Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
Öregmalomban új őrlemény... 1986. június 12., csütörtök o Savanyú arccal a talajsavanyodásról A kukorica (tengeri, törökbúza, indiai búza) négyszáz esztendeje őshonos hazánkban. A vitaminokban gazdag gabonaféle régen a szegényemberek eledele volt. A háziasszonyok ügyességét dicsérte a változatos kukoricaétel. Sütöttek belőle kenyeret, máiét, főztek puliszkát, kását, nudlit, télidőben, a fonóban finom csemegének számított a főtt szemes kukorica. Hogy miért számít mégis új terméknek a békési malomban a kukoricaliszt, dara, korpa és csíra, erről szól az alábbi írásunk: Békésen 1927-ben egy régi uradalmi magtárat búzaőrlő malommá alakítottak át. Évtizedeken át ez volt a profilja. Messze körzetben híres volt a békési malom, az acélos alföldi búzából kiváló minőségű lisztet kapott a gazda. Érdemes volt ide jönni őrletni. No de változnak az idők, változnak a szokások. A korszerű táplálkozáskultúra új gabonatermékeket igényel. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság orvosainak a gabonaipar bizonyult legjobb partnerévé. Az egészséges táplálkozáshoz kukoricalisztet, darát, rizslisztet, búzakorpát, csírát és egyéb terméket ad a gabonaipar. Az új igények késztették arra a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot, hogy a békési malmot kizárólag kukoricaőrlésre szerelje át. . — Mi megértettük az idők szavát — mondja erről Nyíri László főmolnár —, mégis nagyon fájdalmasan érintett bennünket az átszerelés. Soha nem felejtem el: 1984. február elsején 13 óra három perckor ment le a garaton az utolsó búzaszem. Nem röstellem bevallani: megsirattam ezt a búzaszemet. Valahányszor malomról, őrlésről beszélünk, önkénytelenül a búzára gondolunk. De az érzelgésből nem lehet megélni. 1984 decemberében már próbaüzemelést tartottunk. Az volt a jelszó: minél kevesebb anyagi ráfordítással oldjuk meg a termékváltást. A régi gépsorok fele maradt meg. Kaptunk új gépeket is, de a régiekből amit lehetett, némi átalakítással átmentettünk. A kukoricaszem szerkezete ugyanis merőben más, mint a búzáé, ezért az őrléshez másfajta masinák kellenek. Ezt külön meg kellett tanulnunk. — Ügy látom, ez sikerült. Három emeleten működnek a gépek, az őrlésen mindössze négyen dolgoznak közvetlenül. Rend, tisztaság uralja a terepet. Hol van már a „lisztes molnár”, sem padlón, sem levegőben nincs por. — A környezettisztaság jobb, mint bármikor volt — vallja a főmolnár. — A kukoricaőrlés nagyobb zajjal jár mint a búzáé, mégis sikerült a kívánt szintre csökkenteni a zajt. A kukoricaőrlés egyik fő gépe a csírát- lanító. Ha a megengedettnél nagyobb mennyiségű olaj marad a kukoricalisztben, darában, hamar dohosodik. Megyénkben egyedül nálunk üzemel a száraz kőkiváltó, ami megkíméli a gép hengereit a rongálódástól. — Milyen a kereslet a kukoricaőrlemények iránt? — Mint minden új terméket, ezt is meg kellett ismertetni a fogyasztókkal. Ma már ott tartunk, hogy jó néhány évre előre eladtuk a termékeket. A Dunától keletre minden területre szállítjuk termékeinket. Ami emberi fogyasztásra nem alkalmas, azt visszük a takarmánykeverő üzemekbe. Egyetlen szem termény nem vész kárba nálunk. A fogyasztóknak és a kiskereskedelemnek 0,3 kilóstól 50 kilós csomagolásig szereljük a termékeinket. A takarmánykeverő üzemek számára a közeljövőben ömlesztve is szállítunk. A kondorosi keverőüzem zsírpor gyártásához sok kukoricalisztet és darát igényel. Keresi a kukoricadarát a martfűi sörgyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a maszekok a kukoricadarát főleg csemege „pufi” gyártásához kérik. Ma már ott tartunk, hogy három műszakban sem tudnánk kielégíteni az igényeket. Pedig óránkint 1,4 tonna kukoricát dolgozunk fel. Kész örömest bevezetjük a három műszakot, csak szakemberhiánnyal küzdünk. — A kukorica minősége mennyire játszik szerepet az őrleményekben ? — Nagyon sokat. Fontos tudni, hogy adott mennyiségből lisztet, vagy darát kérnek-e többet. Más a költségkihatás ha acélos, kemény kukoricából készül a dara, vagy a liszt. A liszthez inkább a lazább szerkezetű kukorica felel meg. Mindig a laborvizsgálat dönti el, melyik kukoricából mit érdemes kitermelni. Szerencsénkre a Csárdaszállási Petőfi Tsz minden kívánalomnak megfelelő kukoricát termel, így tőlük vásárolunk elsősorban. Közel vannak, így a fuvarköltség is kevesebb. A beszélgetésből kitűnt: az egykori lisztes molnár megbékélt a malom átszerelésével és ma már ő is szurkol: minél több jó termék hagyja el a békési malmot. A CSENDES OTTHON TITKA: papíriszap-szigetelő lemez. A lakásépítéshez jelenleg alkalmazott födémtípusok nem felelnek meg a hangszigetelés követelményeinek, áthallható a léptek zaja, átbocsát- ják a felső emeleti házi mulatság, esetleg családi perpatvar zenebonáját. Az építőipar serényen kutat jó hangszigetelő födémtípusok után, hogy az új lakásokban semmiféle külső lárma ne zavarja a lakókat. A cél az, hogy olyan szigetelő anyagot találjanak, amelynek nyersanyaga elegendő mennyiségben, olcsón rendelkezésre áll, és alkalmas szilárd lemezek előállítására ragasztott parkettpadló alá is. Hosszas kísérletek után megállapították, hogy a papíriszap és fűrészpor keverékéből készített hangszigetelő lapok a legmegfelelőbbek. (Békés Megyei Népújság, 1958. június 1.) TÍZEZER HOLD MÁSOD- VETÉSHEZ ELEGENDŐ MAGOT ÁRUSÍTANAK MEGYÉNKBEN. A megye állattenyésztésének rohamos fejlődése szükségessé tette, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva az idén egyre nagyobb területen termeljünk másodvetésű növényeket. Az állam központi készletéből megyénk termelőszövetkezetei és egyéni termelői részére 800 mázsa rövid tenyészidejű kukoricát, 200 mázsa kölest, 180 mázsa muhart, 10 mázsa édes szudáni cirok- füvet, 10 mázsí} csumizt, 50 mázsa napraforgót, 18 mázsa tarlórépát és 8 mázsa takarmánykáposztát biztosított. Ezen kívül a termelő- szövetkezet részére 100 mázsa szegletesledneket. A másodvetéshez szükséges vetőmagvakat az egyénileg gazdálkodók a földművesszövetkezeteknél, a tsz-ek pedig a MEZÖMAG Vállalat kirendeltségénél szerezhetik be. (Békés Megyei Népújság, 1958. június 4.) KÉSZÜLNEK A TRAKTOROSNAPRA. A Hidasháti Állami Gazdaságban is lázasan készülnek az ez évi traktorosnapra. A traktorosnapot szombaton, illetve vasárnap reggelig tartó tánc- mulatsággal ünnepük meg. Az ünnepeiteknek is, a gazdaságvezetőnek is jobb ez így. mert hétfőn kipihenten látnak a dologhoz. Mint mindenütt, Hidasháton is érdemes szorgalmasan, jól dolgozni. Ezt egyébként a gazdaság vezetői a traktorosnapon is kifejezésre juttatják. Mintegy száz traktoros és gépműhelyi dolgozó közül a legjobbakat pénzzel jutalmazza, többeknek pedig kitüntetést ad át a földművelésügyi miniszter és az Állami Gazdaságok Főigazgatósága megbízásából. Az ünnepség szombaton a kora délutáni órákban sportműsorral, labdarúgó-mérkőzéssel kezdődik, majd a Jókai Színház művészeinek szóra- Ifroztató számaival, s azt követően reggelig tánccal, vigadalommal folytatódik vasárnap reggelig. (Békés Megyei Népújság, 1958. június 4.) OROSHÁZA A KOLBAY- FÉLE IKERSOROS KUKO- RICATERMESZTÉS EGYIK KÖZPONTJA. Ebben az évben 511 holdon termelik ezzel a módszerrel a kukoricát a városkörnyéki földeken. Az Orosházi Űj Élet Tsz például a háztáji kivételével valamennyi kukoricáját — összesen 200 holdon — iker- sorosan termeszti. (Békés Megyei Népújság, 1958. június 11.) Magyarországon napjainkban több mint két és fél millió hektár a savanyú talaj. A mezőgazdaságban használatos műtrágyák nagy része a talajba kerülve savanyító hatású. A nagyüzemekben jelenleg a meliorációs fenntartó meszezéseken kívül nem fordítanak gondot a talaj mészállapotának javítására. így aztán egy ördögi kör keletkezik, amelynek lényege: a mészhiányt előidéző savanyodás az oka a műtrágyák rosszabb hasznosulásának, a ráfordítások -emelkedésének, és sok esetben az egyes termékek minőségromlásának. A szakemberek véleménye szerint hazánkban a talaj savanyodá- sa lassan a gazdaságos termelés egyik akadályozójává válik. Mi a helyzet Békés megyében a talajsavanyo- dást illetően? Eléé a kérdésre kerestük a választ a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, ahol Hankó László osztályvezetőhelyettes tájékoztatott. Tovább savanyodtak talajaink —• Köztudomású, hogy Magyarországon a lehullott csapadék pH-ja 4,7—4,8 körüli. Ez a savas eső kedvezőtlenül befolyásolja földjeink állapotát, s mindehhez még erősítő tényezőként járul hozzá a műtrágyázás. A hatodik ötéves terv során a felmérések szerint megyénkben átlagosan mintegy 0,1 — 0,2-del csökkent a talajok pH-ja. Mindehhez járult még hozzá a mésztartalom csökkenése. Hogy mi lehet a megoldás? Elsősorban az okszerű műtrágyázásra kellene odafigyelni, illetve szerves- anyag-kijuttatással javítani a talajszerkezetet. Az igazi előrelépést az jelentené, ha a lehetőség meglenne a mész- t trágyázásra. Mindez azonban drága beavatkozás, hiszen hektáronként 5—8 tonna kálciumkar- bonátra lenne szükség. Gondot okoz a javítóanyag hiánya is. A mészkőpor szállítási költsége olyan magas, hogy nem éri meg Békés megyébe hozni, s hozzáteszem, minderre nincs is pénze a nagyüzemeknek. Megyénk két cukorgyárában évente mintegy 70 ezer tonna cukorgyári mésziszap keletkezik, ez azonban kevés az igények kielégítésére. így évente mintegy ötezer hektáron a korábban melioráft területeken tudják csak elvégezni a fenntartó meszezést. 0 gyakorlati szakemberek véleménye A hetedik ötéves terv során az elképzelések szerint a folyékony műtrágyázás mind szélesebb körű elterjesztésével némiképp javulhat a helyzet, és a lehetőségekhez mérten fokozni kell a mésztrágyázást is. A Telekgerendási Vörös Csillag Tsz elnökhelyettese, Boda Mihály a következőket mondja a szövetkezetben kialakult állapotokról. — Nálunk 1982-től folyik talajvizsgálat. Szerencsére eddig nem tapasztalható savanyodás. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy okszerű műtrágyázásra törekszünk. Kihagyjuk a savanyító hatású műtrágyákat, igaz kényszerhelyzetben amóniumnit- rátot is használtunk. Nálunk minden egyes terület szervestrágyát is kap, így javul a talajszerkezet. Mivel földjeink nitrogénből közepesen, illetve jól ellátottak, ezért kevesebb nitrogén- műtrágyát használunk. A szántóterületünk 30 százalékán pillangós növényeket termesztünk, mindez javítja a talaj mészellátottságát. Sajátos dolog;, hogy területünk 70 százalékán vetőmag-élőállítást folytatunk, ami szintén kevesebb műtrágyát kíván. Háromévenként a kö- töttebb részeken mélylazítást végzünk. Az elmúlt hétnyolc esztendőben nem használtuk a meszet, a talajaink pH-ja 7—7,5 körüli. A Békéscsabai Május 1. Tsz területén jelentős meliorációs munkákat folytattak a közelmúltban. A szövetkezet elnöke, dr. Farkas Miklós így vélekedik. — Véleményem szerint a mezőgazdaságban nem kellene használni sima szuperfoszfátot műtrágyázásra. Az egész hazai műtrágyagyártást más alapokra kellene helyezni, olyan kötőanyagokat találni, amelyek meg-* akadályozzák a savanyodást. A területeken négyévente mélylazítást kellene folytatni. Hatévenként sort keríteni egy alapmeszezésre, a mész bedolgozására, sajnos, nincsen megfelelő gép. Ügy ítélem meg, hogy egy felül- szórásra is szükség lenne, mintegy 1—1,5 tonna mészszel hektáronként, ahhoz, hogy megőrizzük a talajok termőképességét. Most egy furcsa helyzet állt elő napjainkra: a savanyodás miatt országosan 15 —20 százalékkal csökken a termés, s minderre úgy reagálunk. hogy tovább fokozzuk a műtrágyadózisokat, amely még inkább elsavanyítja a termőföldet. A nagyüzemekben az árutermelés irányába mentek el a jövedelemtermelés miatt, mindez kizárja az olyan kultúrák termesztését — lucerna, fűkeverék —, amely a talaj mészkészletét növelné. Megítélésem szerint az államnak támogatni kellene a meszezést. Szövetkezetünkben az utóbbi időszakban megállt a savanyodási folyamat, a meliorációhoz szükséges fenntartó meszezést időben elvégezzük. Itt jegyzem meg, hogy ennek a beavatkozásnak a költsége is emelkedett az elmúlt években. Mit lehet tenni? A Békés Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke, Madarász Mihály kimutatásokat tesz az asztalra. — Három termőhelyi kategóriában vizsgáltuk 1980- ban és ’84-ben a talajokat. Megállapítható, hogy 337 ezer hektár átlagában 0,2- del csökkent a talajok pH- ja a megyében, s jelenleg 6,56 századot mutat. Mindehhez járult a mésztartalom 0,3 százalékos csökkenése. Figyelemre méltó adat, hogy a mésszel gyengén ellátott területek aránya 35 százalékról 39 százalékra nőtt. A hatodik ötéves terv során mintegy 20 ezer hektár me- szezéses talajjavítás volt a megyében, s a fentebb említett mésztartalom-csökke- nés ennek ellenére következett be. A mésztrág.vázás az utóbbi időkben megint csökkent, ’84-ben mintegy 6 ezer hektáron. tavaly már csak 3700 hektáron folytattak ilyen beavatkozást a gazdaságok. Itt nem az üzemi szándék hiányzik, hanem a jelentős költségek kényszerítik arra a gazdaságokat, hogy csökkentsék az ilyen irányú tevékenységet. A közgazdasági szabályozórendszerben is változtatásra lenne szükség, ugyanis a meliorált területeken a fenntartó meszezést nem támogatja az állam. Megítélésem szerint a szervestrágyázás fokozása, a műtrágya választék bővítése és a megfelelő dózisok adagolása segíthet a bajon. Itt jegyzem meg, hogy a vizsgált időszakban csökkent a humusztartalom is. Az utóbbi időben aszályos évek voltak a megyében, így kevesebb kálciumot mosott ki a talajból a csapadék. Ha nagyobb mennyiségű eső hullott volna, akkor valószínű, még inkább csökkent volna a talajok mésztartalma. * * * A fenti téma sokkal szerteágazóbb, mint néhányan gondolnák. Környezetvédelmi szempontból is jelentősége van a talajsavanyodásnak, pusztulnak a lehulló savas esők hatására az erdők is. Lassan már a gazdaságos termék-előállítás gátjává válik a mezőgazdasági földterületek savanyodása. Köztudomású, hogy hazánkban a termőföld nemzeti kincs. Ezért óvni, védeni kell. Gondoljunk minderre, amikor káros beavatkozásokkal tovább rontjuk a már úgyis eléggé veszélyes helyzetet. Hiszen évtizedek, évszázadok múltán ugyanezen a területen kell előállítani a szükséges élelmiszert unokáinknak is. Ma még időben szólunk, s reméljük, közösen tudunk is tenni mindazért, hogy megőrizzük termőföldjeink értékét. Verasztó Lajos Ary Róza A DÉLÉP BÉKÉS MEGYEI LEÁNYVÁLLALATA eladásra kínál betonkeveréket közületeknek, magánszemélyeknek Gyulán és Békéscsabán, az alábbi árakon: Gyula, Henyei úti telepen: B 100-as 1380 Ft/köbméter B 140-es 1430 Ft/'köbméter B 200-as 1490 Ft/köbméter Békéscsaba, Vörös Október sori telepen: B 100-as 1400 Ft/köbméter B 140-es 1450 Ft/köbméter B 200-as 1500 Ft/köbméter 50 köbméternél nagyobb mennyiség esetén szombat, vasárnap is kiszolgálunk. A műtrágyázás is savanyítja a talajt Fotó:
