Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 16„ szombat Losonczi Pál fogadta a MflPRJM. vezetőit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Munkácsy termé­ben fogadta az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzet­közi Szövetsége Végrehajtó Tanácsa irodájának tagjait. A magyar államfő mint a MAPRJAL VI. kongresszu­sának fővédnöke eszmecse­rét folytatott a nemzetközi szövetség főtitkárával, Vita- lij Kosztomarovval és a tes­tület más képviselőivel. A baráti hangulatú talál­kozón részt vett Berecz Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, R átkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes, Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Üjabb színnel gazdago­dott tegnap a MAPRJAL- kongresszus küldötteinek programja: nonstop filmve­títést szerveztek a műegye­temen a mintegy kétezer russzista részére. Video- és tv-filmek segítségével szem­léltették a különböző orszá­gokban folyó orosz nyelvta­nításban alkalmazott nyelv­leckéket és módszertani anyagokat. Este a Budapest Kong­resszusi Központba voltak hivatalosak a russzisták: az Orosz Nyelv- és Irodalom- tanárok Nemzetközi Szövet­ségének VI. világkongresz- szusa alkalmából a MAPR­JAL Magyarországi Társa­sága és a kongresszus szer­vező bizottsága koktélt adott a küldöttek tiszteleté­re. Alkotmány napján megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) a tsz-eknek meghirdetett ara­tóverseny győzteseinek díjait a városi pártbizottságon. Es­te pedig kisállatkiállítás nyí­lik a 2. számú általános is­kola tornatermében. Augusz­tus 20-án munkás-paraszt ta­lálkozókat rendeznek, az Egyetértés Tsz, a békési Ganz-Mávag, valamint a Kamuti Béke Tsz és a Start szövetkezet dolgozóinak. Több helyen lesznek soort- és kulturális vetélkedők, és fellép a gyulai Körös nép­táncegyüttes is. A művelődé­si házban terménybemutatót tekinthetnek meg az érdek­lődők. SZARVASON is tartanak munkás-paraszt találkozót, amelyet délelőtt 10 órakor nyit meg Vaskor Pál, a Ha­zafias Népfront városi titká­ra. Az Erzsébet ligetben az egész napos vigasságok tér­zenével kezdődnek. Az ün­nepi műsorban népdalkörök, citerazenekarok és tánc- együttes lép fel. Munkásőrök fegyverbemutatója, sport- versenyek, kirakodó-, ipar­és népművészeti vásár, va­lamint többféle sportver­seny között választhat a kö­zönség. A megye több más telepü­lésén is méltóképpen meg- ünneplik augusztus 20-át. Kimagaslóan gazdag lesz programban a TÓTKOMLÓ- SI, a MEZÖBERÉNYI és a SARKADI rendezvény. Ér­dekesnek ígérkezik Tótkom­lóson a búcsús játékok, a „Tótkomlós-totó” sorsolása, valamint az öt(!) helyi ér- dekességű kiállítás. A BAT- TONYAI agrársportnap és agrárbál, a „herényi vidám vásár”, a sarkadi motoros ügyességi verseny és a GYOMAENDRÖDI „Üj Ke­nyér” Kupa autós és moto­ros ügyességi versenye bizo­nyára sok nézőt vonz majd. GYOMAENDRŐDÖN és Kö- TEGYANBAN fogathajtó versenyeket tartanak. Na­gyobb sportrendezvényekre kerül még sor NAGYSZÉ­NÁSON, MEZÖKOVÁCS- HÁZÁN. GÁDOROSON és CSORVÁSON. MEZŐHEGYESEN meden­cebált rendeznek, a tervezett öregek napközi otthona épí­tésének javára. KARDOSON Németh Lajos FIFA-játékve- zető bíráskodása és élmény- beszámolója, valamint a fű­kaszálóverseny lesz a nagy attrakció. P. A. Befejeződött a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 18. vándorgyűlése Tegnap délután fejeződött be a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 18. vándor- gyűlése Békéscsabán. Az el­ső két napon — szerdán és csütörtökön — zsúfolt volt a program, de ezt a 750 részvevő nem bánta, hiszen a plenáris, valamint a szek­cióüléseken a magyar könyv­tárügy legégetőbb kérdései­ről volt szó. A szakmai programokon túl a szervezők arról sem feledkeztek meg, hogy a ván­dorgyűlésen részt vevők ki­kapcsolódhassanak is. Így — többek között — csütörtökön este a békéscsabai evangéli­kus nagytemplomban rende­zett hangversenyt hallgathat­ták meg az egyesületi tagok. Pénteken pedig kirándulásra indultak, három csoportban. Az egyik csoport tagjai először a szabadkígyósi kas­téllyal, majd Gyula neveze­tességeivel ismerkedtek, s megtekintették a régi város­házában kialakítandó könyv­tárt is. A könyvtárosok má­sik csoportja Szarvast és Kondorost kereste fel, míg a harmadik kirándulás részve­vői Gyomaendrődön és Bé­késen jártak. A tegnapi program már nem volt olyan szoros, mint az előző két napé, de ez sem volt tanulságoktól mentes: azokat a településeket ke­resték fel, ahol már koráb­ban meglevő épületeket ala­kítottak át könyvtárrá. A három napig tartó ván­dorgyűlés mérlegét a me­gyénkén kívüli könyvtárosok vonták meg, akik elismerés­sel szóltak az itteni könyv­tárépítő és szakmai munká­ról, valamint az új megyei könyvtárról, mely a hasonló funkciójú közreműködési in­tézményeket tekintve a leg­korszerűbbek közé tartozik. Külön kiemelték azt, hogy itt, tapasztalataik alapján, a meglevő gazdasági nehézsé­gek ellenére is nagy hang­súlyt fektettek — s fektet­nek — a könyvtárügy fej­lesztésére. n „ HNF-kitüntetések Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Tegnap a Hazafias Nép­front Békés Megyei Bizott­sága a Magyar Népköztár­saság közelgő alkotmányün­nepe alkalmából kitünteté­sek átadásával egybekötött ünnepi megemlékezést tar­tott. A megyei tanács képvi­seletében dr. Sós Sándor osztályvezető vett részt az összejövetelen, amelyen Szegfű István, a HNF me- megyéi titkárhelyettese kö­szöntötte a megjelenteket. Molnár Lajos alelnök mon­dott ünnepi beszédet. Egye­bek között megemlítette, hogy többszörös ünnep ez a mostani, hiszen 40 éves az alkotmány és a magyar fo­rint. Azonkívül ünnepeljük az államalapítást és az új kenyeret is. Utalt arra, hogy az alkotmány biztosítja a szocializmus útján való elő­rehaladást. Szeretné, ha a jövőben szintén békében emlékezhetnénk meg a régi eseményékről. Ezek után Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront megyei titkára elismeréseket nyújtott át a mozgalomban hosszabb időn át eredmé­nyesen tevékenykedő tiszt­ségviselőknek és aktíváknak. Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt kapott az országos titkárságtól Balogh László országgyűlési képviselő, Bé­kés város HNF-elnöke; dr. Blahut Károlyné, a HNF megyei munkatársa; Nagy Ferenc Mezőberény HNF- titkára; valamint Torda Lar jós csabacsűdi HNF-titkár. Ezenkívül a HNF megyei bizottsága 61 tisztségviselőjt és aktívát részesített juta­lomban. A kitüntetések ár­adása után kötetlen, baráti beszélgetés követte. p. A. A napokban váltak mega néphadseregtől azok a fia­talok, akik másfél évvel ez­előtt kezdték el a katonai szolgálatot. Amint Szathmá- ri Miklós ezredes, megyei parancsnok elmondta, az ál­lomány 18-20 százaléka ki­váló és 48-49 százaléka élen­járó cimet kapott. Jelentős a tiszthelyettesként és tisz­tesként, azaz rendfokozattal leszerelt katonák száma. Ugyanakkor 18 hónap alatt többen is beléptek a párt- és KISZ-tagok sorába, ösz- szességében megállapítható, hogy a fizikai állóképessé­get figyelembe véve az is­kolai testnevelésben lénye­ges javulás tapasztalható az utóbbi időben. A fiatalem­bereknél átlagosan 3-5 ki­logrammos testsúlynöveke­dés következett be. Két, civil ruhába öltözött, háromszoros kiváló katonát kérdeztünk meg, s mindket­ten őrmesterként szereltek le. — Hol tanultak, és mivel foglalkoztak bevonulásukig? — Szegeden a Rózsa Fe­renc Szakközépiskolában érettségiztem — mondja Czinege István —, és ezután műszaki főiskolát végeztem. Bevonulásomig az ÁÉV-nél mint művezető dolgoztam. Most a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál helyezkedem el. Ha a há­roméves számítástechnikai tanfolyamot eredményesen befejezem, akkor e képesí­téssel rendszerszervezői munkakört fogok betölteni. — Hogyan telt el a kato­naidő? — Az alapkiképzés mel­lett meg kellett szerezni azokat a műszaki ismerete­ket is, amelyek a szolgálat­tal kapcsolatos feladatok pontos ellátásához kellettek. Jutott idő azonban másra is. Például részt vettem a szín­játszó csoport irányításá­ban, munkájában. — Én — veszi át a szót Laukó András — a gyulai mezőgazdasági szakmunkás- képzőbe jártam, majd a Bé­késcsabai Május 1. Tsz-ben gépkocsivezető lettem. A ka­tonáskodás eleinte annyi­ban volt nehezebb részem­re, hogy a szülői háztól kis­sé távolabbra kerültem. A közösségbe — úgy érzem — jól beilleszkedtem és alkal­mazkodtam a benti körül­ményekhez. Egyébként aki megtartja az előírásokat, és jól látja el szolgálati teen­dőit, több kedvezményben részesülhet... Amikor időm engedte, szívesen olvastam, tévéztem, s igyekeztem ki­használni a művelődési, sportolási lehetőségeket. —y —n fl panaszos ügyek elé a z utóbbi időben megnőtt Békés megyében is a közér­dekű bejelentések, személyes kérelmek, panaszok száma. Ez mutatja a párt- és államhatalmi szervek irányában megnyilvánuló bizalmat, de tükrözi társadalmi, gazdasági életünk feszültségeit, az emberek érzékenységének erősödését, egymás személye, magatartása iránti toleranci­ánk csökkenését. A kérdés megítélésében és eldöntésében mindenekelőtt tisztázni kellene: a társadalom ilyen értelmű mozgása he­lyes-e, jó támpontot ad-e sokrétű munkánk értékeléséhez. Ha a demokratizmus szélesedése, bővülése, a demokrati­kusan választott intézmények munkája oldaláról közelítjük a változásokat, csak helyeselhetjük a közérdekű bejelenté­sek, személyhez kötött kérelmek, panaszok számának növe­kedését. Az emberek azért fordulnak észrevételeikkel, gond­jaikkal, vélt, vagy valós jogaik megrövidítésére hozott intéz­kedések felpanaszolásával a párt-, a társadalmi és az állam- hatalmi szervekhez' mert bíznak objektivitásukban. Bennük látják a szocialista rendszer olyan alappillérét, melyre a közügyek mellett személyes gondjuk megoldásának súlyo­sabb terheit is letehetik, bízhatják. A bizalom pedig a leg­nagyobb erő, társadalmi továbbhaladásunk legfontosabb építőköve. Ha viszont a közérdekű bejelentések, sérelmek, panaszok születése oldaláról vizsgáljuk növekvő számukat, már ke­vésbé van okunk az előzőekben fogalmazott bizakodásra. Nem is kell mélyre ásnunk, láthatjuk, a felszín is azt hor­dozza, hogy ott, ahol a munka kritikai megjegyzéseinek megvannak a helyei, lehetőségei, a szolgálat esetenkénti té­ves értelmezése miatt kibékíthetetlen ellentétek tornyosul­nak ember és ember között az apró sérelmek megoldásának elodázásából. Rohanó világunkban, gazdasági gondjainkkal küszködve az államélet és a termelés első vonalában mint­ha megfeledkeznénk az érzékeny emberről, arról a dolgozó­ról, akinek munkájára épül a gazdasági, társadalmi terme­lés, a megújulás egész folyamata. Félreértések megelőzésére mondom és állítom, hogy mai körülményeink között a községi tanács elnökének, a pártbizottság titkárának, a tsz elnökének, s bármelyik tár­sadalmi szerv vezetőjének legalább ugyanannyi közérdekű bejelentése, sérelme, panasza lehet, és talán van is, mint annak, aki a napi termelési munkában tevőlegesen vesz részt. Az ők esetét mégis másként ítéljük meg, mert azzal, hogy választás útján töltik be a tisztséget, a hatáskörben végzett munkájuktól nem függetlenül, hanem párhuzamosan várják a beosztott dolgozók érdekük jól felfogott képvisele­téi, szolgálását. Tehát a vezetői munka szerves részének te­kintjük az emberek dolgaival, gondjaival, bizalmas ügyeivel való törődést is. A gazdaságban, az intézményben folyó termelő, jövedel­met előállító munka, vagy egy általános megújulási folya­mat szervezése, elindítása, és sikeres befejezése elképzelhe­tetlen a dolgozók szerr\élyisége nélkül. Ha ezt a személyisé­get valami foglalkoztatja, legközvetlenebbül a munkán, a teljesítményen mérhetők le a lélek feszültségei. Gyakran keressük a problémák gyökerét mindenben, csak éppen az embert, aki dolgozik, nem kérdezzük meg, ő va­jon hogyan látja, mi az oka, magyarázata a balsikernek. Van-e valamilyen személyes problémája, sérelme, amit or­vosolni kellene ahhoz, hogy indulatai ne feszítsék saját és családja idegrendszerét. Az élet apróságnak tűnő mozzana­taira szeretnénk ráirányítani a figyelmet, mert szerintünk, de mások szerint is úgy és az lenne a helyes, ha ezeket menet közben négyszemközti vagy sokszemközti beszélgeté­sek során szednék izéire, jutnának'el a problémák gyökeré­hez, a konkrét segítség megadásához. Sok intézkedés született már eddig is a szocialista demok­rácia bővítésére, a szövetkezeti és a munkahelyi demokrá­cia továbbfejlesztésére. Munkarendeket, ügyrendeket, eljá­rási módokat fogalmaztak meg arról, hogy kinek-kinek tisztsége értelmes betöltésére mi a feladata. Egy-egy intéz­ményrendszeren belül magas színvonalú jogsegély- és más érdekvédelmi szolgálatot szerveztek, melyek társadalmi je­lenléte nemcsak feltételezné, hanem bizonyossá is tehetné a közérdekű bejelentések, különös kérelmek, panaszok bel­ső feltárását. Hogy ezek mégis a magasabb fórumok előke­rülnek, annak a helyi ügyekben eljárók személye iránt ki­alakult bizalmatlanság a magyarázata. Érdekes, hogy ez a bizalmatlanság abszolút. Az esetek túlnyomó többségében a panaszos az ügyében első fokon eljárásra kijelölt vezető személyével nem értett egyet, de nem is indokolta meg el­fogadhatóan ennek a miértjét. Az ilyenfajta bizalmatlanság feloldására javítani kellene a jogpropagandán, a jogsegély- szolgálati munka tartalmi színvonalán, emberi közelségén. Ez pz intézményrendszer ugyanis sokat segíthetne a vitás ügyek helybeli feltárásában, elintézésében. De legtöbbet mégis csak azoktól a vezetőktől várhatunk, akik fogéko­nyak embertársaik problémái iránt, és készek azok megol­dásába teljes értékű emberként részt vállalni. A fő hang­súlyt a vezetői emberségre helyezzük, arra a típusú ember­re, aki egész lényében a segítőkészséget hordozza, képviseli, védi az emberek érdekét, ügyükben fáradhatatlan, és eljár, segít számukra megkeresni az igazságot. Csak akkor reménykedhetünk a megyei és az országos szervekhez tartó panaszok csökkenésében, a közérdekű be­jelentések és személyes kérelmek számának mérséklésében a termelésben és a lakókörnyezetben, ha a dolgozó ember jo­gaiban megnyugtatóan él. Mihelyt társadalmi egyenlőtlensé­get tapasztal, szavát felemeli, mert az egyéni kiváltságok hajszolóit elítéli. Többségük a társadalmi élet javításának szándékával lép fel, ezért szocialista vívmányaink védelmé­ben mind többen nevüket adják egy-egy közízlést sértő, botrányos magatartás megítéléséhez. E bből levonható olyan következtetés, hogy elsősorban a munkahelyen és a lakókörnyezetben kellene ren­det tartani, intézni az emberek ügyes-bajos dolgait. A panaszos ügyek kapcsán szólunk azokról, akik életkörül­ményeikre ritkán panaszkodnak. A nyugdíjasok, a járadé­kosok, a kis jövedelemből élők száma ugyancsak megnőtt, közben a forint árfolyama változott. Elgondolkodtató, hogy helyenként a támogatásukra, rendszeres segélyezésükre for­dítható összeget megtakarítják. Nem valószínű, hogy jól értjük-e, ismerjük-e a társadalomnak ezt a rétegét. Többsé­gük olyan körülmények között élt a két világháború között, a magyar történelem legsötétebb korszakában, amely tele volt nélkülözéssel. Az elmúlt hegyven évben segítségükkel olyan haza teremtődött ezen a tájon, melyben a nincs szó elvesztette József Attila-i jelentését. Most, amikor mód és lehetőség van e társadalmi réteg szervezett rendszerű támo­gatására, nem mehetünk el mellettük szótlanul, gondjaik, problémáik megoldásának segítése, feltárása nélkül. Jó len­ne, ha az idős emberek öreg napjaikban is éreznék, velük együtt vagyunk, javítjuk életkörülményeiket, hogy panasz­ra, sérelemre valójában ne legyen okuk. Dupsi Károly Javában tart a leszereléskor szokásos adminisztráció a megyei parancsnokság nagyter- mében Fotó: Szőke Margit Újra civilek lettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents