Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
1986. július 16., szerda JgUdDl-fiM Nemzeti színjátszó fesztivál Milyen is az összkép? Megújult a békéscsabai Szabadság mozi Egy sötét terembe engedik be a nézőket. Fehér, álló ko- porsószerű idomok között tolong a tömeg. A ládákban bezárva viaszszínűre meszelt arcú. mozdulatlan emberek — a színjátszók. Csak a fejek látszanak, mintha egy szeletet kifűrészeltek volna a koporsóból. Hallgatnak. Fentrői, az emberi hang végletes lelassításából származó, testetlen, síri zene hallatszik. A kalodába szorított fejek egy regényrészletnek vélhető értelmetlen szöveget mondanak, szakaszonként váltva egymást. Aki éppen beszélt, fényt kap, a feje fölött levő koporsórészből. Rendszertelenül, mindig más fej szólal meg. A közönség vakon tülekedik a fény- és hangforrások felé. Teljes a zűrzavar. A néző egy idő után megáll, figyel és várja a fejleményeket, de — semmi sem változik. Rá kell ébrednünk, hogy itt mi vagyunk a főszereplők. Egy örök emberi alaphelyzet, mélyen filozofikus modelljébe kényszerített bele a játék bennünket, nézőket. Aztán megszületnek az apró, majd egyre megrendítőbb drámák. A kapcsolatteremtés kísérletei. Aki a megfejtést a sztoriban, a játék értelmében, kimenetelében keresi, csődöt mond és kisebb-nagyobb indulattal elhagyja a termet. Később egyre kevesebben követik a fény-hang „csapdát”. Kiderül, hogy manipuláltak bennünket, egyre kínosabb, hogy mindig csak arra figyelünk, aki a fényben van .. . Lelassul a mozgás, aztán egyre többen megállnak egy-egy „játszó” előtt és megtörténnek a csodák. A katarzis egy, teljesen \ij, megrendítő élménye. Akik kitartóan keresték a szavak nélküli kapcsolatot a sötétben levőkkel, azoknak egyszerre csak halkan megszólaltak a fejek. A maguk, jelentés nélküli szövegét folytatva, a magányukat a nézővel megosztva. Az pedig egyre aktívabban, minden emberi kifejezését kipróbálja, hogy újabb emberi fantomokat bírjon szóra magánya cellájában. A néző a dráma cselekvő szereplője lett... ♦ A mágikus, felkavaró színpadi kísérletet a VIII. Ifj. Horváth István Országos Színjátszófesztiválon láttam, július elején Kazincbarcikán. Sámuel Beckett Játék című „játékát” a Társulat nevű budapesti fiatal színjátszócsoport mutatta be, Arkosi Árpád rendezésében. Felidézése azért kívánkozott az összefoglaló elejére, mert az amatőr színjátszás mai értelmét és továbbfejlődését jelentő nyitott és frissítő szemléletet példázta. Megmutatta a közönséggel való kapcsolatkeresés egy új lehetőségét, tendenciáját is, valamint egy megindító kifejezése volt a színjátszók áldozatvállalásának. A színjátszók hagyományos, reprezentatív találkozóján nem sok hasonló élményben volt részem. Az 1972 óta megrendezett, nemzeti színjátszófesztiválnak számító kétévenkénti seregszemlére az ország legjobb együtteseit válogatják. Tizennégy hazai és négy külföldi csoportot hívtak meg ezúttal. A mozgalmat, az ügy helyzetét tehát összképében kellene mutatnia a találkozónak — nyilván, csak felülnézetből... Nos, nézzük, mit látunk a „színkép” mai tartományaiban? Nem túl sok szint a stílusokban és az előadási formákban. Elsősorban a játék hiányzik a bemutatókból. Mindenáron „színházat” akarnak csinálni az amatőrök, és ebből gyakran a leg- kényszeredettebb, öncélú gyötrelmek születnek — * a nézők számára is. Mintha csak az lenne a szándékuk, hogy bebizonyítsák maguknak és másoknak, hogy el tudnak játszani olyan komoly és nehéz darabokat, mint J.-P. Sartre Zárt tárgyalása, Foster Brutusa vagy Albee Nem félünk a farkastól című drámája. Ezek még elviselhetőek, legfeljebb szá- nandók a rengeteg, nagyrészt hiábavaló „befektetésért”. Nagyobb a baj az agyonbonyolított, tisztázatlan gondolatokkal gőzös, öntetszelgő modernkedéssel. Ilyenben volt része a közönségnek egy Shakespeare Vihar-átdolgozás esetében. Míves rendezéssel és hatásos, profi szintű csapatmunkával tűnt ki a Debreceni Színjátszó Stúdió Komis Mihály Kafka-életjátékában. A szándék ez esetben átgondolt; a szorongásos életérzés sajátos kifejezése megvalósul, de a közönség egy része ezen a bűvkörön is kívül marad. Ugyanígy bezárul a kör a csehszlovák Zlate Mo- ravce társulat hajszoltan ex- tatikus játéka körül is. A dánok didaktikus, túlbeszélt, politizáló játéka pedig az összes kimódolt brutalitással is unalmas maradt. Láttunk persze szívderítő programokat is. A finn egyszemélyes bábszínház meséjét, humorát megértettük az idegen szöveg ellenére is. Csakúgy, mint a bolgár öe- novi diákszínpad ízes, jó humorú és mégis megejtően lírai Radicskov-előadását. Izig-vérig mai, szellemes játék volt a debreceni Voj- tina Bábszínpad szabadtéri előadása, hórihorgas ember- nyi bábjaival. Érdekes és elismert kísérlet volt a Gödöllői Színjátszó Stúdió Felütés című programja. Eredeti, újszerű felfogásra vall a Tanulmány Színház Szent- ivánéji álom előadása, amely a fesztivák-inagydíját is elnyerte, Somogyi István rendezésében. ♦ Két, általános észrevétel kívánkozik még a produkciókon túl az értékelés végére. Az egyik, hogy nem lehet tudni, miért Kazincbarcikán rendezik meg rendszeresen ezt a protokolláris fesztivált, ahol a széttagoltság és más kedvezőtlen adottságok gyakran jelentenek gondot. A másik pedig, hogy az a vidám, játékos, felszabadult fesztiválhangulat, amit ilyenkor elvárnánk, még elemi szinten sem alakult ki. Egymás mellett idegenül jövő-menő fiatalok halmazait láttuk az előadások között. A szakmai beszélgetéseken néhány magától megrészegült, „bennfentes” sznob megúszhatatlan hozzászólásai ismétlődtek. A zsűri magas színvonalon és szigorúan értékelt, de nem jöttek létre igazi eleven, termékenyítő viták. Enervált- ság és a kapcsolatok renyhe- sége, elsatnyulása jellemezte az együttlétet. Vajon ez is egy kifejeződése lenne a színjátszás mai helyzetének? A tabló tehát elkészült. Vannak elevenebb, értékes részletei, ám az egész — mint egy Munkácsy-fest- mény — mintha alaptónusában sötétülne. Üjabb, jó „restaurátorok” kellenének...! Kép, szöveg: Pleskonics András Az utóbbi időben egyre látványosabb változásokat tapasztalhatunk a megye- székhely legforgalmasabb filmszínházán. Először kívülről szépült meg az épület, majd pedig a vetítések néhány napos szüneteltetése azt sejtette, hogy a munkák belül is folytatódnak. A megújult Szabadság mozi törekvéseiről, feladatairól Tőkés Gyula üzemvezető beszélt. — A filmszínházaknak kettős funkciójuk van: egyrészt be kell épülniük az adott település közművelődési életébe, másrészt bizonyos gazdasági hasznot is hozniuk kell. Ezt a kettős feladatot szeretnénk mi is minél eredményesebben ellátni. Békéscsabán igen sokrétűek az igények. A kommersz, csak szórakoztatni akaró alkotások sokkal nagyobb tömegeket vonzanak, mint a nehezebben érthető művészfilmek. Ebből következik, hogy míg az előbbiek hozzák a gazdasági eredményeket, addig az utóbb említett filmek egy kisebb létszámú, de értőbb moziközönséget elégítenek ki. Egyik legfőbb célunk, hogy értő, aktív közönséget neveljünk. Ehhez nyújtanak nagy segítséget azok az iskolai bérletek, melyeket már évek óta mindig meghirdetünk. A levetítésre kerülő filmeket úgy válogatjuk, hogy minden korosztály képviselője«. találjon kedvére valót. Szerepelnek a műsoron történelmi és mesefilmek, valamint a tananyaghoz kapcsolódó, a tanulást segítő alkotások. Az általános iskolákkal jó a kapcsolatunk, ennek bizonyítéka az is, hogy idén sor került a „Barátunk, a film”-akcióra. Ennek a vetélkedőnek az a lényege, hogy a gyerekek néhány filmről kapnak kérdéseket, és az ezekre adott válaszaikat kell nekünk beküldeni ük. A nyári szünetben Szanazugban 25 felső tagozatos fiatal filmes táborban vesz részt. Ittlétük alatt megtekintik a Hannibál tanár úr, a Valahol Európában, a Sodrásban és a Mi, büszke magyarok című alkotásokat, s természetesen véleményt cserélnek a látottakról. A békéscsabai napközis tábor lakói minden pénteken ellátogatnak hozzánk, és a vetítések előtt apró ajándékokat sorsolunk ki közöttük. Itt a fő cél, hogy a vakációzó gyerekek jól érezzék magukat, és megszeressék a mozit. Idén ötszáz bérletesünk van, s egyre népszerűbbek a filmklubok. Ezeken az előadásokon a közös mozinézésen kívül sor kerül bevezetők. ismertetések meghallgatására is. Nagyon komolyan vesszük a bérletes akciókat, hisz’ a jó válogatással irányíthatjuk a nézőket. A fiatalok igényeinek kielégítése mellett nagy gondot fordítunk a nyugdíjasok színvonalas szórakoztatására. A legutóbbi bérletünk a „Szemelvények hazánk történelméből” címet viselte, és az 1943—1956 közötti időszak eseményeiről szólt. Az idősebbek közül sokan részesei voltak a vásznon látottaknak. így még nagyobb izgalommal várták az előadásokat. Nyugdíjasok számára októberben ismét beindítunk egy sorozatot, „Újdonságok” címmel. A felsoroltakból, úgy gondolom, kiderül, hogy a Sza- Badság mozi kollektívája mindent elkövet annak érdekében, hogy a megyeszékhely lakói szívesen látogassanak ide. Éppen ezért az utóbbi időben azon voltunk, hogy kulturáltabbá tegyük a mi munkahelyünket. Bizonyára észrevették a látogatók, hogy a festések, falburkolati javítások után külsőleg is megszépült filmszínházunk. Arra törekszünk, hogy különféle szolgáltatásainkkal minden igényt kielégítsünk, és kellemesebbé tegyük az ittlétet. Videojátékaink, büfénk, videotékánk és videómozink mind ezt a célt szolgálják. Az itt dolgozók — mind a húszán — azon fáradoznak, hogy színvonalas kiszolgálást nyújtsanak, és mozink megfeleljen a már említett kettős kívánalomnak. Hogy ez utóbbit sikeresen teljesítettük, azt bizonyítja. hogy mind a városi tanács művelődési osztálya, mind pedig a megyei moziüzemi vállalat gazdasági osztálya elismeri munkánkat; azt pedig, hogy a mozilátogató közönség jól érzi itt magát, csak remélni tudjuk . .. Gajdács Emese Augusztusban láthatja a közönség Tímár Péter clsőfilmes rendező ígéretes filmvigjátékát, az Egészséges erotika című, fekete-fehér alkotást (Fotó: Mokép — mti) Mozgalmas pillanat a debreceni Vojtina Bábszínpad szabadtéri előadásából Uj évad előtt a békéscsabai TIT Akadémiai könyvtár Eredményes évadot zárt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békéscsabai Városi Szervezete. Különösen az egészségügy területént értek el szép