Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 8.. KEDD Ára: 1,8* forint XU. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Felnöttnevelők nyári akadémiája Az egészségügyi szakközépiskola és gimnázium aulájában Gyulavári Pál megnyitó beszédét mondja Tegnap délelőtt mintegy százhetven résztvevővel meg­kezdte munkáját a békéscsa­bai iskolacentrumban az is­kolai és munkahelyi felnőtt­nevelők III. nyári akadémiá­ja. A Művelődési Miniszté­rium, az Országos Pedagó­giai Intézet, a SZOT, a Szakszervezetek Békés Me­gyei Tanácsa és a Békés Me­gyei Tanács művelődési osz­tálya x-endezésében igen tar­talmas előadások keretében és olykor feszített munka­tempóban ismerkednek meg a résztvevők a művelődéspo­litika, az oktatáspolitika és a szakmai feladatok legújabb eredményeivel és aktuális feladataival. Az ünnepélyes megnyitón Ráta Pál, az akadémia igaz­gatója köszöntötte az ország különböző tájairól érkezett vendégeket, közöttük az el­nökségben helyet foglaló dr. Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, dr. Lovász Matildot, a Békés megyei pártbizottság titkárát, Kósá- né dr. Kovács Magdát, a SZOT titkárát, dr. Becsei Jó­zsefet, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Sasala Jánost, a Békéscsabai Városi Tanács elnökét és dr. Szabolcsi Mik­lóst, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóját. Az egyhetes nyári akadé­miát Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében megismer­tette a résztvevőket Békés megye természeti kincseivel, adottságaival, történelmi múltjával és hagyományai­val, szellemi értékeivel. Fel­vázolta a megye gazdasági eredményeit és nehézségeit, s azt a küzdelmet, amit a né­pesség megtartásáért, eltar­tásáért folytat. Az akadémia céljairól a következőket mondotta: — A tízéves jubileumát ünneplő nyári akadémia jelentősége abban a közmegegyezésben gyökerezik, hogy az oktatás nemzeti létkérdés. Csak meg­felelő iskoláztatással lehet lépést tartani a gyorsan fej­lődő világgal, csak ennek eredményeképpen alakulhat ki reális valóságlátás, csak kiművelt emberfők képesek távlatokban gondolkodni. A tudomány alapjainak elsajá­títása nélkülözhetetlen, mert a gyakorlat, a termelés sem nélkülözheti a tudomány eredményeit. A felnőttokta­tás. a felnőttnevelés minden « népgazdasági ágazatot egy­formán és meghatározó mó­don szolgál. Ügy vélem, a magyar népgazdaság jövője döntően azon múlik, hogy az oktatás milyen általános és szakmai kultúrával .vértezi fel a jelen és a jövő dolgo­zóit. A megnyitó gondolatokat követően dr. Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osz­tályvezetője tartott előadást aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. A nemzetközi politikai élet folyamatainak és jelenségeinek elemzése­kor nagy teret szentelt a Szovjetunió erősödő békekez­deményezéseinek, a fegyver­kezési hajsza megfékezésére irányuló törekvéseinek. Ele­mezte a Szovjetunió és ha­zánk között kialakuló sokfaj­ta gazdasági együttműködés új útjait, a továbbfejlődés le­hetséges módozatait. Belpolitikai életünk vizs­gálatát a népgazdasági hely­zet gondokkal terhes tényei- nek ismertetésével kezdte, rávilágítva azokra a neural­gikus pontokra, amelyeknek megoldása csak lassan, vagy egyáltalán nem megy. Fel­hívta a figyelmet a munka­erő hatékonyabb kihasználá­sára, s a teljesítmény nélkü­li bérkiáramlás veszélyeire. Szólt dr. Petrovszki István szellemi életünk és a köz­hangulat negatív jelenségei­ről is. Végezetül a felnőttoktatás, a pedagógushivatás gondjai­ról, szakmai presztízsének csökkenéséről szólt az elő­adó. E problémák megfogal­mazása mellett azonban hangsúlyozta a következőket is: — A magyar közoktatás­nak egyrészt a szocialista or­szágok között kivívott rang­ja és tekintélye, másrészt a világ egészében kivívott te­kintélye korántsem csorbult úgy, mint ahogy azt mi itt­hon gondoljuk, vagy hisszük. Ezért ügyelni kell a politiká­nak és a kormányzatnak, a helyi szerveknek és az isko­lák vezetőinek arra, hogy a kivívott eredmények ne de­valválódjanak tovább. Óvjuk meg azt a kincset, ami még létezik pedagógus-társadal­munkban. Gyerekeink tudá­sa, jövője, a termelő nemze­dék sorsa van a kezünkben. Ezért sokkal nagyobb figyel­met érdemelnek mindannyi­unk részéről. (Folytatás a 3, oldalon)' ||Mpi a* I; * &0i* f&V'ílL'’ 'í LjfjTv í* w éfl> / Ezekben a napokban nagyüzem van a búzatáblákon. Megyénkben is megkezdődött a kenyérgabona betakarítása. Képes riportunk, amelyet lapunk 5. oldalán olvashatnak, az Orosházi Béke Tsz-ben készült Fotó: szóké Margit Június 30-án zárult megyénk 16 fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetében az a nagyszabású nyári vásár, melynek főnye­reménye egy Dacia személygépkocsi volt. A mintegy 75 ezer sorsjegy közül — közjegyző jelenlétében — sorsolták ki jú­lius 6-án, vasárnap Békésen, az áfész nagyáruházában a ki­lenc értékes nyereménytárgyat — így a Daciát is. Képünkön a sorsolás egyik epizódját kaptuk lencsevégre Fotó: Balkus Imre Kádár János fogadta Milos Jakest Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Milos Jakest, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagját, a KB titkárát, aki rö­vid munkalátogatásra érke­zett hazánkba. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Kovács Bé­la, hazánk prágai nagyköve­te, valamint Oldrich Mo- helsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Pályakezdő textilipari szakmunkások avatása Végzős textilipari szakmun­kástanulókat avattak hétfőn a Budapest Sportcsarnokban. Az immár hagyományos ün­nepségen 62 iskola csaknem 1800 végzett hallgatója vált szakmunkássá. Ezek a fiata­lok 16 olyan szakmában sze­reztek jártasságot, amelyek a textilipari üzemekben nélkü­lözhetetlenek; legtöbben a fonó, a szövő, a kötő, a gép- karbantartó és a konfekcio­náló mesterséget tanulták ki. Az avatáson jelen voltak az illetékes minisztériumok, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a társadalmi és tö­megszervezetek, valamint az iparág oktatási intézményei­nek képviselői. Martos Istvánná, a Textil­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára avató beszé­dében az oktatás és a gazda­ság kapcsolatáról szólt. Utalt arra, hogy a növekvő köve­telmények szükségessé tették a hároméves képzés beveze­tését, aminek — öt év elmúl­tával — már érezhetők az eredményei, alaposabb felké­szültségű fiatalok kerülnek a pályára. Sokat segít a kép­zésben a tanműhelyek szá­mának folyamatos növelése is. A szakszervezet — mon­dotta — 80 éves fennállása során sokat tett az utánpót­lás neveléséért, s a szakszer­vezeti testületek fontos fel­adatuknak tartják, hogy se­gítsék a fiatalok beilleszke­dését a munkahelyi közössé­gekbe. Az Ipari Minisztérium kép­viseletében Cseh József mi­niszterhelyettes köszöntötte a legifjabb textilszakmunkáso­kat. Rámutatott: az avatáson részt vevő fiatalok nagyon fontos szakmát választottak, hiszen a ruházkodás az élel­miszer-fogyasztás után a má­sodik alapvető emberi szük­séglet. Az utóbbi 10—15 év­ben a fejlesztések révén a textiliparban korszerűbbé váltak a technológiák, javult a termékszerkezet, s mind­ezek eredményeképp a ter­melés mintegy fele exportcé­lokat: szolgál, az országhatá­rokon túl is hírnevet szerez­ve a magyar munkáskéznek. A tanulás még nem ért vé­get a szakmunkássá avatással — mondotta végezetül a mi­niszterhelyettes — a techni­ka fejlődése, a számítástech­nika, a mikroelektronika mind szélesebb körű elterje­dése újabb ismereteket, fo­lyamatos továbbképzést kö­vetel. Szerződés-aláírás a Nemzeti Szálloda rekonstrukciáiáról Jugoszláv kivitelezők újít­ják fel Budapesten a József körúti Nemzeti Szállót — er­ről írtak alá szerződést teg­nap Budapesten, a Nemzet­közi Külkereskedelmi Köz­pontban a felújításban részt vevő magyar és jugoszláv vállalatok vezetői. A megál­lapodás értelmében a mint­egy fél évvel ezelőtt bezárt, leromlott állapotban lévő szálloda megszépülve, fel­újulva egy év múlva, 1987 júliusában nyílik meg újra. Az 1900-ban emelt épületet eredeti formájában állítják helyre, s helyiségei a kora­beli hangulatot idézik majd. Növekszik a szobák komfort- fokozata, ott is lesz fürdő­szoba, ahol eddig nem volt. Kicserélik az épületgépészeti berendezéseket, felújítják a konyhai technológiát, új bel­ső burkolatot kapnak a he­lyiségek.

Next

/
Thumbnails
Contents