Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
tgrawaw— Betakarítás idején 1986. július 12., szombat o Legfontosabb a tűzmegelőzés A nyár, a nagy meleg, a nem kellő odafigyelés, gondatlanság esetén kedvez a tüzek keletkezésének a határban. Ki ne látott volna már égő kazlakat, vagy lábon álló lángoló gabonát. A táblákon ilyenkor a „vörös kakas” szinte percről percre tovaterjed. Iszonyú látvány! A tűzoltók és a helyszíni dolgozók jelenlétének köszönhető, hogy az utóbbi években a nyári aratás idején már nem történt nagyobb tűzeset a megyében. Mindezt jól igazolják a számok is, míg 1983-ban 19 esetben vonultak ki a gabonabetakarításkor a tűzoltók megyénkben, a keletkezett kár összege elérte a 400 ezer forintot. Ezzel szemben a múlt évben nyolc esetben fordult elő tűz a táblákon és tároló helyeken, az anyagi kár 100 ezer forint körüli volt. Az idei aratási előkészületek, a gépszemlék és a határszemlék tapasztalatairól érdeklődtünk a Békés Megyei Tűzoltóparancsnokságon. Beszélgető partnereim Nagy Tibor tűzoltóhadnagy és Rácz István tűzoltó-alhadnagy. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy része komolyan veszi a tűzmegelőzést. Valamennyi gazdaságban az idevágó rendelkezéseknek megfelelően tűzvédelmi vezetők dolgoznak, általában csatolt munkakörben, ők irányítják ugyanis a munkavédelmi tevékenységet is. A közelmúltban megtartott gépszemlék azt mutatták, hogy kellőképpen felkészültek a szövetkezetek, állami gazdaságok. Hiányosságként megemlíthető, hogy a régi, már nullára leírt gépeknél kisebb figyelmet fordítanak a javításokra, az üzemanyagellátó és elektromos berendezések rendbehozatalára — mondja Nagy Tibor. — Még hozzátenném, hogy a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályával, valamint a MÁV illetékeseivel közösen megtartott határszemléken megfelelő volt a vasútvonalak mellett a táblák őrzése. Gondot okozott, hogy a töltésoldalakon jelentősebb mennyiségű szénát találtunk, ennek elszállítására intézkedtek a MÁV szakemberei — válaszolta Rácz István. — Az utóbbi években nagy visszhangot váltott ki a tarlóégetés. Milyen előírásokat kell betartani a tarlóégetéskor? — Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat foglalkozik többek között ezzel a témával. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya részletes intézkedési tervet dolgozott ki a tarlóégetés szabályaival kapcsolatban. Fontos tudnivaló, hogy a tarlóégetést előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságnak. Sajnos, gyakori eset, hogy mindezt elmulasztják a mezőgazdasági üzemek. Egyébként a nyári betakarításkor és a tarlóégetésnél gyakran tartunk ellenőrzést, s igyekszünk feltárni a hiányosságokat. A tarlón tüzet okozhat a gépek nem megfelelő üzemanyagellátó és elektromos berendezése. valamint a szikravédő rendszer hiánya, vagy meghibásodása. A dolgozók részéről pedig a dohányzás a legnagyobb veszélyforrás. — A gazdaságok többségében különböző szárítóberendezések működnek. Milyen tapasztalataik vannak ezek működtetésével kapcsolatban? — A mezőgazdasági termények szárítását csak az előírásoknak megfelelően, kellő szakértelemmel szabad végezni. Gyakori eset, hogy a magvak rossz tisztítása miatt a szárítóban tűzgócok keletkeznek az összegyűlt por következtében, s emiatt gyulladás történik. Ezért fontos a technológiai előírások következetes, szigorú betartása és betartatása. A lucernaszárításnál a Vámosi-féle hideg levegős eljárásnál mérni kell a kazal hőmérsékletét, és mindezt kazalnaplóban kell rögzíteni. Ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy jó néhány helyen megfeledkeznek erről az üzemekben — feleli Rácz István. — A tűzoltóság feladata a kistermelők, a háztáji állattartó épületek ellenőrzése is. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ezen a téren? — Néhány éve szerződéses formában a nagyobb istállókban kistermelők tartanak állatokat. Ilyen esetekben előfordul az egymásra mutogatás, ha esetleg tűz keletkezik. Az üzemek a bérlőtől várják az alapvető tűzvédelmi előírások betartását, míg a termelő a nagyüzemre hivatkozik, ha valami probléma adódik. Leggyakrabban egyébként az elektromos berendezések és a tüzelőberendezések okoznak tüzet az ilyen állattartó épületekben. A másik gondot a kertes házaknál a takarmányok és a szalma tárolása okozza. A szomszédok gyakran tesznek bejelentést a szakszerűtlen tárolásról, s ilyenkor az illetékes parancsnokságok, valamint a helyi önkéntes tűzoltók megvizsgálják a kialakult helyzetet és keresik a biztonságos megoldás lehetőségét. — Bár megyénk nem tartozik az ország jelentős erdővel rendelkező területei közé, mégis néhányszor a gondatlanság miatt erdőtűz keletkezik. Melyek a legfontosabb tűzmegelőzési szabályok az erdőben? — Az erdőkben a legnagyobb veszélyforrást a kirándulók jelentik. Gyakran fordul elő, hogy a gondtalannak induló kirándulás, pihenés tragédiához vezet. Az utóbbi időben kedveltté vált, hogy a propán-bután gázpalackok segítségével főzik meg az erdőben a bográcsost. Ilyenkor egy apró figyelmetlenség. egy elpattanó szikra is tüzet okozhat — mondotta befejezésül Nagy Tibor. Az elmúlt évben Békés megyében 62 tűzeset fordult elő a mezőgazdasági üzemekben és a kistermelőknél. Az okozott kár értéke eléri a 2,6 millió forintot. Az idén eddig még nem történt a gabonaaratáskor jelentősebb tűz, s reméljük, a jövőben sem lesz nagyobb tűzkár. Mindehhez persze szükség van a határban dolgozók felelősségérzetére, odafigyelésére. Verasztó Lajos Motoros sárkányrepülőgépek bemutatója A magasba emelkedők — ne használjunk erősebb szót! — bizonytalanságánál, csak a lennt maradók irigykedése volt nagyobb a tegnapi motoros sárkányrepülőgépek bemutatóján Köröstarcsa határában. A megye 15 mezőgazdasági szakembere — sorsolás után — végezhetett rövid ismerkedő repülést a helyi Petőfi Tsz földjei felett, hogy a gyakorlatban is meggyőződhessen arról, mi minden látható ezekről a légi pará- nyokról. A látványos bemutatót délelőtt a köröstarcsai művelődési házban előadások előztél; meg. Petró Ede, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának osztályvezető helyettese a sárkányrepülő-gépek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeiről beszélt. Mint elmondta a sárkányrepülőkkel nem helyettesíthetők a helikopterek és a repülőgépek. Fontos kiegészítő szerepük lehet azonban a növényvédelemben. Számokkal, grafikonokkal igazolta, hogy hazánkban az 50 hektárnál kisebb táblákon az eredmények lényegesen elmaradnak az országos átlagtól, ugyanis a kisebb táblák növényvédelmét nem tudják mindig megfelelő időpontban megoldani. Magyarországon a vetésterület 33 százaléka 50 hektárnál kisebb táblákból áll, így ezek növényvédelmével foglalkozni égetően sürgős. A sárkányrepülők alkalmasak erre a munkára, s fenntartásuk lényegesen olcsóbb, méretesebb, szárnyas- propelleres „rokonaiknál”. Az is tény azonban, hogy jelenleg a sárkányrepülő-gépek engedély hiányában nem vehetők igénybe a növényvédelemben. A következő évben talán már megtörténik az engedélyeztetés. Az eljárás azonban a sárkányrepülő-gépes növényvédelem technológiájának minden részletre kiterjedő kidolgozásától függ, hiszen nem csupán a repülés veszélyesebb tevékenység a szokásosnál, a méreganyagok kijuttatása is nagy biztonságot követel. Határszemlére azonban már most is használják a sárkányrepülőgépeket. Ahogy a szakemberek mondják, ezen a téren többet érnek, mint a jelenleg használt személygépkocsik, hiszen azokról a táblák belsejébe nem igen lehet belátni. A délelőtti második előadást Pekárik János, a Hód- gép műszaki vezetője tartotta, aki a hódmezővásárhelyi gyár sárkányrepülő-gépeinek műszaki jellemzőit ismertette. Ha a későbbiekben az igények indokolják a Hód- gép évente 100-150 motoros sárkányrepülőgép gyártására lesz képes. \ tt t Felszállás előtt Fotó: Fazekas László