eredményt. Nyolc előadásból álló sportszabadegyetemeiket két békéscsabai középfokú oktatási intézményben, valamint Újkígyóson ési Kondoroson hallgatták nagy érdeklődéssel a fiatalok. A káros szenvedélyek ellen is. a maguk módján, előadások szervezésével küzdöttek. Eddig mintegy 35 ilyen témájú rendezvényt tartottak a kórház Weil Emil KISZ-szervezetével, s a megyei tanács alkoholizmus elleni munkabizottságával közösen. A gyulai jó tapasztalatok hatására májusban, illetve júniusban cukorbetegeknek rendeztek szabad- egyetemet, melynek 10 előadására mintegy 60 résztvevő járt el rendszeresen. Előadásaik, tanfolyamaik közt minden korosztály megtalálhatta az érdeklődési körének, ízlésének megfelelőt. Így a gyerekek rendhagyó irodalomórákat hallgattak — közel 40-et —, nyelvtanfolyamokra, a baráti körök foglalkozásaira járhattak. Népszerűek az egyetemi előkészítő tanfolyamok. Újdonság volt a közép- és főiskolai nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam, melyet ugyancsak sokan igénybe vettek. A felnőtteknek szervezett nyelv-, titkárnői és számítógépes tanfolyamok szervezése immár hagyományos a városi szervezetnél. Természetesen másfajta szolgáltatásaik is vannak. Békéscsabai, gerendási, újkígyósi, kondorosi és szabadkígyósi gyerekek ismerkedhettek a TIT városi szervezete által vándoroltatott „okos” gépek segítségével. S ha már a vándoroltatásnál tartunk ... A szovjet nép életéről, film- művészettel • kapcsolatos anyagokból, s politikai plakátokból is rendeznek vándorkiállításokat, melyeket Békéscsabán több mint 13 ezer 600-an, a városkörnyéki településeken pedig csaknem 8 ezren tekintettek meg. A TIT mindig is igyekezett eleget tenni a felmerülő igényeknek. Így született meg másfél éve a fordító- csoport, mely vállalkozik levelek, műszaki szövegek, de még étlapok fordítására is — ha kell tolmácsolásra —, az arabtól a lengyelig, s a bolgártól a spanyolig sokféle nyelvből. Természetesen nem feledkeztek meg az előadások színvonalának emeléséről, e célt szolgálták az előadói konferenciák, s a májusban megrendezett módszertani hónap. Az új évad lehetőségeiről hamarosan elkészül a plakát. Tanfolyamaikra augusztus 20-tól várják a jelentkezéseket. Igény szerint üzemekben, intézményekben — csakúgy, mint eddig — kihelyezett előadásokat is tartanak. Az elmúlt évtizedekben korszerű, tudományos könyvtárrá vált Akadémiai Könyvtár napjainkban továbbfejlődik: restaurálják, illetve bővítik a bibliotéka épületét, s gépesítik a könyvtári munkát. 1866-ban mintegy 10 ezer kötettel várta az érdeklődőket a könyvtár az akadémia székházában, s egy időben 70-en foglalhattak helyet az olvasóteremben. A mai sok százezer kötet raktározása már nehézségeket okoz, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1984-ben Törökbálinton egy új raktárt helyeztek üzembe. Az olvasótermi helyek száma viszont 120 éve nem gyarapodott. Mast az akadémia székházával egybeépült, úgynevezett akadémiai bérházat könyvtári célokra alakítják át. A rekonstrukcióra kiírt pályázat díjnyertes tervei alapján 1984-ben kezdte meg az átépítést a Középületépítő Vállalat, a munkálatok befejezése 1988 első negyedévére válható. A rekonstrukció eredményeként megduplázódik a könyvtár alapterülete. Az olvasói helyek száma a mostaninak több mint kétszeresére nő. A nyolcszintes épületben a 18 ezer méter hosz- szú polcrendszeren mintegy 800 ezer könyvet helyezhetnek majd el.
