Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
o 1S86. augusztus 20., szerda NÉPÚJSÁG A kenyér Hároméves unokám nagy kenyérfaló. Ebéd előtt a terítésnél már nem merem előre kitenni a kenyeret, mert tálalásig üres kenyérrel lakik jól. Valamelyik nap délelőtt kért egy szelet kenyeret, csak ágy magában, üresen. Két perc múlva látom, hogy nincs nála a kenyér. — Balázs, hova tetted a kenyeret? Szemembe néz és látom, hogy nem Tnond igazat: — Megettem — feleli kissé zavartan. — Ilyen gyorsan nem tudod megenni. Nem baj, ha nem etted meg, csak mondd meg, hova tetted, nehogy hangyákat csaljon oda. Balázsban felülkerekedik a tisztesség. Csendben mondja: — Nem voltam éhes, beledobtam a szemétbe. — Ugye tudod, hogy a kenyeret nem szabad a szemétbe dobni? Most kivesszük, és odaadjuk a madaraknak. Balázs boldog. Túlvan a hazugságon, és persze ő is érzi, hogy ezt a dolgot valahogy rendbe kell tenni. Nekem pedig eszembe jut: gyerekkoromban semmiféle ételt nem volt szabad kidobni, de legkevésbé a kenyeret. Ha a kenyér leesett, nagyanyám azt mondta, fújd meg, csókold meg, és edd meg. Falun élő nagyanyám keresztet rajzolt a cipóra, mielőtt megszegte. A kenyér valahogy mindig több volt, mint étel. Talán tudat alatt, de jelkép is volt, annak jelképe, hogyha van kenyér, akkor van élet. Nem véletlen, hogy a magyar ember a búzát is életnek nevezte. S hogy miért jutott mindez eszembe most, amikor a frissen aratott búzából csépelt, őrölt lisztből sütött új kenyeret teszik az ünnepi asztalra? Talán csak azért, mert Balázs a szemétbe dobta a karéj kenyeret. (sárdi) Uborka a kiskertből A konzervipari termékek árának emelkedése s a házikertekben megtermelt friss zöldségfélék megnövelték a háziasszonyok kedvét, hogy megkeressék nagyanyáink régi receptjeit, és tartósítsák a kedvelt csemegéket. Ilyen régi recepten alapszik például a kovászos uborka készítése is. A kovászos uborka készítésekor a zöldségnövényben lévő cukorból a tejsavbaktériumok tej savat termelnek, melynek jó tartósító hatása van. A tejsav kedvező az emberi szervezet számára, mert kellemes ízű és frissítő hatású. Nem annyira ingerlő, mintáz ecetsav, mely egyeseknél emésztési zavarokat okozhat. Az uborka tartósítása tej- savas erjesztéssel — egy kis odafigyeléssel — igen egyszerűen, házilag is megoldható. Kovászos uborkának 15, esetleg 20 cm hosszú, arányosan vastag, szabályos alakú, egészséges, ép, szár nélküli, és a virágzat maradványaitól megtisztított uborka alkalmas. A deformált, „hasas”, sárguló és a túlérett uborka nem megfelelő erre a célra. Egy-két órai vízben való áztatás után az uborkák felületét tisztára dörzsöljük, mivel az erjedést gátló baktériumok zöme a héjon található. Ajánlatos az uborkát négy oldalán bevagdalni. Ezt követően a befőttes üvegek aljára egy kg uborkára számítva 1-2 darab babérlevelet, valamint kis csomó kaprot tegyünk. A friss zöld kapor üde virágzata, zsenge levelei és szárrészei kellemes ízt és illatot kölcsönöznek az eltett uborkának. Egyesek tormát és meggyfalevelet is használnak az ízesítéshez. Egy liter vízhez 30 gramm sót számítsunk. A feltöltőle- vet először felforraljuk, majd hűlni hagyjuk. Minél több sót adunk az oldatba, annál lassúbb lesz az erjedés. A gondosan berakott uborkára ezután ráöntjük a kihűlt feltöltőlevet, amelynek az uborkát teljesen el kell lepnie! Majd egy tányérral lefedjük 'az edényt. Vigyázzunk, ne nyomjuk meg túlzottan az uborkát, mert az nem állja a nyomást (ne rakjunk rá nehezéket), mert megpuhulhat. A tejsavbaktériumok 20 C- foknál magasabb hőmérsékleten fejtik ki leginkább tevékenységüket. Óvjuk a kovászos anyagot a hőingadozástól ! Minél több tejsav képződik az erjedés során, annál tartósabb lesz az uborka. Az erjedés a hőmérséklet és az uborka mennyiségétől függően 2-4 hétig tarthat. (Ha egy darab kenyeret teszünk a lé tetejére, akkor 4-5 nap alatt kész a kovászos uborka.) Ha „pimpó” képződik a lé felszínén, érdemes azt eltávolítani. Az uborkát ilyenkor kiszedjük, és leöblítjük. Magát az üveget is jól ki kell mosni! Majd az uborkát újra az edénybe tesszük, s újonnan készített, felfőzött és lehűtött sós oldattal leöntjük. Széles Csaba □i.JUÍijjJUJJ Dohányzóasztal, ülőkével BARKÁCSOLÁS Hz aranyhörcsög Ötletek, tanácsok — MOSOGATÁSKOR (ami ugyebár a nemszeretem- munkák élén áll) gyorsabban, egyszerűbben megy minden, ha azt jói előkészítettük. A piszkos edényről távolítsuk el az ételmaradékot. Ami nagyon zsíros, töröljük le újságpapírral. Fajtánként tegyük a tárgyakat a szárítóra, így könnyebben és gyorsabban tudunk majd mindent a helyére rakni. — A NEHEZEN NYITHATÓ, MENETES üvegfedeleket erőlködés nélkül és a bizony nem olcsó és sokszor nem is használható „univerzális nyitó” nélkül is kinyithatjuk — diótörővei. Gyógyszeres, illatszeres, fűszeres és némely italos üvegekhez, tubusokhoz kb. 5 cm átmérőig alkalmas. A szárakat ne szorosan és ne túl erősen tartsuk, mert így esetleg a műanyag fedél vagy maga az üveg elpattanhat. — MÁZAS EDÉNYEKET soha ne tegyünk üresen a meleg tűzhely lapjára. Soha ne hideg vízzel pótoljuk bennük a főzés közben elpárolgott lét. Mosogatásukhoz dörzsölőt, karcoló anyagot, szerszámot — ahogyan a teflonedények esetében sem — ne használjunk! — KEVÉS TŰZHELYNEK VAN leolvasható hőfokmérője. A hőfokot egy papírcsík segítségével is ellenőrizni lehet. Ha 8-9 perc előmelegítés után világosbarnává válik a papír, akkor langyos, ha sötétsárga, akkor közepes hőfokú, ha pedig bronzbarna lesz, akkor már nagyon meleg a sütő. Ha sötétbarnára színeződik a papírcsík, akkor valószínűleg túl forró lett. — BÚTOROK FIÓKJAINAK KIHÚZÁSÁRA, ajtók kinyitására legtöbbször belülről kifelé nyíló csavarra erősítik fel a díszgombokat. A gyakorlati használat során a gomb kilazul, elfordul, sőt különösen a fényezett vagy műanyag lemezes felületű, pozdorjalemezből készült bútorokból egy idő után le is eshet. Az ezekre erősített kihúzógomb alján található recézet az elfordulást van hivatva meggátolni, a kemény felületbe azonban ez nem tud benyomódni. Ennek megelőzésére a gombok fel- csavarozása előtt húzzunk rá a rögzítőgomb csavarjára két méretre vágott, fonákjával összefordított, középen kilyukasztott csiszolópapírt (smirglit). Meghúzás után a csiszolópapír kemény szemcséi még a kemény bútorlapba is benyomódnak és megakadályozzák a gomb elfordulását. Még a kezdő barkácsolók is készíthetnek különféle egyszerű bútorokat, amelyek az üzletekben hiánycikknek számítanak. Az a) ábrán egy kis dohányzó- asztal építését látjuk. Az asztalosnál három faforgácslemezt rendelünk. A középső része (1) hosszabb, az oldallemezek (2 és 3) mérete azonos. Az oldallemezeket a középső lemezzel csavar (4) fogja össze. Elegendő, ha minden oldalról két csavart hajtunk be. A csavart és a keretbe rakott menetes csapot (6) még a fóliával való leragasztás előtt tesszük be. A csavarfej körüli nyílást egy kis fakorong beragasztásával lehet eltakarni. A kész alapra helyezzük rá az asztallapot (6). Kiderülhet, hogy legolcsóbb az üveglap alkalmazása lesz. Olyan kb. 6 mm vastag üveglapot, amelynek szélei le vannak csiszolva, bármelyik üvegesnél rendelhetünk, pontosan megadva természetsen a felerősítő csavarok helyét. Az üveglap felhelyezése előtt az alap felső peremét színes filcvagy mübőrcsíkokkal ragaszthatjuk le. Üveg helyett az asztallapot vastag ragasztott lemezből vagy faforgácslemezből is készíthetjük. Ha a fát műbőrrel vonjuk be, a műbőr szélét az asztallap pereme alá hajtjuk, ekkor azonban újra üveglapot tegyünk rá védőlemeznek. Az asztal lapjait öntapadós fóliával is bevonhatjuk. Ezt papírüzletben szerezhetjük be. A fólia helyettesíti a furnért, illetve a fa festését. Az öntapadó fólia elég drága, de a vele bevont felületek nagyon praktikusak. A fóliát szappanos, vagy semleges mosószeres, langyos vízzel lehet lemosni. b) Az asztallal azonos stílusú ülőkét is készíthetünk. Az alap három része (1, 2 és 3) szilárdan össze van kötve. A facsapok (4) a vízszintes ülés (5) lemezének felerősítésére szolgálnak. összeszerelés előtt a lemezre (5) szivacsot (6) helyezünk, majd az egészet bevonjuk műbőrrel (7) vagy kord-, illetve bútorbársonnyal. A tájékoztató jellegű sablon (7-a) példaként szolgálhat a műbőr, illetve a szövet kivágásához. A szaggatott vonallal jelzett széleket varrógéppel az anyag bal oldalán (fonákján) varrjuk össze. A borítóanyag szélét a lemezhez (5) kis szegek vagy irodai tűzőgép segítségével erősítjük fel. B. K. Elágaztatás Az elágazódásra képes növények hajtásának többszöröződése olykor késlekedik. Ezt siettethetjük a csúcsrész visszavágásával. Olyan magasságban kell visszavágni, ahol kedvező lehet egy vagy több oldalág kifejlődése. Ha a csücsrészt is szeretnénk megtartani, puha zsineggel lazán hurkoljuk körül a hajtáscsúcsot, és óvatosan húzzuk oldalirányba, amíg az egyik oldalrügy a csúcsrész helyzetébe, közel függőleges irányba nem kerül. Ebben a helyzetben rögzítsük a zsineget a növény tövéhez kötve. Ha attól tartunk, hogy a csúcs ferde helyzetben is folytatja növekedését, és a hajtáscsúcs épségét nem akarjuk veszélyeztetni (esetleg vaskossága miatt már nem hajlik meg eléggé a csúcsrész), a rajta lévő felső oldalrügyek többnyire sebzéssel is kényszeríthetők kihajtásra. Ehhez a rügyek felett, legfeljebb fél cm-es sávban, éles késsel, fordított V-alakban célszerű kivágni a legkülső, köny- nyen leváló héjrészt. A miatta bekövetkező tápanyagtorlódás azután előidézheti a nyugalomban levő rügyek kihajtását. (A Szivárvány cikke nyomán) Sikertelen a zsebtévé A piacra nagyon érzékeny japán vállalatoknak be kellett látniuk, hogy zsebtelevizióik eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyre újabb, meg újabb típusok jelennek meg, de egyidejűleg a régebbieket ki is vonják a forgalomból. A legtöbb zsebtévének folyékony kristályos képernyője van. A folyékony kristályos tévéknek az a fő erősségük, hogy csekély energiát fogyasztanak. Mindazonáltal a japán gyárak továbbfejlesztik folyékony kristályos tévékészülékeiket, mégpedig azzal a nagyra törő céllal, hogy azokat színes képek megjelenítésére is alkalmassá tegyék. Egészségvédelme Az aranyhörcsögöt — könnyű tarthatósága, nagy szaporasága miatt is — igen nagy számban használják föl humánbiológiai kutatásokra. Ennek egyik oka az, hogy — némi leegyszerűsítéssel — jól modellezi az emberi szervezetet. Aki csak hobbiból tartja a kis prémes állatot, annak ez a tulajdonság nem kevés gondot okoz, hiszen jószerével az aranyhörcsög minden emberi betegségre fogékony. Ebből az is következik, hogy gyógykezelése szinte minden vonatkozásban hasonló az emberéhez. Arra azonban vigyázzunk, hogy pl. gyógyszerek adagolásánál gondoljunk az úgynevezett testsúlykilogrammra. A megfelelő dózis kiszámításakor az „átlaghörcsög” súlya 150 gramm! Gyógyszert úgy lehet a legjobban az állatnak beadni, ha azt előbb — lehetőleg desztillált vízben — feloldjuk, majd szemcseppentő segítségével a kesztyűs kézzel tartott állat egyik szájzugán keresztül bespricceljük. Az aranyhörcsög ritkán, vagy szinte egyáltalán nem betegszik meg akkor, ha a vele való foglalkozás előtt is és — saját érdekünkben! — utána is alaposan kezet mosunk. Mit tegyünk, ha megharap, megmar az állat? Legtöbbször nem támadásból, hanem egyszerű védekezésből, alkalmasint tévedésből teszi. Ez utóbbit elkerülhetjük, ha nem „élelemszagú” a kezünk. Az álmos, felébresztett állat összetéveszti a csemegét az ujjunkkal... A kis baleset megtörténte után a harapás helyét azonnal Egy cukortartóba is belefér... (A szerző felvétele) fertőtlenítsük. Súlyosabb (mélyebb) harapás után nem árt szakember (orvos, védőnő) tanácsát kérni. Ha netán az állat szájzárat kapna, az álkapocs ízületeinek finom megnyomásával az oldható. De nagyon óvatosan járjunk el, mert egy rossz mozdulat a hörcsög sokszor hosszú agóniával járó pusztulását okozhatja! Amikor úgy döntünk, hogy aranyhörcsögöt vásárlunk, akkor mindig gondoljunk arra; nekünk is csak akkor lesz benne örömünk, ha igényeit a legoptimálisabban sikerül kielégítenünk. ^ Sajnos — mint minden rágcsáló —, az aranyhörcsög is felfokozott életműködése okán rövid életű. Átlagos élettartama 24-28 hónap. Ritkaság ugyan, de van ilyen is: tenyésztett állataim között volt egy nőstény, amely 46(!) hónapos korában múlt ki. Fájdalmas volt a búcsú... (Vége (nemesi) TUDOMÁNY Az ember érdeklődése a csillagok iránt valószínűleg egyidős magával az emberrel. Az első mechanikus szerkezeteket, amelyek a bolygók, a Nap és a Hold látszó mozgásait utánozták, a görögök alkották meg. Minthogy a bolygók keringési periódusai összemérhetetlen meny- nyiségek, irracionális számok, mozgásuk utánzása fogaskerekekkel csak közelítőleg oldható meg. A mechanikus planetáriumok világkora a 17. századdal kezdődött, és eleinte a ptolemaio- szi geocentrikus, majd a kopernikuszi heliocentrikus viCsillagok színháza lágképnek megfelelően körmozgásokat végző golyókkal jelképezik a Nap, a Hold és az öt ismert bolygó látszó vagy valódi mozgásait. A mai planetáriumok másik őse az éggömb volt, amely ugyancsak az ókor szülötte. A csillagos égboltot és annak főköreit ábrázoló demonstrációs eszközök mérete idővel akkorára nőtt, hogy a rajta ábrázolt égitesteket belülről is lehetett szemlélni. Bizonyossá lett azonban, hogy e szerkezetek egyike sem képes megadni a csillagos égbolt valósághű benyomását. Az első világháború előtt vetődött fel olyan terv, hogy egy kupola belső falán csuklókból, húrokból és korongokból álló mechanikus szerkezet mozgasson izzólámpákból kialakított bolygókat. A Zeiss-cég akkori főmérnöke azonban kimutatta, hogy ilyen szerkezet létrehozása mechanikailag megoldhatatlan. Benne vetődött fel az az új gondolat, hogy a mozdulatlan kupola belső falára egy megfelelően mozgatott vetítő berendezés alakítson ki és mozgasson kisebb-na- gyobb fényfoltokat, csillagokat, Napot, Holdat és bolygókat. 1923-ban megszületett az első projekcióé (kivetítő) planetárium, és nem sokkal később elkészült az Universal műszer is, amely a déli csillagos égboltot is megjeleníthette a planetárium mesterséges egén. A projek- ciós planetárium azóta az egész világon elterjedt. A mai planetáriumi műszer 8900 csillagot vetít a planetárium kupolájának belső falára, többet, mint amennyit a közepesen látó szem a legkedvezőbb meteorológiai viszonyok között a derült égbolton láthat. A látványosság leglényegesebb része az égbolton megfigyelhető mzogások visszaadása, szinte tetszőleges mértékben felgyorsulva. Hazánkban Budapesten működik korszerű, nagy planetárium, egy kisebb pedig Pécsett. Egy planetáriumi műszer, 23 000 darab részbűi szerelték össze, több mint 150 vetítője, 11 darab motorja van. Súlya 2500 kg, magassága 5 méter (KS)
