Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
NÉPÚJSÁG 1986. július 12., szombat --------------------------------C SALAD - OTTHON Hirtelen halál... Időszerű kérdések az újraélesztésről A két alapvető életműködés — a kef ringés és a légzés — kiesése az emberi szervezetben azonnal az élettel összeegyeztethetetlen állapotot teremt, mert megszűnik a szervek oxigéndús vérrel történő ellátása. Legrövidebb ideig az agy viseli el az oxigénhiányt. A megfordíthatatlan agykárosodás bekövetkeztéig mindössze háromnégy perc áll rendelkezésünkre, hogy beavatkozhassunk. A keringés-, illetve a légzésleállás időpontját tekintjük az ún. klinikai halál kezdetének, s a maradandó agykárosodás kezdete pedig a már befolyásolhatatlan biológiai halált jelenti. Váratlan, illetve hirtelen halálhoz vezető keringési és légzési károsodás számtalan okból bekövetkezhet. A leggyakrabban koszorúér-betegség következtében. A koszorúér-betegség — amely egyes felmérések szerint minden második ötven év feletti embernél jelentős fokú — első jelentkezése lehet olyan, amely hirtelen halálhoz vezet. A heveny szívizom- infarktus már az első percekben végzetessé válhat. Az ok ismét csak a halált okozó ritmuszavar (Szívmegállás, vagy olyan szapora és felületes szívizom-összehúzódások sora, amelyek nem képesek kellő vérmennyiség megmozgatására.) Kórházi körülmények között, a jól felszerelt intenzív osztályokon a ritmuszavarok miatti halálozás jelentősen csökkent, az azonnal elkezdett újraélesztési tevékenység következtében !) Hirtelen halál azonbán nemcsak koszorúér-betegség miatt jöhet létre. A leggyakoribb más okai az áramütés, a villámcsapás, illetve a vízbefúlás. A teendő minden esetben azonos. Pár percen belül kísérletet kell tennünk arra, hogy megakadályozzuk a klinikai halál átalakulását biológiai halállá. Tehát mindössze 3-4 percünk van, s ezen belül Is az első percek tudják csak adni a jobb eredményt! Bár hazánkban a mentő- szolgálat példamutató és jól szervezett, mégsem várható el a rohamkocsi perceken belüli érkezése a helyszínre (a rosszullét következtében kialakuló környezeti pánik, a telefonálás, a mentőegység kiérkezése estleg jelentős időt vesz igénybe stb.). A hirtelen halál pedig az esetek döntő többségében nem a szakképzett egészségügyi dolgozók jelenlétében következik be. Valamit tenni kell addig, amíg a (körzeti) orvos, vagy a mentőgépkocsi személyzete megérkezik! A probléma sajnos, nagyon is időszerű. A 35—44 éves férfiak halálozását tekintve európai elsők, a 45—64 éves korcsoportban pedig kontinensünk második „helyezettjei” vagyunk ... Bárki környezetében — munkahelyen, közlekedési eszközön, sportpályákon, szórakozóhelyeken, strandon, és főleg otthon — váratlanul bármikor adódhat olyan helyzet, hogy csak rajtunk múlik: csak végignézzük-e embertársunk halálát, vagy megpróbálunk valamit tenni életben maradásáért. A lényeg: veszteni való nincs! Az alapvető ismeretek és az alapfokú újraélesztési tevékenység elemei (a halál jeleinek felismerése, a felső légutak szabaddá tétele, a mesterséges lélegeztetés és a külső szívmasszázs) néhány órás foglalkozáson elsajátíthatók. Először az iskolákban és olyan intézmények dolgozói körében kell megtanítani az alapfokú újraélesztést, hol napjában sok ember fordul meg, és nagy a valószínűsége a váratlan rosszullétek- nek, haláleseteknek. A diákok és tanáraik oktatása alapján széles körűvé válhat a lakosság körében a szemlélet, hogy valamit tenni kell (Ebben a munkában a szervezést, a lebonyolítást például a Vöröskereszt magára vállalhatja! — a szerk.) Bár a felvetett gondolatnak biztosan sok ellenzője lesz, hiszen nagy számú problémát vet fel az úgynevezett laikus elsősegély széles körű terjesztése. Jelenleg azonban ez az egyetlen lehetőség, amellyel esetleg segíthetünk rajtuk, családtagjainkon, barátainkon — egymáson. Dr. Katona András, adjunktus BARKÁCSOLÁS Függöágyban ringatózva Van-e kellemesebb dolog, mint zöldellő lombok közt függőágyban ringani? Kényelmes, erős függőágyat nem nehéz házilag sem elkészíteni. Legjobb erre a célra az erős nyugágyvászon vagy sátorponyva, de lehet másféle, vastag lenvászon is. O A függőágy (1) ívelt teknőformájú és két lécre van felfüggesztve. Két hosszoldalán kötél (4) van átfűzve. A vászoncsík (a. ábra) hosszabb és szélesebb, mint a kész függőágy, mivel a négy szélén (2 és 3) felhajtásokat varrunk. A rajzon a szaggatott vonalak a felhajtások széleit mutatják. A 2-es felhajtásokba köteleket, a 3-as felhajtásokba a harántléceket fűzzük be. A felhajtások bevarrása előtt az anyag sarkaiban lévő ív alakú bevágásokat (4 és 5 széleket) be kell szegni, és meg kell erősíteni. A beszegés módját a b. ábra mutatja. Varrógépen a szegélyhez (4) varrjuk a szövetcsíkot (6). A csíkot ferdén vágjuk ki az anyagból, a behajtások módját és a varrás irányait nyilak jelzik a rajzon. Csak a sarkok (4- és 5) beszegése után készítjük el a kötelek és a lécek bújtatóit (c ábra). Figyeljük meg, hogy a hosszirányú felhajtás (2 és 2-a) széle rejtett behajtással készül. A kötelet (7) a behajtás belsejében vezetjük. A felhajtásokat (3) az előzővel azonos módon készítjük a d. ábra szerint. A lécnek (8) gyengén mpzognia kell a felhajtás belsejében. © Ne feledjük el, hogy a szövet szélessége a felhajtások elkészítése után is nagyobb legyen, mint a keresztlécek hossza. A kötél (1) a léc (2) baloldali nyílásába van benyomva (a. ábra). A csomó (3) átkötési pontját próbával határozzuk meg attól függően, hogy milyen mély belógást akarunk az ágynak hagyni. Itt jegyezzük meg, hogy a függőágy nagyobb megterhelése esetén a felhajtás (5) különösen ki van téve a szétszakadás veszélyének. Ha tehát vékonyabb anyagot alkalmazunk, akkor a felhajtást duplán ösz- szehajtott anyagból kell készíteni. A keresztlécek (2) végeiben lévő nyílások elkészítését a rajzok illusztrálják. Még a lécek leszabása előtt elkészítjük a lyukakat a b. ára szerint. Ezt követően laposfűrésszel kivágjuk a nyílást (c. ára), és a belsejét (2-a) dörzspapírral kisimítjuk (d. ábra). A kész keresztléc méreteit az e. ábra tünteti fel. Kell egy kis kirándulás Századunk első felében a vidéken élő emberek többsége nemhogy a megyehatárt nem lépte át, de még a harmadik községig sem jutott el. Már utazásnak számított, ha a falusi ember felkerekedett, hogy meglátogassa a pár kilométerre lakó rokonokat, ha családi eseményre hívták: lakodalomba, keresztelőre, temetésre. A piac, a vásárok jelentették számára az országjárást, ott is úgy igyekezett, hogy délig túladjon a portékán, és alko- nyatig hazaérjen. Sokan csak hírből, képekről ismerték a fővárost, és nem jártak Budapesten soha. Ma már teljesen természetes. ha a nagymama átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy lássa unokáját. A külföldre utazó turistacsoportok között is sok a nyugdíjas, nem egy közülük a fiatalokat megszégyenítő kitartással, fáradhatatlanul járja a múzeumokat, felkeresi a városok nevezetességeit, nem hagyva ki egy programot sem. Az igaz, hogy az országhatárokon túlra hívó IBUSZ, Coop- tourist, Volántourist stb. utak nem a kisnyugdíjasok pénztárcájához szabottak, s az évente 5,5 millió külföldet járó magyar turista között jóval kevesebb az idős ember, mint a fiatal, azonban az utazási irodák 5-10 százalékos elő- és utóidény- kedvezményei lehetőséget adnak a kis jövedelmű idős embereknek is világot látni. Valójában a 60-80 évesek a belföldi utak iránt érdeklődnek leginkább az utazáKERT, HÚZTÚ1I A főleg éjszakai életet élő fülbemászók a kiskertek közismert rovarai. Növényi és állati eredetű táplálékkal élnek, különböző rovarok petéit, lárváit és bábjait is pusztítják. A nálunk leggyakoribb közönséges fülbemászó (Forficula auriculasi irodákban. Tavaly az IBUSZ vendégeként 326 ezer turista utazott belföldön, 40 százalékuk az idős korosztályba tartozott. Közkedveltek az utazási iroda és a TIT közös országjárásai, a Kőszeg—Nagycenk, Pécs—Abaliget, Szilvásvárad —Bükk-fennsák, Szarvas— Gyula, Nagyvázsony—Tihany kétnapos utak. Szerveznek olyan kirándulásokat is, például a Dunakanyarba, a Palócföldre, Mátra—Párádra, Eger— Szilvásváradra, amelyekre reggel indul a csoport, és este vissza is tér. Az árak annyira kedvezőek, hogy a nyugdíjasok akár havonta is megengedhetik maguknak az 1-2 napos kiruccanást. Sokan érdeklődnek a reggel 6 órakor induló hévízi, gyulai, miskolc-tapol- cai fürdőtúrák iránt. Végtelenül színes a választék: vár- és városlátogatások, irodalmi kirándulások, nemzeti parkok, arborétumok, gombaszedő- és ínyenctúrák . .. szinte mindenki • talál kedvére valót. A társas.utakon kialakulnak a kapcsolatok, a rendszeresen utazókból már sok évvel ezelőtt megalakult az IBUSZ—TIT Ország-, Világjárók Baráti Köre. Nem mindenki szeret csoporttal utazni, vannak, akik magányosan vagy házastársukkal, esetleg szűkebb baráti körben járják az országot. Nekik a programok összeállításában a megyei idegenforgalmi hivatalok tudnak segíteni. Aki csendre, nyugalomra vágyik, anria) szintén mindenevő, az erdőkben mohát, gombát fogyaszt, megeszi a virágok egyes részeit (a sziromleveleket, a bibéket, a porzókat), a lédús gyümölcsöt is kedveli, időnként rovarokkal is kiegészíti az étlapját, különösen a lágytestű levéltetve- ket és a rovarlárvákat szereti. Ha túlságosan elszaporodna, a virágok és a gyümölcsfélék megrágásával jenak a falusi üdülést ajánlják, elérhető áron. Kétségtelen, hogy a nyugdíjasok utazási kedve észrevehetően csökkent az elmúlt években, annak ellenére, hogy az utazási irodák többsége nem emelte érezhetően a belföldi utak árát. (Korábban a belföldi utakra jelentkezők 54 százaléka tartozott az idős korosztályba.) Ettől függetlenül az idős turisták szép száma még most is arra utal, hogy a nyugdíjasok szeretnek és tudnak is utazni. Társas- utakon fegyelmezettek, nem késnek, nem hoznak felesleges csomagot, kényelmes a ruházatuk, a cipőjük alkalomhoz illő. Körültekintőek. az utazás előtt felkeresik orvosukat tanácsért, magukkal viszik gyógyszereiket. Valószínű, a tapasztalat is teszi, hogy némelyik idős ember valóságos mintaturista, gyakorlatiasabb, jobban tud alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, mint sok fiatal. Nem túlzás, az idős ember higgadtabb, nyugodtabb, ezért a természetben, a tájban, a műemlék városokban olyan szépségeket, értékeket is észrevesz, melyek mellett a fiatalok csak elrohannak. Az utazás, a kirándulás társaságot is jelent a magányos nyugdíjasnak. Akik hajlandók kilépni otthonuk zárt falai közül, rádöbbennek: az élet idős korban is szép, most jut igazán idő arra, hogy az országot felfedezzék, és felkeressék azokat a tájakat, ahová fiatalon nem juthattak el. H. A. lentősebb kárt is okozna. Ez azonban ritkán fordulhat elő, mert nagyon sok ellensége (rovarevő madarak, ragadozó rovarok, pókok, gyíkok, stb.), így túlszaporodá- suk nagyon valószínűtlen. A levéltetvek pusztításával viszont nagyon hasznos munkát végeznek, ezért a biokertészet lelkes hívei számos országban hozzáláttak gyűjtésükhöz, s létszámuk növeléséhez a kiskertekben. (TV) (A szlovákiai Űj Szó cikke nyomán) Ne irtsuk a fülbemászókat! A szerkesztő megjegyzése: A terraristák hazánkban is napról napra gyarapodó táborának tagjai is vallják: szakértelmük mércéje az. ha például kajmánfélét tartanak, nevelnek — lakásukban. A lényeg: nem megbotránkoztatni akarjuk ezzel a tömör és elsősorban tájékoztató jellegű cikkei tisztelt olvasóinkat. Tudomásunk van arról, hogy néhányan a mi tájegységünkön is próbálkoznak ,.kényesebb” hüllők tartásával. Szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét arra, hogy az ilyen állatok tartására csak az vállalkozzon, aki kellő tapasztalatokat szerzett már, s aki az állat tartásához a feltételeket optimálisan tudja biztosítani. Az „optimális” a család, alkalmasint a szomszédok beleegyezését is jelenti ... mérséklete 20—26 Celsiusfok legyen. Csak egészen fiatal, 30—50 cm nagyságú példányt*vásároljunk. Rendszeresen foglalkozzunk vele, vegyük kézbe, és néha engedjük szabadon a lakásban. Az elhanyagolt példányok harapósak lesznek, nagyobb korukra szinte kezelhetetlenekké válhatnak. Kép, szöveg: Fehér Tamás Kajmán a terráriumbán A terrárium egyik attrakciója lehet a kajmán. Hosszú életű, könnyen kezelhető faj. Terráriumuk egyharmad része száraz, kétharmad része pedig vizes terület legyen. (A terrárium minimális mérete ne legyen kevesebb 200xl00x 80 cm-nél — a szerk.) Egy közepesen fejlett példány számára elegendő 40 cm vízmélység. A száraz rész fölé lógassunk be infralámpát, amely imitálja a napsugárzást. A medencébe mosott sódert terítsünk. A kajmánok a nagyobb kövekből néhányat benyelnek, mert úgy könnyebben emésztenek. Táplálékul megfelel az egér, a patkány, a hörcsög, továbbá marhahús, friss állati dög, csigák, halak stb. Elegendő hetente kétszer etetni. A medence vizét azonnal cseréljük le, ha az állatok ürítenek. Nyáron néhány órát na- poztassuk őket. Vizük hőMEGJELENT A „MACSKÁK” Rovatunk május 31-i számában adtunk hírt arról, hogy a kiadói tervek szerint még efcben az évben megjelenik Helga Frjtzsche Macskák című kötete. Nos, az elmúlt napokban valóban a könyvesboltok polcaira került a Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent tetszetős küllemű kötet. A színes képekkel és fekete-fehér ábrákkal gazdagon illusztrált könyv alcíme pontosan meghatározza a régóta várt, hiánypótló mű tartalmát is: hasznos tudnivalók vásárlásról, gondozásról, táplálástól, betegségekről.
