Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. július 12., szombat o rZHdUt-filcjII Szovjetunió Debreceni Főkonzulátusának közleménye A Szovjetunió Debreceni Főkonzulátusa közli, bogy július 14-től az ügyfélfogadási időt meghosszabbítja. Ennek megfelelően minden héten hétfőn, szerdán és pénteken 8 óra 30-tól 13 óráig tartanak ügyfélfogadást. "■ Kibővített hatáskörű tanácstagi csoport alakult Békéscsaba Vili. kerületében Az elöljáróságokról szóló jogszabályok elöljáróság létrehozását közös tanács, nem székhely társközségében teszik lehetővé. De több városban előfordul, hogy egyes városrészek, kerületek nem kötődnek olyan szervesen a településhez, mint a többiek. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a megyei tanáccsal történt egyeztetés után a Békéscsabai Városi Tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a megyeszékhely VIII. kerületében, Ger- lán elöljáróságszetűén működő, kibővített hatáskörű tanácstagi csoport alakuljon, A gerlai kibővített hatáskörű tanácstagi csoport tegnap, július 11-én tartotta alakuló ülését. A tanácstagok a csoport vezetőjének Fehér Miklóst választották meg. A tanácstagi csoport első ülésén A Pénzügyminisztérium módosította az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok Jövedelemszabályozásának néhány elemét. A rendeletet a Magyar Közlöny Július 8-1 száma közli. A teljesítményekkel aránytalan keresetek kiáramlásának elkerülésére, továbbá annak megakadályozására, hogy az amortizációt más célra, például adó fizetésére használják fel, a rendelet arról Intézkedik, hogy Ilyen esetben a kereseti adó akár többszörösére Is nőhet. Az a tanácstagok dr. Gally Mihállyal, a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával és dr. Jelinek Lajossal, a szervezési és jogi osztály vezetőjével ügyrendi kérdéseket vitattak meg. Megállapodtak abban, hogy a VIII. kerületben augusztustól minden hónap első hétfőjén 16—18 óra között egy-egy tanácsi tisztségviselő, vezető tart fogadóórákat ugyancsak az első hét csütörtökén, délelőtt 8-tól 12 óráig három tanácsi ügyintéző — adóügyi, műszaki, igazgatási és általános igazgatási — tart ügyfélfogadást. A tanácstagi csoport vezetője, illetve akadályoztatása esetén valamelyik tanácstag a helybeliek igényeihez igazodva hetente meghatározott időpontban várja a gerlaia- kat. L. S. amortizációból befizetett adó összegét azonban a gazdálkodó szervezetek a következő évben visszaigényelhetik, ha azt, nyereségükből pótolták. A konvertálható árualapok bővülését elősegítő hitelek kamata után a Jövedelemadó-kedvezmény mintegy 50 százalékkal nőtt. A termelés szempontjából előnyösebb szuszpenzlós műtrágya előállításának és felhasználásának ösztönzésére az Ilyen műtrágya termelési adója megszűnt. Vízminöségvédelmi készültség a Kövizig teljes területén Július 8-án 14 órától a Kövizig teljes területére kiterjesztették a vízminőségvédelmi készültséget, hogy erősített figyelőszolgálattal és a szükséges védekezési munkákkal megakadályozzák a kettős hasznosítású, szerves anyaggal erősen terhelt csatornákból és holtágakból az úszó szennyezőanyagnak a főbefogadókba jutását. Az úszó merülőfalaknál — a Hortobágy-Berettyón, a turkevei híd és az árvízkapu felett és a Hármas-Körösön a szarvasi kikötőnél, Kun- szentmártonnál és a bökényi duzzasztó felett — felfogott szennyezőanyag kiemelése folyamatban van. A védekezési helyeken 1100 köbméter békalencsét emeltek ki a vízfelszínről az igazgatóság dolgozói: a védekezési munkában naponta átlagosan 150 ember és 30 munkagép — közúti és vízi jármű — vesz részt. A szennyeződés elhárításával párhuzamosan megtörtént a kiváltó okok feltárása: A területen érdekelt három vízügyi igazgatóság (a szegedi, debreceni és a gyulai) munkatársai megállapították, hogy a növényi túl- produkció a Hortobágy-Be- rettyó főcsatorna pangó, sekély vizű, elmocsarasodott részeiből származik. A rizstelepi és halastavi lecsapoló csatornák nem szennyezettek. Az összetorlódó békalencse elszakította 10-én 6 órakor a kunszentmártoni, illetve a kunszentmártonnál telepített merülőfalat, délutánra Csongrád és Szentes térségében a Körös árhullámával levonuló növényi szennyeződés összefüggő zöld szőnyegként borította be a Tisza vízfelületét. A mederlezárások miatt a Hármas-Körösön Csongrád Szarvas között a vízi közlekedés szünetel, a hajózsilipeket üzemen kívül helyezték. — sz — Módosulás az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok jüvedelemszabályozásában Élt húsz évet Rendhagyó jegyzőkönyv egy vizbefúlás ürügyén Szombaton délelőtt és délután 5-6 sört ittam meg és másfél liter bort. Gondolom a többi fiú is ennyit ihatott, de hogy ki mennyit, azt nem tudom, sokan voltunk. Este tízkor a többiek újra fürödni indultak. Én visszafordultam a barátnőmmel a sátorba. Mi inkább kettesben akartunk maradni. Valamivel később hallottuk a kiabálást, hogy keresik Mihályt. Aztán abbahagyták. * * * Vártuk az éjszakai fürdést. Mivel egyikünk nem tudott úszni, olyan helyre mentünk, ahol csak derékig ért a víz. Hatan voltunk, négy fiú, két lány. Ugráltunk, játszottunk, úszkáltunk. Amikor kijöttünk, észrevettük, hogy Mihály hiányzik. Addig nem tűnt fel a sötétben, hogy 6 mintha nem fürödne már velünk. Nem gondoltunk semmi rosszra, hiszen ő úszott köztünk a legjobban. Nem volt magas, de kisportolt, izmos alkat. Hívtuk, hogy jöjjön elő. Nem jött. Arra gondoltunk, hazament, mert korábban mondta, hogy másnap hajnalban kel, segíteni akar szüleinek. Sokáig kiabáltuk még, Misii, Misii, de aztán, hogy nem jött elő, még mindig csak arra gondoltunk, hazamehetett. Reggel az egyik közeli sátorban éjszakázók kiabáltak, hogy Misii, mert úgy gondolták, ha mi nem hagytuk őket aludni éjjel, akkor mi se pihenhessünk reggel. * * * Vasárnap délelőtt a szana- zugi strandon egy tízéves fiú, amint befelé haladt a vízben, valami szokatlanul puhára lépett. Szólt a felnőtteknek, s ők néhány perc múlva kiemelték a vízből és stégre fektettek egy holttestet. * * * Másnap, ahogy úsztunk, láttuk, hogy az egyik stégen feküdt egy letakart ember. Kérdeztem, mi történt. Mondták, hogy valaki belefulladt. Aztán kérdeztem, hogy néz ki. Ahogy hallgattam a személyleírást, Mi- hályra gondoltam. De az az ember azt mondta, hogy 28 éves lehetett, Mihály meg annál jóval fiatalabb volt. Visszamentem a többiekhez, Mihály barátaihoz, mert én csak kevésbé ismertem. Együtt néztük meg. Szörnyű voit. Valóban sokkal idősebbnek látszott. * * * Este az MTI az ország összes újságjának megküldte a rövid hírt: Doboz külterületén, a Körösök torkolatánál levő szabadstrandon Szilágyi Mihály, 20 éves kőműves, helyi lakos, fürdés közben vízbe fulladt. (A vizsgálat később megállapította, hogy halálát fulladás okozta, * de ezt a fulladást valószínűleg valamilyen rosszullét Fotó: Fazekas László előzte meg, melynek oka az ittasság volt.) * * * Egy ilyen súlyú hírbe nem fér több. Egy hírben nem szerepelhet, hogy mit érzett ő az utolsó pillanatban, mikor még tiszta volt elméje, s mit éreznek most azok, akiknek ő a legfontosabb volt. A fájdalomnak egy hírben nincs helye. Az elveszített lehetőségnek sincs. Hogy felesége és gyermekei lettek volna, felnevelte volna őket, értékes tagja lehetett volna a társadalomnak. Hogy hányszor örülhetett volna tavasznak, nyárnak, alkony! szélnek, baráti szónak, hűsítő italnak, férfias munkának, édes pihenésnek. Egy hírben mindez nem olvasható, ám egy hírben mindez benne van, ha figyelmesen olvassuk. Azt a hírt sokan olvasták. Azok is, akik ma vagy holnap, vagy jövő héten indulnak fürödni. És azok is, akik előbb megisznak néhány üveg sört, néhány pohár bort, aztán a hűsítő vízbe vetik magukat. (ungár) Elismerés és köszönet a tsz-ek, a szövetség és apparátusa eredményes tevékenységéért Interjú Csatári Bélával, a megyei pártbizottság titkárával A párt Békés megyei végrehajtó bizottsága először 1977 áprilisában, majd 1980 februárjában, legutóbb pedig 1986 júliusában tekintette át, értékelte a mezőgazda- sági érdekképviselet tevékenységét és a munka színvonalának, minőségének javítására, bővítésére feladatokat határozott meg. A megyében megalakult integrációs szervezetek olyan körülményeket teremtettek, melyek szükségessé tették a korábban működő két tsz-szövetség egyesülését, melyet ugyancsak a megyei párt vb ajánlása alapján igen alapos előkészület és szervező munka előzött meg. Sokak által ismert, hogy a felsőbb párt-, állami, társadalmi szervek nagyra értékelték mindkét tsz-szövetség gazdaságszervező és érdekképviseleti munkáját, a tag tsz-ek és tagságuk érdekében kifejtett szolgálatot. Az egyesülést röviddel megelőzően a szövetségi munka továbbvitelére ajánlásokat fogalmazott meg a párt vb azzal, hogy a maga eszközeivel segítsen megtartani az elért eredményeket, hogy azokat a megyei egységes érdekképviselet tovább bővíthesse. Hogyan, milyen körülmények között sikerült magasabb szintre emelni a mező- gazdasági tsz-ek érdekképviseleti munkáját? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Csatári Bélát, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkárát, hogy kérdéseinkre válaszát kérjük. — Volt-e valamilyen célirányosság abban, hogy a mezőgazdasági tsz-ek és megyei szövetségük tevékenységét, munkáját síz MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának 1986. július 9-i ülése elé hozták? — A megyei végrehajtó bizottságnak több indítéka volt arra, hogy a párt agrárpolitikája megvalósulásának Békés megyei jellemzőit elemezze, feltárja, értékelje, abból következtetéseket vonjon le. A kialakult helyzettel megismertetjük a felsőbb pártszerveket, de egyben mozgósítjuk a termelőszövetkezetek párttagságát, a szövetkezetekkel partneri viszonyban álló vállalatok, intézmények vezetőit, a munkában jelentkező gondok, problémák megoldására, olyan módon, hogy ezzel Békés megyében a tsz-mozga- lom tovább erősödjön. Az indítékok közül szeretnék megemlíteni néhányat. A mezőgazdasági tsz-ek életében lezárult a VI. ötéves terv, és most egy újabb tervciklusba léptünk. A megtett utat — 1981-től — feltétlen értékelnünk kell, hiszen a gazdaságban olyan meghatározó változások mentek végbe, melyek áttekintése, elemzése további, a VII. ötéves tervben esedékes munkánk-: hoz nélkülözhetetlenek. Ugyancsak erre az időszakra esik a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének egyesülési folyamata is. Vajon, hogyan felelt meg a vele szemben támasztott követelményeknek a szövetség és a szövetség apparátusa? Az egyesülés hasznára vált-e a megyének politikai, szervezeti és gazdasági téren? Harmadikként említem: a mezőgazdasági tsz-ek ez év decemberében tartják soron következő kongresszusukat. Hogyan készülnek erre? termelési programot a megye szövetkezetei és^ az általuk integrált háztáji* gazdaságok az 1985-ös átmeneti visszaesés ellenére is teljesítették. Bizonyos, hogy ebben szerepet játszott a szövetség apparátusa is, amely a jó tapasztalatok felkutatásával, terjesztésével segített úrrá lenni nehézségeinken. Több éven át egészségtelen szemlélet rontotta a megye mezőgazdasági üzemeinek kapcsolatát. Mintha dél és észak elzárkózott volna egymás elől. A BAGE és a DÉTE létrejöttével előnyösnek látszott a két tsz-szövetség egyesülése. Ma, öt évvel később elmondhatjuk: az egyesülés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Visz- szaállt a megyében az egységes tsz-mozgalom, dél és észak elzárkózottságának nyomát sem látjuk. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy az előkészítő bizottság olyan, e munkára termett szövetkezeti veztőket talált, akiket a küldöttközgyűlés demokratikusan jelölt, és titkos szavazással választott meg. A választás után felgyorsult az érdekvédelmi szervezet építése és munkája. Szerencsés volt, hogy a társadalmi vezetésbe, a különböző testületekben a gyakorlati munkában helytálló szövetkezeti vezetők kerültek. Már az előbb is hangsúlyoztam, a párt-vb nagyra értékelte, és a szövetkezeti demokrácia kiteljesedésével hozta összefüggésbe azt a sokoldalú munkát, melyet a szövetkezetek érdekében a szövetség, a szövetség apparátusa, és a választott testületek kifejtettek. A szövetség szervezeti felépítése jónak bizonyult, akárcsak azok a szolgáltatások, melyek a tagszövetkezetek munkájának bővítésére irányultak. Ezeket ma már igénylik is a tsz-ek. — A termelőszövetkezetek és a* szövetség munkáját értékelve, milyen sommázásr» jutott a vb? — Békés megye gazdasági eredményei országosan ismertek. A megye termelő- szövetkezetei élenjártak a termelésben, a gazdálkodásban, a szövetkezeti demokrácia különböző fórumainak működtetésében. A viszonylag nehéz gazdasági helyzetben sok tartalékot hoztak a felszínre. Gondoskodtak az elért szövetkezeti vívmányok termelésbe, és a tagság érdekébe állításáról. Ogy értékeltük, hogy jó szellemű csapat dolgozik együtt a megye és a szövetkezetek javára a szövetségben és a fezekben. Az eredményekről beszéltem már, de ha a jó szellemű csapat került szóba, hadd említsem meg: szövetkezetenként, megyei átlagban már 20, egyetemet, főiskolát végzett szakemberünk van. Az első számú vezetők szakmai hozzáértése, felkészültsége is lényegesen változott az elmúlt Öt év során bekövetkezett nemzedékváltással. De nemcsak a mérnökök száma gyarapodott, hanem a tsz-tagság szakmai képzettsége, politikai tisztánlátása is. Elért kimagasló eredményeinknek ilyen összetevői vannak. A napirend összegzésekor a vb egyetértett azzal, hogy a szövetségi feladatok középpontjába továbbra is az érdekképviseleti, érdekvédelmi munka kerüljön. Szerencsére a Békés megyei mozgalom eredményes, tehát van mit képviselni. Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy a szövetség megkülönböztetett figyelmet fordítson a termeléssel összefüggő feladatok segítésére, a szövetkezeti vagyon védelmére, .és gyarapítására. A következő években egyre jobban előtérbe kerül a társadalmi tevékenység. A demokratizmus erősítésére, a tagság és a szövetkezetek közötti kapcsolat mélyítésére gondolok, amikor a fórumrendszerek működtetéséről beszélek. De szólhatnék egy sor szociális, kulturális és sportfeladatról is, melyet falun, de még a városokban is csak a tsz-ek hatékony támogatásával oldhatunk meg. A jövő szempontjából fontosnak tartottuk, hogy a tsz-ek és más szervek között a történelem során kialakult gazdasági, politikai kapcsolat tisztuljon, tovább erősödjön, hogy ezt a szövetség és a tsz-ek a mozgalom javára, a maguk hasznára. erősödésére kamatoztassák. Befejezésül szeretném tolmácsolni a vb elismerését, köszönetét a tsz-ek, a szövetség és apparátusa eredményes tevékenységéért. Sok feladat megoldása vár ránk a VII. ötéves tervben, ehhez kériük a tsz-ek és a szövetség közreműködését — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Csatári Béla. — Köszönjük az interjút. Dupsi Károly — Beszélne ezekről az indítékokról részletesebben? — Szívesen. Azzal folytatnám, hogy a sokat hangoztatott nehéz körülmények ellenére a megye szövetkezeti mezőgazdasága a termelést tekintve, teljesítette a VI. ötéves tervét. Ezt a munkát sok zavaró és gátló tényező nehezítette. A VI. ötéves terv első két éve belvízzel, a következő három pedig aszályos jellegével, nagy feladat elé állította a szövetkezeteket, miközben az állam jövedelemelvonó intézkedéseket foganatosított. Csupa ellentmondás. Ebben a helyzetben sok szövetkezet sikeresen nyúlt belső tartalékaihoz. Mobilizálta azokat. A szövetkezetek többsége a gazdasági kihívásokra a korábbinál jobb eredménnyel válaszolt. Ügy értékelem, és a vb is abban foglalt állást, hogy a szövetkezetek és a szövetség érdekképviseleti munkája ebben az időszakban sokoldalú volt, kiállta a gyakorlat próbáját. Ide tartozik még az is, hogy a húsSzólni szeretnék az indítékok közül a tsz-ek közelgő kongresszusának jelentőségéről. A megye termelőszövetkezeti társadalma készül erre. A közreadott irányelvekről tanácskoznak a tsz-ek különböző fórumain, ösz- szegzik az elért, nem kis eredményeket, vitatják, és állást foglalnak a mozgalomra váró feladatokban. Ebben az időszakban újítják meg a megyei szövetség választott testületéit és tisztségviselőit. E munkának az ad értelmet és fokozott felelősséget, hogy a .tsz-ek tagságának olyan kongresszusi küldötteket kell választaniuk, akik a megye szövetkezeti eredményeit, gondjait, feladatait bátran képviselik az országos fórumon. Ugyanakkor — és ez is nagyon lényeges — olyan szövetségi tisztségviselőket választanak, akik a következő öt esztendőben befolyásolják, és legjobb tudásuk alapján meghatározzák a Békés megyei tsz-ek és a szövetség főbb törekvéseit.
