Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

1986. július 4., péntek © izimul-fiM II gazdaságos exportért- "••!»»!}»■■ ■------------mzm------------------------------------------------i—wmm w ■ ■. wwarjt • ■— A z exporthoz a szaktudáson kívül gyakran speciális gépek is kellenek Fotó: Fazekas László Mit tesznek a vállalatok, szövetkezetek az exportáru- alapok növeléséért, a piacok megtartásáért, bővítéséért, tudják-e a versenyképessé­get tartani, vagy új termé­kekkel fokozni. Az érvényes közgazdasági szabályozók ho­gyan ösztönzik az exportáló egységeket? Milyenek a ki­vitelre jutó termékek elő­állítási, háttéripari feltételei ? Mindezek a kérdések egy, a közelmúltban • lezárult Bé­kés megyei NEB-vizsgálat té­maköréül szolgáltak, ám e kérdések kutatásán, gyakor­lati tapasztalatszerző kőr­útján a népi ellenőrzés is­mét eljutott az általános gazdasági-társadalmi helyzet megállapításáig, rögzítéséig. Az ellenőrzés szerepe, fel­adata a jelzés, amelyeket az érintett vállalatok arra hasz­nálhatnak, hogy saját házuk táján javítsák ki, ami raj- tuK múlik, s szorgalmazzák, hogy a kedvezőtlen szabályo­zási, feltételrendszerbeli té­nyezők kedvező irányba megváltozzanak. A vizsgálat­ról, annak tapasztalatairól Szuchy Lászlóval, a Béköt igazgatójával beszélgettünk. — Azt az írásos beszá­moló is rögzíti, hogy a me­gye tőkés és szocialista ex­portja az elmúlt öt esztendő alatt dinamikusan növeke­dett. Eltolódott az ipari ki­vitel felé, de meghatározó a mezőgazdasági export ma­radt — kezdte a beszélgetést Szuchy László. — A kivitelt bonyolító kereskedelmi ügy­letek fajtáit tekintve — sa­ját számlás, megbízásos, a társasági, a poolszerződéses és a saját exportjogon el­adott — igen sokféle a vál­lalatok és a külkereskedő cé­gek eladási jogviszonya. Az írásos anyag is említést tesz róla, hogy a legfejletlenebb­nek a saját számlás módszert tartja, s a kölcsönös kocká­zaton alapuló haszonra épülő poolszerződés a legfejlettebb. Sajnos a legtöbb gondot az okozza, hogy számos üzem­ben mindössze egy dolgozó foglalkozik a külkereskedel­mi ügyletekkel, s alig vár­ható el, hogy a legfrissebb információkat folyamatosan beépítse a munkájába. Ezen a területen is igaz, hogy ke­vés a .szakember. Éppen a közelmúltban ala­kult meg a megyében a tex­tiles vállalatokat, szövetkeze­teket tömörítő gazdasági tár­saság, amely arra szervező­dött. hogy feltárja a kapaci­tásokat, tartalékalkatrész­ellátást szervezzen, üzlet- politikában, a gyártmányfej­lesztésben előre lépjen. — A vizsgált 17 vállalat­nál, szövetkezetnél mindössze 12 kereskedelmi szakvégzett­séggel, ismerettel bíró dol­gozót foglalkoztatnak, ez va­lóban csekély lehetőséget ad arra, hogy az ajánlati mun­ka, a termékkínálat magas színvonalú lehessen. Mi az alapvető magyarázata annak, hogy még a sok év óta ex­portáló vállalatok esetében, ahol kellene elegendő piaci ismerettel rendelkezni, ott sem megfelelő a reklám-, a propagandatevékenység? — Nem a reklám forint-- ban kifizetett részét kell mérni, nem ez minősíti a munkát, hanem a piaci tevé­kenység, a marketingmunka. Ennek szervezettségét, haté­konyságát pedig úgy is lehet mérni, hogy ma nagyon ke­vés a saját fejlesztésű ter­mék. érthetetlenül alacsony a licencvásárlások száma, ugyanakkor nagyon kicsi a gyártmányfejlesztési kapa­citás. Ezt az alapvető ellent­mondást fel kellene oldani, legalább az egyik oldalt erő­síteni, vagy a technológiák, külföldi termékek, licencek vásárlását felgyorsítani, vagy a hazai gyártmányfejlesztést kimozdítani a helyéről. Tu­lajdonképpen az egész mar­ketingmunkában valami alapvetően új módszerre van szükség, ami nem függ a vizsgált egységektől. — Az is kitűnik az írott dokumentumból, hogy a gyártmányfejlesztést köze­pesnek tartják, persze, akad­nak jó és elmarasztalható példák. Mi ennek a magya­rázata? Én nem a pénzügyi okát látom, inkább más, ta­lán kényelmi okok vannak a háttérben? — Ügy fogalmazott a bi­zottság, hogy fejleszteni szükséges. Ám csak egyik — nem ez a meghatározó — oka a szűkös anyagi forrás. Nagyobb a gond, ahol van megfelelő gyártmányfejlesz­tési kapacitás, sokszor ott is hiányzik a tudatos munka. Óriási a szakemberhiány ezen a területen is. — Boncolgassuk az ön vál­lalatát, a Békötöt. Ennél a vállalatnál hosszú évek óta tudatos, rendszeres, folya­matos, magas színvonalú gyártmányfejlesztő munka folyik. Ennek köszönheti az önálló exportjog elnyerését is. Hogy lehetséges az, hogy a példamutató vállalati ma­gatartás nem terjed, miért nem szaporodnak a hasonló felfogású vállalatvezetők, a jól prosperáló vállalatok? — Nem tudok erre vála­szolni, annyit azonban bizo­nyosan tudok, mi azért ma­radhattunk meg a piacon, szerezhettünk külkereskedel­mi jogot, mert hosszú évek óta magas színvonalú ter­mékfejlesztő munkát végez­tek az igazgatóelődöm ideje alatt is a vállalatnál. — Megoldatlan a csomago­lás is. Van-e áttörésre lehe­tőség, élénkülő-e a kínálat? A Kner Nyomda próbálkozá­sai segítenek a gondokat le­küzdeni? — A Kner számos esetben kisegített minket, de min­den igényt nem képes kielé­gíteni. Vannak próbálkozá­sok, mégis legtöbbször a ve­vő küldi a csomagolóanya­got, hogy magasabb áron adhassa el a termékeket. — A vállalati belső érde­keltség sem kidolgozott, még a kifejezetten exportorien­tált üzemekben sem. Meny­nyire rontják e tényezők az exportképességet? — Azt sürgeti a vizsgálat, hogy a dolgozókat a minő­ségi munkára ösztönözzék, j Vagyis ne az export, vagy ne a belföldi piac legyen a meghatározó, hanem te- i gyünk különbséget a jó és a rossz munka között. A dol­gozók érdeke is éppen ez j lenne. Mégis éppen az érde­keltség hiányát sürgeti az anyag is. A mi vállalatunk- I nál van olyan munkahely, ahol a bér 60 százalékát kapja a dolgozó a mennyisé­gi, a többit a minőségi mun- j káért. Ám a vizsgált 8 ne- ; hézipari, 3 élelmiszeripari, a [ 4 könnyűipari vállalatnál, szövetkezetnél, és a saját be- ; számoló alapján értékelt egy : nehéz- és 3 élelmiszeripari vállalatnál sem találkoztunk ; a jó és rossz munkát hatá­rozottan megkülönböztető, differenciáló bérezési mód- ; szerekkel. — A vizsgálat összességé­ben mégis komoly előrelé­pést állapíthatott meg, hi­szen a tőkés elszámolásban — bár változott a statiszti- j kai tartalom — a vállalatok, szövetkezetek árbevétele 1980-ról ’85-re 49,2 százalék­kal növekedett, az eladások 68,9 százalékkal. Hasonlóan kiemelkedő a szocialista re­lációban, ahol az eladás 57 százalékkal bővült. S amíg a rubelpiaci növekedés zö­mében államközi szerződé­sekben rögzített, addig a tő­kés értékesítés mindenkor a piacon való szereplés szerint alakult. S bár az anyag nem azért készült, hogy a hiányosságo­kat a vállalatok, szövetkeze­tek fejére olvassák, minden­képpen figyelmeztető jel az az összegzés, amely felsorol­ja a hiányosságokat, szinte fontossági sorrendben. Erő­síteni a marketingmunkát azáltal is, hogy alkalmazza­nak hozzáértő külkereske­delmi szakembereket, törőd­jenek többet az áruajánlati munkával. Gyarapodjon a saját fejlesztésű és vásárolt termékek, gyártási eljárások száma, törekedjenek az im­portkiváltásra, ahol ez ész­szerű és kivitelezhető. A megyei NEB mellett a szarvasi, a gyulai, az oros­házi bizottságok összegzett munkáját eljuttatták mind­azokhoz a vállalatokhoz, az illetékes pártbizottságokhoz^ akik az adott vállalatok, szövetkezetek gondjait isme- rijk, de a megyét átfogó helyzetkép birtokában tuda­tosabb munkával többre jut­hatnak az export gazdaságos­ságáért tetteikkel, vállalati stratégiájuk kidolgozása, végrehajtása idején — fejez­te be a beszélgetést Szuchy László. Számadó Julianna KülfiÉldre utazóknak i™ • Csehszlovákiába utazóknak Léva (Levice) környékén négy jól kiépített idegenfor­galmi központ van. A mar- gita-ilonai és a szántói (Santovka) fürdő, a bátovce- lipovái víztározó és az Ipolysági (Sahy) autókem- pnig. A margita-ilonai für­dőben négy nagy medence és egy gyermekmedence van, a kis faházakban 32 ágy várja a látogatókat, a kempingben pedig 400 sátor állítható fel. Továbbá önkiszolgáló étte­rem, négy büfé, presszó, sportszerkölcsönző és külön­féle sportlétesítmények áll­nak a látogatók rendelkezé­sére. Az egész fürdő kapaci­tása 5500 személy. A szántói fürdő valamivel kisebb, egy­szerre 3 ezer vendéget fo­gadhat, de a három szabad­téri medencén kívül fedett medence, kádfürdő is igény­be vehető, a kempingben pe­dig 100 sátornak van helye. A fürdő területén két szálló és vendéglők is vannak. Sokan keresik fel, főleg horgászok és a vízi sportok kedvelői a bátovce-lipovái víztározót. Négyszáz sátor­nak jut hely a kempingben, a turistaszállóban viszont csak 22 ágy van. A látogatók csónakokat, vízi bicikliket kölcsönözhetnek, és egy na­gyobb büfében frissítőt vá­sárolhatnak. Az ipolysági autókemping gyönyörű kör­nyezetben van, és a horgá­szoknak itt is lehetőségük nyílik, hogy hódoljanak kedvtelésüknek. Sátraikat a kempingben állíthatják fel, s a turistaszállóban 77-en aludhatnak. Az étkezés is megoldható, jól ellátott büfé van a víztározó térségében. Tudnivalók a görög árakról Már az útvonal és a látni­valók összeállításánál elhatá­roztuk, kerül amibe kerül, görögországi csatangolásunk- kor átruccanunk Korfu szi­getére is. A komp Igume- nitzából indult és másfél óra múlva kötött ki a szige­ten. A kompköltség 2 sze­mélyre és a gépkocsira 2300 drachma. (Természetesen a visszaút ugyanennyi.) A já­ratok sűrűn indulnak, mégis hosszú gépkocsisor várt áz átkelésre, szerencsére hihe­tetlenül sok kocsi fér a ha­jóra. A Korinthoszi öblön való átkelés jóval kevesebb, 500 drachma volt. A kempingek első osztá­lyúak. Majd mindenütt (még a tengerparton is) úszóme­dencék enyhítik az egyéb­ként nehezen elviselhető meleget. Van hideg-meleg vizes zuhanyzó, mosó- és mosogatólehetőség, sőt hű­tőszekrény is, amibe nyugod­tan bepakolhatjuk romlandó ételeinket, soha senki nem nyúl hozzá! Kempingje vá­logatja, a legolcsóbb 400, a legdrágább 800 drachma volt naponta. A buszokon akár egy megállót megyünk, akár 20 kilométert, 30 drachmát kell a perselybe dobni. Fi­gyelem! Az autóbusz csak akkor áll meg. ha leirftjük. A benzin literje 77 drach­ma. A múzeumi belépők árai is különbözőek, 70 és 500 drachma között. Ha va­laki moziban akarja eltölteni egy estéjét, 160 drachmáért már jól is szórakozhat. Az ételek árai is különbö­zőek. Az önkiszolgálóban 300—350 , drachmáért, étter­mekben, vendéglőkben 500— 550 drachmáért ehetünk egy komplett ebédet, finom ve­gyes salátával, amit olíva­olajjal öntenek nyakon, ön­magában is felér egy fogás­sal. A köztudottan uborká­ból, hagymából, paprikából, olívabogyóból álló salátá­ra még juhsajt is kerül bő­séggel. Ebéd után jólesik a bár­hol kért, de mindenütt jég­hideg Amstel sör. Egy üveg ára 50—80 drachma. Ha marad pénzünk, kisebb helyeken vásároljunk, jóval olcsóbban hozzájuthatunk ugyanahhoz, amit esetleg nagy városban veszünk, le­gyen az ruha, bronz- vagy alabástromszobor, bőr pénz­tárca vagy farmerszoknya. Az athéni agórán ugyan lehet alkudni az árakból, de nem vagyok biztos abban, hogy az a jó, amit ott ol­csón árulnak. Angolul szinte az egész országban értenek és beszél­nek, jobban lehet ezzel a nyelvvel érvényesülni, mint a némettel. Jó tudni, hogy a tilosban parkolást nagyon szigorúan veszik. A rossz helyen való megállásért 2700 drachmát kell fizetni. Többféle tartósított tejet lehet kapni. A tejesüvegek kupakjainak színe dönti el, mennyire erősen tartósított. A kékkel jelzett tej literje 120—140 drachma. Á kenye­ret sütödékben árulják. Ize a mi zsúrkenyerünkhöz ha­sonló. Nyolcvan—százhúsz drachma kilója. A görögöknél a nescafé dí­vik, ez is jéghidegen 100 drachma egy kétdecis pohár­ral. A fagylaltjuk csodálatos, de két adag egy „vagyon”, háromszázötven drachmát fizettünk érte. Körülbelül 5—5 gömböt tettek kis tá­nyérkába tejszínnel díszítve, csokoládéval leöntve és a tetejére mandulát szórtak. Fenséges volt! Béla Vali A meleg nyári napok ellenére valószínűleg még áz igazi kánikulai for­róság előtt ál­lunk, de az IBUSZ Utazási Iroda már áté­li, pontosabban az ősztől tava­szig terjedő időszak utazási lehetőségeit ajánlja a na­pokban megje­lent 40 oldalas, színes prog­ramfüzetében. II Magyar Autóklub szolgáltatásai külföldre utazóknak AIT-HITELLEVÉL A Jugoszláviába és a tő­kés országokba utazók vált­hatják ki, értéke 300 svájci frank. Az értékszelvények ugyancsak 300 svájci frank­ról szólnak, de ha a javítási költségek ezt az összeget 20 százalékkal (vagyis 60 svájci frankkal) “haladják csak meg, és a szerviz ezt elfo­gadja, még nem kell kész­pénzt fizetni. A hitellevél a kiváltástól számított 2 hóna­pon belül használható fel, kiváltásához turistaútlevélre van szükség. Gépkocsinként csak egy hitellevél váltható. A klubtagok a hitellevélért 100 forintot fizetnek, „mel­lékletként” pedig MALÉV hazautazási szelvényt is kap­nak. A nem klubtag autósok a hitellevelet 200 forintért válthatják ki, de MALÉV- szelvényt nem kaphatnak. AIT-SZUPER HITELLEVÉL Ezt csak klubtagok vált­hatják ki 200 forintért. Ér­vényessége, értéke és igény- bevételi feltételei azonosak az „egyszerű” AIT hitellevé­lével, de a MALÉV hazauta­zási szelvény mellett gépko- csi-hazaszállítási és alkat- rész-utánküldési szelvényt is tartalmaz. A műszaki hiba miatt üzemképtelenné vált autók hazaszállítása esetén a Szuper Hitellevéllel rendel­kező klubtagok részére a szállítás a magyar határtól a magyar határig — azaz külföldön — díjmentes. Az alkatrészt repülőgéppel kül­dik a helyszínre. A légi fu­var költségei az Autóklubot terhelik. SZOCIALISTA HITELLEVÉL Érvényes Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyel- országban és Romániában. Értéke 3000 forint, s a nem klubtag autósok is kiválthat­ják. Érvényessége a kibocsá­tástól számított egy eszten­dő. A hitellevél ismételt uta­zásnál is felhasználható. A klubtagok a hitellevélhez gépkocsi-hazaszállítási és MALÉV hazautazási szel­vényt is kapnak. A hazaszál­lítási szelvény alapján a ma­gyar határig a szállítás díj­mentes, de csak akkor, ha a gépkocsit elháríthatatlan műszaki hiba miatt kell ha­zaszállítani és az Autóklub szállítószolgálata hozza haza a kocsit. A MALÉV-szel- vénnyel a gépkocsi minden utasa repülővel utazhat ha­za, s az utazási költséget utólag forinttal fizeti. A ha­zaszállítási és hazautazási szelvényeket csak klubtagok kapják, ezekkel együtt a szo­cialista hitellevél ára 100 fo­rint. A nem klubtagok 150 forintért válthatnak hitelle­velet, de hazaszállítási és hazautazási szelvényre nem jogosultak. Az NDK-ba és a Szovjetunióba utazó klubta­gok — ha autójuk hazaszál­lítására az említett két or­szágból van szükség — auto­matikusan a klubtagsági iga­zolvány alapján részesülnek a fuvardíj-kedvezményben. GÉPKOCSI­HAZASZÁLLÍTÁS Az Autómentő Szolgálat valamennyi európai ország­ból hazaszállítja a klubta­gok menetképtelenné vált járműveit. A hitellevéllel rendelkező klubtagoknak műszaki hiba miatt menet­képtelen gépkocsiját kedvez­ményes díjjal' szállítja haza az Autóklub. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents