Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 20., szerda Köröstarcsai beszélgetés Konzervgyári helyzetkép A szövetkezeti érdekvédelemről, demokráciáról, a munkás-paraszt találkozékrél Sok szó esik napjainkban a szövetkezeti érdekképvise­let munkájáról, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesz­téséről. A téma annál is inkább aktuális, mivel decem­berben rendezik meg a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek soron következő kongresszusát. Köröstarcsán, a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben két fiatalemberrel, Wagner Márton párttitkárral és Bokor Sándor elnökhelyettessel beszélgettünk. —Milyennek ítélik meg a termelőszövetkezeti érdek­képviseleti szervek tevé­kenységét, eljutnak-e önök­höz mindazok a*z informáci­ók, amelyekre szükség van a munka továbbviteléhez? — Az egyes minisztériumi rendeletek, szabályozó-módo­sítások kidolgozásánál mi csak annyi információhoz ju­tunk, hogy a TOT egyetérté­sével adták ki ezeket. Jó len­ne főbbet tudnunk arról, hogy a tsz-ek érdekében mi­lyen „harcot” folytat az egyes rendeletek véleményezésekor az illetékes érdekképviseleti szerv. — kezdi a beszélgetést Bokor Sándor. — A szövetkezeti törvény életbe lépése óta több eset­ben tapasztaltuk, hogy a mi­nisztériumi rendeletek kiadá­sakor esetenként megsértet­ték a törvényben megfogal­mazottakat. Reméljük, a de­cemberi termelőszövetkezeti kongresszuson olyan határo­zatokat fogadnak el, illetve olyan ajánlásokat tesznek az állami szerveknek, amelyek elősegíthetik a törvény ér­vényesülését — kapcsolódik a beszélgetésbe Wagner Már­ton. — Mi itt, Köröstarcsán a feldolgozó vállalatokkal ki­alakított szerződéses kapcso­latainkban érezzük legin­kább a Teszöv segítőkészsé­gét. Jó együttműködést ala­kítottunk ki a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat­tal, s reméljük, egyre jobb lesz az együttműködésünk a Gyulai Húskombináttal. Az elmúlt öt év során javultak ezek a kapcsolatok, termé­szetesen mindez nem azt je­lenti, hogy nincs még tenni­való. Megítélésem szerint a tsz-szövetség nem képes a rintiai járásbíróságon őrizet­be vettek egy tolvajnőt, aki eleinte hamis nevet mon­dott, utóbb azonban beis­merte, hogy ő az eltűnt Bra- tuscha Johanna. Az ezután indult tüzetes vizsgálat so­rán kiderült, hogy az el­tűnt és állítólag megölt és részben elégetett és részben felfalt leány él. Míg a ha­tóság az említett leány sze­mélyazonosságának kideríté­sén fáradozott, a raboskodó apa, miután tudomást szer­zett leánya megjelenéséről, a büntetőeljárás megismétlé­sét javasolta. Rabtársai nem láttak viselkedésében semmi változást. Állandóan azt ismételgette: „A csend­őrség hozott ide — ő is vi­gyen el, ha akar.” A megismételt bírósági el­járásban Bratuschát fel­mentette a bíróság. Az első ítéletet megelőző eljárás so­rán Bratuscha beszámítha- tatlanságával foglalkozott ugyan a bíróság, és úgy találta, hogy tudatában volt cselekedetének a tett elkö­vetésekor. A felmentő ítélet után újabb tüzetes vizsgálat indult meg beszámíthatósá- gát illetőleg, mert ettől füg­gött, hogy feleségének meg­vádolásáért felelősségre von­ható vagy sem. Két grazi egyetemi tanár tüzetes megfigyelés és vizs­gálat után arra a megállapí­tásra jutott, hogy Bratuscha feldolgozó vállalatok és a tsz-ek közötti feszültségek feloldására, ha mindehhez nincs is meg a megfelelő ap­parátusa. Az egyes vitás kérdésekben magának a tsz- nek kell megvívnia a har­cot. »Amikor az egész szövet­kezeti mozgalom érdekéről van szó, s nem egyedi érde­kekről, akkor azonban hat­hatós támogatást nyújt a szö­vetség valamennyiünknek — folytatja Bokor Sándor. A szövetkezeti demokrácia fórumrendszere kialakult a termelőszövetkezetekben. Ez a vezetőségből, a munkahelyi tanácskozásokból, a küldött- gyűlésből és a közgyűlésből áll. Hogyan működnek ezek a testületek a" Petőfi Tsz- ben? — Nálunk a vezetőség szakmai döntéseket hoz, és ajánlásokat tesz a különböző testületeknek. Véleményem szerint a legdemokratikusabb fórumok a munkahelyi ta­nácskozások, ahol sok véle­mény, javaslat hangzik el. Évente két alkalommal tar­tunk munkahelyi tanácsko­zásokat. Őszintén el kell mondani, hogy a folyosókon sok véleményt megfogal­maznak az emberek, ám a többiek előtt már nem min­dig merik elmondani, amit szeretnének. Mindebben köz­rejátszik, hogy az egyszerű emberek nehezen nyilatkoz­nak nagyobb tömeg előtt. El kell érnünk, hogy változzon ez a szemlélet, tudjuk, mind­ez 'nem könnyű, de hozzá­tartozik a demokrácia kiszé­lesítéséhez — mondja a párt­titkár. — Még mindig találkoz­hatunk a „miért én mond- jam”-szemlélettel. Pedig úgy érzem, a legapróbb kérdé­az előző eljárás alatt is meg­zavarodott lelkiállapotban volt és ez a lelkiállapot még fennáll; hamis vallomása ez­zel közvetlen okozati össze­függésben áll, s állításai nem tudatos hazugságok, ha­nem tudatzavar következmé­nye. Ez az eset is egy indoko­latlan önvád iskolapéldája. meg egy eset, AMELYBEN KIDERÜL, hogy az Állítólag MEGGYILKOLT SZEMÉLY EL Az 1865-ben született Sro- ka Katalin édesapja, Sroka Ignác feleségének halála után újra nősült, Gallus Máriát vette el feleségül. Sroka Ignác elhunyta után özvegye Gawenda Jánoshoz ment feleségül, s így Ga­wenda lett felesége mosto­haleányának a gyámja és kezelte vagyonát is. Kapzsi ember lévén azon mesterke­dett, hogy a vagyont meg­kaparintsa és lelkiismeretle­nül viselkedett feleségének mostohaleányával szemben. Nemcsak ütlegelte, hanem éheztette is, s a lány 1881- ben nyomtalanul eltűnt. A faluban röviddel ez­után elterjedt a hír, hogy Gawenda megölte Sroka Katalint, csak hogy megka­sekben is meg kell hallgat­ni az embereket, meg kell ismerni egyéni problémáju­kat, hiszen csak így tudunk segíteni egymásnak. Az el­múlt időszakban jelentős fiatalítás történt a tsz-ben, mind a vezetésben, mind a dolgozók körében. A 260 ak­tív tag fele 35 éven aluli fiatal. Az ifjúság érdekeit leginkább a 25 tagú KISZ- szervezet tudja képviselni. Most egy új KISZ-titkár irányításával, reméljük, meg tudnak újulni — teszi hozzá az elnökhelyettes. Beszélgetőpartnereimtől azt is megtudtuk, hogy a kü­lönböző bizottságok, ame­lyek a közgyűlésnek, illetve a vezetőségnek vannak alá­rendelve, munkaterv szerint folytatják éves tevékenysé­güket. Őszintén elmondot­ták, hogy az utóbbi időben a szaporodó tagsági viták eldöntéséhez segítségül hív­ják a döntőbizottságot is. Mindemellett egyre jobban dolgozik az ellenőrző, a nő-, a háztáji, az újítási, a ver­seny-, a szociális és kultu­rális bizottság. Munkájuk­ról rendszeresen beszámol­nak az illetékes