Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
1986. július 23., szerda o HETESÉ} Hetvenhattal többen A túzok Európa egyik legnagyobb madara, súlya a 16-20 kilogrammot is elérheti. Létszámukat tekintve Spanyolország és a Szovjetunió mögött a sorrendben 2961 példánnyal Magyarország következik. Hazánkban, Békés megyében a dé- vaványai rezervátumban évek óta foglalkoznak eredményesen megmentésükkel, és így az országos állomány jelentős része — 1063 egyed — ezen a területen él. Ebben az évben 76 csibe kelt ki eddig, és szakszerű gondozásukat a rezervátum szakemberei biztosítják, hogy aztán ősszel visszakerülhessenek a Körösök-völ- gyének pusztáira. Fotó: Fazekas László ŰJ MÉRŐMŰSZER A MEZŐGAZDASÁGNAK. Mérőműszer sorozatgyártását kezdték meg a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalatnál; a saját fejlesztésű mikroszámítógéppel ellátott műszer kimutatja a folyékony műtrágya pontos ösz- szetételét, minőségi jellemzőit. Alkalmazásával gazdaságosabbá tehetik a műtrágya-felhasználást. A Vas- kutnál, ahol 25 esztendeje foglalkoznak az úgynevezett reakcióhő mérésén alapuló anyagvizsgáló készülékek fejlesztésével, öt éve kezdték meg a mezőgazdasági anyagok — takarmányok, műtrágyák — elemzésére alkalmas berendezések kialakítását. A készülékhez csatolt mikroszámítógép automatikusan elvégzi a számításokat, és mintegy 6-8 perc alatt közli az egyes anyagok százalékos arányát. Korábban az ilyen vizsgálat napokig is eltarthatott. HAGYMANEMESÍTÉS STERIL LEGYEKKEL. A vöröshagyma-nemesítéssel, -keresztezéssel, új fajták előállításával foglalkozó makói kutatóállomáson virágoznak a kísérleti hagymatörzsek. amelyeket úgynevezett izolátorokban, egymástól elkülönítve tartanak. A kísérleti növények megtermékenyítését valamikor kézzel végezték. Ma már a hagyományos módszerrel nem győznék a munkát, ezért a kutatóállomáson légytenyésztő telepet rendeztek be, ahol steril legyeket keltetnek. Harminc-negyven ilyen legyet bocsátanak be egy-egy izolátorba. A steril legyek nem olyan edzettek, mint a közönséges rokonaik, s a négy hétig tartó hagymavirágzás idején a gárt helyen rövid idő alatt elpusztulnak. Ilyenkor újabb és újabb rovarszátlítmány- nyal pótolják az állományt. A nyári időszakban folyamatosan működik „ kutatóállomás „légybölcsődéje”, hogy biztosítsa a kellő utánpótlást. A MARTFŰI TISZA CIPŐGYÁR szerezte meg az első helyet az 1985/86. évre meghirdetett országos újítási verseny első szakaszában, amelyet az Ipari Minisztérium, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete, valamint a Bőr-, Cipő-, Bőrfeldolgozó-ipari Tudományos Egyesület kezdeményezett az iparág vállalatai számára. A nagyvállalatnál egy év alatt kereken százzal nőtt. és így hatszázharmincra emelkedett az egyéni újítók száma, de jelentősen gyarapodott az újító munkahelyi közösségeké, szocialista brigádoké is. A mozgalomban részt vevők egy év alatt 142 javaslattal segítették a cipők minőségének javítását, a gumigyártás tökéletesítését. AZ ÜVEGIPARI MÜVEK OROSHÁZI ÜVEGGYÁRA IMPORTBESZERZÉSI ÜGYEK BONYOLÍTÁSÁRA KERES ANYAGGAZDÁLKODÓ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, legalább középfokú német nyelvtudással, tárgyalókészséggel rendelkező műszaki vagy közgazdasági képzettségű szakembert, VILLAMOSTERVEZÖI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE erősáramú hálózatok tervezésében jártas, felsőfokú végzettségű szakembert, valamint ÜZEMMÉRNÖKI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE gépészmérnöki, vegyipari gépész, vagy szilikátipari gépészmérnöki végzettségű szakembert Bérezés: az 5/1983. (XII.) ME sz. rendelet szerint, megegyezés alapján. Jelentkezés: személyesen vagy írásban az ÜM, Orosházi Üveggyára személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: Orosháza, Csorvási út 60—62. 5900. Telefon: 374/114, 115-ös mellék. Levélcím: Orosháza, Pf.: 118. 5901. n vízben még van energia... Az energiaracionalizálási program keretében megoldottak egy égető problémát a Szarvasi Dózsa Tsz-ben. Ezzel útjára indítottak olyan gondolatokat, amiket az előző jó megoldás hozott a felszínre. De nézzük röviden, em- lékeztetőszerűen az elsőt. A Kőolajkutató és Fúró Vállalat olajat keresett és forró, 94 fokos termálvizet talált a Szarvasi Dózsa Tsz területén. De micsoda vizet! Üledékmenteset. Akkor jött az ötlet, ezzel már lehet valamit kezdeni. A gázolajkiváltásra gondoltak, így melegvízfűtésre állították át a gabonaszárítójukat. A műhely és a tsz-központ fűtésénél is változtattak. Olajmelegítés helyett a meleget adó központi fűtés radiátoraiba bevezették a termálvizet. A tehenészeti telepen is racionalizálták az energia felhasználását. A villany- és az olajfűtésű bojlereket kikapcsolták, mosáshoz, tisztításhoz, fertőtlenítéshez a 94 fokos termálvizet használják. Mivel az energia oda került a helyszínre, a szarvasmarhatelep szomszédságába építettek egy baromfinevelő broilercsirke-telepet. Ide is a forró víz adja a hőenergiát. A legjelentősebb forróvíz-felhasználás azonban mégiscsak a tsz-központ körül alakult ki. Amikor a különböző berendezéseken átvezették a forró vizet, s az energiát vesztve még mindig 65 fokon került a hűtőtóba. Ekkor ébredt egy újabb gondolat: ezt a 65 fokos vizet még hasznosítani kellene, de hogSyan? Beruházásra nincs pénze a szövetkezetnek, hiszen az energiaracionalizálás leterhelte a fejlesztési alapot. Ekkor jött a mentőötlet. Olyan broilercsirke-telepet kellene építeni, amire a tagság és a velük, a gondolattal szimpatizálók összeadják megtakarított pénzüket. Ezzel a gondolattal „megkínálták” a tagságot, s rövid idő alatt 150-en jelentkeztek a szövetkezeti szervezésű, nagyüzemi termelést folytató baromfiólak építésére és az épületek hasznosítására. A Szarvasi Dózsa Tsz vezetése olyan fejlesztési, munka- és jövedelemszerzési programot dolgozott ki, amely a valóság talaján áll. Olyan irányítási módszert vezetett be, melyet, ha következetesen megtartanak, a programozott jövedelem — a 10—15 százalék — nem marad el. A jövedelem természetesen változó. Akik jól gondozzák, nevelik állományukat, 20 ezer csirkén 7 hét alatt kilónként 7 forintot is foghatnak. Akik viszont mulasztanak a technológiai fegyelem megtartásában, ugyanannyit veszíthetnek is. r — Az elszámolásokat elemezve, akadt már olyan ól is, ahol hét hét alatt a tulajdonosok 200 ezer forint haszonhoz jutottak. Az átlagos jövedelem általában 100 ezer forint körül alakul — mondja tájékoztató jelleggel Mihály István termelési elnökhelyettes. Látva a kiemelkedő munka- és jövedelemszerzés lehetőségét, nem volt nehéz elindítani a második ütemet, ahová száz jelentkezőt vártak egyenként 150 ezer forint tőkével és 50 ezer forint értékű munkával. Ez is szépen s összejött, s néhány hónap alatt szövetkezeti elképzelésekkel felépült a második telep is. így most már 250 tsz- ; taggal és a vállalkozást támogató kívülállókkal kötöttek j szerződést. Mobilizáltak 50 millió forint családi pénzt, melyhez a tsz ugyanennyit adott, és így most már 2,8—3 millió csirkét nevelhetnek évente. Az elnökhelyettes a tulajdonosi fogalmat használta, amikor a baromfitelep szervezése, építése és üzemeltetése került szóba. Mit jelent ez? Azt, hogy szövetkezeten belül működik egy olyan vállalkozás, melyben a 250 részvényes tagként, konkrét termelési feladat ellátásával, szigorúan szövetkezeti irányítás mellett, a technológiai előírásokat megtartva, egyéni felelősség és érdekeltség alapján kiscsoportban, ólanként önállóan dolgozik. Annak idején azt rögzítették a vállalkozás okirataiban, hogy a felépített ól, az etető- és az itatótechnológia a tulajdonosé, a szellőzés, fűtés a tsz-é, de a szövetkezet gondoskodik a világításról, a közlekedőutakról, a kerítésről. Ezenkívül a munka folyamatosságához térítés ellenében szolgáltatásokat teljesít: biztosítja az energiát, beszerzi a naposcsirkét, takarmányt kever saját receptú- rával, gyógyszert ad. Ezenkívül gondoskodik orvosi ügye- | létről, karbantartókról, műszaki vezetőkről és a szövetkezeti demokrácia intézményrendszerének működtetéséről. A telepen szigorú rend és fegyelem van, ott csak az óltulajdonosok által munkát vállalók tartózkodnak. * * * Mostanában egyre gyakrabban érdeklődő csoportok keresik fel a Szarvasi Dózsa Tsz-t, hogy tanulmányozzák a broilercsirke-nevelés szövetkezeti szervezésű módszerét. Legutóbb a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kalauzolt egy csoportot, a szarvasi módszert követendő példának állította. Lehetséges, hogy a jövőben a megye több szövetkezetében hasonló vállalkozásokat indítanak a broilercsirke-nevelés lehetőségeinek kihasználására? * * * A Szarvasi Dózsa Tsz-ben tehát nem rekedt meg az energiaracionalizálási program. Az első lépcsőt követte egy igen eredményes második. Ma még nyitott kérdés, mi lesz a harmadik lépcsővel? A baromfiólakból kikerülő meleg víz még mindig 35—36 fokos. A vízben tehát még van energia. Hasznosítani kellene ezt is. Nem kétséges, a Szarvasi Dózsa Tsz tehetséges vezetése ezt a feladatot is megoldja a maga és szövetségesei hasznára. Dupsi Károly Magyar nyúltenyésztö telep, gabonasiló Afrikának Az Agrober — Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat — képviselői egyiptomi partnerekkel két nyúltenyésztö t^ep létesítéséről tárgyalnak. Elék megvalósításával megkezdődhet a nagyüzemi nyúltenyésztés, s így várhatóan több nyulat tenyészthetnek ebben az afrikai országban, mint amennyit a kisgazdaságokban tartottak. Szó van arról is, hogy továbbfejlesztik azokat a baromfi- és haltenyésztő telepeket, amelyeket a hetvenes években létesítettek magyar vállalatok: öt nagy baromfi- és három haltenyészetet telepítettek ide, . s magyar szakemberek kidolgozták a nílusi halak tenyésztésének a módszerét. Azóta közreműködnek annak a programnak a megvalósításában, amelynek egyik célja: az eddiginél több baromfi és hal tenyésztésével elősegíteni a lakosság fehérjeszükségletének kielégítését. Ezek a fehérjeforrások ugyanis gyorsabban és könnyebben reprodukálhatók, mint a fehérje- tartalmú növények. Algériában főleg a gabonafeldolgozás és a vízgazdálkodás fejlesztésében működnek közre magyar vállalatok. Ez ideig több gabonasilót és négy takarmánykeverő rendszert szállítottak ebbe az országba.
