Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

NÉPÚJSÁG 1986. július 28., hétfő Módszertani segítség a magyar nyelv külföldi oktatóinak Szombaton befejeződött Deb­recenben a külföldön magyar nyelvet oktató pedagógusok tíznapos továbbképző tanfo­lyama. A Magyarok Világ- szövetsége és a Debreceni Tanítóképző Főiskola által immár tizenegyedik alkalom­mal szervezett kurzusra az Észak-Amerikai Egyesült Ál­lamokból, Ausztriából, Hol­landiából, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból és Svédországból csaknem har­minc magyar származású nyelvoktató érkezett. A peda­gógusok Svédországban nap­pali iskolai keretek között, más országokban pedig egy­házak és különféle szerveze­tek által működtetett hétvégi iskolákban oktatják a ma­gyar nyelvet. A debreceni to­vábbképzésen elsősorban e munkájukhoz kaptak mód­szertani segítséget. Egyebek között előadásokat hallgattak meg a helyesírási szabályza­tunkban végrehajtott módo­sításokról, hazánk mai életé­ről, irodalmi, történelmi és zenei hagyományairól. alföldi tanulmányok Megjelent az „Alföldi ta­nulmányok” című földrajzi évkönyvsorozat tizedik kötete Békéscsabán. Az MTA Re­gionális Kutatások Központ­jának a békési megyeszékhe­lyen működő alföldi kutató- csoportja által kiadott év­könyv 1986-os kötete tizen­négy tanulmányt tartalmaz. A szerzők egyebek közt e tá­junk földtanáról, történeti vízrajzáról, az NDK és ha­zánk mezővárosainak népes­ségföldrajzáról, az Alföld fa­lusi iparáról, a településfej­lődés és a mezőgazdaság ösz- szefüggéseiről közölnek ta­nulmányokat Az alföldkutató földrajzosok idei évkönyvé­nek talán legérdekesebb dolgozata a világűrből készí­tett fényképek tanulságait elemzi, s több kisebb ponto­sítást javasol az Alföld táj­beosztásában. Napraforgó-újdonságok A mezőgazdasági nagyüze­mek az elmúlt években szí­vesen vállalkoztak a fontos ipari növény, a napraforgó termesztésére, mivel megta­lálták anyagi számításukat. A termelők lehetőségeit most három újabb napraforgó-hib­rid bővíti és egy különleges, kifejezetten étkezési célra szánt napraforgó-újdonság. A termelési tapasztalatok egyértelműen igazolták: a napraforgó-termesztésben is a hibrideké a jövő. A hazai termőterület legnagyobb ré­szén is ma már hibridek vár­nak betakarításra. Ezek 20— 30 százalékkal nagyobb ter­mést adnak, mint a fajták,' és az egységnyi termőterület­ről származó növényi olaj- mennyiség is lényegesen ked­vezőbben alakult a hibridek esetében. Az egyik újdonság az Egyesült Államokban elő­állított, és a hazai kutatók által meghonosított NK—265 mintájú hibrid, amely a kö­zépérésű növények sorába tartozik. Jó termesztési tu­lajdonságokkal rendelkezik, és állóképessége is kitűnő. (Ez azért lényeges, mert az ilyen hibridek szilárdan tart­ják a napraforgó tányérját, és a gépi betakarításkor is kevesebb a veszteséggel járó szártörés.) 1986-ban már hat­ezer hektáron termesztenek ebből a hibridből. Francia eredetű az Elia-hibrid, ame­lyet a Gabonatermesztési Kutató Intézet szakemberei karoltak föl, ők vezették a honosítási próbákat is. Az Elia jól vizsgázott, s így ka- . pott termesztési engedélyt és vált elérhetővé a nagyüzfrp mek számára. A harmadik hibrid a magyar kutatók munkáját dicséri; a Takar­mánytermesztési Kutatóinté­zet szakemberei állították elő Iregszemcsén az Iregi 173- ast, amely amellett, hogy jó terméseredményekkel biztat, az agronómiái tulajdonságok szempontjából is egyenértékű a külföldi hibridekkel. Nagy az érdeklődés iránta, az idén hétezer hektáron termesztik és várhatóan a következő években a napraforgók egyik sztárja lesz. Negyedik alkalommal ren­dezték meg az elmúlt hét vé­gén a Szanazugi bulit. A kedvelt üdülő-, illetve kirán­duló helyre ezúttal a gyulai KISZ-esek — az idei ren­dezvény szervezői — invitál­ták a három város — Bé­kés, Békéscsaba, Gyula — fiataljait. De nemcsak a há­rom városból érkezetteknek, s nemcsak a fiataloknak nyújtottak változatos, színes programot a két nap alatt, hanem bárki jól érezhette itt magát, aki eljött hosszabb vagy rövidebb időre. Az első napon izgalmas versenyeken vettek részt a városok különböző csapatai. A kispályás labdarúgó-kör­mérkőzésekből a gyulai nők, és a békéscsabai férfiak ke­rültek ki győztesen, míg a szellemi vetélkedőt a béké­siek nyerték meg, az ügyes­ségi sorversenyben pedig a békéscsabaiak jeleskedtek. Délután á sarkadiak ket­tősfogathajtó bemutatóját él­vezhette a nagyszámú közön­ség, s a Kettős-Körös men­tén megkezdődött a horgász­verseny is. Sok érdeklődőt vonzottak a sakktáblák: Emődi Gyula FIDE-mester játszott szimultánt a sakkot kedvelőkkel. összesen 33 partnere volt a mesternek, s Röpül-e? a mérleg: 32 nyert játszma Emődi Gyula javára, s mind­össze egy döntetlen. Amíg a játszmák tartottak, a színpadon a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium legújabb zenekara, az Abigél mutat­kozott be. De ezen a napon elsősorban nem őket várták, hanem a Névtelen Nulla együttest, akik nyolc óra után nem sokkal adtak nagy­sikerű koncertet. Vasárnap különböző tö­megsportrendezvényekkel in­dult a nap, a legnagyobb ér­deklődés talán a családok já­tékos ügyességi versenyét kö­vette. Majd a Gyulai Mun­kácsy Tsz lovasszakosztálya tartott lovasbemutatót, utána pedig sok gyereket meglova­goltatok. Két együttes is fel­lépett ezen a napon: a gyu­lai „Western-folk” és a két- egyházi „Warnsz”. Végül tombolahúzással ért véget a kétnapos rendezvény. (Ä be­vételt a Nicaraguában meg­építendő szakmunkásképző iskola javára ajánlatták fel.) Természetesen minden programról nem emlékezhet­tünk meg e néhány sorban, de elmondhatjuk, hogy aki e két nap valamelyikén is ott volt Szanazugban, az nem bánta meg. (pénzes) Koncertre várva Vonalban voltunk... Az elmúlt hétfőn a Vám- és Pénzügyőrség képviseleté­ben dr. Molnár István pénzügyőr őrnagy, a békéscsabai vámhivatal parancsnoka és munkatársai várták olvasó­ink telefonhívásait. Szokatlanul nagy volt az érdeklődés. Délután 2-től este 7-ig zsinórban szóltak a készülékek, és előfordult, amikor egyszerre „vonalban” volt mindhá­rom pénzügyőr. A leggyakrabban feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat ismertetjük most, mert úgy véljük, hogy ezek tarthatnak számot leginkább közérdeklődésre. Sokan kérdezték, hogy mennyi élelmiszert lehet külföldre vinni. — A kiutazó magyar ál­lampolgárok személyenként öt kiló élelmiszert, ezen be­lül 2 kiló húsárut — beleért­ve a húskonzervet is — (a nyers hús kivételével) vihet­nek ki magukkal. Kávét és kakaót tilos kivinni még úti­holmiként is. — Mennyi külföldi valutát lehet engedély nélkül birtok­ban tartani? — A devizajogszabály ér­telmében a magyar állam­polgárok személyenként 2 ezer forintnak megfelelő kül­földi fizetőeszközt tarthat­nak birtokukban. Ezek a kül­földi utazás során Magyar- ország területéről engedély nélkül kivihetők. — Mennyi magyar fizető- eszközt lehet külföldre en­gedély nélkül kivinni? — A kiutazó magyar ál­lampolgárok személyenként 400 forintot, 100 forintnál nem nagyobb címletű bank­jegyekben és érmékben. Ez az összeg elsősorban arra szolgál* hogy hazaérkezéskor az utas rendelkezzen forint­tal. Előfordulhat, hogy vala­kinek a kivihető 400 forint­nál többre lesz szüksége ha­zatérése után. Lehetősége van arra, hogy a valutaki­szolgáltató helyeken kiutazá­sa előtt 100, 200 és 500 forin­tos címletekben forintcsekket vásároljon. Ezek a csekkek a visszaérkezéskor bármelyik beváltóhelyen, így a határ­átkelő helyeken is vissza­válthatók. — Az utazásra beváltott valutát külföldön milyen cél­ra lehet felhasználni? — Az idegen fizetőeszkö­zök a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerülő költsé­gek — szállás, étkezés, helyi közlekedés, szórakozás —, valamint az utazással kap­csolatos kisebb vásárlások — ajándék fedezésére szolgál. Más célra: elsődlegesen vá­sárlásra, nem használható fel. Ha a külföldről behozott árucikkek vámkezeléséhez előzetes devizahatósági en­gedélyre van szüksége az utasnak, úgy azzal kell szá­molnia, hogy a kint töltött napokkal arányos valutavá­sárlásnak legfeljebb 50 szá­zalékát veszi figyelembe az MNB az áruvásárlás fedeze­teként. Az üzemanyag-vá­sárlás céljára kapott devizát egyáltalán nem. — Kutya kiviteléhez mi­lyen engedélyek szüksége­sek? — Az eb kiviteléhez a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata szükséges. Ha a kutya bel­földi forgalmi értéke az 1500 forintot meghaladja, akkor az MNB engedélye is szük­séges, és természetesen ha­tósági állatorvosi bizonyít­vány is. — Milyen értékű ajándék- tárgyakat lehet külföldre engedély nélkül kivinni? — A devizajogszabály sze­mélyenként 1500 forint bel­földi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szo­kásos mennyiségű ajándék- tárgy kivitelét teszi lehető­vé. Nem vihető azonban ajándék címén külföldre: arany, platina, ezüst, vala­mint az ezekből készült tár­gyak, muzeális tárgyak, bé­lyegek és az MNB közlemé­nyében felsorolt alábbi áru­féleségek : valamennyi élelmiszer (ide értve az alkoholtartalmú ita­lokat, kávét és teát is), ciga­retta és egyéb dohányáru, gyógyszer és mosogatószer (mosó- és mosogatópor, fo­lyékony mosó-, mosogatószer, mosókrém, mosópaszta) ba­baápolási termékek, autoszi- fon és habszifon, papír zseb­kendő, egészségügyi papír, Lego játékok, kötött alsóru­házati cikkek (női, férfi és gyermek), gyermektréning­ruha, gyermeklábbelik (fiú 38-as, leány 34-es számig), harisnya, zokni és harisnya- nadrág, függöny, szőnyeg (a Lakástextil Vállalat és a Soproni Szőnyeggyár által előállított szőnyegek kivéte­lével), csecsemőruházati cik­kek (ideértve a pelenkát is), fényképezőgép, rozsdamentes evőeszköz, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép. — Milyen értékű árut hoz­hatnak be külföldről enge­dély nélkül? — Személyenként összesen 25 000 forint belföldi forgal­mi értékű árut. Ha a beho­zott áruk együttes értéke a 25 000 forintot meghaladja, a vámkezeléshez az MNB en­gedélye is szükséges. Ez alól kivétel, ha az utas szocialis­ta országból tér haza, mert akkor az illetékes vámhiva­tal sa?át hatáskörében vám­# kezelhet, s így különenge- dély nem szükséges. Kivételt képez: a vámke­zelési eljárás gyorsítássá ér­dekében az MNB általános devizahatósági engedélyt adott arra, hogy a belföldi személyek részére külföldről ajándékba küldött, illetve utasforgalomban behozott — külföldön ajándékba kapott — 25 000 forintot meghaladó, lesfeljebb 200 000 forint bel­földi forgalmi értékű vám­árut a vámszervek vámke­zeljék. Ebben az esetben azonban a vámkezeléshez külföldi közjegyző, vagy más hivatalos szerv (polgármes­teri, vagy tanácsi hivatal magyar külképviselete) által hitelesített ajándékozási ok­irat szükséges. Az ajándékom, zási okiratnak tartalmaznia kell az ajándékozó és a meg­ajándékozott nevét, lakcí­mét, az ajándék megnevezé­sét, a dátumot, az ajándé­kozó aláírását, valamint a fent említett valamely kül­földi szerv hitelesítési zára­dékát. A fentiek csak az ajándékokra vonatkoznak. — Milyen típusú video­magnót lehet kedvezményes vámmal behozni? — Az utas vámtarifa vám­tételeinek 50 százalékos mér­séklésével vámkezelhető a saját használat céljára ho­zott VHS rendszerű videó- berendezések, ezek részegy­ségei, tartozékai, alkatrészei (a kazetták kivételével). Tájékoztatásul elmondták a pénzügyőrség képviselői, hogy az ügyek gyorsítása ér­dekében 1986. július 1-től az MNB megyei igazgatósága intézi az engedélyeket, és így a jövőben a kérelmeket nem kell Budapestre külde­ni. Felhívják a külföldre utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy utazásuk előtt kérjenek információt a vámhivataloktól, mert ezzel sok kellemetlenséget előz­hetnek meg. És most egy más jellegű kérdés. — Bérfőzésben mennyi je­lenleg a szeszadó? 1986. július 1-től az eddigi 90 forintos szeszadó 125 fo­rintra módosult hektoliterfo­konként (2 liter 50 százalé­kos pálinka felel meg hekto­literfoknak). — A bérfőzés keretében előállított pálinka hány fo­kos lehet, és a kifőzött pá­linka kinek értékesíthető? — A jelenleg érvényben levő szeszjogszabály alapján bérfőzés keretében előállí­tott pálinka maximálisan 51 valódi fokú lehet. Szeszfőz­dékből ennél magasabb va­lódi fokú pálinkát nem lehet kiadni. Mód és lehetőség van arra, hogy ennél jóval ala­csonyabb valódi fokú pálin­ka is kiadásra kerüljön. Bérfőzésben készült pálin­kát csak továbbeladásra (fel­vásárlásra) jogosultaknak le­het értékesíteni, magánsze­mélyek egymás között pálin­kát nem értékesíthetnek. A továbbeladásra (felvásárlás­ra) jogosult külön 20 forint adót köteles fizetni hektoli­terfokonként. Itt kell felhívnunk a gyü­mölcstermelők figyelmét, hogy a cefre készítéséhez sem cukrot, sem egyéb cu­kortartalmú anyagot adni nem szabad, ezeket jogsza­bályok tiltják. Tovább tiltják a jogszabályok az úgyneve­zett házi kiméréseket, „bög­recsárdákat”, ezekben vá­sárolni sem szabad. Lejegyezte: Béla Vali

Next

/
Thumbnails
Contents