testületek­nek. Nem feledkezhetünk meg a szocialista brigádmozga­lomról sem, amelynek ha­gyományai vannak Körös­tarcsán. Jelenleg is mintegy nyolcvanan dolgoznak ezek­ben a kis közösségekben, és nagyban hozzájárulnak a jobb gazdálkodási eredmé­nyek eléréséhez. Jó munká­juknak is köszönhető, hogy az utóbbi öt esztendőben két alkalommal kapták meg a kiváló címet. A vezetőség nyíltan és őszintén feltárja a gondokat, és ugyanezt várja el a tagságtól is. Ma még tanulják a demokra­tizmust, de úgy érzik, ha apró lépésekkel is, előbbre jutottak. Jól tudják, van még tennivaló bőven, erősí­teni kell a bizalmat, meg kell hallgatni a véleménye­ket, javaslatokat, és csak azután dönteni az egyes kérdésekben. — Ilyenkor, az új kenyér ünnepének időszakában munkás-paraszt találkozó­parintsa vagyonát, s hogy e tettében szomszédja, Gallus Ferenc is segédkezett neki. A csendőrség nyomozást indított, s az eltűnést köve­tő évben, tehát 1882-ben az eltűnt leány féltestvére, a hétesztendős Ágnes a nyo­mozó csendőrnek elmondta, hogy egy este Gawenda, miután feleségét pálinkáért küldte egy kocsmába, barát­jával, Gallussal az alvó Ka­talin ágyához léptek és egy magukkal hozott kapával megölték, s tetemét lepedő­be csavarva kivitték a szo­bából. A gyermek a bíróságon megismételte vallomását, a két gyanúsított közül Gallus tagadta a vádat, de Gawen­da beismerte, hogy a Gal­lus által hozott kapával meggyilkolta a lányt, s egy fűzfa alatt elásta. A bíró­sági főtárgyaláson Gawen­da visszavonta a csendőrsé­gen tett vallomást, mert ál­lítólag erőszak alkalmazásá­val csikarták ki tőle. Az 1884 márciusában megtar­tott bírósági tárgyaláson az esküdtszék mérlegelte az esetet. A holttestet a Ga­wenda által megjelölt he­lyen nem találták meg, s másutt sem találták. Á 12 esküdt közül 9 a vádlott el­ítélése mellett, 3 pedig ez ellen szavazott. A bíróság Gawendát halálra, Gallust pedig tízévi rabságra ítélte. kon emlékeznek meg au­gusztus 20-ról. Hogyan ün­nepük a köröstarcsaiak eizt a napot a 3 ezer 200 lakosú községben? — A település az iparilag elmaradott körzetek közé tartozik, elsősorban *női munkaerőt foglalkoztat a Béköt helyi üzeme, a békési kosárfonó részlege. A hetve­nes években sokan elmentek a tsz-ből a magasabb jöve­delem reményében az ipari üzemekbe. Ma is sokan jár­nak a szeghalmi Csepel Au­tóba, a körösladányi Meta- kémiába, a hídépítő válla­lathoz, a mezőberényi üze­mekbe, szövetkezetekbe, de jó néhányan a megyeszékhe­lyen keresik meg a kenyér­re valót. Néhányan azért az utóbbi időben már visz- szajöttek a szövetkezetbe, de nálunk nincs lehetőség a tevékenységi körök bővíté­sére, s így nem is tudunk számottevő új munkaerőt be­fogadni — mondja Bokor Sándor. — Korábban már két al­kalommal, 1982-ben és az elmúlt évben, augusztus 20- án falunapot tartottunk. Itt bemutatkoztak a különböző gazdasági egységek termé­keikkel, sportversenyeket tartottunk, és az öntevé­keny művészeti csoportok is a közönség elé léptek. Erre az alkalomra megmozdult az egész falu, 1500-an, kétezren vettek részt a színes progra­mokon. Ilyenkor találkoztak az emberek — munkások és parasztok, értelmiségiek — egymással. Az idén nem ter­veztek ilyen programot, az elképzelések szerint három-, vagy négyévenként kívánják megrendezni Köröstarcsán a falunapot. Ma már az évtizedekkel ezelőtti munkás-paraszt ta­lálkozóknak csak az emléke él a községben. Rohanó vi­lágunkban egyre kevesebb idő marad az ilyen találko­zásokra. Természetesen azért az utcán, a családokban el­elbeszélgetnek egymással az emberek, hiszen vala­mennyien itt élnek ebben a kis Körös-parti faluban — fejezi be Wagner Márton. Verasztó Lajos Gawenda halálos ítéletét húsz év rabságra változtat­ták. Gawenda rezignáltan fogadta a hírt, s csupán annyit fűzött hozzá: „Csinál­janak velem, amit akarnak." A főtárgyalás után egy évvel váratlan fordulat tör­tént. 1898 májusában a szom­szédos bíróságon egy föld­műves a következőket adta jegyzőkönyvbe: mostohalá­nyom elcsavargott házamból és azt suttogták a faluban, hogy eltettem láb alól. Hogy e szóbeszédnek elejét ve­gyem, igyekeztem a környe­ző falvakban utána nyomoz­ni. Miután tudomásomra ju­tott, hogy egy környékbeli faluban egy ismeretlen le­ány szolgál, felkerestem, hogy megtudjam, nem az én leányomról van-e szó. Legnagyobb meglepetésem­re felismertem a meggyil­koltnak vélt Sroka Katalint. Ezután megindult a nyo­mozás személyazonosságá­nak bebizonyítása ügyében, s az eljárás során kiderült, hogy valóban a meggyilkolt­nak vélt Sroka Katalinról van szó. Elmondta, hogy Gawenda embertelensége és gonosz magatartása miatt határozta el, hogy elbújdo- sok. Ezután a gyilkosság és bűnrészesség miatt elítélte­ket szabadon bocsátották. (Folytatjuk) Dobozba töltik a csemegekukoricát Fotó: szőke Margit A szokatlan meleg időjá­rás következtében a Békés­csabai Konzervgyárban már javában folyik a beérkezett termékek feldolgozása. A kérdésekre válaszolva Seres István főmérnök elmondta, hogy a gyár megfelelően felkészült a kampányra, és előreláthatóan zavarmente­sen sikerül befejezni — csak­nem két héttel korábban — az idénymunkát. Tájékoztatott bennünket arról, hogy a borsó, a zöld­bab és az uborka feldolgozá­sában a kitűzött terveket már teljesítették, bár az utóbbi termékből még ter­ven felüli felvásárlás várha­tó. A megye termelőszövet­kezeteiből folyamatosan ér­keznek a paradicsom-, a paprika- és a csemegekuko­rica-szállítmányok. A speciális gépsoroknak köszönhetően nincs szükség többszöri átállásra, így ki­küszöbölhető a termeléski­esés. A kukorica nagyfokú összeérése kisebb nehézsége­ket okoz, mivel a nagy mennyiségű feldolgozandó áru rövidébe idő alatt érke­zik be. Az alma- és cecei- féle paprikát ütemterv sze­rint szállítják, így előrelát­hatóan a télen ezekből a termékekből kielégítő lesz az ellátás. A gyár kereskedelmi osz­tályvezetője, Horváth Gézá- né a kül- és belpiacokról szólva elmondta: — Mint ismeretes, gyá­runknak társasági szerződé­se van a Hungarofructtal, amely az exportügyeink 90­95 százalékát intézi. Ebben az évben is első számú partnerünk a Szovjetunió, ahová többek között zöld­borsót, zöldbabtermékeket, natúr lecsót és vegyes sava­nyúságot szállítunk. A- többi szocialista országgal együtt ez a piac össztermelésünk csaknem 50-60 százalékát te­szi ki. Tőkés üzletfeleink közül a skandináv államok emelkednek ki, melyek a zöldborsó és finomfőzelékek megrendelői. Paradicsomot Ausztráliába és az Egyesült Államokba szállítunk, míg az almasűrítmény- és a paprikakészítmények több nyugat-európai országban találnak vevőre. Az exportcélkitűzések tel­jesítése mellett a hazai meg­rendeléseknek is eleget te­szünk. Így ebben a gazdasá­gi évben a legnagyobb mennyiségben az ivólevek kerülnek a boltok pultjaira, melyek 50 százalékban az új, eldobható csomagolásban kerülnek a vevőkhöz. A bel­földi áruk fennmaradó, mint­egy 10 százalékát a sava­nyúságok (ecetes paprika, paprikacsík, marinált papri­ka) teszik ki. A konzervgyárban a szer­ződések értelmében az idén is segítséget nyújtanak a diákok az őszi idénymunkák lebonyolításához, majd a kampány végeztével több vonalra állítják át a száraz- tészta gyártását. Az utolsó feladatot a karbantartó mun­kálatok és az új gazdasági évre való felkészülés jelenti. B. G.—P. A. HÍREK 11 MDGYflR GflZDDSDGBÓL DIVATOS ISKOLAKÖPE­NYEK. A Szegedi Ruha­gyárban már útra készen áll az idei esztendőre megren­delt 350 ezer iskolaköpeny utolsó szállítmánya isi, hogy iskolakezdésig mind a bol­tokba kerülhessen. A feladat megoldását segítette a tex­tilipar: idejében leszállította a hagyományos, rendkívül kopásálló, enciánkék polia- mid alapanyagot, valamint az egyre kedveltebb, szel- lős polieszter-viszkoz anya­gokat. Választékbővítésre Csehszlovákiából is hozatott a ruhagyár szintetikus kö­penyanyagokat. SZÁMÍTÓGÉPES GYÄR- TÁSIRÁNYlTÁS A RÄBÄ- BAN. Megkezdődött a ter­melés egészének számítógé­pes irányítása a győri Rá- ba-gyárban. A nagyüzem valamennyi munkahelyén fölszerelték a különböző tel- jesítméjiyű számítógépeket, s az ezekhez csatlakozó 350 képernyős terminált és 100 nyomtatóberendezést. A szá­mítógépes irányításra való áttéréssel javul a készlet- gazdálkodás. a munka szer­vezettsége. Csökken az az idő, ami a piaci igények föl­mérésétől az újabb konst­rukciók gyártásáig eltelik, így a főleg exportra termelő gyár gyorsabban igazodhat a kereslethez. Nem közömbös az a nyereség sem, amit az adminisztrációban könyvel­hetnek el, ezt jelzi, hogy a számítógépes irányításra .való áttéréssel évente 60 tonna papírt takarítanak meg. CSEPPKÖBARLANG A MECSEKBEN. A magyar barlangászok az idei nyá­ron több új barlangi járatot fedeztek fel hazánkban. Kü­lönösen értékesek a Me- csek-hegység mélyvölgyi kő­fülke-forrásbarlangjában eddig feltárt részletek. A kutatók már korábban fel­tételezték, hogy itt a föld mélye egy hosszabb barlang- rendszert rejt magában. Ed­dig azonban csak a patakos barlangmeder bejáratának nyitott. 30—80 méteres sza­kasza volt ismert. A nyáron a Mátéfi László vezette bar­langászcsoport felfedezett a kőfülke-barlang vízgyűjtő- területén egy akna járatot, amelyet Fogadás barlangnak neveztek el. Érdekessége, hogy közepe tájától a falait nagyon szép sárgás színű cseppkövek borítják. A bar­langászok feltételezik, hogy a vízszintes járatokban ugyancsak cseppkövekre bukannak. NAGYÜZEM A MARTFŰI NÖVÉNYOLAJGYARBAN. Megkezdődött az első nap­raforgótermés átvétele a Martfűi Növényolaj gyár­ban, amely az ország vár­ható termésének a felét dolgozza fel. A szokottnál legalább két-három héttel korábban beérett és levá­gott, kipergetett olajosmagot a Szolnok, Békés és Csong- rád megyei üzemek határá­ból szállították a gyárba. Az üzemi átvevővonalat napi kétezer tonna közúti szállít­mány, és kilencszáz tonna vasúton érkező termés foga­dására készítették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents