vallomásai alapján az eseményből az alábbiak derültek ki: az asz- szony is írástudatlan, primitív volt, és mindketten Bes- kán éltek, de külön-külön egy góréban. Az asszony időnként fél- tékenységi jeleneteket rendezett, mert úgy vélte, hogy a nála jóval fiatalabb élettársa egy falubeli leányt akar feleségül venni. Az évekig tartó viszony eleinte zavartalan volt, de később gyakoriak lettek a nézeteltérések, különösen, amikor a vádlott édesapja tudomást szerzett viszonyukról, és szemrehá- hányt tett fiának a hozzá nem illő kapcsolat miatt. Utóbb az asszony otthagyta kedvesét, és 1957-ben Backi Jarekre költözött, ahol egy másik férfival létesített viszonyt, de később V. Dusán utánament, és ő is a faluban tartózkodott. Ezután V. Dusán és Nikolija kibékültek, majd közösen Boszniába mentek, ahol majdnem egy hónapig maradtak, s azután visszatértek Beskára, ahol folytatták a különböző nézeteltérésekkel és zsörtölő- désekkel tarkított együttélésüket. 1959. július 27-én a Duna mellett a Kalakaca nevű fennsíkon, a jószágot őrizték és beszélgettek. Nikolija valamit varrt vagy kötött, s közben újból vitatkozni kezdtek V. Dusán állítólagos házasságkötési szándéka miatt. Vita közben Dusán kitépte Nikolija kezéből a baltát, fejtelkiesést okozott. Ennek jó része az állattenyésztésből pótolható. De azokban a gazdaságokban, ahol felszámolták, vagy csökkentették az ágazat teljesítőképességét, miből pótolják a kieséseket? Kell az érdekeltség Csukás Gyula feszegette: az ágazat dolgozóit nem tették érdeketté a munkában, ezért kevés a jól képzett szakvezető, szakember és szakmunkás. A szövetkezetek zömében az állattenyésztés dolgozói lényegében az átlagkeresetet sem érték el, noha a jószágnak mindennap, tehát vasárnap és ünnepnap is enni, inni kell adni, utána takarítani és fejni. Az állattenyésztők hajnaltól késő estig dolgoznak. Ezzel a nagy elfoglaltsággal egyáltalán nem volt arányban megbecsülésük. Mások az állattenyésztés üzemen belül kialakult rangját sérelmezték. Sok helyen a főágazatból a főagro- nómus alá rendelt ágazatot fabrikáltak, így azután nem véletlen, hogy az ágazatban munkát vállaló középkáderek és szakmunkások anyagi megbecsülését a növénytermesztésben dolgozók mögé sorolták. A tsz-ek egy részében jó előre tudomást szereztek a készülő intézkedésekről. Ezzel magyarázható, hogy jóval a rendelkezés kiadása előtt felgyorsították a régi, az elavult technológiával működő sertéstelepeken a be verte, s amikor elesett, s kiáltozni kezdett, Nikolija fején átdobta pásztorostorát, hurkot kötött rá, újból fejbe vágta, ezután a sértett meghalt. Nikoliját akkor egy közeli szurdokba hurcolta, belökte, s ezután tetemére földet hányt, a baltát eldobta, míg az ostort az asszony nyaka köré tekerte. Este felé Dusán a közösen őrzött jószágot a faluba hajtotta, s egy ismerősének azt mondta, hogy Nikolija találkozott egy régi jzerbiai ismerősével, s hirtelen elhatározta, hogy ezentúl vele fog élni, s hogy nemsokára visz- szatér holmijáért, vagy pedig 8 nap múlva jelentkezni fog. Ugyanaznap este Dusán a Nikolijától elvett kulccsal kinyitotta az ajtón levő lakatot, és magához vette Nikolija néhány dolgát. Ezután különféle szóbeszéd terjedt a faluban, s ennek folytán, augusztus 3-án, az a tanú, akivel Dusán néhány nappal korábban találkozott, és közölte vele, hogy Nikolija hirtelen Szerbiába távozott — a rendőrségen bejelentette az asszony eltűnését. A rendőr járőr kiment a legelőre Dusánhoz, aki ugyanúgy elmondta az esetet, mint ahogy azt előzőleg a tanúnak is elmondta. Másnap a rendőrség beidézte Dusánt, és követelte tőle, hogy részletesen mondja el az eset körülményeit. Dusán megismételte korábbi vallomását. Telt, múlt az idő, Nikolija nem jelentkezett, s mivel elmúlt a Dusán által emlegetett 8 nap, a rendőrség gyanút fogott, nem adott további hitelt Dusán vallomásárekonstrukciós munkákat. De nemcsak az építkezésre, az új technológia beszerzésére fordították erőiket, hanem az állomány minőségi és számszerű gyarapítására is. Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban Olajos Imre véleményét: fel lehetne gyorsítani a rekonstrukciós munkák ütemét, ha az állami támogatást bizonyos kiviteli szakaszokra állapítanák meg, és azt fel lehetne venni. A támogatás ösztönző jellegét, szerepét így jobban éreznék a szövetkezetek. Ma ugyanis nagyon kevés saját erővel rendelkeznek az üzemek. A rekonstrukciókhoz szükséges saját erőt banki hitelből biztosítják. Ennek igen magas a kamatterhe, ugyanakkor a rekonstrukció támogatására tartalékolt állami összeget valahol elfektetik. Az állat- tenyésztés fejlesztésére szolgáló eszközök akkor vinnék igazán előre az ágazatot, ha azok már a feladatterv végrehajtása során az üzemek rendelkezésére állnának a jelenlegi utólagos elszámolási gyakorlattal szemben. Jó a javaslat, érdemes lehrte közelebbről is megvizsgálni. De az is elgondolkodtató, hogy a saját takarmánykeverővel rendelkező üzemek miért nem juthatnak korszerű fehérjéhez? Az import, vagy a belföldi fehérjetakarmányok értékesítésében az állami vállalatok számára a kormányzat monopolhelyzetet teremtett. Ideje lenne lazítani ezen a kötöttségen, oly módon, hogy a saját takarmánykeverővel rendelkező tsz-ek saját állományuk részére, és az általuk integrált háztáji gazdaságoknak is forgalmazhassák a korszerű fehérjéket tartalmazó tápokat. Ha a hústermelés minőségén szeretnének javítani — ez a kitűzött cél —,akkor a takarmányellátás mára kialakult rendszerét is meg kellene újítani. Aki valamilyen módon és formában részt vállal ebből a hallatlan nagy vállalkozásból, nem szorulhat hátrányos helyzetbe. Ez a változás bizonyára előnyére válna a ma korszerű tápot forgalmazóknak, mert versenytársaik lennének, s talán ez az igának, felkutatta Nikolija holmiját, s mivel úgy találta, hogy az a góréban olyan állapotban hagyta, amely valószínűtlenné teszi gyors elhatározását, ezért a rendőrség újra kapcsolatba lépett Dusánnál (aki egyébként szabadlábon volt, mivel nem emeltek vádat ellene), s követelte, mondja el, hogyan távozott el valójában Nikolija. Sok csűrés-csavarás után Dusán Bevallotta, hogy Nikolija nem távozott el sehova, hanem az ismeretlen szerbiai ember megölte Nikoliját, s el is temette. A rendőrök követelésére Dusán meg is mutatta, hol van Nikolija elföldelve. A további kérdésekre Dusán a helyszínen- bevallotta, s részletesen elmondta, hogy történt az eset, bevallotta, hogy nem volt a helyszínen senki, hanem ő, Dusán, a civakodás hevében megölte Nikoliját. Mivel az esetnek nem volt szemtanúja, a bíróság tanúk meghallgatása útján állapította meg a tényállást, illetve azt, hogy Dusán és Nikolija között gyakoriak voltak a veszekedések és nézet- eltérések, hogy az asszony féltékenykedett, és többeknek panaszkodott is, hogy a dolognak rossz vége lesz. Dusán mind a rendőrségen, mind a vizsgálat folyamán, s a főtárgyaláson is annyiban változtatta meg vallomását. hogy különböző módon adta elő, hogyan történt az eset. Előbb arról beszélt, hogy baltával ütötte meg az asszonyt, utóbb pedig, hogy bottal ütötte le. s a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az eset úgy játszódott nyék jobb kielégítésére, minőségileg kifogástalanabb tápgyártásra ösztönözné őket. Jobb tenYészállománnyal Minden felszólaló véleményének elemzésére ezúttal nem térhetünk ki. De az elhangzott tanácsok közül feltétlen említést érdemel Timkó Rudolf: Békés megye évente egymillió körüli vágósertést termel. A tenyész- állomány minőségének to- vábbjavítására a megyében újabb feltételeket kellene teremteni. Mindössze egy gazdaságban folyik magas színvonalú törzstenyésztés, s ez a gazdaság egymaga nem győzi az állomány pótlását sem kocákkal, sem apaállatokkal. Kérdezhetné bárki, akkor honnan kerül a kistermelőkhöz a törzsállomány? A tsz-ek egy részében a hízóba állított kocák közül választják ki az arra alkalmasakat. Érthető, hogy a törzsállománnyal szemben felállított tenyészérték- követelménytől az ilyen ösz- szeválogatott állomány minden tekintetben elmarad. És erre jön a húsipar. Objektív minősítéssel „fenyegeti” a termelőt, akinek az állománya minőségre csak azt tudja, amit nyújt, korszerű fehérjetakarmány nélkül, és lassan senki sem tudja, milyen fokú beltenyésztéssel. Ruck János, aki a megyében az egyetlen törzstenyésztő szövetkezet elnöke, minderről azt mondta, hogy az objektív minősítés objektív feltételei nincsenek meg. A termelés objektív feltételeinek hiánya közben objektív minősítésről beszélni, enyhén szólva, kalan- dorság. Az objektív minősítéshez ugyanis nemcsak olyan műszer szükséges, amely a szalonna vastagságát elfogadható módon mérni képes, hanem sok minden más; fajta, tenyésztői munka, takarmányozás, gondozás, ami a minőséget a tápjában véve meghatározza. A vágóhídi minősítés csak a jéghegy csúcsa. Aki elrendeli az objektív minősítést, annak ismernie kellene a jéghegy összetételét, tömegét, vonulásának irányát. le, ahogyan Dusán azt a legelső vallomásában elmondta. Dusán a hivatalból kirendelt védője által az ítélet ellen beadott fellebbezésében sem tagadta a vádat, s csupán a szabadságvesztés időtartama ellen emelt kifogást. A másodfokú bíróság 1960 februárjában megerősítette az első fokú bírósági ítéletet. Röviddel azután, hogy a bírósági ítélet jogerőssé vált, Dusán a börtönből újratár- gyalási eljárást kezdeményezett. Előadta, nem úgy történt az eset, mint ahogy elmondotta. mert az asszonyt nem ő, Dusán, hanem az édesapja ölte meg. Még azt is elmondta, hogy édesapja beszélte rá, vállalja magára a gyilkosságot, mivel ő még fiatal, s a bíróság ezt tekintetbe fogja venni, s nem fogja súlyosan megbüntetni. Azt is emlegette, hogy az apja megígérte neki, hogy kiszabadítja a börtönből, mivel Dusán, aki fiatal és tapasztalatlan, nem tehetné ezt meg. Ö hitelt adott édesapja szavának, de miután belátta, hogy tévedett, meggondolta magát, és nem fog több évig ártatlanul szenvedni a börtönben. Elmondta, hogy az apja itfas állapotban néhány tanú előtt is bevallotta, hogy ő a valódi gyilkos. Dusán Dimitrije öccsére hivatkozott, aki ugyancsak a Sremska Mitrovica-i fegyintézetben töltötte akkoriban lopás miatti büntetését, s állította, tudomása van arról, hogy ő, Dusán, csupán édesapja rábeszélésére vállala magára a bűncselekmény elkövetését. (Folytatjuk) Szóval, ez egy nagyon összetett téma, az egész folyamatot badarság, könnyelműség lenne a szalonna vastagságát mérő colostokra leegyszerűsíteni. Nagyobb körültekintéssel Más. A vemheskoca-akció sikertelenségének is megvan a magyarázata. A kéthónapos vemhes kocák értékesítése, mozgatása, szállítása, új környezetbe helyezése, a jószág aklimatizálódása, megannyi gátja a sikernek. Képzeljük csak el, hogy egy intenzív körülmények között tartott vemhes jószág egyik napról a másikra extenzív környezetbe kerül. Sok stresszhatás éri az állatot. Emiatt elvetél, gyakori a koraszülés. Sok a malacelhullás, nagy tehát a termelőt és a népgazdaságot ért károsodás. Ilyen megfigyelésektől indíttatva javasolta Őszi Mihály, szűz kocákat vonjanak be az akcióba. Ezek a fiatal állatok gyorsan és jobban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, észrevehető módon javítanák a kistermelők állományát, a megye hústermelési pozícióját. A nagyüzemekben bizonyosan sokat lendít az állattenyésztés fontosságának társadalmi megítélésében a rendeletben megfogalmazott munkahelyi pótlék bevezetése. 'Ének legalacsonyabb értéke 20 százalék. Ennél több adható, ha megvan hozzá a fedezet. A rendelet értelmében csak a fizikai dolgozók részesíthetők munkahelyi pótlékban. Az üzemi vezetés feladata, hogy a szakvezetők és a középvezetői beosztást betöltők részére az üzem bérfejlesztési lehetőségeit kihasználják. Az állat- tenyésztés ugyanis csapatmunka, mindenkinek megvan benne a feladata. Az egyik munka a másik elvégzése nélkül semmit sem ér. Éppen ezért a teljesítményen alapuló elszámolás mindenkire egyaránt vonatkozik. Az anyagi érdekeltség növelésével, amint azt a kígyósiak példája is bizonyítja, a vezetők szervező, irányító munkája is hozzájárul az ágazat nyereségtömegének alakulásához. A siker érdekében ilyen irányban is szükséges lenne az első lépéseket megtenni. Dupsi Károly Új típusú vasalóautomata Új típusú automata vasalógép sorozatgyártását kezdték meg a Csepel Művek Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyárban. A TV 2000 típusú berendezés egyszerű kivitelű, könnyen kezelhető és kiváló minőségű vasalást biztosít. A berendezésből még ebben a negyedévben nyolcat, a negyedik negyedévben pedig több mint öt- venet készítenek, elsősorban szovjet megrendelésre. A vasalóautomatához újfajta vasalópárnákat is kifejlesztettek. Ezek az alumí- niumöntvény-párnák vasaláskor pontosan követik a ruhadarab méreteit, vonalait. Ezért fontos, hogy a vasalópárna formája alkalmazkodjon a vasalandó ruhadarabhoz, kövesse a divat változásait. A csepeli üzem immár 20 éve gyárt — KGST-szakoso- dás alapján — elsősorban a szovjet ruhagyáraknak vasalóberendezéseket. A Szovjetunióban jelenleg már 15 ezer magyar ipari vasalót alkalmaznak. A gyárban eddig háromféle pneumatikus működtetésű vasalóautomatát állítottak elő, s az új típus a legrégibb fejlesztésűt váltja fel. Tisza-cipő ' márkaboltok Az idén húszra növelte saját, illetve a kereskedelmi vállala« tokkal közösen fenntartott márkaboltjainak a számát a martfűi Tisza Cipőgyár; az üzlethálózata ebben az évben kétszáz- millió forint értékű férfi-, női és gyermeklábbelit, torna- és szabadidőcipőket, sportlábbeliket hoz forgalomba. Még az idén nyitnak néhány újabb márkaboltot, jövőre pedig további húsz üzlettel bővítik a hálózatot. A tervek szerint az ősszel a fővárosi Egyetem téren a Budapesti Ruházati Szolgálattó Vállalattal közösen hoznak létre egy üzletet, amelyet jövőre Tisza Sport Kisáruházzá alakítanak át, s benne a gyár teljes sportcipőválasztékát kínálják. Az Adidas—Budapest Kft. közös vállalattal abban állapodtak meg, hogy a Tisza Cipőgyárban készülő Adidas-márka- cipők közül három modellt 1986 utolsó negyedétől a saját boltjaikban forgalmaznak. Októbertől árusítanak először üzleteikben a Salamander cégnek gyártott őszi, téli utcai cipőkből is. • fej jjf j'Jjj!JYjjji Ül É NAPKOLLEKTOROS HÁZTARTÁSI BOJLER. Befejezéséhez közeledik az egész éven át üzemeltethető napkollektoros háztartási bojlerek új típusának ki- fejlesztése a Kőszegi Műszaki és Villamosipari Szövetkezetben. A szabadalmaztatott találmányt tavaly vásárolták meg a kőszegiek, s azóta már a prototípus is sikerrel vizsgázott a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett bemérések során. A berendezés a nyári hónapokban két, egy négyzetméteres kollektorral naponta 120 liter 45 fokos meleg víz előállítására képes. A teljesítményt további kollektorok sorba kapcsolásával fokozni lehet. A fényben szegényebb hónapokban automatikusan elektromos hálózatról egészíti ki energia- igényét az új berendezés. ÜJ TANÉV ÜJ* PADOKBAN. A szeptemberi iskola- kezdésig még mintegy tízmillió forint értékű rakományt indít útnak az Iskolabútor- és Sportszergyár jánosházi üzeme az ország oktatási intézményeibe. Az évente hatvanmillió forint értékben gyártott tantermi berendezésekből — székekből, padokból, táblákból, asztalokból — az év harmadik negyedében a Triál közvetítésével az átlagosnál rendszeresen 30-40 százalékká; többet rendelnek a felújítás befejezése előtt álló, illetve az újonnan épült iskolák. A héten több mint 200 tanterem berendezéséhez elegendő bútort raknak vagonokba, hogy a diákok az évnyitó becsen- getés után új padokban kezdhessék az új iskolaévet. SZINTETIKUS U-VITA- MIN az állatállomány gyógyítására és takarmányozására. Több gazdaságban sikeresen próbálták ki az állatállomány gyógyítására és takarmányozására a mesterséges U-vitamint, amelyet a Reanal Finomvegyszergyárban állítottak elő. Ennek az egyébként csak a káposzta- félékben előforduló vitaminnak jótékony hatása az emberi szervezetre a gyomorfekély gyógyításában régóta közismert, állattenyésztési célokra való fel- használásának lehetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy ez a vitamin gyógyítja a sertések gyomorfekélyét is, aminek kialakulására fokozottan hajlamosak az állatok. A készítményről azt is megállapították, hogy a takarmányba keverve növeli az állatok étvágyát és meggyorsítja súlygyarapodásukat is.
