Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG a MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ES a MEGYEI IMMCS LBPJO 1986. JÜLIUS 15., KEDD Ara: 1,80 forint XU. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Argentin politikus Magyarországon Tudományos kutatásra 4 milliárd forintot fordítanak Sajtótájékoztató az országos alap felhasználásáról A Hazafias Népfront és a Magyar Külügyi Intézet ven­dégeként július 7. és 13. kö­zött Magyarországon tartóz­kodott dr. Roberto E. Rod­riguez Vagaria argentin köz­életi személyiség. A vendé­get a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára és Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára fogadta. A főtit­kár tájékoztatást adott a népfront tevékenységéről és nemzetközi kapcsolatairól. Dr. Roberto E. Rodriguez Vagaria kifejezte annak szükségességét, hogy növelni kell a kapcsolatokat a két ország, és különösen a Haza­fias Népfront és a Polgári Radikális Unió-Párt (UCR) között. A megbeszéléseken Hétfőn rendezték meg a nemzetiségi múzeumok veze­tőinek országos tanácskozá­sát Tatán, a Komárom Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gán. A délszláv, a német, a román és a szlovák nemze­tiségi bázismúzeumok (orszá­gos hatáskörű intézmények) vezetői, valamint a Művelő­dési Minisztérium és a nem­zetiségi szövetségek képvise­lői összegezték a magyaror­szági nemzetiségiek gazdag néphagyományának kutatásá­ban, ápolásában elért ered­ményeket. A tanácskozáson elmond­ták, hogy különösen az el­múlt másfél évtized alatt bontakozott ki hazánkban széles körű gyűjtőmunka, s ennek eredményeként a múlt év végéig 31 olyan nemzeti­ségi tájház nyílt az ország különböző vidékein, ahol bemutatják a nemzetiségiek huszadik század eleji életfor­máját, használati eszközeit; ezeken kivül több mint fél­száz állandó jellegű nemzeti­kiemelten foglalkoztak a vi­lágbéke kérdésével, a helyi konfliktusok békés megoldá­sának, s a más országokba történő idegen beavatkozá­sok azonnali megszüntetésé­nek szükségességével. A Magyar Külügyi Intézet­ben Garai Róbert igazgató fogadta a dél-amerikai poli­tikust, aki ott előadást tar­tott Argentína külpolitikáján ról. Tartózkodása során meg­beszéléseket folytatott Feke­te Jánossal, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyet­tesével, Dunai Imre külke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel, Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkárával és Stmai Mihállyal, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézeté­nek igazgatóhelyettesével. ségi kiállítás és gyűjtemény várja a látogatókat. Számot­tevő előrelépést hozott a nemzetiségi folklórhagyomá­nyok gyűjtésében az országos hatáskörrel feljogosított nemzetiségi bázismúzeumok létrehozása; 1974-ben Tatán német, Mohácson délszláv, Békéscsabán szlovák és ro­mán bázismúzeumot alapí­tottak. Ezek a központi in­tézmények jelentős szerepet töltenek be a nemzetiségiek művelődésében, néprajzi ér­tékeik és hagyományaik fel­tárásában, múltjuk megis­mertetésében. A négy bázis­múzeumban évente 130 000 látogató fordul meg. Az ál­landó helyi kiállításaikon kí­vül az ország más részein is rendszeresen bemutatják gyűjteményüket, sőt külföl­dön is rendeznek kiállításo­kat. A bázismúzeumok szak­mai segítséget nyújtanak a tájházaknak kiállítások ren­dezéséhez, és a birtokukba kerülő tárgyak, eszközök, vi- seletek restaurálásához. Az Országos Tudományos Kutatási Alap felhasználásá­ról tartott sajtótájékoztatót hétfőn Láng István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, az alap bizottsá­gának elnöke az MTA szék­házában. A főtitkár elmondta: a ku­tatási alapból — amelyet a Minisztertanács Tudomány- politikai Bizottsága hozott létre 1986. január 1-én — a* eredeti, időszerű és nemzet­közi viszonylatban is kiemel­kedő színvonalú tudományos kutatásokat támogatják, el­sősorban az akadémiai ku­tatóintézetekben és felsőok­tatási intézményekben. A VII. ötéves terv idején 3,8— 4 milliárd forintot használ­hatnak fel, ennek fele mű­ködési költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, műszerbeszer­zésre fordítható. Építési be­ruházást és felújítást nem finanszírozhatnak ebből . az összegből. Az alap felhasználására az elmúlt év decemberében nyilvános pályázatot hirdet­tek, amelyre 1926 témát küldtek be kutató kollektív vák és egyének. A pályáza­tokat az MTA tudományos testületéi, alkalmi zsűrik és felkért hazai szakértők bí­rálták el és rangsorolták. A bírálatban 1506 szakértő mű­ködött közre, összesen 83 szakterületi zsűri, bíráló bi­zottság ellenőrizte az egyéni véleményezők döntéseit. Az Akadémia 10 tudományos osztálya rangsorolta a pályá­zatokat, s három alelnöki bi­zottság tekintette át a ja­vaslatokat. Láng István szólt arról, hogy az előírásoknak megfe­lelően július 15-ig döntöttek a pályázatok sorsáról: az Országos Tudományos Kuta­tási Alap Bizottsága egyhan­gú állásfoglalása alapján 761 pályázat — az összesnek 40 százaléka — kap támogatást. A kutatások időtartama 2—4 év között változik. Működési költségekre, műszerberuhá­zásra és a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére 2 milliárd 45 millió forintot fordítanak. Az elfogadott pá­lyázatok beruházási igénye 776 millió forint. A kutatási alap bizottsága 400 millió forintot műszerbeszerzésre, 100 milliót pedig számítás- technikai infrastruktúra fej­lesztésére hagyott jóvá. Egy pályázatra átlagosan 2,7 mil­lió forint támogatás jut. Az összegek 16 százalékát a társadalomtudományok, 34 százalékát az élettudományok és 50 százalékát a termé­szettudományok kapják. A legtöbb működési támogatás a kemoterápiás, az immuno­lógiai, és a kísérleti atomku­tatásoknak jut. Arányaiban a legtöbbet a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Műve­lődési, az Egészségügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium nyerte el. Az elfogadott pályázatok 3600 kutatót, oktatót érintettek, a hazai kutatási és fejlesztési tevékenységet folytatók 10 százalékát. A 761 témavezető közül 95-en 40 évnél fiatalabbak. Az Akadémia tagjai összesen 124 művel pályáztak, ebből 97-et fogadtak eb Láng István hangsúlyozta: hogy e pályázati rendszerrel hosszabb időre szóló, stabil támogatási rendszert sikerül kialakítani. Ezzel növelhető — az elmúlt években erősen lecsökkent — alapkutatások száma. Elmondta, a most el nem fogadott pályázatoknak nagy hányada ugyancsak fontos kutatási téma — s csak a fontossági rangsor mi­att szorult ki —, ezek eset­leg a későbbiekben támoga­tást szerezhetnek. Nemzetiségi múzeumvezetök tanácskozása Tarlóhántás. Másodvetés alá készítik elő a talajt a Kondoros! Egyesült Tsz-ben Fotó: Fazekas László Áruházi csereakció Csaknem tízmillió forint értékű árucserét bonyolít le a hétfőn kezdődött akcióban a Skála-Coop szövetkezeti áruházi hálózat két tagja, a Skála Budapest Nagyáruház és a szolnoki Tiszavidék Áruház. Július 14-től 19-ig a budapesti áruház mintegy nyolcvanféle olyan árut is kínál, amelyet Szolnokról hoztak a fővárosba. így pél­dául kaphatók a mezőtúri és a karcagi fazekasok termé­kei, mezőtúri szőttesek, a szolnoki ipari szövetkezetek­ben készült ruhák, valamint a Hunor-radiátor legújabb változata. A budapesti Skála Áruház egyedi cikkeivel a kedd reg­geli nyitástól egy héten át bővítik a választékot a szol­noki Tiszavidéki Áruházban. A Skála Nagyáruház á kö­vetkezőkben a pécsi szövet­kezeti áruházzal bonyolít le hasonló akciót. Címerező diákok a Hunyai Hunyadi Termelőszövetkezetben. Riport a 3. oldalon F«tó: au Edit Számítógépes programok: export és fejlesztés A Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet (SZKI) az idén tovább növeli exportját. Várhatóan 3 millió dollár értékben szállít külföldre számítástechnikai programo­kat. Az értékesített szellemi termékek közül a legjelentő­sebb az MPROLOG prog­ramnyelv, amelyet megalko­tása óta az Intézet szakem­berei folyamatosan tovább­fejlesztenek. Az SZKI eddig csaknem 800 MPROLOG szá­mítógépes programnyelv- csomagot exportált. Vásárlói közé tartozik szinte vala­mennyi európai ország, az Egyesült Államok, Kanada és több délkelet-ázsiai ország. Az idén szállítottak először MPROLOG-ot ausztráliai és indiai cégeknek. A programnyelvet az SZKI szakemberei 1981-ben alkot­ták meg, akkor, amikor Ja­pánban a mesterséges intel­ligencia irányába mutató ötödik generációs számító­gépcsalád programnyelvéül a PROLOG-ot választották. Ennek eredményeként a PROLOG népszerűsége világ­szerte növekedett, s az SZKI szakemberei késedelem nél­kül alkalmazkodtak a vá­sárlók igényeihez. Az MPROLOG-rendszert külön­böző típusú számítógépekre dolgozták ki, és így megte­remtették széles körű gya­korlati felhasználásának le­hetőségét. Megoldották pél­dául azt, hogy a rendszer a japán írásjelek kezelésére is alkalmas legyen. így nyer­ték meg megrendelőiknek egyebek között a Hitachi és Toshiba cégeket. Októberben folytatják ku­tatásaikat a magyar régé­szek Egyiptomban, ahol há­rom évvel ezelőtt kezdték meg a II. Ramszesz idején élt királyírnak, Dzsehuti- mesz thebai sírjának feltá­rását. Az új ásatási idényben — miként Kákosy László, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára, az expedí­ció vezetője az MTI munka­társának elmondta — egyik céljuk: feltárni a sír eredeti bejáratát, sziklahomlokzatát, amelyet feltehetően felira­tok és ábrák díszítenek. A sír belsejét tavaly és azelőtt már feltárták. Egy mellék­vágaton át jutottak a hatal­mas építménybe, amelynek A Számítástechnikai Koor­dinációs Intézetben tovább folytatják a kutatómunkát, amelynek egyik célja az. hogy a legkülönbözőbb szá­mítógéptípusokhoz is fel- használhatóvá tegyék a prog­ramnyelvet. Az olasz Teclo- gic céggel közösen most fej­lesztették ki az MPROLOG olyan adaptációját, amely a Macintosh számítógépekhez alkalmazkodik. Az Egyesült Államokban gyártott Macin­tosh számítógépek világszer­te rendkívül elterjedtek, így ez a programváltozat várha­tóan újabb piacokhoz jut-' tatja az SZKI-t. Egy másik fejlesztési mun­kával elsősorban a hazai számítógép-elhasználók igé­nyeit elégítik ki. A szakem­berek megkezdték, és az idén befejezik az úgynevezett lap­olvasó berendezés tervezését. A három részből álló rend­szer működésének lényege az, hogy a belehelyezett pa- papírlapra írott szöveget elő­zetes átalakítás nélkül egy­szerre beviszi a számítógép memóriájába. Az SZKI-ban készülő lapolvasó 10 ezer gépelt oldalnyi anyag táro­lására lesz alkalmas. A lapolvasó az SZKI-ban gyártott Proper típusú pro­fesszionális személyi számí­tógépekhez illeszthető. Ezek­ből az idén 400 darab ké­szül az intézetben. A rend­szerhez tartozó, úgynevezett képdigitalizáló készülékek mintapéldányát — amely a gépelt szöveget letapogatja, és alkalmassá teszi a to­vábbításra — az SZKI és a MOM szakemberei az év vé­gére készítik el. kanyargós folyosói mélyen benyúlnak a hegy belsejébe. Terveik szerint — egyipto­mi szakemberek közreműkö­désével — megkezdik a sír belső tereinek, és az ott megmaradt művészi alkotá­soknak, leleteknek a helyre- állítását, restaurálását. Az ásatások során ugyanis je­lentős leletek kerültek elő. A magyar csoport kapcso­lódott az Egyiptomban kuta­tó nemzetközi gárdához, amelynek tagjai — egyipto­mi, angol, francia, csehszlo­vákiai, lengyel és más orszá­gokat képviselő szakemberek — az ország különböző terü­letein dolgoznak. Magyar régészeti ásatások Egyiptomban

Next

/
Thumbnails
Contents