Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

1986. július 30„ szerda igna»Mto fl Magyar Szóban olvastuk Kifulladt a Yugo America II békési városi párt-vb tárgyalta Mit hoz a jövő a Ganz-Mávagban? A Yugo America gépko­csi gyártásával épp az tör­tént, amit már az „évszázad üzletének” megkötése elején sokan megjósoltak, sokan figyelmeztettek rá. Rend- szertelen az alkatrész-leszál­lítás, s ez nagyban akadá­lyozza a futószalagok ter­melését. A gyár udvarában 4638 darab Yugo áll befeje­zetlenül, ebből 3882 darabot kell az amerikai partnernek leszállítani. Eddig szerencsé­re valahogy sikerült eljut­tatni a tengerentúlra a gépkocsikat, július elejéig 17 ezer 251 autó került Amerikába, de a legnagyobb munka csak ezután vár a Zastavára. A második félév­ben több mint 40 ezer autót keil kiszállítania, i Amikor megkötötték az üzletet, sokan utaltak rossz üzleti szokásainkra, mentali­tásunkra, hogy „majd csak lesz valahogy”, amint el­hallgattak a „kürtök”, elol­tották a reflektorokat, ki­kapcsolták a televíziókame­rákat, és amint a feldíszí­tett autószállító szerelvé­nyek elindultak a kikötő fe­lé, megkezdődtek a bajok a termelésben. A kezdeti nagy lendület után minden a régi szerint alakult, a hazai kooperán- sok kezdték rendszertelenül leszállítani az alkatrészeket, úgyhogy most a kraguje- vaci gyár illetékesei igen­igen aggódnak. A Jugoszláv Gazdasági Kamarában is utaltak erre nemrégiben. Az amerikai autóexport ugyanis nemcsak a kragujevaciak nagy üzlete, hanem olyan üzleti lépés, amelynek telje­sítésétől az egész ország tekintélyének megőrzése függ. A Yugo gyártása és kivitele az első ilyen közös program, amely példaként állhat a hazai szervezetek BRIKETT FAHULLA- DÉKBÓL. Fahulladékból brikettet készítő berende­zést helyeztek üzembe , a Debreceni Hajdúszövk'er Vállalat nyíradonyi fafel­dolgozó üzemében. Az oszt­rák présgéphez a Lignim- pex Külkereskedelmi Válla­lat közvetítésével kötött lí­zingszerződéssel jutottak, s a szerződés értelmében a közeljövőben még egy ha­sonló présgépet vesznek tar­tós bérletbe. A brikettáló gé­pekkel a Hajdúszövker fa- feldolgozó üzemeiben kelet­kező nagy mennyiségű hul­ladékot hasznosítják. A fű­részporból és faforgácsból évente háromezer tonna, a hazai barnaszénnél maga­sabb fűtőértékű fabrikettet állítanak elő. A vállalat ed­dig évente 250-300 ezer fo­rintot kapott az értékesített fahulladékért, a brikettből viszont hétmillió forintos évi bevételre számítanak. MEGKEZDTE A NAGY­ÜZEMI TERMELÉST az új vliesüzem a Graboplast Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyárban, s ezzel meg­kétszereződött a vállalat vliesgyártó kapacitása. Eb­ből a műbőrgyártáshoz fel­használt nem szőtt alap­anyagból a Graboplast eddig évi 5 millió négyzetmétert állított elő. A kiváló cipő- és bőrdíszműipari alap­anyag külpiaci keresettsé­gét mutatja, hogy évente mintegy 1,5 millió négyzet- métert szállítottak belőle a tőkés országokba, s expor­táltak vlies alapú műbőrfé­leségeket is. A lehetőségek azonban még nagyobbak, ezért fogtak hozzá a kapaci­tásbővítő beruházáshoz. Az építkezésre 80 millió forin­tot, a gépi berendezésekre mintegy 200 milliót költöt­tek. Az új gépsornál alkal­mazott gyártási technológia lehetővé teszi, hogy keve­sebb energiát használjanak fel, s a piac igényeihez job­ban alkalmazható terméket állíthassanak elő. A jó nye­előtt, és ezt a programot valamennyi gazdasági, sőt, politikai fórum is támogat­ta. Az elmúlt időszakban oly­kor megmutatkozott az al­katrészhiány, emiatt néhány ezer jármű nem kerülhetett Amerikába. Mit tehetnek a Zastavában, ha nem tudják összeállítani az autókat, nincs elég motor ugyanis. Probléma azonban van. Nemcsak a más gyárakkal, hanem a kragujevaci autó­gyárban is megmutatkoznak a bajok, gond van azokkal is, akik ott helyben a Zas- tava gyár csarnokaiban ter­melnek. A kooperánsok ál­tal készített alkatrészek minősége érezhetően csök­ken. Mindez sokba kerül. A legtöbbe kerül a rossz ter­mék. A Zastavában most úgy tervezik, hogy a rossz alkatrészeket gyártó partne­reket kirekesztik az üzlet­reséghozamú alapanyagból az idén 3 millió négyzetmé­tert értékesítenek az Egye­sült Államokban, az NSZK- ban, Törökországban, Auszt­ráliában, Afrikában és a Közel-Keleten. ÍGÉRETES magyar ÖSZIÁRPA-FAJTA. A Táp- lánszentkereszti Gabonater­mesztési Kutatóintézetben betakarították a tízévi ne­mesítő munkával létreho­zott, GK—33-as jelű új őszi- árpa-fajtát. A ^étsoross le­hajtó kalászú, kiváló takar­mányértékű árpafajta az idén harmadik éve szerepelt az országos fajtakísérletek­ben, s mind a kisparcellás, mind a nagyüzemi termesz­tés körülményei között be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket: intenzív feltéte­lek 1 mellett hektáronként hét tonna feletti termésre képes, sí nagy előnye a ma termesztésben lévő őszi ár­pákkal szemben, hogy gyen­ge termőterületeken is ki­elégítő eredményt ad. Az idén ősszel már ezerötszáz hektáron folytatják 3 vető­magtermesztést. Az új faj­ta az Országos Fajtaminő­sítő Tanács döntése után ke­rülhet köztermesztésbe. EXPORTSZÖNYEGEKET SZŐNEK nyugat-európai megrendelésre a sellyei Drávamenti Áfész csányosz- rói kisüzemében. Az ormán­sági népi iparművészet szín­világát és formakincsét nap­jaink lakberendezési kultú­rájával ötvöző kis manufak­túra a környékbeli asszo­nyok és lányok számára te­remt munkaalkalmat. A ha­gyományos házi szövőszékek mintájára megalkotott esz­közökkel, kézzel szövik a mintákat. Termékeik kül­földi kedveltségit bizonyít­ja, hogy az üzem idei tizen­kétmillió forintos termelésé­ből tizenegymillió forint ér­tékű szőnyeg az Artex Kül­kereskedelmi Vállalat révén a dán, francia, nyugatné­met, osztrák, olasz, spanyol és svéd vevőhöz kerül. bői, és külföldi cégeket al­kalmaznak. Valószínűleg na­gyobb lenne a sikerük, és a devizapiacon is kisebb ba­jok adódnának, de most is alig képesek fizetni a szava­tolt fix kötelezettségeket. Az amerikai partner azt követeli, hogy már szep­temberben dobják piacra a Yugo 1987. évi modelljét. A sorozatgyártásra azonban fel kell készülni, sok min­dent meg kell változtatni. Gyorsabban kell alkalmazni a műszaki és a technológiai újításokat, de miként lehet mindezt elérni, amikor a gyárnak ilyen nagy problé­mákat okoz az alkatrészhi­ány. Az ilyen és hasonló kérdések a fejlett piacú or­szágokban szinte elképzel­hetetlenek. Ott nagyon gyor­san tönkremenne minden cég, ha rossz terméket gyár­tana. vagy ha nem szállí­taná le idejében az alkatré­szeket. Nálunk sajnos épp az ilyen szervezetek érvé­nyesítik a Zastava üzleti po­litikáját. Csak az a kérdés, hogy meddig teszik ezt és milyen áron. (Tanjug) Lángmentes textiliák Űj, nehezen égő textíliák gyártását kezdték meg Kő­szegen a Lakástextil Válla­lat Posztó és Nemezgyárá­ban. A francia importból származó égéskésleltető ada­lékanyagokkal kezelt, PVC- alapanyagból szőtt kelmét elsősorban fokozott tűzbiz­tonságot igénylő helyiségek­ben és járművekben hasz­nálhatják, illetve mindenütt, ahol alapkövetelmény, hogy a textíliák „lángmentesek” legyenek. A kőszegi géppark min­den átalakítás nélkül alkal­masnak bizonyult az új alapanyag feldolgozására, s néhány hetes kísérleti gyár­tás után a vállalat meg­kezdte az első, több ezer négyzetméteres rendelések kielégítését. Elsőként az ex­portra szánt Ikarus sínbu­szokhoz készítenek kárpit­anyagot és függönyöket, va­lamint a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ belső dekorációjához gyárta­nak falikárpitot. A gyorsan meghonosított lángmentes textília gazdaságosan gyárt­ható terméke lesz a kőszegi vállalatnak. Fekete dobozok • Szalagos magnókhoz való speciális rendeltetésű újfajta le- játszófejet fejlesztettek ki a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemének szakem­berei. Az új típusú lejátszófej 24 sávon képes egymástól füg­getlen információk rögzítésére. A kecskeméti gyár jelentéstá­rolóhoz kapcsolódó, ezzel a fej­jel szerelt adatmagnója az NSZK piacán is vásárlóra ta­lált. A BRG professzionális be­rendezését a nyugatnémet légi­közlekedési vállalatok a földi repülésirányításban, mint „föl­dön lévő fekete dobozt” fogják használni a döntések rögzítésé­re. A vállalat konstruktőrei eközben már a sikeres termék továbbfejlesztésén, a 24 csa­tornás után a 32 csatornás fej­rendszer kialakításán dolgoz­nak. Kezdetben volt a gépállo­más, aztán jött a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, majd a Békéscsabai Mező­gép Vállalat. Gyáregység, gyáregység... A munkások nem pöröltek különösebben. Dolgoztak. Mindig kemé­nyebben. Hittek a jövőben a vezetők is. Űj ötletek, meg­oldások születtek. Mégis ne­hezen jutottak előre. Egysze­rűbb lett a termékszerkezet, az igényesebb részfeladatok máshova kerültek, az önál­lóság nemhogy nőtt volna, inkább csökkent. Megcsap­pantak a beruházások, a bérfejlesztési lehetőségek, nőtt a feszültség a telephely és a vállalati központok kö­zött. Mindez rányomta a bé­lyegét a hangulatra, a mun­kára. Az önállósulásra való törekvés, a leányvállalattá alakulás is kútba esett. Va­lamit tenni kellett. Áruba bocsátották a gépgyárat. Sze­rencsére akadt vevő is, a nagy múltú, de nem kevés gonddal küszködő Ganz-Má- vag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár jóvoltából. Emelkedett a bérszínvonal Nem véletlenül, hiszen az említett vállalatnál ebben az időben új vidéki ipartelepíté­si stratégiát dolgoztak ki és hozzáláttak a megvalósítás­hoz. Kapóra jött tehát a bé­kési gyár. Arra számítanak ugyanis, hogy a vidékre köl­tözéssel mérséklik a Buda­pesten jelentkező, immár krónikussá váló munkaerő- hiányt, csökkentik a sok gondot jelentő kooperációs partnerek számát, különösen a vasútijármű-gyártásban. A megyei és a városi pártbi­zottság, az Ipari Minisztéri­um egyetértett a szervezeti változással. Így 1985. októ­ber 1-től újfent átfestették a cégtáblát. A gyáriak azon­ban nem maradtak egyedül, sorsukat figyelemmel kísé­rik az arra illetékesek. Jú­niusban a városi pártbizott­ság végrehajtó bizottsága tárgyalt a jelenlegi munká­ról és határozatot hozott a jövőt illetően. örvendetes, hogy még meg sem száradt az adásvételi szerződésen a tinta, mégis komoly lépésre szánta el magát a központ, a békésiek bérszínvonalát 62 ezer fo­rintra felemelte. Ugyanak­kor előírták azokat a tenni­valókat, amelyek megvalósí­tása nélkülözhetetlen a to­vábbi munkához. Ennek megfelelően teljesítették az 1985-ös szerződéseket, meg­oldották azokat a technikai, adminisztratív feladatokat, amelyek garantálják az anyagyárhoz hasonló műkö­dést. Igaz, mérleghiánnyal zárták az évet, de a há­romnegyedévi 7 millió fo­rintos nyereség a Mezőgép­nél maradt. Decemberben a Ganz-Mávag vállalati taná­csa jóváhagyta az új műkö­dési és szervezeti szabályza­tot, amely alapvető változá­A Villamosszigetelő- és Műanyaggyárban meggyor­sították a termékek műsza­ki fejlesztését, az idén csak­nem kétszer annyi újdon­sággal jelentkeznek a hazai és a külföldi piacokon, mint az elmúlt években. Az új termékek kifejlesztésére, a már meglévők további korszerűsítésére a villamos- és a járműiparnak szállított hagyományos cikkeik iránti csökkenő kereslet kényszerí­ti a vállalatot. Azokat az üzemeiket, amelyekhez a hagyományos termékekre egyre kevesebb megrendelés érkezik, úgy kívánják a jö­vőben is elegendő munká­val ellátni, hogy a meglévő berendezéseikre új, gazda­ságosan előállítható gyárt­mányokat keresnek. Újdonságaik közül kiemel­kednek a Prelux nevű ipari lámpatestek, amelyek olyan sokat hozott. Ezek szerint ez év január 1-től a békési gyár is önállóan dolgozik. Itt ké­szítik el a terveket, saját maguk gondoskodnak a mű­szaki előkészítésről, az érté­kesítésről, a gazdálkodás minden fontosabb láncszemé­ről. Ugyanakkor az összes nyereség 15, az értékcsökke­nési leírási alap 70 százalé­kát befizetik a központnak. Ezt a pénzt azután a 12 gyár között pályázat útján szét­osztják. Új gyártmányok Ezen persze lehet kesereg­ni, de a tényeken nem vál­toztat. A vasútijármű-gyár- tás egyébként a nagyválla­laton belül meghatározó. A békési gyár 1986. évi tervét, a fokozatosság elvét is fi­gyelembe véve, ennek szel­lemében állította össze. Elő­térbe került a járműgyári termékek előállítása, a nap­raforgóadapterek, a faipari gépek, a csigás terményszá­rítók gyártása. Kár lenne ta­gadni, hogy a racionális kí­vánalmaknak nem lehet egyik napról a másikra ele­get tenni. A technológiai fo­lyamatok gyökeres megvál­toztatásának ma még nin­csenek meg a személyi fel­tételei. A négy technológus alig képes ellátni a sorozat- gyártásból adódó feladato­kat, újabb mérnökök sem állnak sorban a gyárkapu­ban. A szakmunkások egy részét pedig át kell képezni a speciális járműgyártási munkákra. Ez a folyamat már elkezdődött, hiszen ja­nuárban 15-en az alumíni­um hegesztését tanulták a fővárosban, mások jó ta­pasztalatokat szereztek a vasútijármű-gyárban, az év végén hegesztő szakmunkás- képző tanfolyamot szérvez- nek. Kétségtelen, a nyere­ségre való törekvés olykor vitákat kavar az egyes gyá­rak között. A türelmetlen­ség azonban rossz tanácsadó. Az új érdekeltségi rendszer teljes kibontakoztatásához idő kell. Az áprilisban meg­tartott tárgyalások már re­ménykeltőéit voltak. Ennek megfelelően elkezdték a cső­kengyelek, a SEMAF-abla- kok, a fogaskerekek gyártá­sát. A harmadik negyedév­ben futóvégi alvázak, lépcső­kiváltók, ajtók, kisebb alkat­részek kerülnek ki a békési üzemből. De nem maradnak munka nélkül 1987-ben sem. A vas- útijármű-gyár elsősorban a Szovjetunióba exportált mo­torvonatok alkatrészeinek az elkészítésébe vonja be a bé­késieket. Ez kevesebb nyere­séget hoz ugyan, de hosszú távon elegendő munkát ad a gyárnak. Ez azért is fontos, mert egyelőre a bonyolul­tabb technológiát igénylő termékek gyártására nincs nagy lehetőségük. Ezért is szeretnének mintegy 13,5 millió forint értékű gépi be­ruházást megvalósítani. Az idén Budapestről leszállított berendezés nagy része el­kivitelben készülnek, hogy bár a fénycsöveket nem vé­di takaró bura, mégsem üle­pedhet le bennük a por és a pára. Mivel a bura nél­küli fényerő fényvesztesége lényegesen csökken, ener­giafogyasztását egyharmad- dal mérsékelhették. A fő­ként ipari csarnokok meg­világításához ajánlott lám­patestek első sorozatának gyártását most kezdték meg, de máris keresik továbbfej­lesztésének lehetőségét. A jöv^évtől olyan megerősí­tett kivitelben is szeretnék kínálni, hogy a fénycsövek erőszakos behatásra se tör­hessenek el. . A posta nagy érdeklődéssel várja az első vandálbiztos lámpatestek megjelenését. Űj konstrukciókkal bőví­tik a tárcsafékbetétek vá­lasztékát ist A jövőben nemcsak a szocialista or­avult. Ugyanakkor át kell alakítani a gyár termelést irányító rendszerét is. A kö­zéptávú elképzelések szerint ugyanis a VII. ötéves terv végére 500 dolgozót foglal­koztató üzemmé kell fejlesz­teni a gyárat. Mindez azt feltételezi, hogy az idén nö­vekszik a foglalkoztatottak száma, és a Békésen végző lakatos, szerelő, hegesztő, forgácsoló szakmunkások 70 százaléka itt helyezkedik el. Ezenkívül meg kell erősíteni a műszaki és a vezetői gár­dát. Nemcsak a gyárról van szó A testület sokrétűen ele­mezte a gyár törekvéseit. Megállapította, hogy helyes­nek bizonyult az a politikai és gazdasági döntés, amely a Ganz-Mávaghoz való csatla­kozást elősegítette. Létrejött a fejlődés, a kibontakozás lehetősége. A vasútijárntá- gyár és a békési gyáregység kapcsolata garancia az ön­állóság, a kezdeményező­készség kibontakoztatására. A kedvezőbb munkahelyi légkör, a bérek emelése hozzájárult a szakmunkások megtartásához. A gyár irá­nyításában bekövetkezett változás biztató távlatokat ígér, de a beilleszkedés üte­me nem kielégítő, ezt a he­lyi vezetők bátrabb kezde­ményezésével gyorsítani szükséges. De itt nemcsak a gyárról, hanem a város és környéké­nek foglalkoztatottsági gondjairól is szó van. A megfelelő munkaalkalom megteremtéséhez feltétlenül kell egy-két olyan közép­üzem, amely erre alkalmas. Nos, ezért szorgalmazza a végrehajtó bizottság, hogy a Ganz-Mávag békési gyárát 1990-re 550—600 dolgozónak munkát adó üzemmé fejlesz- szék. Az elkövetkezendő idő­szakban a legfontosabb a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése, mindenek­előtt az új profilnak megfe­lelően. Ennek lényeges ele­me á hatékonyság növelése. Ezért szükség van a szakmai irányítás színvonalának az emelésére, elsősorban a köz- gazdasági és a technológiai előkészítésben. Nagy erőfe­szítést követel a minél több felsőfokú iskolát végzett szakember foglalkoztatása, az átképzés, a továbbképzés megszervezése. Jobb munka- megosztással, a szervezettség javításával, a több műszak megteremtésével, a központ­tal, a társgyárakkal való szo­rosabb együttműködéssel, a munkások számának tervsze­rű növelésével mindez meg­oldható. Másik lényeges fel­adat a műszaki feltételek to­vábbi javítása, hiszen jelen­leg itt van a legtöbb gond és bizonytalanság. A hiány­zó feltételeket viszont a.gyár önerőből egyhamar nem ké­pes megoldani. Seres Sándor szágokból származó sze­mélyautókhoz, hanem a gyakoribb nyugati típusok­hoz is készítenek majd fék­betéteket. Ugyancsak szélesí­tik a már jól bevált mű­anyag akkumulátorházak kí­nálatát. Miután a személy­autókhoz és tehergépkocsik­hoz szükséges típusokból már teljes a választék, most megkezdték a felkéi szülést az átlagosnál na­gyobb igénybevételnek ki­tett gépjárművek, mint pél­dául a dömperek és a föld- munkagépek jelenlegi ke­ménygumi akkumulátor­edények műanyaggal való felváltására. Ezzel egy idő­ben néhány régebbi, már kevéssé kelendő, és alig ki­fizetődő vagy éppen vesz­teséges termék gyártását le­állítják. A termékszerkezet korsze­rűsítésével a gyár külföldi eladási lehetőségei is bővül­nek. amit az idén igyekez­nek kihasználni tőkés ex­portjuk megduplázására. A Yugo Americát kiállították a BNV-n is Fotó: Lónyai László Újszerű lámpatestek

Next

/
Thumbnails
Contents