Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
1986. július 22., kedd o K 0 VILÁGGAZDASÁGBÓL 1 GAZDASÁGI HÍR JUGOSZLÁVIÁBÓL. Jugoszláviában felemelték a Jugo— 55 típusú személygépkocsi belföldi árát. A legnagyobb jugoszláviai autógyár, a kragujevaci Zasztava-művek egyik legmodernebb termékének a belföldi ára így most 1 millió 650 ezer dinár. A régebbi, Jugo—45-ös típusú személygépkocsi árához képest a Jugo—55 15 százalékkal kerül többe. Gazdasági szakértők szerint lényegében a gépkocsi belföldi és külföldi ára közötti árkiegyenlítésről van szó. A Jugo—55, amely a legolcsóbb gépkocsinak számít az Egyesült Államokban, és amelynek exportjával a gyártó „az évszázad üzletét” csinálta meg, 3900 dolláros alapáron vásárolható meg külföldön. AUSZTRIA. Ausztriában idén a tavalyinál 2 százalékkal kevesebb idegenforgalmi bevételre számítanak, mivel sok amerikai turista a dollár árfolyamának zuhanása és a terrorcselekményektől való nyugtalansága miatt lemondta európai utazását. Osztrák idegenforgalmi szakemberek azzal számolnak, hogy a turizmusból származó valutabevételek jövőre stabilizálódnak, és 1988-ban meg lehet ismételni az 1984-es 100 milliárd schillinges bevételi rekordot. Ausztria világrekorder az egy főre számított idegenforgalmi bevétel tekintetében: az ország minden egyes lakosára évi 800 dollár valutabevétel jut. ETIÓPIA, Huszonötmillió rubel összegű szovjet hitel folyósításáról írtak alá megállapodást Addisz Abebában: az 1986 87 folyamán lehívható hitelből Etiópia építőipari gépeket, talajjavító berendezéseket, szállítási eszközöket, pótalkatrészeket vásárolhat. Ez az első hitel, amelyet a Szovjetunió berendezések vásárlásához nyújt az afrikai országnak. SZAÜDI OLAJ. Csaknem húsz százalékkal növelte bő két hét alatt nyersolaj-kitermelését Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb termelője. Jelenleg már 6 millió hordót is elér a napi szaúdi termelés, miután június végén 5-5,2 millió hordó körű) volt. Hivatalosan az ország OPEC-kvótája 4.3 millió hordó naponta. A királyság próbál minél nagyobb piaci részesedésre szert tenni, ami ugyan illeszkedik az általa korábban deklarált olajpolitikába, de sérti más OPEC-tagor- szágok érdekeit, és egyre inkább aláássa az olajár stabilitását. Az árak esnek, a romló olajpiaci helyzet nem áll az OPEC, és ezen belül Szaúd-Arábia érdekében sem. NINCS VÁLSÁG AZ APPLE-NÉL. A személyi számítógépek amerikai piacának még mindig érezhető válsága, valamint a cégnél tavaly végbement viharos személycserék és pereskedések ellenére idén szépen prosperál a híres számítógépgyártó cég, az Apple. A szinte a semmiből született és a technológiai vállalkozások egyik mintaképeként emlegetett vállalat június közepéig egyetlen negyedév alatt 32,3 millió dolláros tiszta bevételt könyvelhetett el, holott tavaly igencsak veszteséges volt. MIBŐL LESZ A...? Minden titok lelepleződik egyszer. A McDonald’s gyorsétterem-hálózat központja nemsokára nyilvánosságra hoz egy kis könyvecskét, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy a McDonald’s hamburger húsból készül, habár a gyanúperrel élő közönség talán nem ezt a „titkot” várta. A céget sok mindennel vádolták már: a legrosszabb indulatú irigyek szerint a hamburgert az utca porából, a jobb indulatúak szerint vágóhídi maradékból készítik. Most azonban kiderül az igazság: pótlék, töltelék nélkül, színtiszta marhahús az alapanyaga. SZOVJET KÍSÉRLET. Országos hírnévre tett szert a Szovjetunióban egy ukrán kisváros, Szúrni. Ä helyi gépgyártó vállalatnál ugyanis látványos eredményeket hozott a vállalati önállóság növelésén, az anyagi ösztönzésen alapuló gazdálkodási forma: míg tavaly országos átlagban az ipar termelékenysége csupán 3,5 százalékkal. a népgazdasági jövedelem pedig 5,8 százalékkal nőtt, addig ebben az üzemben 12 százalékkal emelték a termelékenységet, és 32 százalékkal a nyereséget. A siker titka abban az új gazdálkodási módszerben rejlik, amely növeli a kollektíva és az egyén érdekeltségét a vállalat belső erőforrásainak maximális kihasználásában. Göteborgi pillanatfelvételek Sétáló-, bevásárlóutca a belvárosban Göteborg (svéd kiejtéssel: Jöteborj) elővárosaival együtt több mint félmilliós, Svédország nyugati kapuja. A település helyén már a IX. században vár állott. A mai várost hajózható csatornák szelik át, az elmúlt évszázadokban a nagyipar fedezte fel ezt a kedvező fekvésű várost, mely napjainkban is Skandinávia legnagyobb export- és importkikötője. Göteborg ismert egyebek között golyóscsap- ágygyáráról, az itt készült Volvo személyautókról, traktorokról, erőgépekről, valamint hajógyárairól. Pillanatkép a kikötőből Kis napfürdőzés ... Narkósok egy csoportban Városrészlet, háttérben a Göteborg Post szerkesztősége, ki- adóhivatala és nyomdája Fotó: Szekeres András Juhászat professzori szinten Újkígyóson A juhászat titkainak nyomába szegődtünk Újkígyóson. Hogyan hoz ez az ágazat nyereséget a szövetkezetnek, amikor más gazdaságokban a felszámolás határáig sodorták a juhtenyésztést. Miért kivétel ez alól az Üj- kígyósi Aranykalász Tsz? — Bennünket idehaza főként az érdekelt, hogy üzemi, ágazati szinten mit tehetünk a juhászat jövedelemtermelő képességéért — mondta beszélgetésünk első mondatában Bozó József termelési elnökhelyettes. — Mielőtt belebocsátkoznánk ennek részletezésébe, javaslom, adjunk közre néhány, az ágazat teljesítményére jellemző újkígyóst adatot. — Jelenleg 2 ezer anyát gondozunk, évente 3 ezer élő tejesbárányt értékesítünk. Az ágazat 1986-ban egymillió forintos nyereséget termel. A juhot legelőn, olcsó épületekben, abrak nélkül, a legelőt kiegészítve üzemi mellékterméken tartjuk, önkiszolgáló rendszerben. Az ágazatot — a teljes kiszolgálást és a vezetést ideértve — 12—13 dolgozó látja el. — Termelési eredményük kiemelkedő. Az ágazati versenyben már kétszer egymást követően elsők voltak. Mivel, milyen szakmai intézkedéssel, fogással magyarázhatók országra szóló sikerük? — Megpróbáltuk a juhászaiban is az önelszámolást és a teljesítmény alapján érdekeltté tenni az embereket. A hozamokat és a költségeket szigorú elemzésnek vetettük alá. Először azt vizsgáltuk, mit kell tennünk a veszteségek elkerülésére, majd programot állítottunk össze a jövedelemtermelő képesség fokozására, most pedig az állományfejlesztésre. — Milyen fontosabb megállapításra jutottak? — A hozamok esetében az egy anyára jutó hús-, illetve bárányszaporulatot meg a gyapjú hozamot vizsgáltuk. Értékben a hústermelésé az első hely, mivel egy tejesbárányért 1800—2000 forintot kapunk, a gyapjúért pedig 5 és fél kiló átlaggal 7— 800 forintot. Hogyan lehetne a húsbevételt anyánként 3 ezer forintra növelni? —fordult meg a fejünkben. A tejesbárány súlyhatára kötött, így a szaporaság, az ikerel- lések számának növelése kínálkozott megoldásnak. Ez pedig tenyésztői munka nélkül nem ment. Ezután figyelni kezdtük és megjegyeztük az ikerbárányt ellő anyákat. Nemzedékről nemzedékre vizsgáltuk ezt az öröklődő jó tulajdonságot, amit jelenleg egy új-zélandi apai vérvonallal felgyorsítottunk. A tavaszi bárányozásnál nyájátlagban 100 anyára vetítve már 150 bárány is született. Jelenleg 580 iker- ellésből származó jerkét (ezek anyajelöltek) állítunk tenyésztésbe. Mindenki tudja, hogy a tenyésztői munka több éves, évtizedes, kitartó, fáradságot nem ismerő tevékenység. Magunknak kell kitapogatni a jövőbe vezető utat, ha jutni akarunk valamire. Igaz, a felsőbb szervek támogatják a célirányos és a céltudatos programok megvalósítását. Az apai javítóvonalat ná- lünk például import útján biztosították. — Mit eredményezett a költségek elemzése? — Elsősorban azt, hogy ez az ágazat az abrakfelhasználást nem bírja el. A drága takarmány valósággal megöli a juhászatot. De csak nálunk divat a birkának abrakot adni. A világ nagy juhtenyésztő államaiban (Üj-Zéland) a juh azt sem tudja, hogy abrak van a világon. Kavicsos talajú legelőn él, villanypásztorok, karámok között egész éven át a szabadban. A mi éghajlatunk, különösen a tél keményebb az ottaninál. Ezért nálunk indokolt a pihenő időre tető alá terelni a nyájat. Hodályaink egyszerűek, olcsó anyagból készültek. Jók, a célnak tökéletesen megfelelnek. Csakhogy ezeket az állami szervek nem ismerik el, nem adnak hozzá építési támogatást. De ha betonvárat építenénk a juhoknak, azt meg támogatnák. Így itt Újkígyóson minden juhászati fejlesztést saját erőből oldunk meg. Nálunk tele vannak a jószággal a hodá- lyok, ahol betonból, állami támogatással építkeztek, már csak elvétve találunk birkát. — A juhfakarmánynzás üzemt normáinak felállítása és alkalmazása révén egymillió forint megtakarítást értek el- Ez nagyon szép teljesítmény. — A munka termelékenységén is szeretnénk javítani. Nálunk egy juhász 500 juhot gondoz. Ugyanez a szám Üj- Zélandon 5 ezer. Érthető, hogy keressük, kutatjuk az élőmunka-ráfordítás csökkentésének módjait. — Milyen érdekeltségi nend- szerben dolgoznak? — Nyereségérdekeltségben. Az idén egymillió forint nyereség elérését beszéltük meg az emberekkel. A szövetkezet ehhez biztosítja a szükséges feltételeket. Ennek 20 százaléka maximálisan megszerezhető prémium. Ha tehát az egymilliós nyereséget hozza az ágazat, akkor 200 ezer forint prémium illeti a juhászokat. Ha nem, akkor arányosan kevesebb. A jó és a jobb munkához Újkígyóson érdeke fűződik a juhászoknak. S .mindez nem rövid távon, hanem évekre, évtizedekre meghatározza a jövedelmező gazdálkodás programját. A szövetkezet vezetése és az ágazat között kialakult jó együttműködés, a juhászat újkígyósi megújulását eredményezte. A kí- gyósi példa tanúsítja: a mai feszes közgazdasági helyzetben is van mód az alkalmazkodásra, a megújulásra és a juhászat fejlesztésére. Dupsi Károly Speciális kombájnok aratják a kísérleti búzákat A Gabonatermesztési Kutatóintézet szegedi és kiszombori nemesítőtelepein több mint tízezer 6—20 négyzetméteres parcellán nevelnek kísérleti búzatörzseket. Ezekről a kicsiny földdarabokról a búzát külön-külön takarítják be speciális parcellakombájnokkal. A különleges kisgépek vágószélessége százhúsz-százharminc centiméter, csupán ötödé a nagyüzemi gazdaságokban dolgozó berendezésekének. De azokhoz hasonlóan egy menetben aratnak és csépelnek. Kihúzható tartályokba (»illesztik a szemeket, amelyeket a kalászosok adataival megjelölt tasakokba, illetve kis zsákokba öntenek. A kísérleti búzákat az intézet laboratóriumában számos vizsgálatnak vetik alá, s valamennyi jellemző adat összesített eredménye alapján választják ki a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező búzatörzseket. Ezeket használják fel a tudományos kutatók nemesítőmunkájukban az új fajták előállításához.
