Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
1986. július 9., szerda o Népi ellenőrük vizsgálták Gondok a gépiállóeszköz-gazdálkodásban Napjainkban előtérbe került a gépi állóeszközök hatékonyságának vizsgálata. Ebben a témakörben folytatott utóvizsgálatot a közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye 15 gazdálkodó egységénél. A népi ellenőrök az 1983—85 közötti időszakot tekintették át. * * * Megállapításaik azt tükrözik, hogy a legtöbb helyen nem valósultak meg a VI. ötéves tervi elképzelések, és az üzembe helyezett beruházások aránya elmaradt a tervezettől. A fejlesztési forrásoknál az álla-, mi kölcsön szerepe különösen az építőanyag-iparban volt számottevő. A Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 187 millió forinttal, az Orosházi Üveggyár 70 millió forinttal növelte ily módon beruházási forrásait. A VII. ötéves tervet a vizsgált gazdálkodó egységek jelentős törlesztési kötelezettségekkel kezdik, mindez tovább csökkenti a szabad fejlesztési lehetőségeket. A megvalósult beruházások jól szolgálták a korábban megfogalmazott célok teljesítését, így a kapacitásnövekedést és korszerűsítést, a termelési szerkezet változtatását, a föld termő- képességének javítását, és helyet kapott a programban az energiatakarékosság isi. A vizsgált időszak alatt létrehozott új beruházások anyagi-műszaki összetétele megfelelő arányokat képviselt. Mintegy 41 százalékát fordították az anyagi erőforrásoknak épületberuházásra, s 51 százalékot tett ki a gépi fejlesztések aránya. A gépi beruházások arányát vizsgálva megállapították a népi ellenőrök, hogy csökkent a szocialista piacról származó gépek aránya, ugyanakkor nőtt a hazai gépek, berendezések üzembe helyezése. Sajnálatos, hogy a, termelőeszközök lízing útján történő bővítése nem vált jellemzővé. Egyedül a Gyomaendrődi Cipészszövetkezetnél valósítottak meg mintegy 11 millió forint értékben gépbérbeadást. Az állóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának növekedését továbbra is rontja a beruházások átfutási idejének alakulása. A beruházások a szükségesnél nagyobb idő- ráfordítást igényeltek. Figyelemre méltó, hogy a hitelből finanszírozott fejlesztéseknél a hosszadalmas elbírálás, a lassú döntési folyamat mind-mind nyújtja az előkészítési szakaszt. A népi ellenőrök arra is rámutattak, hogy néhol feleslegesnek — vagy átmenetileg feleslegesnek — mutatkozó beruházások is megvalósultak. Csökkent az utóbbi években a piaci igény a falazó- és tetőfedő anyagok egyes típusai iránt. A Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál létrehozott termelő kapacitások nincsenek a tervezett szinten kihasználva. Az Orosházi Üveggyárban a pezsgősüveggyártás és a hőszigetelő- üveg-gyártásnál szintén a piaci kereslet alacsony szintje miatt mutatkoznak gondok. Az eltelt 3 évben tovább emelkedett a gépi állóeszközök elhasználódása. Mindez a gépek átlag életkorának emelkedését jelenti. Ebben a kedvezőtlen helyzetben a használati érték megőrzése együtt jár a fenntartási költségek emelkedésével. * * * A gépek és gépi berendezések kihasználása a korábbi időszakhoz képest nem mutat javulást. A múlt évre csökkent a műszakszám, és különösen az építőanyag-gyártóknál, valamint a takarmánykeverő üzemeknél tapasztalható a piaci igények visszaesése, így például a Békés Megyei GMV takarmánykeverő üzemének műszakszáma 2,6-ről 2-re csökkent, de hasonló visszaesés mutatkozik a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát takarmánykeverő üzemében is. Az átlagos műszakszám a kedvező piaci viszonyok miatt a Gyomaendrődi Cipészszövetkezetnél emelkedett. Az üzemfenntartás körébe tartozó tevékenységeket megfelelő szervezetben látják el a vizsgált egységeknél. A karbantartók létszáma és szakmai összetétele megfelel a követelményeknek. Gondot okoz a karbantartók továbbképzése és az utánpótlás biztosítása. A karbantartók átlagkeresete jelentős mértékben növekedett az utóbbi időben. A fenntartási tevékenység hatékonyságát az anyag- és alkatrészellátás jelentősen befolyásolja. A belföldi beszerzésben tapasztalható hiányosságok a vizsgált egységeket készletezésre kényszerítik. így drágán ugyan, de biztosítani tudják a fenntartások folyamatosságát. * * * összefoglalva megállapítható, a vizsgált időszakban csökkent a saját forrásból megvalósuló