Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
*\C1 1986. augusztus 13., szerda Battonyai pillanatkép SOS — anyákat várnak Kétezerötszáz kilométer kerékpáron Világbanki hitel segíti a szarvasi kutatók munkáját Eddig is sok s?ó esett a rádióban, a televízióban és a napilapokban megyénk büszkeségéről, a reprezentatív szépségű battonyai SOS gyermekfaluról. Ennek ellenére még most is — az üzembe helyezés után hónapokkal — sok részlet ismeretlen a közvélemény előtt. Nyilván sokakat érdekel például, hogy mennyi az itt dolgozó anyák havi keresete, és hogy milyen körülmények között élnek. Szinte bizonyos, hogy az anyagias szemléletű és praktikus gondolkodású olvasók afféle szólamnak fogják fel azt, hogy munkájuknak az itt élő gyermekek viszontszeretete ad igazi értelmet és méltó jutalmat. De a keresetek sem titkos adatok: egy édesanyának havonta közel tízezer forint munkabér „jön össze”. A rábízott kiskorúak tartására pedig havi háromezer forint ellátmányt kap. A fűtést, világítást és más rezsiköltségeket az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete téríti. Az anyák szépen bebútorozott szobában, külön alszanak, bár a kicsik néha behúzódnak melléjük. A gyermekfaluban anyai hivatást vállalókat kivételes erkölcsi és anyagi megbecsülés övezi a rájuk bízott gyermekek ellátásáért, gondozásáért és neveléséért. Talán ezért is van, hogy máig nem szűnt meg az érdeklődés a gyermekekkel való hiv-atásszerű foglalkozás iránt. Egyedülálló — elvált vagy hajadon —, gyermektelen, 24—39 év közötti nők jelentkezésére még most is van lehetőség, hiszen a gyermekfalu igazából most népesül be, s a battonyai sikeren újak is épülhetnek. Az anyáknak öthat — ha a helyzet úgy hozza nyolc — kiskorú gyermekből szerveződő családok nevelését kell vállalniuk. A részletes önéletrajzzal kiegészített pályázattal jelentkezők Zsom Lajos faluvezetőhöz (Battonya, SOS Gyermekfalu) fordulhatnak, de előzetesen — akár telefonon — szóbeli felvilágosítást is lehet tőle kérni. A jelentkezőknek iskolai végzettségére vonatkozó előírás nincs, a lényeg az, hogy testileg egészséges, lelkileg harmonikus, ép idegrendszerű és gyermekszeretők legyenek. A gyermekfalu egyre javuló működési feltételeiről érdemes megemlíteni, hogy a házakban színes televízió, hűtőgép és robotgép van, vagyis minden tekintetben a legkorszerűbben felszerelt háztartás ad méltó hátteret az itteni anyai, gondozó és nevelő tevékenységhez. A battonyai gyermekparadicsom egyébként most kezdi kitárni kapuit az országra. mert eddig jórészt csak a megyében nevelkedett gyermekek érkeztek ide. A többmilliós költséggel épült házakba olyan családokat kell összeválogatni, melyek gyermek tagjai testvérként élnek együtt akár a felnőtté válásig. Talán leírni is felesleges, hogy ez nehéz, nagy körültekintést igénylő feladat, amit a kezdeti időben — nagy biztonsággal — csak a környék nevelőotthonaiból lehetett megoldani. Most azonban új fejezet kezdődött a falu életében: jönnek — és anyákat várnak — a gyerekek az ország minden részéből. Nemrégiben Gyuláról öttagú baráti társaság indult Bulgáriába. Bús Mihály, Jakab Ferenc és Attila, Kiss Ferenc, Kis Károly. Űticél- juk egy bolgár tengerparti kemping, Lozenecben, nem messze a török határtól. Az öt fiatalember már régóta tart rendszeresen kerékpáredzéseket, és kisebb-nagyobb utakat is megtettek már együtt. A bolgár út ötlete Jakab Ferenctől származik: — 1981-ben jártunk már az' NDK-ban — a mostani a második legnagyobb utunk. Ezenkívül több „kisebb” kirándulásunk volt, például elhatároztuk, hogy Szegeden fogunk ebédelni, igaz, csak orosházi ebéd lett belőle ... Rendszeresen edzünk, ez napi 30-40 kilométert jelent. — Ilyen nagy utakhoz szakmai tanács is kell... — Igen, ezt Brumár Mi- hálytól kaptuk, és kapjuk ma is. Ö ’57-től ’61-ig aktív versenyző volt Gyulán és Szegeden, ma is rendszeresen részt vesz az országos senior bajnokságokon. Nemrég nyerte meg Szekszárdon az öregfiúk versenyét, a XII. Gemenci Kupát. Szívesen ad tanácsokat mindenkinek. Most is elkísér minket a román határig. — Mit visznek magukkal? — Csak a legszükségesebbeket, ez körülbelül 25-30 kilogramm ruha és élelmiszer. Fontos, hogy mindig legyen száraz ruhánk. A kisebb dolgokat útközben vesszük meg. — Fárasztó útra számítanak? — Készültünk rá edzésekkel, az útvonalat pedig pontosan megterveztük. Este mégsem kell ringatni senkit. Reggel korán ébredünk; a napfelkelték csodálatosak. Minden fáradtságot kiűz belőlünk ... — Jó utat! Kép, szöveg: Sz. M. Száraz, öntözés nélküli termelési körülmények között hogyan lehet gyepre alapozni a kérődzők takarmányellátását? Tulajdonképpen ez a mottója annak az új kísérletsorozatnak, melyet Szarvason az Öntözési Kutató Intézetben világbanki hiteltámogatással ezekben az években alapoznak meg — mondotta dr. Sári László igazgatóhelyettes. — Célunk olyan termesztési, hasznosítási modell gyepgazdálkodási rendszerek kialakítása,, amelyek a referenciaüzemben és a gyakorlatban egyaránt jövedelmezően, költség- és energiatakarékosán megvalósíthatók. — Hogyan került ez a kutatási téma Szarvasra? — Pályázat útján. A Világbank meghirdette, és mi több kutatóintézettel — főleg külföldiek — megpályáztuk. Szarvas éghajlati, talajtani viszonyai mostohaságá- nál fogva a legszimpatiku- sabbnak bizonyult a Világbanknál. Ehhez csak egy megjegyzés kívánkozik. Szarvas és környéke a Kárpát-medence középpontjában fekszik. Csapadékban az ország legszegényebb tája. Talaja szikes, különösen az intézet kezelésében lévő területre jellemző ez. A napfényes órák száma igen magas, a nyári hőség gyakran elviselhetetlen, télen pedig a hideg okoz az átlagosnál több gondot. A Világbank szakemberei szerint a Föld országaiban gyakran találkoznak a szarvasihoz hasonló éghajlati és talajadottságú helyekkel, ahol jóformán csak pang a gazdaság. Szarvas ezekhez képest előnyös helyzetben van, mivel az agrárkultúrának itt Tesedik óta története van, s a felszabadulást követve kutatóintézetben szervezik a mostoha talaj- és éghajlati körülmények megismerését, a tudományos eredmények alkalmazásit az ember, a társadalom javára. A pályázat elnyerése után intézetünk nyomban hozzálátott a tudományos igényű program gyakorlati megszervezéséhez. Dr. Jánovszki János tudományos osztályvezetőt bíztuk meg a téma kidolgozásával. Természetesen a Világbank követelményrendszerét beépítettük munkánk minden mozzanatába. így a kutatásnak három fő irányát határoztuk meg. Ezek közül alsőnek említem a biológiai alapok fejlesztését, melyet 100 hektáron a fűfajták nemesítésével és vetőmagelőállítással valósítunk meg. A másik terület a gyeptermesztés fejlesztése 40 hektáron. Itt a termesztéssel kapcsolatos kérdéseket szeretnénk tudományos eszközökkel tisztázni. Munkánk harmadik, egyben legnagyobb, legjelentősebb részét a gyepre alapozott marhahústermelés jelenti. Ebbe a kísérletbe 310 hektár gyepterületet vonunk be. —. Mennyi támogatást ad ehhez a Világbank? — összesen 136 millió forintot. Az általunk tervezett, s jóváhagyott kutatási program feltételeit 1986-tól 1989. december 31-ig kell megteremtenünk. Ez a tudományos téma 1990-től már bemutató jelleggel üzemel. Még egy érdekességet szeretnék megemlíteni: az a célunk, hogy a száraz körülmények között a világban folyó gyepgazdálkodási módszereket munkánkba beépítsük. A világbanki támogatás ilyen értelemben számunkra ablakot jelent a világ gyepgazdálkodásának megismerésére, a tapasztalatok hazai hasznosítására. D. K. KöszöntjUk 120. születésnapján a Budapesti állatkertet ! L Vidám táncot jár a medve Zsiráf néz le a gyerekekre örül a kétpúpú és két teveborja Csak így nézhet farkasszemet elefánt s a gondozója. II megye fontosabb gazdasági jelzőszámai (Folytatás az 1. oldalról) nyitva. A megyei székhelyű szocialista ipar saját termelésű értékesítése összehasonlítható árakon 0,9%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az összes értékesítésen belül az export volumene 2,5%-kal emelkedett, a belföldi értékesítésé 2,1, ezen belül a nagy- és kiskereskedelem részére átadott termékeké csak 0,9%-kal csökkent. Az év első felében csak az élelmiszeripar növelte összes külkereskedelmf>célú értékesítését. A szocialista ipar mintegy 370 fővel kevesebb embert foglalkoztatott, mint tavaly, az első félévben. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 2,0%-kal, az egy teljesített munkaórára jutó termelés 4,9%-kal emelkedett. A kivitelező építőipar termelése 13,2%-kal haladta meg a tavalyi első félévi alacsony szintet, de még így is elmaradt a két évvel korábbitól. A kivitelező építőiparban 256 fővel kevesebben dolgoztak, mint 1985 első félévében. A termelékenység növekedése jelentősen hozzájárult a termelés bővüléséhez. A félévben 433 új lakás készült el, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. A használatba vett lakások 83%-a magánerőből valósult meg. A magánerős építkezések valamivel több mint 60%-a családi házas formában épült fel. A kivitelező építőipar az év első hat hónapjában 388 lakást adott át. A mezőgazdasági termékek közül a növénytermelési és kertészeti termékek értékesítése emelkedett, ami főként a zöldségfelvásárlás számottevő növekedéséből adódott. A vágóállatok és állati termékek együttes értékesítése tovább csökkent. A fontosabb termékek közül csak a vágómarha és vágóbaromfi értékesítése haladta meg a tavalyit. Tehéntejből és tyúktojásból az 1985 első félévihez közel eső mennyiséget, vágósertésből pedig jóval kevesebbet vásároltak fel. A vágójuheladás háromötöde volt az egy évvel korábbinak. A kiskereskedelmi forgalom az év első hat hónapjában folyó áron 7,2, összehasonlító áron 2,7%-kal emelkedett. A legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek eladása, ’ valamint a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma bővült (összehasonlító áron 4,2, illetve 3,6%-kal). Ruházati cikkekből 3,3%-kal kevesebbet adtak el, mint tavaly ilyenkor. A túlnyomórészt szabad áras kategóriába tartozó ruházati cikkek árnövekedése 9,7% volt. Az idényáras cikkek (burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék) árszínvonala május hónapban 13,2, júniusban 21,0%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A szocialista szervek beruházásaira hat hónap alatt többet fordítottak, mint 1985 első félévében. A megye összberuházásain belül a központi beruházások csökkentek; a vállalati és a tanácsi beruházások emelkedtek. Ez utóbbiak közül a legjelentősebbek: a békéscsabai belvárosi 24 tantermes általános iskola, a tanítóképző főiskola és a biológiai szennyvíztisztító-telep építése, továbbá az ivóvízminőség-javító létesítmények kivitelezése. Békéscsaba, 1986. aug. 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága \
