Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

1986. július 23., szerda Elhunyt Illés Endre író A Művelődési Minisztérium, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Magyar írók Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Illés Endre, Kossuth-díjas író, a Szépirodalmi Könyv­kiadó igazgatója július 22-én, 81 éves korában, rövid beteg­ség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Illés Endre orvosi diplo­mát szerzett Budapesten, s már ifjú korában eljegyezte magát az irodalommal. A harmincas évek elején már tekintélyes kritikus, a Nyu­gat ismert munkatársa. Ké­sőbbiekben a Budapesti Hír­lap irodalmi rovatvezetője, azután a Révai Irodalmi In­tézet vezetője. A Szépirodal­mi Könyvkiadó irodalmi ve­zetője 1953-tól, majd igazga­tója 1967-től. Novellákat, regényeket, színműveket és irodalmi ta­nulmányokat írt. Pályája kezdetén orvostanhallgatói emlékeiből, az értelmiségi emberek életéből merítette témáit. Polgári humanista szemlélete 1945 után a szo­cializmus építése iránti őszinte és tevékeny rokon- szenvvel, a polgári társada­lommal szembeni könyörte­len szigorral, leleplező szen­vedéllyel gazdagodott. Írói érdeklődése még inkább közéleti ihletésűvé fejlődött. Ismertebb művei: a Kevé- lyek regény, a Kréta rajzok, az írók, színészek, dilettán­sok tanulmányok, a Hamis­játékosok, a Kettős kör, a Száz történet, a Hármas­könyv, az örvények között kisregények, illetve elbeszé­lések. Régebbi sikeres szín­műveihez — Méreg, Hazu­gok, Törtetők — 1956-ban a Vas Istvánnal közösen írt Trisztán, 1960-ban a Türel­metlen szeretők, majd 1961 ­ben a Homokóra című víg­játék csatlakozott. Az utóbbi kettő napjaink problémáiról, az értelmiség különböző tí­pusairól szól. Műfordítóként főleg fran­cia írók — Stendhal, Mau­passant, Martin du Gard, Mauriac — műveit ültette át magyarra. Egyes írásai an­gol, francia és német fordí­tásban is megjelentek. Kri­tikái sok fiatal író útját egyengették. Munkásságának elismeré­seként Kossuth-díjat és két­szer József Attila-díjat ka­pott, s a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval,'majd rubinokkal ékesített zászló­rendje, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje és más magas kitüntetésben része­sült. Felavatták Germanus Gyula szobrát Tegnap felavatták Germa­nus Gyulának, a nemzetközi hírű orientalistának szobrát — Hűvös László alkotását — Budapesten, a róla elneve­zett parkban, a Margit híd budai hídfőjénél. Fodor István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa avatóbeszédé­ben méltatta Germanusnak, a tudósnak, kutatónak, oktató­nak, filológusnak, történész­nek és közéleti embernek a munkásságát. Hadsi Abdul Karim — Germanus arab ne­ve — tagja volt a szíriai, az iraki tudományos akadémiá­nak, a kairói nyelvi akadé­miának, s meghívta tagjai sorába az olasz Accademia del Mediterraneo és az Ac­cademia Leonardo da Vinci. A nagy keletkutató szob­rát megkoszorúzták a ma­gyar orientalisták nevében Fodor István és dr. Fodor Sándor tanszékvezető egye­temi docens, az ELTE sémi filológiai és arab tanszéké­nek vezetője, a Fővárosi Ta­nács nevében dr. Mezei Gyula művelődésügyi főosz­tályvezető és Illés Teréz, a II. kerületi tanács elnökhe­lyettese, valamint a Művelő­désügyi Minisztérium képvi­selői. Virágot helyezett el a szobornál özvegy Germanus Gyuláné, lerótták kegyeletü­ket a tudós tisztelői és ta­nítványai. Az ünnepségen megjelent a diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Tájékoztató az iskolaszerekről Az általános iskolát az új tanévben megkezdő diákok zökkenőmentes munkáját segíti, ha a legszükségesebb iskolaszereket már a tanév kezdete előtt beszerzik szá­mukra. A Művelődési Mi­nisztérium — a kereskede­lemmel és a pedagógusok­kal egyeztetve —• összeállí­totta azt a jegyzéket, amely a legalapvetőbb eszközöket tartalmazza. Eszerint az el­sősök tanulmányaihoz szük­séges: 1 csomag írólap, 2 db 21- 16 számjelű és 2-2 db 14-16, illetve 17-16 számjelű füzet, technikai egységcsomag, szí­nes (hálós, pontrácsos) pa­pírkészlet, betűtartó és sín, 2-2 db grafitceruza és pos- tairón, 6 db-os színesceruza- és vízfestékkészlet, 1 tubus fehér tempera, 1 doboz szá­molókorong, 1 köteg szá­molópálca, 1 db papírcenti, 1 db 32 centiméteres Vonal­zó, 2 db dobókocka, 1 db 1/8-os rajztábla. 10 db rajz­lap, 1-1 db 4-es és 10-es ecset, 6-8 db zsírkréta, 1 tu­bus ragasztó, 10 db hurka­pálca, 1/2 kg gyurma vagy agyag. A töltő- vagy golyóstoll megvásárlásához célszerű megvárni a gyerekek tanító­jának javaslatát. Csanádapáca VII. ötéves terve Színvonalasabb alapellá­tás, az általános iskolai há­lózat fejlesztése, egészséges ivóvíz, újabb járdák, utak építése — ezek a VII. öt­éves terv időszakának főbb céljai Csanádapácán. A ter­vek kidolgozásánál a tele­pülésen figyelembe vették a helyi adottságok mellett a központi elképzeléseket, irányelveket, s a pályázati rendszer keretében számíta­nak a megyei céltámogatás­ra. A község egészségügyi el­látását hivatott javítani a VII. ötéves tervidőszakban felépülő két orvosi és fog­orvosi szolgálati lakás, me­lyek az épület emeletén kapnak helyet, a földszinten pedig a központi orvosi ren­delőket alakítják ki. Épül még további két lakás is a helyi termelőszövetkezettel közösen szolgálati lakás cél­jára. A központi orvosi ren­delőt egyébként majd a VIII. ötéves terv idején ala­kítják ki. Folytatódik a járda, és útépítés, mégpedig egy 1981- ben készült és a tanács tes­tületé által jóváhagyott terv szerint. Uívábbi lakossági összefogással, egyszeri köz­műfejlesztés fizetésével évente épül szilárd burkola­tú út, melynek költségeihez pályáznak megyei útépítési támogatásra. Az idén a Darvas és a Bartók utcá­ban készül szilárd burkola­tú út. A tervek szerint jövőre szervezik meg a községben a vízműtársulatot, s ha a lakosság többsége egyetért az elképzelésekkel, akkor 1988-ban kezdődik és 1990- ben fejeződik be a vízmű építése. A beruházás várha­tóan 38 és fél millió forint­ba kerül. Az oktatás feltételeit is javítani kívánják. A köz­ponti iskolaépületben 5 tan­teremmel és az ezekhez szükséges helyiségekkel ki­alakítják az emeleti szintet. A munkálatokhoz a megyei tanács 10 millió forint cél- támogatást nyújt. Az idén kezdődik tornaterem épí­tése, s ebben számítanak a lakosság segítségére, megér­tő támogatására. S végül a gázprogramról, amely nagy előbbrelépést hozott a csanádapácaiak éle­tében. Folytatódik a lakos­sági önerős gázvezeték-épí­tés, és ha kedvezően alakul­nak a körülmények, az idén be is fejeződik a program. T. I. Jól jött az eső a gyümölcsösöknek Nemcsak a szántóföldi növé­nyeknek nélkülözhetetlen a jú­liusi eső; egyre inkább rászo­rulnak a csapadékra a gyü­mölcsültetvények is. Mindenek­előtt az almástermésüek, ame­lyek fejlődésük jelenlegi szaka­szában sok tápanyagot vesznek fel a talajból, ám az éltető ned­vek forgalma csak akkor töké­letes, ha a gyökérzet környé­kéről nem hiányzik a nedves­ség. Az alma egyelőre jó termés­sel biztat, a gyümölcs egészsé­ges, és minősége is megfelelő. Am a továbbiakban legalább 60 milliméternyi esőre lenne szük­sége Kutatják a gömbvillám okát, természetét Júliusban és augusztusban a nyári zivatarok idején je­lenik meg leggyakrabban az egyik legrejtélyesebb termé­szeti jelenség, a gömbvillám. A világon eddig még senki­nek sem sikerült kideríteni az egyelőre ismeretlen tulaj­donságokkal rendelkező világító gömb keletkezésének és megszűnésének okát. Hazánkban a Központi Fizikai Ku­tató Intézet tudományos munkatársa, Egely György fogja össze a gömbvillámra vonatkozó kutatásokat. Az MTI munkatársának kérdéseire összefoglalja az eddigi isme­reteket. — Hol és mikor jelenik meg a gömbvillám, milyen tulajdonságokkal rendelke­zik? — A borsószemtől öt mé­ter átmérőig terjedő fehér vagy színes gömb alakú vil­lám többnyire zivataros idő­ben jelenik meg. Legfur­csább tulajdonságai közé tartozik azonban, hogy lát­szólag minden előzetes ok nélkül, napfényes időben, akár zárt térben, például egy szobában is létrejöhet. Egyelőre megmagyarázhatat­lan, hogy egyes gömbvillá­mok pusztításokat végeznek, mások semmilyen nyomot nem hagynak maguk után. Eltűnésük ugyancsak rejté­lyes: vagy nyomtalanul meg­szűnnek, vagy csípős füst kíséretében szétpattannak. — Az eddigi megfigyelé­sek szerint mi alkothatja a gömbvillám anyagát? — A kutatók abban egyet­értenek, hogy a ritka ter­mészeti jelenség valószínűleg egy plazmacsomó, de azt még senki sem tudta kiderí­teni, hogy mi tartja fenn, akár percekig is. A plazma, élettartama a fizika eddig ismert törvényei szerint nem haladhatná meg a másod­perc ezred részét. Egyes gömbvillámok energiatartal­ma, romboló hatása ugyan­csak elképesztő. A Szovjet­unióban leírtak egy másfél méter átmérőjű gömbvillá­mot, amely egy homokos ta­lajon levő víztócsába csapó­dott be, és egytized másod­perc alatt vastag üvegréteg­gé égette a talajt. — A magyar kutatók mi­lyen ismeretekkel rendelkez­nek a gömbvillámról? — Mivel a jelenséget mes­terséges úton egyelőre nem lehet előállítani, csak a le­írásokból és a gömbvillám által okozott változások vizsgálatából tudunk követ­keztetni tulajdonságaira. Hazánkban eddig 190 leírást gyűjtöttek össze. A statisz­tika szerint átlagosan min­den húszezredik ember lá­tott ilyen jelenséget. Többször előfordult, hogy a közelben megjelent, lég- gömbszerűen lebegő gömb­villámot kézzel megérintet­ték. Ez rendkívül veszélyes, mert súlyos égési sérülést okozhat. Tudomásunk sze­rint Magyarországon eddig 11 ember halálát okozta a gömbvillám. A megfigyelé­sek szerint többnyire azokat veszélyezteti, akiknek vizes a bőre. s ez a gömbvillám elektromosságára enged kö­vetkeztetni. Azoknak, akik akár a lakásban, akár a sza­badban találkoznak gömb­villámmal, azt ajánljuk, hogy maradjanak nyugod­tan, ne álljanak az útjába. A jelenség többnyire a nyí­lásokon keresztül távozik a házból. — Világszerte fizikusok, meteorológusok és más tu­dományágak képviselői pró­bálnak magyarázatot adni a jelenségre. Sikerült-e már valamilyen elfogadható hi­potézist felállítani? — Eddig több mint száz tudományos feltevés szüle­tett a gömbvillám eredetére, összetételére és tulajdonsá­gaira vonatkozóan. Több or­szágban nagy létszámú tu­dóscsoport próbál fényt de­ríteni a jelenség okára. Ed­dig azonban egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Nagy segít­ség lenne, ha sikerülne mesterséges úton gömbvillá­mot előállítani. — Hazánkban is kidolgoz­tak feltevést a gömbvillám magyarázatára? — A KFKI-ban 8-10 el­méleti és gyakorlati fizikus közreműködésével próbá­lunk magyarázatot adni e ritka természeti jelenségre. Kialakítottunk egy, a vilá­gon létező összes többi hi­potézistől gyökeresen külön­böző elképzelést. Ez a felte­vés összefügg a tér dimen­zióinak újszerű magyaráza­tával. Elgondolásunk kétség­telenül bonyolult, de nem mond ellent a legalapvetőbb fizikai ismereteknek. — Mikor teszik közzé a hipotézist? — Még számos megfigye­lésre van szükség ahhoz, hogy állításunkat igazoljuk. Ezért arra kérjük a lakossá­got, hogy aki gömbvillámot lát, részletesen írja meg ta­pasztalatait az MTA Köz­ponti Fizikai Kutató Intéze­te címére. (Budapest 114. Positafiók 49. 1525.) Közélet munkaidőben? I smét divatba jöhetne a munkanap-fényké­pezés. Jó lenne tudni mit csinálunk munkaidő alatt, amikor nem dolgozunk. Ma­gánügyet intézünk, telefonon, vagy személyesen „házon kí­vül”. Gyakran anyagra, szer­számra, feladatra várunk, s előfordul, hogy értekezünk, közéletet élünk. A jó fényké­pen azután a részletek kina­gyíthatok, a veszteségek ele­mezhetők. Ezúttal csupán egy kérdés­re keressük a választ. Miért gyakoriak a társadalmi ren­dezvények, az értekezletek munkaidő alatt? A felelet kézenfekvő: felértékelődött a szabad idő és leértékelődött a munkaidő. A szabad idő ára forintban is kifejeződik a vállalati gazdasági munka- közösségek mintegy 2,5-sze- res bérszorzóival. Sok család rákényszerül különmunkák végzésére, hogy korlátozott jövedelemforrásait ezáltal bővítse. Mindenki rohan munkaidő után. Különböző céllal, eltérő indíttatással ugyan, de stilus- és ritmus- váltás történt. Ami nyolc órán át mellékes volt, az egy­szerre fontossá vált, és for­dítva. A súlypontok, a sor­rendek tetszés szerint nem cse rebe rélhetők. A munkaügyi szakemberek mind határozottabban felve­tik, hogy a munkaerőnek nem lehet kettős ára: egy magas szabadpiaci, és egy nyomott „állami”. A főidős munkabé­rek fel kell, hogy zárkózza­nak a vgmk-k, a kisvállalko­zások és más külön munkák színvonalára. Csak így lehet — állítják — rendet, fegyel­met, teljesítményt követelni, a „vatta” munkaerőt kiszorí­tani. Bizonyos felfogások szerint a munka és a politizálás ele­ve kizárják egymást. Vannak, akik az erőteljes ösztönzés­ben, valamiféle bérmunkás mentalitás kialakításában látják a megoldást. Pedig a közéletiség problematikája, az értekezések ügye nem ren­dezhető automatikusan a fő­munkaidő és a munkaerő felértékelésével. A japán ta­pasztalatok, az élenjáró kül­földi üzemek próbálkozásai, példái, tapasztalatai félre­érthetetlen módon bizonyít­ják, hogy a magas színvona­lú, igényes munkához az anyagi ösztönzésen túl olyan erkölcsi mozgatórugók, érzel­mi motivációk is szükségesek, mint amilyen a munkával, az üzemmel, a dolgozó kollektí­vával való azonosulás. A szocialista gazdaság nem mondhat le a dolgozók ma­gas fokú tudatosságáról, ér­zelmi, politikai elkötelezett­ségéről. A gazdasági fejlődés élénkítéséhez ugyanis nem elég a fegyelmezett végre­hajtás, hanem minden szin­ten öntevékeny, kezdeménye­ző, felelős magatartás szük­séges, olyan vezetők és be­osztottak kellenek, akik meg­értik és vállalják korunk pa­rancsoló követelményeit. Nem véletlen, hogy a válla­lati kollektívák túlnyomó többsége éppen napjainkban önkormányzatra, az igazga­tók megválasztására, nagy horderejű ügyek eldöntésére kapott lehetőséget. A demok­ratizmus érvényesítése pedig minden munkahelyen és min­den politikai-társadalmi tes­tületben idő- és fórumigé­nyes. Ha érdemi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a gazdaságot, hanem a közéle­tet is új fejlődési pályára szükséges állítani. Itt is sza­kítani kell a mennyiségi szemlélettel, a rendezvény- centrikussággal és minden­nemű öncélúsággal, merev­séggel. A közélet legyen lé- nyegretörő. vonzó, ne általá­ban segítse az országos po­litikai célok megismertetését, elfogadtatását, hanem a he­lyi politikával szoros egység­ben úgy, hogy a közvetlen feladatok megoldásának is te­vékeny részesévé váljon. Eleve a politikai, társadal­mi rendezvények, értekezle­tek kritikája, ha rájuk mun­kaidőben kerül sor, mert máskor nem jön össze a kel­lő számú részvevő. Komoly­talanná válik minden jó- szándékú érvelés a fegyelme­zett, szervezett, hatékony munka mellett, ha az vala­milyen munkaidőt rabló rendezvényen hangzik el. Ha­sonló a helyzet, mint amikor az alvó embertől kérdezik meg, hogy felébresszék-e? Nem szabad a régi sémák­ban gondolkodni, a tájékoz­tatást a tudatformálási fel­adatokat értekezletek szerve­zésével „kipipálni”. Előfor­dulhat — mondjuk meg, nem is ritkán —, hogy nincs más alkalmas közlési lehetőség, fórum. A testület tájékozta­tása, állásfoglalása, a demok­ratikus vita nélkül elképzel­hetetlen. Ilyenkor viszont az izgalmas, közérdekű téma, az érdekes előadásmód legyen a munkaidőn kívüli tanácsko- > zásra a közönségcsalogató. Természetes dolog, hogy lakógyűlést, tanácstagi, kép­viselői beszámolót nem lehet szervezni csak akkor, amikor az állampolgár ráér. Volt idő, amikor lasszóval fogták az embereket. Mostanában már egyre gyakoribbak érdeklő­dést felkeltő, felelősséget, beleszólási igényt felébresztő lakóhelyi összejövetelek. Az idő pénz — tartja a szólás­mondás, s a szabad idős ren­dezvényt joggal a szerint ér­tékelik az emberek, megér­te-e rá elmenni, avagy sem? Sokfelé mégis mintha az idő nem lenne pénz. A feles­leges tanácskozások sorát rendezik házon belül és kí­vül, kizárólag munkaidőben, tehát ott és akkor, amikor az idő bérköltségekben, teljesí­téskiesésben mérhető. Kimu­tatható törvényszerűség: a hierarchia szintjével, a be­osztás nagyságával egyenes arányban nő az értekezletek száma és haszna. Érdemes egy-egy tanácskozáson gyors- fényképet, „kasszát” csinálni, összeadni a jelenlevők egy órára vagy egy percre jutó keresetét. így mechanikusan mérhetővé válik, hogy mibe kerül a tanácskozás, egy-egy felszólalás. (Azért csak me­chanikusan, mert az idővesz­teség okozta teljesítményki­esés hatása pontosan nem kimutatható.) S rszágos és megyei ren­dezvényekre már sor került néhányszor hét­végi szünnapokon. A munka­helyeken, szakmai körökben az ilyen gyakorlat ma még nagyon ritka. Ha olykor ta­lálkozni is társadalmi-politi­kai összejövetelekkel munka­idő előtt vagy után. „A szak­mai, a hivatali tanácskozás az munka, így beleszámít a nyugdíjba” — mondják. A társadalmi és a szakmai munkát általában könnyű megkülönböztetni egymástól. A szembeállítás, az értekez­letek igényszintjének egyol­dalú leszállítása arra hivat­kozva, hogy az egyik „mun­ka”, a másik társadalmi el­foglaltság, nem szerencsés. Nemcsak azért, mert a vé­giggondolatlan és haszonta­lan szakmai értekezéseknek szintén van bérköltség- és veszteségvonzata, hanem azért, mert a követelmények lazításával lohasztják a tár­sadalmi aktivitást, az értel­mes áldozatvállalást hiúsít­ják meg. A munka és a köz­élet szoros egységben létez­nek, csak egymást segítve, erősítve, a negatív hatásokat kölcsönösen nyesegetve fej­lődhetnek. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents