Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

1986. augusztus 23., szombat WMd SPORT SPORT SPORT Második forduló idegenben Siófokon Megyesi nélkül Az NB 1-es labdarúgó-bajnokság 2. fordulójában hét mérkőzést szombaton, egyet pedig vasárnap játszanak. Szombat: Siófok—Békéscsaba, 17,00, Körös (Hamar, Varga). Debrecen—Ferencváros, 17.00. Rába ETO—Du­naújváros, 19.00. Videoton—Tatabánya, 19.00. Bp. Hon­véd—Eger, 19.00. Ű. Dózsa—Pécs, 19.00. Zalaegerszeg— Vasas, 19.00. Vasárnap: MTK-VM—Haladás, 10.30. Csank János vezető edző az MTK-VM elleni szezon­nyitó mérkőzésről: — Nagy fontosságú talál­kozó volt az MTK elleni. Többen — játékosok, edzők — debütáltunk, úgy érzem, jól sikerült bemutatkozá­sunk. Legyőztük a magyar mezőnyben, idegenben leg­jobban szereplő Hungária körútiakat. Az akarással nem volt baj, a csapatszel­lem jó volt, ami nem mellé­kes, eredményesek is vol­tunk. A legjobb teljesít­ményt Pásztor és Vígh nyújtotta, de elégedett vol­tam Leboniczkyvel, Me- gyesivel, Takáccsal és Ador­jánnal is. A második fordulóban Siófokon szerepelnek a bé­késcsabaiak. A Balaton-par- tiak az elmúlt vasárnap a Tatabánya otthonában sze­reztek egy pontot — ez sem semmi. Oj csapattal, új szakvezetővel vágtak neki ók is az idénynek. Jól raj­toltak, most minden bizony­nyal szurkolótáboruk előtt akarják bizonyítani, hogy nem volt véletlen múlt hét végi pontszerzésük. így minden bizonnyal föladják a leckét a lila-fehéreknek. — Megyesi a hétközi, nagykőrösi, MNK-mérkőzé- sen combsérülést szenvedett — mondta Csank János ve­zető edző —, jelen pillanat­ban nem tudni, hogy sérü­lése milyen kimenetelű. Steigerwald és Fecsku ki­sebb sérüléssel bajlódott, így ők könnyedebb munkát vé­geztek. Kaszás Gábor kolle­gám látta az MTK-VM el­leni összecsapásunkat, igy minden bizonnyal feltérké­peztek minket. Igaz, én is láttam őket a Siotur Kupán, nem ismeretlenek számom­ra. Harcosak, jó erőben vannak. A Siófok elleni találkozót háromesélyesnek tartom. A kezdőcsapat: Leboniczky — Szenti, Vígh, Varga, Takács J. — Fccsku, Pásztor, Csa- nálosi — Kurucz, Kovalik, Szekeres. Készenlétben: Ba­ji, Steigerwald, Ottlakán és Adorján. Mérleg a Siófok ellen Siófokon Bcs.-n NB II-ben: 1983—84 4—2 3—0 NB I-ben: 1985—86 1—2 3—0 Az MTK-VM elleni hazai mérkőzésen a szurkolók voksolhattak arra, hogy ki volt az Előre Spartacus leg­jobb játékosa. 426 érvényes szavazatot számláltak össze, s íme a sorrend: Vígh 134, Megyesi 85, Pásztor 80, Sze­keres 76, Leboniczky 12, Varga 10, Szenti 9, Adorján 7, Takács J. 6, Steigerwald 4, Fecsku, Kovalik, Csaná- losi 1-1. Értesüléseink szerint az ott kisorsolt, 779-es számú tombola tulajdonosa — aki egy szeptemberi 3 napos bé­csi utat nyert — eddig nem jelentkezett a klubban, hogy átvegye nyereményét. Illkotmány Hupa Szarvason A mozgalmasnak egyáltalán nem jellemezhető megyei sakk­életnek üde foltjaként jelentke­zik a szarvasi gazdasági egysé­gek és társadalmi szervek által támogatott s a főiskola égisze alatt évről, évre megrendezésre kerülő Alkotmány Kupa. Az idei, sorrendben a 16. országos nyílt egyéni sakkversenyen 77 részvevő vetélkedett négy cso­portban. A verseny értéke és színvona­la nehezen minősíthető. Ha a megyei egyéni sakkversenyeket kellene rangsorolni, úgy a szarvasi hagyomány minden­képpen az élre kívánkozik. Vi­szont ha országos mércével kellene mérnünk, úgy csak a szerény, de nagyon hasznos kez­deményezések sorában kell el­helyeznünk. Márpedig Békés megyének szüksége van ilyen hasznos, az élversenyzőink já­tékerejéhez igazodó versenyle­hetőség biztosítására. S ha eh­hez azt is hozzávesszük, hogy a helyiek mindent megtettek a zökkenőmentes lebonyolítás ér­dekében, akkor csak elismerés és köszönet jár minden közre­működőnek, s külön Kovács La­jos főbírónak. Az A-csoportban 26-an vettek részt és vetélkedtek az első he­lyezettnek kijáró vándorserle­gért. A svájci rendszerű csoport­ban Békés megyei siker szüle­tett, ugyanis a vándorserleg Jakus József (aki csepeli szí­nekben versenyez) birtokába ke­rült egy évre. De a második hely is Békés megyei ver­senyző nevéhez fűződik. Gáb­riel Tamás az Agyagipar tehet­séges fiatalja szerezte meg. Az A-csoport élmezőnyében végeztek: 1. Jakus József mj. (Csepel) 8 pont, 2. Gábriel Ta­más mj. (Bcs. Agyagipar) 7,5. 3. Sonkoly László mj. (Makó) 6, 4. Kovács Miklós mj. (Bp. Medicor) 5.5. 5. Hajdú István mj. (Makó) 5.5. 6. Mónus Zol­tán I. o. (OMTK) 5,5. A B-csoportban 10 fős, kör­mérkőzéses formában zajlott le a verseny. Az érmes helyezet­tek: í. Majdanics I. o. (Győr) 8. 2. Hocopán I. o. (GYSE) 6.5. 3. Baral I. o. (Csepel). A legnépesebb mezőny a C- csoport volt, ahová 31-en kaptak besorolást, s a 9 fordulós svájci rendszerű csatározás végén az alábbiak végeztek az élen: 1. Körösparti (Szarvas) 6.5, 2. Elefanti (Makó) 6,5, 3. Fábián (Szentes) 6. A D-csoportban tízen küzdöt­tek körmérkőzéses formában. Az élmezőny: i. dr. Fejes (Szarvas) 7,5, 2. Nyemcsok (Szarvas) 7, 3. Hódi (Nagyszénás) 5. — HS — Emlékérem A Békés Megyei Kézilabda Szakszövetség elnöksége a sportág fejlesztése terén kifej­tett sokéves, kimagasló te­vékenysége elismeréseként em­lékérmet alapít „Békés megye kézilabdasportjáért” néven. Terveik szerint évente három emlékérem adományozható, egyénnek, vagy kollektívának. Ez évben már november 7-én átadják az első kitüntetést. n gyulai knsarasok első szezonja az KB ll-ben A Gyulai SE női kosár­csapata első ízben szerepelt a Nemzeti Bajnokság II. osztályában, ahol tisztes helytállásként kell értékelni a húszas mezőnyben elért 16. helyezést: Rendkívül nehéz körülmények között (szerve­zési, anyagi .. .) játszotta mérkőzéseit a vegyes össze­tételű csapat. A korábban már GYSE színekben szerep­lő Ökrös Judit (256 pont) és Kajáriné (155 pont) visszaté­résével, valamint a 292 pont­tal legeredményesebb Bara- nyóné és néhány tapasztalt játékos mellett fokozatosan in :ri< Álló sor balról jobbra: Hídvégi János technikai vezető, Lay tlkrös, Gógné, Hidvéginé, Kajáriné. Elöl; Malétné, Takács, Mészáros, Sinka játékba lendülő középiskolás korú fiatalok alkották az együttes gerincét. Hosszú ideig csak tapasztalatot nyer­tek, majd az utolsó hét mér­kőzésből öt alkalommal sike­rült győzelmet szerezni, egy­re javuló játékkal Hídvégi Jánosné edző és társadalmi segítői irányításával. Dr. Perjési Klára szakosz­tályvezető az elmúlt napok­ban tartott játékosértekezle­ten jelölte meg az szezon célját, melynek lényege is­mét a tisztes helytállás és az utánpótlás szélesítése a városi úttörő-, középiskolás- és felnőttbajnokságból törté­nő kiválasztással. Említést ér­demel a férficsapat, amely az elmúlt szezonban adminiszt­rációs hiányosság miatt nem került a felsőbb osztályba, most pedig osztályozó mér­kőzéssel juthatnak feljebb, bizonyítva a korábbi évtize­dek jó megyei bajnoki és NB III-as múltjukat. A csa­patok felkészülésének fontos állomása a szeptember 6-án sorra kerülő hagyományos férfi, illetve női Erkel Kupa, amit a bajnoki találkozók színhelyén, a Törökzugi Ál­talános Iskola tornacsarno­kában rendeznek a fürdővá­rosiak. „Békés község nevét nem nagyon ismerik a határokon túl, de nincs az országban olyan kosárlabdázó, aki ne hallott volna Békésről. Ez a hely összeforrt a sportág ha­zai történetével” — írta Varsányi Imre a Népsport 1962. december 30-i számában. Most pedig itt ülünk a divatos városközpontban levő diszkó emeleti különhelyiségében, ki jéghideg sört, ki limonádét kortyol. Pörög a ventillá­tor, még este is nagy a hőség. A 40 éves jubileumra azonban mindig és mindenütt könnyű emlékezni. Hatan üljük körbe a vesszőfonatú asztalokat. Az egykori és a mai főszereplők, valamint a krónikás, mikrofonnal. GYÖNGYÖSI ELEK (Az egykori edző. aki mindent megteremtett.) Kézilabdázókkal foglalkoz­tam. azonban a kézilabdázó­kat elvitte a mendemon­da, hét lány maradt, mert az öregasszonyok azt a pletykát mondták, hogy a lányok muto­gatják magukat, meg a comb­jukat, mire aztán a szülök nem engedték őket . . . Ezért maradt csak hét lány. Ekkor Bokodi Karcsi lejött Pestről ellenőrizni az egyesületet, s azt mondta, hét emberrel már csak kosár­labdát lehet csinálni. Nekem ez nagyon tetszett, csak azt nem tudtam, hogy mi az a kosár­labda. Eszik-e. vagy isszák? Er­re megvigasztalt, hogy küld ő nekem szakkönyveket. Egy hét múlva itt volt minden szak­könyv, s elkezdtem esténként olvasgatni, hogy mi az az. ellé- pés, mi az. a sarkazás, és sehogy se tudtam rájönni. Volt egy já­tékosom. egy Orosz Gitta neve­zetű tanítónő, aki akkoriban ko­sarazott, hát azzal együtt kisü­töttük. hogy melyik micsoda. Fésűs Sándor barátom, egy ács. a rajzok alapján megcsinálta az első hordozható kosárlabdapa­lánkon Egy éven belül a csa­patból már NB IT-es csapatot csináltunk. Szerencsém is volt. mert talán olyan játékosok áll­tak rendelkezésemre, ^akik tehet­ségesek és szorgalmasak is vol­tak. s nagyon örülök neki. hogy 40 év után láthatom őket, együtt a fiatal lányokat, talán meg se fogom őket ismerni . . . Nagyon nehezen vártam én ezt a találkozót, annál is in­kább. mert én ’57-ben elkerül­tem innen Tatabányára, s ott is a semmiből próbáltam csinálni valamit. Egy NB Il-es csapatot ott is csak sikerült. Visszatérve Békésre, az első mérkőzésünk Budapesten volt. az elegáns Eli- dn SC-vel. Hófehérbe kiöltözve jöttek a pályára, a Mátyásföldi repülőtéren volt egy torna, s oda könyörögtük be magunkat, hogy játszhassunk. Igen ám. de amikor kivonultunk a pályára, egy lány kivételével mind me­zítláb volt. összevissza tákolt ruhákban voltak, s a hazaiak nem akartak ellenünk kiállni, hogy ilyen szegény társaság el­len nem állnak ki. Hát aztán én rávettem a pesti lányokat. l\ogy nem tudunk mi semmit. 300 ki­lométerről jöttünk, álljanak már ki. úgyis meg fognak nagyon verni bennünket. így aztán nagy nehezen rávettem őket. hogy ki­álltak. és hálából 24:l2-re meg­vertük őket. Ez volt az első győzelmünk. A játékvezetőnek nem tűnt fel. hogy mezítláb ját­szunk. hiszen abban az időben nem volt tornacipő. Tíz esztendő alatt. NB I-es csapat lett az NB Tl-ből. Négy évig NB I-ben játszottak, mind­addig. míg én el nem mentem Békésről. Négyszer nyertünk or­szágos középiskolás bajnokságot is, Kocsor Mari a válogatott centere—védője volt az egyik hajtóerő a csapatban. — Manapság azért játszanak kevesebben, mert annyi a szó­rakozási lehetőség, a diszkótól kezdve, hogy ma már a testne­veléshez nem vonzódnak annyi­ra, és nemcsak a fiataloktól függ ez, hanem hogy milyen tanárok vannak. Ha nem tud az edző bánni a fiatalokkal, akkor nincs eredmény. Hallom, hogy az if­júsággal többet fognak foglal­kozni. és szeretnék, hogy töb­ben sportoljanak. Ez sikerülni fog akkor, ha először megnyer­nek szakembereket, és szervező, dolgozó szakembereket. Ha ezek nem lesznek, lehet akármennyi pénz, lehet akármilyen rendel­kezés. nem lesz sport akkor sem Magyarországon! IIATLACZKINÉ KOCSOR MARIA (60-szoros válogatott, EB-ezüst- érmes. ma Budapesten testneve­lő tanár) Nagyon szép emlék számomra a Békésen eltöltött időszak, a diákévek. Általános iskolás ko­rom óta testnevelő tanárom volt Gyöngyösi Elek bácsi, és példa is, bár nekem nem sikerült ilyen eredményesen dolgozni, mint testnevelő tanárnak, egyet­len tanítványom dr. Tar-Kovács Andrea, aki válogatottságig vit­te. Talán egy kicsit a kosárlab- dasport szeretetét én oltottam bele. S talán az élet véletlenje az, hogy a Tar-Kovács Andrea is békési származású. Az akkori és a mostani kosár­labdát lehet, de nem szerencsés összehasonlítani. Az biztos, hogy a többi sportághoz hasonlóan, ma szokszorosa az edzésidő az akkorinak. Aminek nagyon örü­lök. hogy a mi sportágunkban szerencsére számon tartják az ..öregeket” is. Ott lehettünk a budapesti EB-n. összejövünk, egyszóval* aki nem akart, nem szakadt el kedvenc sportágától. MITCSINÉ CS. VARGA IRÉN (a*/ egykori csapat tagja. ÍR évig kosárlabdázott) Engem 1950-ben Orosz Papp Gitta ..vezényelt" le a pályára kosárlabdázni, és máig legszebb emlékeim közé tartozik, amikor ’50-ben a szegedi döntőn beju­tottunk az NB I-be. Később férjhez mentem, gyerekeket szül­tem, de aztán ismét visszatér­tem, még játszottam az NB II- ben is, ’66-ban búcsúztam . . . Persze, igazán soha nem lehet elszakadni attól, amit nagyon szeret az ember. Ügy érzem, a mai fiatalok nem szeretik úgy a sportot, mint ahogy valamikor mi szereltük. Mintha sokak csak azért játszanának, mert valami­lyen érdek fűzi őket a játékhoz. Szerintem a mai adottságokhoz és feltételekhez viszonyítva, az eredmények szerényebbek, mint a mi időnkben. Persze, most ugye ünnepre jöttünk össze, nem illik csak inkább a szépre em­lékezni. arról beszélgetni. DR. FUCKER LAJOS (a Békés Megyei Kosárlabda­szövetség alelnöke) Jómagam is azok közé tarto­zom, akik a hőskort is, meg a mát ís figyelemmel kísérhették, illetve benne lehetnek. Azt hi­szem. az NB ll-ben most a nők a 6. helyezésükkel, a férfiak a 9. hellyel újra szép sikert mond­hatnak magukénak, hiszen az ..uj korszakban” ez volt a leg­sikeresebb évad. Éppen ezért én bizakodó vagyok. Megfelelő szak­emberek irányításával, jó szer­vező munkával nálunk sem len­ne lehetetlen egy még magasabb szintet megcélozni. Az utánpót­lás ugyanis szerintem nagyon reményteljes, csak az edzőkön múlna, hogy a nagy elődökhöz hasonló játékosokká váljanak. Ez természetesen nem megy má­ról holnapra, de talán még meg­érjük. hogy a nagy hagyomá­nyoknak megfelelően, itt is fo­gadhassunk NB I-es csapatokat — bajnoki mérkőzésen. Közön­ségbázisunk is lenne, hiszen a ligeti pályán — melyen régeb­ben 3—400-an ís szurkoltak — mostanában is vannak vagy szá­zan egy-egy mérkőzésen. OLÁH GÄBOR A fesz (a Békési Fontex SE elnöke) Békés város fiatalságot meg­tartó ereje, a szakközépiskolák utáni tanulások, főiskolák távol esnek Békéstől, s el kell mon­dani, hogy a kosárlabdához is, mint sok más sportághoz, azért az intelligencia is hozzátartozik, és van Békés városban egy 3. sz. általános iskola, ahol tény­leg a kosárlabda-utánpótlás ne­velése tervszerűen folyik. Ott a testnevelők szeretik is ezt a spor­tot. és szívvel is végzik, csak amikor a gyerek kikerül az ál­talános iskolából, annak egy ré­sze gimnáziumban még a serdü­lőcsapatban tovább tud tevé­kenykedni. tehát egy bizonyos része megmarad a sportágnál, de amikor a továbbtanulásra sor kerül, elmegy Békésről. Közreadja: Fábián István Fotó: Szőke Margit BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csaia János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents