Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 16., szombat Népi ellenörök vizsgálták Romlik a tsz-ek gépellátottsága Sok feladatot ad a nagyüzemekben a gépek felújítása. Képünkön egy kombájnt készítenek el a betakarítási munkákra Fotó: Szőke Margit A Békéscsabai Városi Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei a közelmúltban fejezték be azt a vizsgálatot, amely az elmúlt két esztendőben tekintette át a mezőgazdasági nagyüzemek gépi eszközellátottságának színvonalát, kihasználtságát. Az ellenőrök kíváncsiak voltak a gépjavítás, a karbantartás és az alkatrész-ellátás alakulására is. Munkájukat a békéscsabai Május 1., a dobozi Petőfi, a gerendási Munkácsy, a mezőberényi Aranykalász és az Űjkígyósi Aranykalász Tsz-ben folytatták. Tapasztalataik jó része a megye többi mezőgazdasági nagyüzemére is vonatkozik. Sok az elhasználódott gép Az öt közös gazdaságban nagy a szóródás a legfontosabb gép- és járműellátottságban. Érdekesség, hogy a legjobb eredményeket elérő újkígyósi tsz területegységre jutó gépellátottsági mutatója csaknem kétszerese a leggyengébben gazdálkodó dobozi tsz-ének. Az elmúlt öt évben a gépek elhasználódási foka jelentősen emelkedett, s elérte az öt tsz átlagában a 63 százalékot. Kritikus a helyzet a dobozi tsz- ben, ahol csaknem 80 százalékos az elhasználódott- ság, de valamennyi üzemnél megközelíti a járműpark amortizálódottsága a 70 százalékot. Tovább rontja az amúgy sem rózsás helyzetet, hogy a nullára leírt gépek kiváltása a hasonló kapacitású új gépekkel csak 2-3- szoros áron lehetséges. Ahhoz, hogy a növénytermesztésben elegendő gépkapacitás álljon rendelkezésre, bizonyos túlgépesítettséget tartanak fenn az üzemekben. így az időszakonként jelentkező felesleges kapacitást csak részben tudják hasznosítani. Megállapítható, hogy a dobozi tsz-ben a kedvezőtlen talajadottság párosulva az alacsony gépellátottsággal csak kedvező időjárás esetén teszi lehetővé a legfontosabb munkák időbeni elvégzését. Egyik gazdaságban sem elegendő a terményszárító kapacitás, s ez elsősorban az őszi betakarításnál korlátozó tényező. Az állattenyésztés gépesítettsége jelentősen elmarad a növénytermesztéstől a gerendási és a mezőberényi tsz-ben, ahol a hagyományos, szétszórt épületek akadályozzák a műszaki fejlesztést. A népi ellenőrök arra is rámutattak, hogy a jól gépesített üzemekben az egy gépre jutó teljesítmények alacsonyabbak, ugyanakkor a fajlagos költségek magasabbak, mint a gyengén ellátott tsz-ekben. Kritikus a tehergépkocsi- park helyzete is, a fajlagos költségek magasak, mindez a kihasználás fokozásával csökkenthető lenne. Gépesítésre a VI. ötéves terv során az üzemek az összes beruházás 42 százalékát fordították átlagosan, ez azonban csak a gép- és járműállomány évenkénti 13 százalékos cseréjét tette lehetővé. Az elmúlt ötéves tervben az üzemek kevés gépet vettek bérbe. Egyedül a gerendási tsz-ben van jelentősebb bérgépállomány. Ezzel a beszerzési lehetőséggel a VII. ötéves tervben is számolnak. A gazdaságok egészére vonatkozó karbantartási tervvel a szövetkezetek fele nem rendelkezik. Minden tsz készít tervet az erőgépek szervizütemezésére és a járművek hatósági vizsgára való felkészítésére. Hiányosság azonban, hogy ezek a tervek nem tartalmaznak költségadatokat. A javítások dokumentáltsága hiányos, helyenként és esetenként nem vezetnek szerviznaplót, hibafelvételi jegyzőkönyvet. Idegen javításokat a termelési rendszerek szolgáltatásán túlmenően csak speciális szakterületeken igényelnek. Erről a tevékenységről eltérő vélemények alakultak ki a szövetkezetekben. Az új gépek garanciális ellátottsága megoldott, a gondot a néhány tőkés gépnél fellépő hosszadalmas javításikölt- ség-visszatérítés okozza. Javítás, karbantartás Műszeres hibafelmérést általában csak a termelési rendszerek segítségével tudnak végezni. Nincsenek elterjedve az üzemekben a legkorszerűbb felújítási technológiák. A javítóműhelyek állapota helyenként nem felel meg a környezet- védelmi, a munkavédelmi, a szociális és egészségvédelmi előírásoknak. A gépszemléket évente legalább egy alkalommal, de esetenként egy-egy kampányfeladat előtt is megszervezik, s ezekről jegyzőkönyvet állítanak ki. A javítási munkálatokhoz üzemre adaptált technológiai utasításokat csak a békéscsabai tsz készített, de az sem teljes körű. A javításhoz szükséges személyi állomány az üzemekben általában megtalálható. A szakmunkás-utánpótlást elsősorban külső szakemberek felvételével oldják meg. A gépjavításban dolgozók személyi jövedelme általában kevesebb az üzemi átlagnál. Több tsz- ben bevezették a teljesítményhez kötött munkadíjazást, mely minőségi követelményekhez is kötődik. Ezen a területen kedvezőek a tapasztalatok. Kevés a műszaki jellegű újítás, van olyan üzem, ahol egyáltalán nincs. Alkatrészellátás, tárolás Az anyagrendelések az ágazatoktól megkapott igények alapján történnek. A szövetkezetek a szállítók igénye alapján gyakran egy évvel korábban rendelik meg az alkatrészeket, s csak 8-10 hónapos várakozás után kapják meg. Részben ennek a következménye, hogy az üzemeknél elfekvő készletek, illetve egyes alkatrészekből hiány keletkezik. Az alkatrészárak a beszerzési forrásoktól függően (Agroker, Autóker, termelési rendszerek stb.) esetenként eltérést mutatnak. Általános tapasztalat, hogy a mezőgazdasági erő- és munkagépek, tehergépkocsik alkatrészellátása nem megfelelő. Mindez vonatkozik a hazai, a szocialista importból, de néhány tőkés importból származó alkatrészre is. Az alkatrészek tárolása a gépjavítóműhely mellett központi raktárban történik, ahol az állagmegóvás és a vagyonvédelem többségében megoldott. Az alkatrészek raktári nyilvántartása kartonokon történik, gépi adat- feldolgozást csak Békéscsabán alkalmaznak. A kivitt, de esetleg fel nem használt anyagok, alkatrészek vissza- vételezésére csak a Békéscsabai Május 1. Tsz-ben került sor, ahol a műhelyvezető anyagilag is érdekelt a megtakarításban. A különböző erő- és munkagépeket — még a több millió forint értékűeket is — általában szabadban, bekerített udvaron tárolják, ahol portás vigyáz a rendre. A szabadban megvalósított tárolás, az átmeneti korrózióvédelem elmaradása a munkagépek többségénél kívánatos alá- bakolás miatt, a gépek állagmegóvása az üzemek egyikében sem kielégítő. Veszélyben a termelés növelése összefoglalva: a népi ellenőrök megállapították, hogy a vizsgált tsz-eknél csaknem azonos, néhány esetben eltérő tapasztalatokat szereztek. Közös jellemzőjük, hogy a termelési tevékenységhez szükséges gépekkel, eszközökkel alapvetően ellátottak, azok üzemeltetése, fenntartása megoldott. A feladatokat optimális időben teljesíteni tudták. A termelőeszközök elsősorban a kisebb teljesítményű traktorok, szállítójárművek és kombájnok egyre gyorsuló öregedése, ezzel együtt csökkenő üzembiztonsága, emelkedő költségigénye veszélyezteti a mező- gazdasági termelés eredményességét. A népi ellenőrök rámutattak arra a fontos megállapításra is, hogy a fentiek fokozottan érvényesek az alacsony gazdálkodási színvonalat elérő közös gazdaságokra. Ez a tendencia jellemző volt a VI. ötéves terv egész időszakára, de különösen a második felére. Ekkor a tsz-ek egy része a szinten tartást sem tudta megvalósítani a gazdálkodást nehezítő külső és belső feltételek miatt. A nagyüzemek jelenlegi helyzetét ismerve, valamint a VII. ötéves terv pénzügyi lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe véve, várható, hogy helyzetük alapvetően nem változik a gépesítés területén. Mindez pedig a jelenlegi termelési színvonal továbbfejlesztését akadályozza. Verasztó Lajos 0 j 2 |J§|| 1 •, $ IIP* A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai István malma az ország második legnagyobb gabonaőrlő üzeme. Július eleje óta folyamatosan érkezik az új búza a megye mezőgazdasági nagyüzemeiből. Naponta 270 tonna búzát őrölnek a gépeken. Az István malomban hatféle lisztet állítanak elő: tésztagyártáshoz, réteshez, péksüteményekhez, fehér és barna kenyérhez; a takarmánykeverő üzemekbe búzakorpát szállítanak, és újabban búzacsíralisztet is készítenek. A vállalat laboratóriumában az aratás után vizsgálják az új búza minőségét. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Folyamatosan, egész évben folytatnak vizsgálatokat a malomban őrölt liszt sütőipari értékének megállapítására. Ennek ismeretében a sütőipar pontosan meghatározhatja az adagolandó víz mennyiségét a kenyérgyártásnál. Szőke Margit képösszeállítása
