Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
1986. augusztus 15., péntek o Rekonstrukciók — állami támogatással fl szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséért 1986. január 1-től a szarvasmarhatelepek rekonstrukciójához az állami támogatás mértéke 30-ról 50 százalékra emelkedett. Laczó Páltól, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének főmunkatársától arról érdeklődünk, hogy miként használják ki ezt a lehetőséget a megye termelő- szövetkezetei. — Megyénk 81 termelőszövetkezetéből ötvenben van tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés. Sajnos, a telepeknek több mint kétharmada még a régi, hagyományos rendszerű. Márpedig ezen telepek tartási körülményei nem teszik lehetővé azt a magas szintű tejtermelést, amely ma elvárható. A jelenleg életben levő árak és szabályozók mellett pedig csak azok a telepek működhetnek gazdaságosan, melyek korszerű szervezeti rendszerben és megfelelő létesítményekben dolgoznak. Emiatt az utóbbi időben egyre több szövetkezetünk érkezett, s érkezik jelenleg is válaszút elé. Vagy felhagynak a tejtermeléssel, vagy fejlesztik a meglevő elavult telepeket. Sajnos, sok helyen az egyszerűbb megoldást választották és fölszámolták tejtermelő ágazatukat. Tizenöt termelőszövetkezetünk már modern, iparszerű telepekkel rendelkezik. Hat szövetkezetünkben pedig hozzáfogtak a rekonstrukciókhoz. öt gazdaságban előkészületeket tettek, de még nem végleges az elhatározás. Feltételezhetően az év végi gazdasági helyzetük dönti majd el, hogy belefognak-e az átalakításba. — Célja-e a rekonstrukcióknak az állatállomány létszámának növelése? — Általában igen. Szeretnénk mindenhol kialakítani egy olyan optimális ágazati méretet, mely megfelel a helyi tenyésztési adottságoknak. Természetesen a rendszereket úgy akarjuk létrehozni, hogy minden egyes részegysége, láncszeme a tervezett állomány kiszolgálására képes legyen. — Általában milyen munkálatokkal jár az átalakítás? — Mivel a közös tartást a legtöbb helyen felváltja a szabadabb jellegű, ezért az istállók külső helyrehozatala mellett belül is komoly átalakításokra van szükség. Több telepen újjá kell építeni a fejőházat. Ott, ahol eddig helyben fejtek, új fe- jóházat kell építeni. Szeretnénk, ha felújított telepeinken 6 ezer literes tej hozamot elérnénk. — Mindent összevetve, mennyibe kerül egy újjáalakított férőhely létrehozása? — Számításaink szerint 45 —55 ezer forint. — Milyen segítségre számíthatnak az újjáalakításba belekezdett gazdaságok? — Az állami támogatás mellett hitelért folyamodhatnak a bankhoz, szakmailag a különböző tenyésztési rendszerektől kérhetnek segítséget. Megyénkben főleg a TAURINA, a BOSCOOP. az ALCSIREED és a Békés Megyei Agrober által kifejlesztett rendszerek honosul- tak meg. — Elégedettek-e az eddigi eredményekkel? — Megyei szinten nem. A fent említetteken kívül még legalább 5-6 termelőszövetkezet telepén lenne szükség rekonstrukcióra. Remélhetőleg a közeljövőben erre is sor fog kerülni. * * * A megyében egyedül a Békési Egyetértés Termelő- szövetkezet az, mely a közeljövőben két korszerű teleppel fog rendelkezni. Az egyik Tarhoson már néhány éve üzemel. A másik rekonstrukciós munkálatai most folynak. Ide látogattunk el. Szpisják Tibort, a telep vezetőjét kérdezem a munkálatokról. — Az idén kezdtük el a felújítást, kihasználva az 50 százalékos állami támogatás adta lehetőségeket. A telep teljes korszerűsítésére van szükség. A három hagyományos tartásra berendezett istállónkat átalakítjuk és alkalmassá tesszük a kötetlen tartású technológia befogadására. Az új istállók földes kifutókarámmal és betonozott etetőtérrel rendelkeznek majd. Egyidejűleg növekszik a befogadóképességük is. Az eddigi 110 szarvasmarha helyett 143 számára lesz hely egy-egy istállóban. — Mi a helyzet a többi épülettel? — Az új 2 x 12 „halszál- kás” fejőház már épül. Készül az egyedi borjúketreces nevelőtér is. A silóteret is átalakítjuk, két új „hajót” építünk és támfalakat is emelünk. így körülbelül 5 ezer köbméter takarmány befogadására lesz alkalmas. Az eddigi borjúnevelő épületet borjú-utónevelővé alakítjuk. Természetesen át kell építenünk egy kissé a telep takarmányozó útvonalait és az új fejőházhoz ki kell alakítanunk a felhajtó útrendszert is. A legnagyobb problémát az új szociális épület építése jelenti, ugyanis erre nem kapunk állami támogatást. — Mennyibe kerül a teljes beruházás? — Számításaink szerint körülbelül 25 és fél millió forintba. A szociális épület miatt ennek valamivel több mint a felét, körülbelül 14 millió forintot önerőből kell előteremteni. — Mikor lesz kész a telep? — Mint látható, a munkálatok már folynak. November közepéig át kell adni egy felújított istállót és egy új fejőházat. Az állami támogatást ugyanis csak akkor kapjuk meg, ha 10 millió forintot már befektettünk, és ezt a két épületet teljesen elkészítjük. Nehezíti építőbrigádunk munkáját az hogy közben termelnünk kell. Vagyis, az állatok itt vannak a telepen, sőt, az istállók padlásán még csirkék is vannak. Ettől függetlenül az öltözők kivételével az összes többi épület a jövő évben elkészül. 1988- ban pedig teljesen befejezzük a felújítási munkákat. Éder Tamás fl népszerűség titka Szarvasi kenőmájas, szarvasi bőrös virsli, szarvasi parasztsonka, szarvasi kötözött sonka. Sorolhatnám tovább a szarvasi előnévvel felruházott húsárukat, de így is tudhatja az olvasó, hogy a Szarvasi Állami Tangazdaság (SZÁT) húsüzemének termékeiről van szó. Van még egy közös jellemzőjük ezeknek a termékeknek: nagyon népszerűek. — Erre büszkék vagyunk, s látjuk, örülnek neki a vásárlók is, de csak azok, akiknek ki tudjuk elégíteni igényét — mondja Kondacs Mihály, az üzem vezetője. Fejleszteni kellene, beruházni viszont nincs pénz. Mindenki úgy segit magán, ahogy tud. Az üzem kollektívája például saját fejlesztésű kopasztógépet készített, ezzel több mint 1 millió forintot takarítottak meg. Az 1972-ben épült üzem évente 25 ezer sertést dolgoz fel, ezt bővítésekkel érték el. Eredetileg 10 ezer sertés feldolgozására készült az üzem, ami napi 100-120 sertést jelent. Felét feldolgozzák, a másik részt pedig tőkehúsként értékesítik. Az üzemnek saját kutatólaboratóriuma van, ami a termékek minőségi ellenőrzésével és új áruk kifejlesztésével foglalkozik. Jelenleg két új termék, egy fej pástétom és egy lecsókolbász ízein dolgoznak. A zamatokról Kondacs Mihály elmondta, hogy mind a 45-féIej terméküknél különös hangsúlyt fektetnek a tájjelegű ízekre, ezzel is a vásárlók igényeit szolgálják. Termékeiknek 62 százaléka tartozik az olcsó áruk kategóriájába. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a színvonalasabb, drágább termékekről sem, ezek termelését is fontosnak tartják, különösen a turistaszezonban. Az üzemben 103-an dolgoznak. Ez a kis kollektíva tavaly 8 millió forint jövedelmet állított elő. Az idei terv ennél 600 ezer forinttal kevesebbet irányoz elő, mert a felvásárlási árak növekedése „negatívumot termel” a mérlegben, továbbá a rekonstrukcióra is többet fordítanak az idén. Az üzemben szó szerint vett patikai tisztaság uralkodik. A munkások tiszta ruhában, a falak vakító fehérek. — Mi a rend titka? — Egyszerű. Évente alapos festés, gyakori fertőtlenítés, és ügyelünk a személyes higiéniára. A munkások például mindennap tiszta munkaruhát kapnak. Az ilyen környezet megköveteli a rendet. Ez persze meglátszik termékeinken is. A szarvasi sertéscsülök „borotvált”! — hangzik az üzemvezető válasza. Egyszerű, ugye? Ha valóban ilyen egyszerű lenne a becsületes, pontos munka, mint a szarvasiaknál, talán kevesebb panasz lenne a húsiparra. — sípos — Öntözés 100-120 ezer hektáron A növények szomjasan áhítoznak víz, csapadék után. Az ország területének több mint 90 százalékán a talaj felső, félméteres rétegében csupán 30—50 százalékos a víztartalom, ami nagyon kevés. Ahol mód van rá, ott már 60 százalékos nedvességtartalom esetén ajánlatos megkezdeni az öntözést. Igaz ugyan, hogy a múlt évi őszi, a téli és a tavaszi csapadék kielégítő volt, összességében csak 1—5 százalékkal maradt el a sokévi átlagtól, az idei nyár azonban tikkasztóbb, mint a tavalyi, a júliusi csapadék pedig az ország nagy részén jóval kisebb volt a szokásosnál. A vízügyi igazgatóságok öntöző főművei, csatornái korlátozás nélkül látják el vízzel az érdekelt gazdaságokat, s teljesítményüket további 20—30 százalékkal tudják növelni. A nagyüzemi gazdaságok eddig 100—120 ezer hektárnyi területet öntöztek meg. Ezzel azonban még egyáltalán nem használtak ki minden lehetőséget, mert az öntözésre berendezett terület mintegy 300 ezer hektár. Sok helyen a gazdaságok vonakodnak az öntözési többletköltség vállalásától, pedig — központi Intézkedésre — az idén mentesülnek a vízszolgáltatási aljapdíj 80 százalékának megtérítése alól. !a vízügyi igazgatóságok gyorsított eljárással, 48 órán belül kiadják a vízjogi engedélyt az idei öntözésre azoknak a gazdaságoknak, amelyek eddig még nem jelezték igényüket, de most meg akarják kezdeni a vízpótlást. Kül III re u ita izóh nal t TOURIST • ^ii^;. i™ • IN* owmation Nyár — napfény — pihenés Még itt a nyár, még tart az üdülési szezon. A hagyományoknak megfelelően a Szovjetunióban az idén is új szanatóriumok, üdülők nyíltak a Fekete-tenger partvidékén, az Észak-Kaukázus- ban, a Balti-tenger mellett, valamint Közép-Ázsiában, Szibériában és a Távol-Keleten. A 14 ezer szakszervezeti gyógyüdülő egyszerre több mint kétmillió vendéget fogadhat. Ezenkívül számos üzem; üdülő, turistaház, ifjúsági sporttábor várja a pihenni vágyókat. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a családi üdülők. Ezek az ország különböző vidékein találhatók, így Örményországban, a középázsiai köztársaságokban, Belorussziában, a Krímben és a Távol-Keleten, festői természeti környezetben. Vlagyivosztok mellett, az Amuri-öböl partján húzódó üdülőövezetet méltán nevezik a Tengermellék gyöngyszemének. Itt, a part menti fenyvesben épült fel a híres Neptun családi üdülő, amely egy .turnusban négyszáz pihenő családtagnak ad otthont. Kellemes strand, csó- nakázási lehetőség, játékos vetélkedők, kirándulások, horgászverseny és sok más vidám rendezvény teszi még kellemesebbé az itt töltött napokat. Évente mintegy 8 millióan érkeznek a Krím-félszigetre, hogy benépesítsék a kék- vizű öblök felett magasodó üdülőépületeket. Az egykori palotákban korszerűen berendezett szanatóriumok és gyógyüdülők működnek. A pálmák, platánok övezte jaltai tengerparton sorra épülnek az új üdülők, amelyek egész évben várják a vendégeket. Az utóbbi évtizedben e vidék fejlesztésére csaknem 600 millió rubelt fordítottak. Üj gyógyintézetek, lakások, szolgáltató- és kulturális létesítmények épültek. Jaltában ma 160 szanatórium és üdülő működik, amelyekben egyszerre 40 ezer ember pihenhet. Szocsi, a Fekete-tenger egyik legnépszerűbb üdülőhelye 145 kilométer hosszúságban húzódik a partvidéken. Évente több mint 100 országból mintegy 200 ezer vendég érkezik ide. A város legnevezetesebb látnivalója a Dendrárium. Tizenhat hektárnyi területén több mint másfél ezer fa- és cserjefélét gyűjtöttek össze a világ minden tájáról. Szép kirándulást tehetnek innen a vendégek a festői Rica-tóhoz. Nem messze, a tenger és a hegyek között húzódik meg a népszerű fürdőhely, Gagra, amely a Szovjetunió európai részének melegcsúcstartója. Évi középhőmérséklete 15 Celsius-fok. Vonzerejét a november közepéig tartó fürdőidényének köszönheti. A kaukázusi partvidék népszerű üdülővárosai: Picunda és Szuhumi is sok ezer vendéget várnak a nyári szezonban. APN—KS Adzsar, SZSítK fővárosa: Batumi Hasznos tudnivalók Szocialista országokban általában 30 napot tölthetünk el az államok közötti vízummentes egyezményeknek megfelelően. Ha' ennél jóval hosszabb időre kívánunk az illető szocialista országban maradni, engedélyt kell kérnünk az ottani rendőrségen az idegenforgalmi rendészeti hatóságtól. * * * Nem szocialista országban addig maradhatunk, ameddig a kiutazási engedélyünk érvényes. Ha látogatóba megyünk, igazolni kell, hogy meghívóink mennyi ideig finanszírozzák kintlétünket. Egyéni turistaként viszont tőkés országban csak 30 napot tölthet, a Nemzeti Bank által kiutalt devizából. Ha tovább akar maradni, igazolnia kell BC-devizaszámlával, vagy hitelesített meghívólevéllel, hogy ehhez megfelelő anyagi fedezete van. Külföldön hosszabbításért a fogadó ország illetékes hatóságaihoz, illetve a magyar külképviseleti szervekhez kell fordulni. * * * Napjainkban egyre terjed a hajózó turizmus. Több kérdést kaptunk főként a jugoszláv Adriával kapcsolatban. A jugoszláv idegenforgalmi hivatal szerint motorcsónakot, szörföt, kajakot itthonról külön engedély nélkül bevihetünk. A szárazföldön szállított motorcsónakot csak akkor használhatjuk, ha az illetékes adriai üdülőhely révkapitányságán erre engedélyt adnak. A kiadott engedély egy évre szól, és korlátlan számú kikötésre jogosít (ez vonatkozik a jachtokra is). Az engedélyért fizetni kell a hajó fajtájától és nagyságától függően. Hat méter alatt 4 ezer dinár (gumicsónak, motorral szintén 4 ezer dinár), 6 méter fölött pedig 8 ezer 850 dinár. E rendelkezéstől eltérően a szárazföldön szállított sportcsónakokra, kajakokra és egyéb 3 méternél rövidebb motor nélküli vízi járművekre külön hajózási engedély nem szükséges Jugoszláviában. * * * Graz Ausztriában elsőnek vezette be az úgynevezett vendégjegyet, ami tulajdonosának számtalan kedvezményt biztosít. Az 1-2 vagy 3 napra érvényes Graz-jegy több mint százféle előnyt nyújt. A tömegközlekedési eszközökön való ingyenes, utazástól kezdve az ingyenes múzeumi belépőkig az Operába szóló kedvezményig. Az egynapos jegy 180, a kétnapos 240, a háromnapos 300 schillingbe kerül. A jeggyel járó szolgáltatások közé tartozik egy 1 millió schillinges életbiztosítás is. Bz MNB hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 198«. augusztus 15-én. Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 0489.51 6490,01 0502,51 Ausztrál dollár 2670,75 2079,43 2082,11 Belga frank 102,30 102,40 102.50 Dán korona 564,20 504,82 565,38 Finn márka 886,55 887,44 888,33 Francia frank 050,84 051,49 052,14 Holland forint 1879,24 1881,12 1883,00 Japán yen (1000) 283,74 284,02 284,30 Kanadai dollár 3144,10 3147.31 3150,46 Kuvaiti dinár 14 98ß,10 1 15 001,10 15 010,10 Norvég korona 593.37 593,90 594,55 NSZK márka 2117.48 2119,00 2121.72 Olasz líra (1000) 30,77 30,80 30,83 Osztrák schilling 300,90 301.20 301,50 Portugál escudo 29,93 29.90 29.99 Spanyol peseta 32,63 32,00 32,09 Svájci frank 2030,25 2032,88 2635,51 Svéd korona 029,97 030,00 031,23 Tr. es. cl. rubel 2797,20 2800,00 2802.80 USA dollár 4300,95 4365,32 4369.09 ECU (Közös Piac) 4462,70 4407,17 4471.04 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 198t. február 18-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Vasút Jugoszlávia és Blbánia között Az augusztus 6-án megnyílt Titograd—Shkodra vasútvonalról közölt cikket szerdán a zágrábi Vjesnik. Mint ismeretes, a vasútvonallal Albánia bekapcsolódott az európai vasúthálózatba. A Vjesnik emlékeztet arra, hogy az új vasútvonal avató ünnepsége alkalmából az albán határt mindössze fél órára nyitották meg. A vasútvonal Tirana számára kizárólag gazdasági jellegű, a személyforgalmat nem irányozták elő, az aláírt albán —jugoszláv szerződés csak a teherszállításokra vonatkozik. Naponta egy-egy tehervonat halad végig a pályán egyik és a másik irányban is. A Shkodrából induló szerelvények mezőgazdasági termékeket és ércet szállítanak az európai piacra. Tiranai becslések szerint évente mintegy 700 000 tonna áru szállítására kerül majd sor. Albán állampolgárok nem utazhatnak turistaként országúk határain kívül. Tavaly 24 000 külföldi Vírista látogatott el Albániába, közölte a zágrábi lap. Varsóban az újjáépült várpalota látogatói — naponta 1800- an — mintegy ezer, különböző művészeti műfajokat reprezentáló kiállítási tárgyat csodálhatnak meg. A várpalotában az állandó kiállításokon kívül időszaki bemutatókat is rendeznek