beruházások aránya, s a felhasznált források között emelkedett a hitelek és államkölcsönök részaránya. Folytatódott az elavult eszközök cseréje, mindez együtt járt a kapacitásnövekedéssel és a korszerűsítéssel. Sajnos, mindez nem tudta megfordítani az alapvizsgálatnál tapasztalt kedvezőtlen folyamatot: tovább nőtt az elhasználódott gépi állóeszközök aránya. Felerősödtek a negatív piaci hatások, nehezebbé vált"az elavult technika miatt a piacképes termékek előállítása, s ezek a jelenségek további gondokhoz vezettek. A vállalatok gépi állóeszközökkel kapcsolatos magatartása nem előrelátó, észszerű döntések eredménye, hanem kényszerű okokból megvalósított, a fentiek következményét tükröző magatartás. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a gazdálkodó egységek nem használták ki a beruházási hitelek, az exportbővítő hitelek és a lízing által nyújtott lehetőségeket sem. A műszakszámok csökkenése sokszor a piaci viszonyok következménye, s így mindez nem elítélendő vállalati magatartás. Mindezzel a jövőben is számolni kell. A gazdálkodó szervezeteknél ki kell használni a műszaki fejlődésben, áz új eljárások bevezetésében, a gépek bérbe adásában meglévő tartalékokat. Mindehhez olyan stabil szabályozó- rendszerre lenne szükség, amely hosszabb távon garantálni tudná az egyes folyamatok tartósságát. Ha mindez megvalósulna, akkor a jövőben érzékelhető pozitív változások következhetnének be a megye vizsgált vállalatainál, üzemeinél. Ma azonban még nehéz megmondani, hogy népgazdaságunkban mikor jutunk el odáig, hogy gépi állóeszközeink kihasználtsága megközelíti a nemzetközi mércét. Verasztó Lajos MM flz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — gépkocsivezetőt — vizsgázott gépészt — portást — konyhalányt —i lakatos, elektroműszerész, villanyszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat — női segédmunkásokat (főtelep — konzervüzem) — udvaros munkakörbe férfi segédmunkásokat ■H m §f Dinamikusan fejlődő vállalatunk jó kereseti lehetőséggel, kiemelkedő szociálpolitikai ellátással (üzemi étkeztetés, ■ fl jugoszláviai Magyar SzéhaH olvastuk: az újvidéki Duna vízi erőmű terve Az atomerőművek építésének kérdésében jelentősen megoszlanak a vélemények, egységes viszont az álláspont abban, hogy fedezni kell az egyre növekvő áramhiányt, s így a figyelem ismét a vízi erőművek létesítésére irányul. S nemcsak a nagyobb erőművek építése került előtérbe, hanem a kisebb kapacitású, törpe vízi erőműveké is. Ezért került most ismét napirendre a tartomány területén korábban javasolt 13 mini vízi erőmű terve. Elsősorban pedig Üjvidék határában, a futaki Duna vízi erőmű, majd a becsei Tisza- lépcsőn és a kajtasevói, becsei és a DTD-csatoma újvidéki zsilipjeinél tervezett. Vajdaság évi áramfogyasztása jelenleg mintegy hat- milliárd kilowattóra, ennek azonban csak csekély hányadát fedezheti belső termelésből, zömét a tartományon kívüli erőforrásokból biztosíthatja. Noha Vajdaság szénhidrogén-kitermelése kedvező, az így nyert kőolajat és földgázt főleg a vegyipar hasznosítja, sokkal előnyösebben. Mivel a tartomány vízhálózata legsűrűbb az országban, az itteni folyók és csatornák kihasználása is már korábban előtérbe került, noha ezek esése ugyan alacsony, de kis kapacitású cső- turbinarendszer alkalmazásával gazdaságos kitermelést biztosíthatnak. Mint említettük, ez a kérdés most ismét előtérbe került, és a beruházásért felelős Elektrovojvodina, a tervezést végző Duna—Tisza— Duna Vízgazdálkodási Munkaszervezetnek újból javasolja a Futak határába előirányzott dunai vízi erőmű megépítési tervének kidolgozását. Ezt az áramfejlesztőt a szerémségi oldalon fekvő Kamenica fölött a Dunába torkolló patak és az újvidéki Telep határában fekvő úgynevezett Macskasziget vonalán építenék meg. Mint a szakértők elmondták, s vízi erőmű felépítése nem jelentene Bácskának árveszélyt, s nem is zavarná a nemzetközi hajózást sem, csupán Rakovac és Cerevic között szükséges magasabb töltést emelni, a szerémségi oldalra javasolt kétirányú hajóáteresztő pedig szabad forgalmat biztosítana. Az áramot a hazai gyártmányú csőturbinák termelnék. A vajdasági vízi erőművek építése persze nemcsak a részletes tervek kidolgozásától és az illetékesek végső jóváhagyásától függ, hanem a megfelelő keretű pénzellátástól is. Ezt pedig majd a vajdasági áramfogyasztónak kell biztosítani, akár jelenleg a drmnói hőerőmű építését is. Meg kell még említeni, hogy a vajdasági vízi erőművek tervkeretében elsődleges helyet foglal még el hasonlóképpen a Dunán tervezett bezdáni, majd a Száván Op- reznél építhető jelentősebb kapacitású áramfejlesztő, s a DTD csatornahálózaton a következő törpe vízi erőművek: Bácskában, Bezdán, Titover- bász. Becse és Újvidék, majd Bánátban Ittabé, Klek, Écs- ka, Opovo és a Duna torkolatánál Kajtasevónál levő zsilipeknél. Mindez évente (a legjobb esetben) mintegy két és fél milliárd kilowattóra áramtermelést tenne lehetővé, ami Vajdaság jelenlegi szükségletének alig egynegyede. Az előzetes elgondolás szerint a futaki vízi erőmű mintegy 130 megawatt erősségű lenne, s évi áramtermelése elérné az egymilliárd kilowattórát. Ennek kétharmadát hasznosíthatná azonban a vajdasági áramfogyasztás, egyharmadát pedig Horvátország. Vajdaság áramigényének fedezése végett még terven van a kovini széntartalék és a lezárt vrdniki szénbánya újbóli megnyitása és hasznosítása. Mindez azonban szintén néni csak pénzkérdés. A kovini szén kihasználására nincs is még végső megoldás, s kérdés, hogy a vrdniki. egyébként jó minőségű szén kitermelésének felújítására honnan biztosítsanak szükséges fedezetet. 1 lf r I í 1 / : I' f I if M 7,1 ' ] f-1 i ('/ í I ti 5 ll (j ' t f I I ' jJJjJiiJJb.\ ll -i : . / . . Z^2.luí -..1 s.á*L.—HÖLÉGBALLAN-GONDO- LAK. Hőlégballonkosarakat készítenek — egyelőre 15 darabot — a Budapesti Egyesült Fonottáru Háziipari Szövetkezet rábapatyi részlegében. A Vas megyei kisközségben eddig zömmel ülőbútorokat csináltak, fűzfavesszőből és Indonéziából beszerzett nádból — szinte kizárólag exportra. Most szingapúri pálcanádból fonják a romantikus sport kellékét. Egy-egy acélsodrony erősítésű gondola elkészítése ügyes kosárfonónak is egyheti munkát ad. A rábapa- tyiak egy hónapon belül teljesítik a megrendelést. AZ AGROCORP EXPORTJA. A tavalyinál ötödével több élelmiszeripari terméket ad exportra az idén az Agrocorp Közös Vállalat, amely termékei egy részének ellenében más élelmiszereket, például ananászkonzervet, dzsúszt és kaviárt hoz be külföldről. Ausztriába, az NSZK-ba, az Egyesült Államokba és Angliába 100 tonna hagymaszeletet küldtek az ottani tartósítóipari üzemek megrendelésére. Ausztriába 50 tonna hagymaport értékesítettek. A továbbiakban új termésű paprikából előállított szeletelt, szárított piros paprikát, a kedvelt pritamint szállítják majd az NSZK-ba. Tavaly kísérletképpen kisebb mennyiségű almakockát értékesítettek az NSZK-ban; a terméket megkedvelték, s az idén már 500 tonnás exportot kérnek belőle. VÉDIIf A VADMACSKÁKAT. Ismét élnek a vadmacskák a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Duna menti erdeiben. Időszakos eltűnésüket részint különböző betegségek pusztításával magyarázzák, de az okok közé tartozik, hogy a hatvanas években kártételükért irtották is őket, így azután hosz- szú évekre kiürültek a macs- kaodvak. Feltűnésüknek nemcsak a természetvédők, hanem a vadgazdák is örülnek, mert a rezervátum biológiai egyensúlyának fenntartásában szerepe van ennek a ragadozónak is, csupán túlzott elszaporodását kell megakadályozni. „MEGNŐTT” A KISKUNDOROZSMAI OLAJMEZÖ. Várakozáson felüli eredménnyel járt a Kőolajkutató Vállalat szegedi geológusainak, olajbányászainak munkája Szeged-Kiskundorozs- mán. Az újabb szeizmikus mérések és kutatófúrások beigazolták azt a feltevést, hogy érdemes az egy évtizeddel ezelőttinél jóval nagyobb mélységbe lehatolni a föld mélyébe, mert ott még jelentősebb olaj- és gázkészletek rejtőznek. Nemrég 3100 méternyire elérték a kristályos alaphegységeket is, s így a kút hossza számottevően meghaladta a korábbit. A minden irányban „megnőtt” kiskundorozsmai olaj- és gázmezőn a korábbi ideiglenes gyűjtőállomás helyett üzembe helyeztek egy állandó jellegű olaj- és gáztank- állomást, mintegy 1200 millió forintos költséggel. A szennyeződésektől megtisztított olajat és gázt távvezetéken szállítják a szeged-algyői központi gyűjtőállomásra. f A Gerendási Munkácsy Termelőszövetkezetben nemrég épült tel ez a 240 férőhelyes növcn- dckmarha-istálló. Korábban négy telephelyen gondozták az állatokat, az egy helyre telepítesse! olcsóbbá vált a marhatartás Fotó: szőke Margit
