Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-19 / 195. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. AUGUSZTUS 19., KEDD Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 195. SZÁM' BÉKÉS MEGYEI Sárréti Pantheon Vésztö-Mágoron „A dolgozó ember teremtett itt kultúrát, nemzeti öntudatot és függetlenségi szellemet” Négy esztendővel ezelőtt, 1982-ben Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára avatta fel a vésztőiek büszkeségét, a magyar történelem nevezetes emlékhelyét, az Árpád-kori Csőit nemzetség monostorának romkertjét. A hagyományőrző hazaszeretet szellemében határozták el az itteniek, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága, a helyi pártvezetés, a Hazafias Népfront vezetői, hogy az emlékhelyen sárréti pantheont alakítanak ki. Az Alföldhöz kötődő népi írók szoborkertjében, a tervezett tíz műből az első két alkotást; Szabó Iván szobrász- művész Erdei Ferencet, Ko- ny or esik János szobrászművész Szabó Pált ábrázoló bronz mellszobrát tegnap, augusztus 18-án leplezte le a népfront főtitkára. A Himnusz elhangzása után Komáromi Gábor tanácselnök köszöntötte a szoboravató nagygyűlésen megjelenteket, az ünnep szónokát, Pozsgay Imrét, a vendégeket: Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Szikszai Ferencet, a HNF megyei bizottságának titkárát, Magyar Pál országgyűlési képviselőt, Szeljak Györgyöt, az SZMT titkárát, valamint Szabó Pál és Erdei Ferenc hozzátartozóit. Pozsgay Imre beszédében elmondotta, hogy nemcsak a népfront nevében vállalta a megtisztelő megbízatást, de személyes meggyőződésből is. „Alkotmányunk ünnepére készülve az ország törvény- tisztelő állampolgárai — ha csak egy pillantással is —, de végigtekintenek leg- újabbkori történelmünkön — szólt a főtitkár. — A fel- szabadulás utáni években az egyik legfontosabb sorsfordító dokumentum az 1949- ben jóváhagyott alkotmány a magyar történelem első írott alkotmánya volt, amelyben először mondták ki: minden hatalom a dolgozó népé.” A szónok kiPozsgay Imre ünnepi beszédét mondja emelte, hogy abban a korszakban a hangsúly az újra és az újdonságra esett, hiszen ezer esztendő koloncát, igáját vetette le a nép. Önbecsülésünkhöz hozzátartozott, hogy a törvényhozásban is újat kellett alkotni. Átéltük és megtanultuk, hogy a szocializmus felépítését nem elég kívánni. A szegénységtől sem lehet egy vállrándítással megszabadulni és a hatalom még a nép megbízottainak kezében is veszélyes eszköz lehet. A hatalommal vissza lehet élni és ez~a nép bizalmával való visszaélést, játszadozást jelenti és meghasonlás- hoz vezet. Ez a keserű tapasztalat legújabbkori történelmünk szerves része. Időszerű és helyénvaló a figyelmünket erre fordítani, de ma már eredményekkel és sikerekkel a hátunk mögött másra is gondolnunk kell. Láthatjuk saját kezünk munkáját. Érdemes tehát arról beszélni-, hogy mit kellene továbbvinni az ezer esztendőből. Pozsgay Imre a nemzeti önbecsülés felidézésére méltó helynek tartotta a szép emlékezetű és gazdag cselekedetű Árpád-házi királyok múltját őrző mágori dombot. Bár az 1949-es alkotmány foglalta először egységes keretbe a magyar nép törvényességét, de a magyar nemzet ezer éven át alkotmányos keretek között élt. Megőrizte államalkotó és autonómiára való képességét. Ez tette alkalmassá arra, hogy népünk az elnyomatás éveiben is megőrizze azonosságtudatát, e földhöz való ragaszkodását. Akár itt Vésztőn, amely sokáig az ország közepéhez tartozott, akár az ország más szélein. Tudjuk, hogy ezen a földön a magyarságnak az itt élő népekkel, nemzetekkel szövetkezve lehetősége van a boldogulásra. Az ezer esztendő ugyan tele volt nyűggel és gyötrelemmel a dolgozó ember számára, mégis ez a dolgozó ember teremtett itt kultúrát, nemzeti öntudatot és függetlenségi szellemet. Így értünk el olyan helyet az európai népek sorában és megítéltetésében, hogy a magyarság nélkül Európa „ más lenne, mint amilyen most. Ez is hozzátartozik az alkotmánynapi ünnephez. Ennek P tudatát ápolják itt Vésztőn és ott, ahol vannak emlékhelyek* vagy nincsenek ilyenek. A népfront főtitkára a továbbiakban az alkotmányról beszélt: — A mi alkotmányunk stabil, iránymutató kerettörvény, amely eszköze a jogrendnek. Az alkotmány nem befejezett mű. A törvényalkotó, a bölcs, okos törvényhozó, az önkormányzatot gyakorló tanács, a törvény- tisztelő állampolgár nélkül nem lehet teljes. Egy nemzet lesüllyedésének jele, ha az emberek semmibe veszik a törvényt. Ebben az országban sem volt mindig lehetséges a belső indítékból származó törvénytisztelet. A törvény nagyon gyakran csak a kényszerítő oldalát mutatta az embernek. Az alattvalóvá süllyesztett embert maga alá kényszerítette a törvény. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya lehetőség a bölcs törvény- hozásra, az okos helyi tanácsok és a törvénytisztelő állampolgárok együttműködésére. A törvényt, az alkotmányt tisztelve képünkre és nemzeti hasonlatosságunkra formálva alkalmasnak kell lennünk arra, hogy tovább keressük az együttélés útját más népekkel és nemzetekkel. A magyarságban, ha tiszteletben tartották nemzeti jogait, mindig megvolt a hajlandóság arra, hogy eszerint a norma és elv szerint éljen. Alkotmányról, államalapításról, újrakezdésről szólva ilyenkor beszélünk az új kenyérről is. Ennek a földnek a népe tudja mit jelentett az augusztus a történelemben, mit hozott az új kenyér, a közelgő télre gondolva bizakodást, vagy rettegést, szorongást. Azok, akik az ország javán dolgoznak, az új kenyérért munkálkodnak, megtették a dolgukat most is. Hogy ilyen-olyaij körülmények hatására — az időjárás alakulásától gyarló dolgainkig — nem tudtuk teljesíteni a búza termelésére kitűzött céljainkat, ez önvizsgálatra késztet. Letörésre azonban nincs okunk, biztosítva van az ország kenyere. A termelő munkáról szólva gondolatainkban eljutunk a két nagy személyiséghez, akiknek szobrát itt ma leleplezzük. Vésztő nagyszerű közönségnek bizonyult már akkor, amikor a mágori emlékhely kialakításához munkájává) és pénzével hozzájárult. Pozsgay Imre végezetül méltatta a népből elindult író. Szabó Pál, Móricz Zsig- mond által is nagyra becsült munkásságát. Erdei Ferenc kissé más indíttatással ugyanarról a tájról elkerülve tudósként és politikusként dolgozott a népért. Életművük él, hat, működik azon a talajon, amelyen felnőttek, új életformát ajánlottak. Bebizonyosodott, hogy törvényes keretek között, a félelemtől megszabadulva, szabadon lehet élni és alkotni. A népfront főtitkára befejezésül megköszönte, hogy az ország szívéhez közelálló vésztői társadalommal négy év múlva újra találkozhatott. (Folytatás a 3. oldalon) Lepelben még a két szobor Fotó: Fazekas László A Körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet laboratóriumában rendszeres minőségi ellenőrzéssel biztosítják termékeik állandó összetételét Talán ennek is köszönhető, hogy tizenöt körösladányi Metakémia-készítmény viseli a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető jelzést Fotó: Fazekas László Losonczi Pál a III. kerületben Losonczi Pál, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap* a főváros III. kerületében töltötte munkanapját. Kíséretében volt Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. A kerületi pártbizottságon kezdődött a program, ahol a magas rangú vendég a pártvégrehajtóbizottság tagjaival, a társadalmi szervek vezetőivel találkozott, majd meghallgatta Steiner Arnold első titkár és Kiss Imre tanácselnök tájékoztatását a főváros harmadik legnagyobb kerületének mintegy 160 ezer lakosát foglalkoztató kérdésekről, az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozat végrehajtásának helyi tapasztalatairól. Az MMG Automatika Művek központját kereste fel ezután az Elnöki Tanács elnöke. A tájékoztatót követően Losonczi Pál több üzemrészt tekintett meg. A 10 éves Flórián üzlet- központ volt a program következő állomása. A háromezer családnak otthont adó kaszásdűlői új lakótelepet kereste fel ezután a Politikai Bizottság tagja. A program befejezéseként Losonczi Pál a III/10-es pártkörzetben kötetlen beszélgetést folytatott a kerület vezetőivel, a lakóterületi aktivistákkal munkájukról, a lakosságot foglalkoztató kérdésekről. Mkotmánvnapi kitüntetések Az alkotmány ünnepe alkalmából hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában kitüntetési ünnepséget tartottak. Az ünnepségen részt vett Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára, aki népfront-aktivistáknak nyújtott át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetést. Április 4. Érdemrendet kapott: dr. Farkas Ervin, a HNF OT titkárságának osztályvezetője, Szikszai Ferenc, a HNF Békés Megyei Bizottságának titkára és Szűcs Györgyné, a HNF Tolna Megyei Bizottságának politikai munkatársa. A Munka Érdemrend arany fokozatát ketten, hatan az ezüst, hatan pedig a bronz fokozatát vették át. Ugyancsak Pozsgay Imre nyújtotta át 52 aktivistának a Népfront Kitüntető Jelvényt, amit az országos elnökség adományozott a mozgalomban hosszú időn át kiemelkedően dolgozóknak. * * * A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő munkájuk elismeréseként heten kapták meg az idén a Népművészet Mestere, húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet, öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyei György Emlékéremmel, négyét Móra Ferenc Emlékéremmel, nyolcét Szabó Ervin-éremmel jutalmazták. A kitüntetéseket az alkotmány napja alkalmából megrendezett ünnepségen adták át hétfőn a Néprajzi Múzeumban. Az eseményen — amelyen megjelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője — Dre- cin József művelődési minisztériumi államtitkár - köszöntötte a kitüntetetteket. Ezután Drecin József átnyújtotta az elismeréseket. Az ünnepségen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára 20 fiatal tárgyalkotó- és előadó- művésznek adta át a Művelődési Minisztérium, a Népi Iparművészeti Tanács és a KISZ Központi Bizottsága által odaítélt Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. * * * Alkotmányunk közelgő ünnepe alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek hétfőn a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában. Az eseményen társulati, valamint a művelődési miniszter által adományozott kitüntetéseket adtak át az ismeretterjesztésben élen járóknak. A Bugát Pál Emlékérmet — a TIT legmagasabb kitüntetését — vehette át dr. Haán György nyugalmazott egyetemi tanár, a TIT budapesti szervezete idegen- nyelv-oktatási szakosztályának elnöke és Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet osztályvezetője, a TIT nemzetközi politikai választmányának elnöke. A kitüntetéseket Ádám György akadémikus, a TIT elnöke adta át. A művelődési miniszter 12 aktivistát a Szocialista Kultúráért, ugyanennyit a Kiváló Munkáért kitüntetésben, s tízet miniszteri dicséretben részesített, elismerve ezzel a tudományos ismeret- terjesztésben végzett odaadó, áldozatos munkájukat. A miniszteri kitüntetéseket Rottler Ferenc, a TIT főtitkára nyújtotta át.
