Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

1986. július 7„ hétfő o Védelemért kiáltanak a régi helyneveink Hol sírjaink domborulnak I örténeti közhelyként tartjuk számon a pol­gári nemzetállamért Hmet folytató felsőbüki Nagy Pálnak az alsótáblán, 1825. november 3-án elhang­zott felszólalását: „Új alkot­mányt szerezhet a nemzet, de új nyelvet nem, mert akkor megszűnt magyarnak lenni”: „nyelvében él a nemzet”. A fejtegetést hallgató fiatal, főrangú huszártiszt, Széche­nyi István is világosan látta a politikai célt, amikor jó­szágainak egyévi jövedelmét feláldozva megvetette a Ma­gyar Tudományos Akadémia anyagi alapjait. A nyelv és nyelvművelés, a nyelv és művelődéspolitika ettől kezdve két, egymástól elvá­laszthatatlan és mindig fel­színen lévő ügy. így termé­szetesen manapság is. A feudálkapitalista gazdasá­gi-társadalmi viszonyainkat a felszabadulás után felváltó átalakulás forradalma mind­máig hullámzik, s nem hagy­ja érintetlenül az anyanyel- vet sem. Sajátos területről, a mezőgazdaságból hozunk erre szemléletes példát, amely sajnos egy országos jelenség Békés megyei vetü- lete. Békéscsaba határának ke­leti szélén, a Vandhát alján terül el a középbirtokos Kocziszky majorja. A mező- gazdaság szocialista átszer­vezése folyamatának kezdeti szakaszában a Dózsa Tsz ál­lattelepet alakított ki a ma­jori épületekben. Aztán gya­rapodván, új épületeket is húztak ide. A nyelv úgy kö­vette ezt a mikrofolyamatot, hogy, az állattelepen belül, a régi épületeket Kocziszky-, az újakat Dózsa-telep néven azonosította. így maradt ez egy ideig, mígnem a Dózsa Tsz önállósága megszűnt, az országos területcentralizáció során beolvadt a Május 1. Tsz-be. Aztán némi módosu­lás történt: a volt Kocziszky „Régi Dózsa", a volt Dózsa pedig „Űj Dózsa” lett. Majd egy még későbbi időben (1967), mind az egész —több más nevű földdel együtt — újabb névadáson esett át: ,,/2-es tábla” néven került a szövetkezeti üzem-táblatörzs­könyvébe, vagyis ilyenkép­pen azonosítják e területet az üzemi nyelvben. Másik példánk a Magyar Népköztársaság helységnév- tára című kiadványsorozat esete. A szerkesztőknek rosz- szallóan tűnt fel az 1960. évi népszámlálás idején, hogy a községi tanácsok egy része a közismert és meghonosodott külterületi lakott helyek ne­veit már nem vette tételesen jegyzékbe, hanem ezeket ösz- szevonva, s számokkal —* legtöbbször rómaival — lát­ta el, így alakított ki „új nevű" külterületi részeket. Ezzel szemben a helység- névtár készítői tudatosan hagyták figyelmen kívül a hagyományt elvető, számok­kal történő „névadás”-t, s minden esetben a hagyomá­nyos helynév alapján tünte­tik fel az adott terület ne­vét. Illusztrációnk a történeti folyamat és a nyelvi össze­függés, illetve a nyelvvel kapcsolatos emberi indíté­kok kérdésére kívánja irá­nyítani a figyelmet. A fő kérdés az anyany.elv és a helynév. A folyamatban lé­vő átalakulás tudományos tartalma a jellegcsere, a ma­gyar anyanyelvi névszó he­lyébe — erőszakoltan, „név­szó” gyanánt — szóm vagy betű-szám lép területnévképt a kollektív gazdaságok je­lentős részében. A váltás képletesen szólva olyan, mintha helységenként ma forgatnának ki jellegéből egy-egy Hagia Szófiát, or­szágosan pedig herdáló ne­meseink most égetnék el a II. Józseftől kezdeményezett mezőgazdasági vagyonössze- írás dokumentumait. A fő baj az, hogy az üzemi nyelv­ben jelentkező idegen elem megfosztja a történettudo­mányt forrásbázisának tö­megétől. Nincs terünk részletezni a szó-név forrásértékét a tör­ténetíró számára, de álljon itt a „Biczere” helynévsza- vunk. Vele jelezhetjük a tö­rök elől a'Balkánról az Al­földre felhúzódott szerbség egyik északi pontját, ugyan­úgy, mint ahogy pontosan tudjuk Gyula és Békéscsaba földrajzi határpontjait. Történeti tény a dűlőrend­szer felbomlása. Helyette va­lami más, új kezdődött, de leszögezhető: nem szükség- szerű a hagyományos típusú határnév elvetése, mert a hagyatékőrző helynévszavak névadó szerepben, élő be­szédben tartása mellett is eredményes lehet a gazdál­kodás. Nincs is jogszabályi alapja a hagyományost nél­külöző névadási gyakorlat­nak. Az ország számos kol­lektív gazdaságában meg is maradtak a nyelvi hagyaték­őrzés alapján, a táblatörzs- könyvbe a „Fényes”-, az „Alabián”-szerű nevek ke­rültek, emellett minden táb­la kap helyrajzi, kód- és mintaszámot, de munkába irányításkor nem ezt mond­ják a gazdasági elöljárók, s pláne nem kötelezik a tag­ságot, a munkásokat ezek megtanulására. Századunk 50-es éveinek elejéig a Központi Statiszti­kai Hivatal intézményi ke­retében működött az Orszá­gos Törzskönyvi Bizottság, amely őrizte a hagyományos nyelvi közvagyont, nyomon követve a helyi térségek névváltozásait. A bizottság nemcsak regisztrálta a köz­ismert neveket, hanem a benne együttműködő rokon tudományi képviselők minő­ségileg is elemezték a válto­zás tendenciáit, olykor ellent is mondtak konkrét célkitű­zéseknek. 0 földkérdés fprradalmi módon indult megol­dása közben felülkere­kedett a vélelem: a bizottság munkája nélkülözhető. Ma már látjuk e vélelem káros következményeit: idegen elem torzítja az anyanyelvet, és földet művelők érzelmileg elidegenedtek az új típusú (A—2, D—5-szerű) határne­vektől. A hagyományos ha­tárnév gondozásának, lelet­mentésének szükségessége is­mert felelős tényezők előtt, ezért válik időszerűvé a ko­rábban sikeresnek bizonyult Országos Törzskönyvi Bizott­ság feltámasztása. Dr. Virágh Ferenc Angliába indul a Bartók Béla leánykar Június 29-én este a sza- badkígyósi kastélyban be­széltek meg „randevút” a békéscsabai Bartók Béla le­ánykar tagjai... Ettől a naptól kezdve egy hétig „edzőtáborban” vettek itt részt. Rázga János karnagy­igazgató irányításával napi 5 és fél, 6 órát gyakoroltak, hogy a lehető legjobb tu­dással induljanak július 8-án, holnap az angliai Llangollenbe, ahol nemzet­közi zenei versenyt rendez­nek, idén 40. alkalommal. Az autóbuszra, majd a főváros­tól repülőre 48 fiatal száll. Próba az „edzőtáborban" ... hogy három — női és le­ánykar, valamint folklór — kategóriában mérjék össze tudásukat a várhatóan mint­egy 150 kórussal. Két hang­szeres versenyző, Lőrincz Anita fuvolista és Till Adél oboista is velük utazik. A programról egyelőre annyit tudnak, hogy 3 ver­senyen és két esti koncer­ten lépnek fel Angliában. Ez utóbbi bemutatkozások­ra Bárdos, illetve Seiber Mátyás (Angliában élt, ma­gyar származású zeneszer­ző) kórusműveivel készül­nek, míg a versenyekre el­sősorban angol szerzők mű­veit kellett megtanulniuk. A kórus egyébként nem­rég szép sikert ért el a Kölni Rádió „Énekeljenek a népek” című versenyén. A versenyre negyvenkét női kar felvételét küldték el a világ minden tájáról, közöt­tük a Magyar Rádió felvé­telét js, melyét a Bartók női karral készítettek. Az eredményhirdetés a közel­múltban volt: a békéscsa­bai kórus elnyerte a máso­dik helyezést. Gratulálunk, és sok si­kert kívánunk az angliai szerepléshez! Fotó: Gál Edit Temetők, temetkezési körülmények a népi ellenőrök szemével A végső búcsú egy családtagunktól, rokonunktól, ba­rátunktól vagy munkatársunktól, a vcgtisztesség meg­adása' és emlékének őrzése leginkább az itt maradot­takról állít ki bizonyítványt. Egy temetés, temetkezési szertartás mindig megrázó, mindig fájdalmas, de tükör­kép is egyben, A temető kijárata felé jövet óhatatlanul átvillati az agyunkban, hogy egyszer majd csak idefelé vezet az utunk.S. A gyulai népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban vizsgálta a temetők állapo­tát. A tapasztalatokat összeg­ző jelentés, a látottakat, hal­lottakat rendszerező, értékelő bizottsági ülés legalább olyan •— nincs rá jobb szó — meg­rázó volt, mint egy temetés. Mielőtt a bizottság tagjai véleményezték volna „A te­metők rendje, közegészség- ügyi helyzete, a temetkezési kultúra változásai, különös tekintettel a temetkezési vál­lalat szolgáltatásaira” című jelentést, egy videofilmét néztek meg. A Christiánné Grósz Flóra vezette munka- bizottság tagjai kamerával járták végig a gyulai és eleki temetőket, a Békés Megyei Temetkezési- Vállalat gyulai és eleki fiókját. A látvány — az elgazosodott temetörészek. az omladozó sírhelyek, a sze­métdomb közepén álló hősi emlékművek# szeméthegyek, a hajdani kerítés romjai stb. —: tovább erősítette a leírt sorok okozta rossz érzésün­ket. Az összeálló kép lehan­goló, még akkor is, ha a film és a jelentés készítői hozzá­tették: igyekeztek a negatív dolgokra koncentrálni, eze­ket bemutatni, a valóság az­ért ennél valamivel szebb, de jellemzőnek mégis ezt tartják. A gyulai népi ellenőrök konkrétan arra voltak kíván­csiak, hogy milyen a teme­tők, ravatalozók és a látoga­tók részére nyitva álló helyi­ségek állapota. A körülmé­nyek hogyan teszik lehetővé a temetkezésekkel kapcsolatos eljárások lebonyolítását, il­letve a fenntartó, kezelő szerveknek milyen lehetősé­gei vannak a temetések szín­vonalának javítására? De megvizsgálták azt is, hogy a temetkezési vállalat munká­jával, szolgáltatásaival mennyire elégedettek az em­berek, igazodnak-e a társa­dalmi — nem egyházi — te­metések az igényekhez és azt is, hogy a temetkezési költ­ségeket milyen tényezők be­folyásolják. ♦ A vizsgálati anyag első fe­jezete a temetkezési vállalat gyulai és eleki fiókjával, va­A Kereskedők Áruháza, Gyula, Zrínyi tér 1B, FELVÉTELRE KERES: középiskolai végzettséggel rendelkező, gépelni tudó adminisztrátort, kereskedői végzettséggel rendelkező eladót. Jelentkezés: az áruház vezetőjénél. Gyula, Zrínyi tér 1 B. a szarvasi Állami tangazdaság rózsási kerülete FELVESZ TEHENÉSZ DOLGOZÓKAT. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. Elsősorban gyomaendrődi és szarvasi lakosok jelentkezését várjuk a kerület központjában. lamint a gyulai TÜSZSZI-vel foglalkozik. Az utóbbi kettő munkáját összességében jó­nak értékelték, ami koránt­sem mondható el a temetke­zési vállalat gyulai fiókjáról. A gyulai fiók munkájának hiányosságait vég nélkül so­rolhatnánk. De a helyzetet tökéletesen érzékelteti az alábbi jegyzőkönyvrészlet is. „Hogy reális képet kap­junk a vállalat munkájáról, megkerestünk 30 gyulai ügy­felet, akik ez év elején kap­csolatba kerültek a gyulai fiókkal. Közülük huszonnyol­cán nyilatkoztak. Minden te­kintetben elégedett volt ki­lenc ügyfél, közülük önként borravalót adott három el­hunyt hozzátartozója. A szol­gáltatásokkal részben volt elégedett négy ügyfelük (egy adott borravalót). Abszolút nem voltak elégedettek a szolgáltatásokkal tizenöten. (Egy állampolgár önként adott csúszópénzt, nyolc az­ért, mert érezte, hogy csak így lesz rendben minden, négy pedig külön kérésref!] honorálta a vállalat dol­gozóit.) összes tizenheten ad­tak borravalót, 400—1000 fo­rint értékben. Ennek ellenére a kívánt szolgáltatást nem, vagy csak részben kapták meg! A kérdőíveken kifogá­solták az alábbiakat: az igé­nyelt kegyeleti tárgyakat borravaló mellett sem kap­ták meg, illetve nem a meg­felelő minőségben. A ravata- lozási kellékek állapota, tisz­tasága nem kielégítő, koszo­sak, piszkosak, lyukasak. A temetkezéssel kapcsolatos vá­sárláskor a fióknál a maga­sabb árakat ajánlják, kihasz­nálva a vásárlók kényszer- helyzetét! Ha késik a borra- való, dobálják a koszorút (!) és kegyeletsértő módon bán­nak a koporsóval! Szabad­koznak a halottszállításkor a kért temetési időponttól a dolgozók szabadnapjára hi­vatkozva, de külön felkérés­re, csúszópénz felajánlásával teljesítették a kérést.” Üzles az Mföldön Megkezdődött az őzbakhfvás a Duna—Tisza közén, ahol az őzek nászidejét használják ki a vadászok a golyóérettek, s a továbbtenyésztésre alkalmatla­Az összefoglaló jelentés második fejezete a temetőle közegészségügyi, helyzetével, fenntartásával, állapotával foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül néhány meg­állapítás: a Szentháromság temető bekerítetlen hátsó ré­sze cserjés, a szomszédos la­kosság ide hordja a szeme­tet. A hősi halottak temetési helye gondozatlan. A hősi emlékmű jelenlegi állapota kegyeletsértő. A szociális ott­honban elhalt gondozottak sírjai elhanyagolták. (Ez a megállapítás más temetőkre is érvényes.) A Szent József, temetőben szembetűnő a ká­polna, egyben ravatalozó piszkossága. Az 1914-es hősök emlékműve erősen megron­gálódott állapotban van.. A telnető nagyobb része rende­zetlen, cserjés, gazos. Nincs a temető egészét átfogó váz­rajz, térkép, sír- és sírbolt­nyilvántartó könyv. A Szent­kereszt temető temetőőri la­kásában egy munkára alkal­matlan. megtűrt személy él öt gyermekével. Irányítás mellett sem végezhet mun­kát, mert amit eddig végzett, az inkább pusztítás. (Például egyszer leégette a temető egy részét.) Az új református te­metőben erősen kifogásolha­tó a ravatalozó állaga, ille-- gális szemétlerakatok van­nak. Kegyeletsértő a ravata­lozóval szemközti szeméttá­rolás. Az izraelita hitközség temetőkertje lesújtó képet mutat. A temető értékeinek vagyonmegóvása nem bizto­sított. A Nagyromán és Kis- román temetőben sok az il­legális szemétlerakat. A Kis- román temetőben szilárd ser- téstrágyadomb található és trágyalégyűjtő gödör. A további részletektől megkíméljük olvasóinkat. ♦ Rágyánszki János, a gyulai NEB elnöke a vitát lezáró értékelésében többek között a következőket mondta: — Senki sem gondolta közü­lünk, hogy ilyen nagy prob­lémákkal találjuk magunkat szembe. A temetkezési vál­lalat kritikán alul viszonyult a vizsgálatunkhoz. Az egy­házak vezetői viszont pozitív hozzáállást tanúsítottak. Örültek annak, hogy valaki foglalkozik a temetőkkel és reményüket fejezték ki, hogy közös fellépéssel sikerül ja­vítani az áldatlan helyzeten. Lovász Sándor nők kilövésére. Erre külföldi vadászok is érkeztek, és a Du­na menti erdőkben álltak lesbe. A suták vészsírását, wigy a magára hagyott giüák siránko­zását utánozva csalogatják kö­zeibe az őzbakokat. Ezekben ft hetekben mintegy 400 özbak ke­rülhet terítékre. AZ OROSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ értesíti a termelőket, hogy a méretes uborka felvásárlását megkezdte Felvásárlási árak: 6—9 cm-ig 12,90 Ft kg. 9—12 cm-ig 8,70 Ft kg. 12—14 cm-ig 5,70 Ft kg. OROSHÁZI ÁFÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents