Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

1986. július 18., péntek o Hogyan változott? Dz új vállalatirányítási rendszer néhány aktuális gazdaságpolitikai és jogpolitikai összefüggése IgHillJkfiM------------------------------------­A z új vállalatirányítási rendszer gazdaságpolitikai és jogpolitikai összefüggéseiről, ezen belül a vállalati önkor­mányzatról és azok eddigi tapasztalatairól beszélget­tünk a minap dr. V. Fodor Endrével, a Békéscsabai Ag- roker Vállalat igazgatási és jogi osztályvezetőjével. Az interjú során próbáltuk fel­színre hozni az önkormány­zati szervek és a szakszer­vezet kapcsolatát és az eset­leges veszélyeket. — Az Önök vállalata — mint a MÉM-válIalatok többsége — az elsők között, 1985 elején tért át az új ve­zetési formára. Az eltelt év milyen tapasztalatokkal gaz­dagította ismereteiket? — Másfél éve, 1985 áprili­sában — az érvényben levő, különböző szintű jogszabá­lyokban foglaltaknak megfe­lelően — tértünk át az új ve­zetési formára. Kívánságunk találkozott a vállalatot ala­pító MÉM javaslatával. A munkavállaló dolgozók ösz- szessége, a közgyűlés, 11 ta­gú vezetőséget és 5 évi idő­tartamra igazgatót választott, így jött létre tehát a válla­lati önkormányzat. — Az önkormányzat új in­tézmény? — Jogilag korántsem új intézmény, hiszen már az 1867. évi kiegyezést követő­en igazgatási területen je­lentkezett. Nem új az ipari és a mezőgazdasági szövet­kezetekben sem. Legfeljebb annyi benne az „új”, hogv most már az állam vállala­tainak egy része is így mű­ködik, amit a tervlebontá- sos rendszerben elképzelni sem tudtunk. — Beszélgetésünk témájá­ul a gazdaságpolitika és jog­politika egy-két összefüggé­seit választottuk. Hogyan le­het jogi eszközökkel befo­lyásolni a gazdálkodást? — Anélkül, hogy jogelmé­leti fejtegetésekbe bocsát­koznék — erre több okból sem érzem indíttatva magam —, annyit meg kell jegyez­nem: a tudományos gondol­kodásban, a jogi szakiroda- lomban heves vita folyik er­ről. Legyen szabad csak két, mondhatnám szélsőséges né­zetről említést tennem. Az egyik ilyen felfogás szerint a jog magányos farkasként üt­közik mindenkivel és min­dennel, nem kapja meg az őt megillető szerepet. Mellő­zik. E szerint az elmélet sze­rint a jogi munka sokkal in­kább az igazgatási munka ismertetőjegyeit viseli. A másik felfogás szerint a jog csodaszer, minden gazdasági baj, gond egyetlen igazi or­vossága, s minden problé­mát meg lehet vele oldani. — Akkor tulajdonképpen hol tartunk? Nincs kiút? — Már hogyne volna! Ab­ból induljunk ki: a gazda­ság csak jó szerződésekkel tud funkcionálni, csak az adott társadalmi, gazdasági viszonyok megfelelő szabá­lyozása lehet garanciája a gazdasági stabilitás kívána­tos fejlődésének. Egyéves ta­pasztalatom alapján meggyő­ződésem : a struktúraváltás új pozícióba helyezte a jo­got. Törvényes lehetőség nyílt arra, hogy a jogsza­bályban általánosan megfo­galmazott akaratot az adott szervezet — vállalat — tes­tére szabjuk, törvényes ke­retek között választhassuk meg azt a formát, amely az adott szervezet működését leginkább segíti gazdasági feladataink jobb, s főképpen hatékonyabb ellátásában. — Hallhatnánk valamit az egyéves tapasztalatokról? — Amint azívárható volt, a vállalatokat alapító mi­nisztériumoknál létrejöttek az elkülönült szervezeti egy­ségek, az úgynevezett törvé­nyességi felügyeleti főosztá­lyok. Tevékenységük, mun­kájuk alapvetően jogi tevé­kenység, nevezetesen a tör­vényességi felügyelet. Az el­járás joga: az államigazga­tási eljárás, őszintén sajná­lom, hogy ezt a tipikusan jo­gi, jogi-szakmai felkészült­séget kívánó, feltételező munkát sok 'helyen nem jo­gászok végzik, s önmagában ez a körülmény a „vissza­rendeződés” veszélyét is ma­gában hordozza. Ezt mivel magyarázom? Alapvetően azzal, hogy az átállás gyors volt. A politi­ka igényelte a gyors váltást, a jogalkotó ezt az akaratot nem mindenben tudta kö­vetni, s ezért óhatatlanul is sok problémát hozott felszín­re már az eltelt egy év so­rán is. — Mondana erre néhány példát? — Vita volt és van azon, hogy például a vállalati ta­nács tagjának a döntéskor — ezek lényeges döntések, hi­szen ezek kerülnek a válla­lati tanács elé — joga van-e tartózkodni a szavazástól? Sokak álláspontja szerint igen. Szerintem is. Mert pél­dául, ha a vállalati tanács tagja az adott döntés meg­hozatalához nem rendelkezik a megfelelő információval — a legtöbb esetben informá­ciótömeggel —, hogyan dönt­sön? Másik példa. A politika szerint a vállalati tanács­ban, vagy a választott veze­tőségben kevés a fizikai ál­lományú dolgozó. A gazda­sági vezetők szerint sok a választott fizikai dolgozó, akadályozzák a gyors dön­tések meghozatalát stb. So­rolhatnánk a példát még so­káig. Egy azonban biztos: a vállalati tanács, a küldött- gyűlés, vagy a választott vezetőség nem a menedzse­rek tanácsa. Az önkormány­zat — az említett három tí­pusból bármelyik, illetve mindegyik — a szocialista demokrácia kiszélesítése. Az előbbiekből gondolom, az is kiderül, hogy megfelelő elő­készítés nélkül egyik önkor­mányzati testület munkája sem lehet eredményes, lé­nyegesen megnőtt az előké­szítők, a javaslattevők sze­repe, de egyben a felelőssé­ge is. — Tisztázott szabályo­zott-e az önkormányzati szervek és a szakszervezet viszonya? — Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor sommá­san azt mondanám: nem. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetet, mint érdekvédelmi, érdekképvise­leti szervezetet, senki sem foszthatja meg a vélemény­nyilvánítási jogától. Egy azonban biztos: az új veze­tési formára áttért vállala­tok önkormányzati szervei nem érdekképviseleti szer­vek. Az önkormányzat vá­lasztottjai nem rétegérde­kek hordozói, hanem az egész vállalat ér­dekeinek képviselői. Ebből persze egyenesen következik — gondolom én —, hogy az érdekvédelmi és érdekkép­viseleti szervezet továbbra is a szakszervezet marad. — Korábban említést tett a visszarendeződés veszé­lyéről. Kifejtené ezt rész­letesebben? — Saját tapasztalatomból tudom, hogy a vállalatot alapító minisztérium bírála­ta nem okoz hosszan tartó örömet az embernek. Ennek ellenére — vagy éppen ezért? — magam is érzek valamiféle visszarendeződési erőlködést. Sietve teszem hozzá: az úgynevezett visz- szarendeződés nem a politi­ka akarata, hanem éppen­séggel a politikai akarat el­len hat. Hogy mégis van? Igen! Hogy egy miniszté­riumi főosztály — akin múlt például a vállalat igaz­gatójának bérrendezése, prémiumfeltételének megál­lapítása. a prémium kifize­tése stb. — máról holnapra beletörődjön abba, hogy „megszűnt a hatalma” — nehezen elképzelhető. Egyet viszont világosan kell lát­ni: az új önkormányzati vezetési formára áttért vál­lalatok esetében a tárcának nincs közvetlen beleszólási joga a vállalat gazdálkodá­sába. — Hogyan summázná vé­leményének lényegét? — A megváltozott válla­lati önkormányzati szerve­zetek jog- és hatáskörét a jogszabályban körülírt mó­don, q vállalati szervezeti és működési szabályzatban pontosan körülírt passzusok határozzák meg. Az önkor­mányzati szervezet elé utalt kérdésekben a testületnek döntési kényszere van. s ezek általában hosszú távú, a vállalat egészét alapvető­en érintő kérdések, mond­hatnám stratégiai feladatok. A napi feladatok végrehaj­tása, ha úgy tetszik végre­hajtatása ezután is a válla­lat igazgatójának feladata maradt, ahogyan továbbra is ő a vállalat egyszemélyi felelős vezetője. Végezetül engedtessék meg nekem egy magánter­mészetű megjegyzés. Na­gyon hiszem, hogy az inter­jút a szerkesztőség nem vi­taindítónak szánta — ma­gam sem —, s ha ei is mondtam néhány, általam fontosnak vélt problémát, azt korántsem a teljesség igényével tettem. — Szekeres — Az Utasellátó Vállalat Szolnok—Békés Megyei Területi Igazgatósága 1986. szeptember 1-től • 1989. augusztus 31-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSBE ÁTADJA. A KÖVETKEZŐ EGYSÉGEIT: 163. sz. üzem, Dévaványa, MÁV-pu., in. o. büfé. 165-ös sz. üzem, Szarvas, MAV-pu., III. o. büfé. A pályázatokat 1986. augusztus 8-ig kell benyújtani a területi igazgatóság központjába. (Szolnok, MÁV-pu. 1/25,) A versenytárgyalás 198$. augusztus 18-án 10 órakor lesz az Utasellátó Vállalat 36-os sz. üzemének különtermében. (Szolnok MÁV-pu.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a területi igazgatóság központja ad (Török Márta gazdasági csoportvezető, Szolnok, MÁV-pu. 1/25.). • • Kiilffpdre utazóknak Magyarok Becsben Utazási feltételek Csehszlovákiában A Magyar Népköztársa­ságba magánutat tenni (te­hát nem az utazási irodák közvetítésével utazni) szán­dékozók továbbra is évente legfeljebb kétszer utazhat­nak Magyarországra, s egy útra legfeljebb 750 forintot kaphatnak. Azoknak a cseh­szlovák állampolgároknak, akik Magyarországon akar­ják tölteni szabadságukat, s az idén és tavaly egyénileg még nem utaztak Magyar- országra, június 25-től kez­dődően egy útra legfeljebb 3000 forintot adnak el. Ezek a rendelkezések nem vonat­koznak az utazási irodák közvetítésével Magyaror­szágra utazó csehszlovák ál­lampolgárokra. (CSTK) 400 éves a cárágyú Idén négyszázéves a moszk­vai Kreml egyik fő idegenfor­galmi látványossága, a cárágyú. amely a világ talán legbékésebb fegyvere: egyetlenegy lövést sem adtak le belőle, mert ké­szítői — Andre) Csohov ágyú- öntő mester és segédjei — an­nak idején, 1586-ban egyszerű­en nem fejezték be az ágyút. Ma még nem tudni, hogy mi­ért. A szakemberek újólag alapo­san megvizsgálták a középkori fegyvercsodát, s érdekes , dol­gokra derítettek fényt. Az ágyúcsövön nincs kifúrva a lő­porgyújtófurat, habár öntéskor annak helyét kijelölték. Így te­hát lehetetlen begyújtani a lő­port, elsütni az ágyúk cárját. A csövön belül ugyanakkor nem távolították el a ráolvadt fémet, ami a kalibrálásnál fel­tétlenül szükséges lett volna. De az öntők — nem tudni, mi­ért — „félmunkát” végeztek, le­gyintettek, és sorsára hagyták alkotásukat. Az igazi nyár közeledté­vel mind többen csomagol­nak, vágnak neki a külvi­lágnak. Hogy a nyaralás igazán kellemes és felhőt­len legyen, ehhez kaptunk tanácsokat Oltványi Tamás­tól, aki élt is Bécsben, most pedig gyakran megfordul ott. Amire az Ausztriába in­duló magyar turisták figyel­mét elsősorban ildomos fel­hívni, az az, hogy az oszt­rák főváros az idén minden eddiginél zsúfoltabb lesz. Az idegenforgalmi szakemberek eddig sem panaszkodhattak Bécsben, de most rekordot dönt majd a vendégsereg. Májusban például olaszok, franciák és japánok eddig soha nem látott számban ér­keztek. így hát az első ta­nács a magyarok számára, jó előre foglalják le helyei­ket, ha szállodára van szükségük, mert főleg a nyá­ri idényben sok kispénzű diák turista is érkezik Bécsbe. így az olcsó szállo­dák máris telítettek. Ajánl­hatók tehát a Bécs környé­ki magánszállások is a ko­csival utazók számára. Ap­ropó, gépkocsi. A Bécs bel­városába, főleg pedig a fő bevásárlóutca, a Mariahil­fer Strasse környékére igyekvő autós jobb, ha ele­ve felhagy a gyors tovább­haladás reményével. Javá­ban építik ugyanis az egyik metróvonalat Bécsben, ezért az üzletutca nagy részét gépkocsival lehetetlen meg­közelíteni, a mellékutcákba terelték a forgalmat, ezért megállni is alig lehet, nem beszélve a parkolásról. Ma­rad tehát a tömegközlekedé­si eszköz, ezek közül ajánl­ható a villamos és — a bel­város egyébként gépkocsik elöl lezárt részében is köz­lekedő — mini városi busz. Egyetlen gond a borsos árú jegy. Aki egynapos, tehát egész napra szóló bérletet vált, az jobban jár. A bé­csi tömegközlekedési válla­lat egyébként éppen a gi$n- cingi borozókból visszatérni igyekvő turistákra gondol­va májustól éjszakai villa­mosjáratokat indít a város főbb pontjai felé. Ezekre 25 schilling a jegy ára. Ennél jóval olcsóbb étkezési lehe­tőséget ajánlhatunk turistá­inknak. Bécsben ugyanis gomba módra szaporodnak a világszerte ismert Mack Donald gyorsbüfék. Auszt­riában ma már 15 üzemel belőlük, és javarészük Bécs központjában található. Ti- zennégyféle hamburger kap­ható, és hogy mennyire kedvelik a külföldiek és az osztrákok a gyorsbüfét, ar­ra csak egyetlen adat. Ta­valy 257 millió schillinget hagytak ezekben az étter­mekben. és Kiss Manyi, Kisbaconban Dózsa György és Benedek Elek szülőházát találhatjuk. Székelyudvarhelyen Orbán Balázs született és sírját a híres székelykapuk őrzik. Ajánlom az erre utazók­nak, öltözzenek melegen, mert ezen a tájon hűvösebb az éghajlat, különösen az éj­szakák hidegek. Székely János, Dombegyház örömmel vettük Erdélyről szóló hasznos tanácsait, és továbbra is várjuk a kül­földre utazó olvasóink leve­leit. ron kívül lehet tankolni. Ha Gyulavárinál lépjük át a ha­tárt, úticélunk első pihenője akár Nagyszalonta is lehet. Itt megállva jusson eszünk­be, hogy itt született Arany János és Sinka István, akik­nek szülőházát érdemes megnézni. Utunk következő állomása Nagyvárad, ahol szintén rengeteg a látnivaló. A városban a Cluj útirány- jelző táblát követve könnyen ki lehet érni az E15-ös útra, melyen eljuthatunk Kolozs­várig. Váradhoz 60 kilomé­terre van a Királyhágó, ahol egy nagy étterem is talál­ható és itt olcsón lehetett ebédelni. Az E15-ösön to­vábbhaladva, mely párhuza­mosan halad a Sebes-Körös­sel, hamarosan Csúcsára ju­tunk. A városból kiérve bal oldalon van a Boncza-kas- tély, itt élt és dolgozott Ady Endre is. Ezután Bánfihu- nyad, Kalotaszeg következik, ahol a szebbnél szebb hím­zett ruhaneműket kínálják az utazóknak az itt lakók. Utunk folytatásaként nem­sokára megérkezünk Kolozs­várra. Ha időnk engedi, itt érdemes megnézni a Nemzeti Magyar Színházat, a Magyar Operát, valamint Mátyás ki­rály szülőházát és szobrát, mely a főtéren áll. A há- zsongárdi temetőben nyug­szik Szilágyi Domokos és Hervai Gizella. Két költő egy közös sírban. De ezenkívül még nagyon sok híres em­ber alussza itt álmát, így többek között Brassai Sá­Félix-fürdő — korszerű szállodákkal és szanatóriumokkal Látogatás Erdélyben Akik még csak tervezik nyári utazásuk úticélját, el­sősorban nekik szeretném fi­gyelmükbe ajánlani Észak- Erdélyt, a gyönyörű, festői szépségű Székelyföldet. Fenyvesekkel övezett üdü­lők, híres emberek szülő- és nyugvóhelye található ezen a vidéken. A magyar határ átlépése után mindjárt érdemes meg­vásárolni a bont, azaz a ben­zinjegyet. (Egy liter benzin 9—10 lei.) Benzinjegy ellené­ben számos benzinkútnál so­muel, Bölöny Farkas Sándor, Mikó Imre, Asztalos István és Kós Károly. Kolozsvárt elhagyva Apahidánál térjünk jobbra a szászrégeni útra. Ez az út átvág a mezőségen és még rövidebb is Regin fe­lé. Utunkat folytatva Pusz­takamrás a következő neve­zetesség. Itt született Sütő András és itt van eltemetve Kemény Zsigmond. Kézdivásárhelyen Gábor Áron, Zágon Mikes Kelemen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents